Somló vára: Egy eladó ékszer Pápa közelében
Somló vára, egy történelmi ékszer Magyarországon, eladó Pápa közelében. A vár gazdag múltja során királyi birtokként és fontos védelmi pontként szolgált.
A vár története
A somlói vár keletkezésének ideje ismeretlen. Első említése 1352-ből ismert, ekkor I. Lajos király a várat kivette a veszprémi ispán kezéből, és hű vitézének adta át honor birtokként. Lehetséges, hogy az ispán volt az előző királyi várnagya, és 1320 körül épült fel a vár.
Királyi vár 1370-ben és 1380-ban is, amikor Ákos bán a várnagya, aki a mai Szent Márton-kút melletti Szentmártont Somló várához csatolta. Zsigmond király 1386-ban zálogba adta a várat, aki egy későbbi oklevél szerint javíttatta "Appachasomlow" várát.
1419-ben a döbröntei Himfi család hajtottak el állatokat Garai János somlyói várnagyaitól. Garai Miklós 1432-ben megosztotta családi birtokait két fiával, Lászlóval és Miklóssal. Miklós kapta Somló várát, de halála után (1435/36) László örökölte.
1440-ben Garai László hadakozott az I. Ulászló pártiakkal. Az ifjú király csapatai elfoglalták Somlót is. Rozgonyi János és testvérei uralták egészen 1446-ig.
1461-ben Garai Jób elcserélte a várat Antimus Jánossal annak szigetvári váráért. Antimus Mátyás király előtt perelte Ostfi Ferenc somlói várnagyot, mert az nem engedte birtokba venni a várat. Végül 1464-ben Ostfi László átadta a várat Antimusnak, aki valóságos rablótanyává züllesztette azt.
Végül Mátyás a sok panasz miatt elítélte Antimus Jánost és Lászlót, az utóbbit fejvesztésre, Jánostól pedig elkobozta Somló várát, amelyet Mátyás király Kanizsai László lovászmesternek adományozott. Antimus János a per elől menekülve még azt megelőzően Somlót elcserélte Szapolyi Imrével a Szatmár megyei Németiért és évi 24 hordó hegyaljai borért, biztosítékként felajánlva neki Sziget várát, ha azt visszaszerzi Garaitól.
Garai Jób ugyanakkor a király előtt perbe vonta Antimust Somló és Sziget várainak cseréje ügyében. A per végül 1470-ben azzal az ítélettel zárult, hogy Antimus Jánosnak vissza kellett adnia Somlót Garai Jób számára, aki a hosszú per ideje alatt azt 1500 forintért visszaváltotta Kanizsai Lászlótól.
1464-ben és 1478-ban a vár Veszprém megyei tartozékai: Berzseny, Doba és Torna. Garai Jób birtoklása alatt a somlyói várnagyok számos perben vannak említve hatalmaskodás miatt.
Garainak meg kellett osztozni a Szécsiekkel is a váron, közös várnagyokat is tartottak. Garai Jób 1479-ben megvette a Szécsiek nyolcadját, és eladta a váruradalmat Mátyás királynak, aki még ugyanebben az esztendőben Kinizsi Pálnak adományozta.
Kinizsi utasítására rövidesen a kis területű erősségbe érkezett Leányfalvi Ágoston - aki azelőtt vázsonyi várnagyként építkezett - hogy az új állomáshelyén is jelentősebb munkálatokat végeztessen el. Valószínűleg ekkor létesíthették a támpillérekkel tagolt külső várfalat is.
Kinizsi Pál 1492 szeptemberében Szapolyai István nádornak zálogosította el. Kinizsi magtalan halála után (1494) a Szapolyaiak megkapták adományként II. Ulászlótól.
1495-ben a Szapolyaiak Bakócz Tamás egri püspöknek és testvéreinek, az Erőrdyeknek adják el 12 ezer aranyforintért, amit II.
Somló vára Bakócz Tamás alatt éli fénykorát. Ő építtette át szép várrá, aminőnek romjai alapján el tudjuk képzelni. Ekkor készülhettek a vár faragott ajtó-, ablakkeretei, a szép boltíves és tornyos kápolna.
1498-ban két nagy, több kis ágyú, két seregbontó védte a várat. Mohács után Erdődy Péter először Szapolyai János király pártjára állt, amiért 1529-ben I. Ferdinánd elkobozta tőle Somlót és Thurzó Eleknek adományozta azt.
Vélemények a Lada Niva Benzin-Gáz üzeméről
Arról nincs adat, hogy Thurzó ténylegesen birtokolta e. 1537-ben Török Bálint Szapolyai János nevében elfoglalta a Balaton mindkét partján a Ferdinánd-pártiak birtokait. Somló egészen 1541-ig a birtokában volt, amikor is Szulejmán szultán elfogatta és a Héttoronyba záratta.
Ez után visszakerült Erdődy II. Péter tulajdonába, miután az apja elhagyta az országot. 1546-ig az Erdődyek birtokolják, amikor is Erdődy II. Péter Somló várát és tartozékait a devecseri Choron Andrásnak elzálogosítja.
Fehérvár 1543. évi ostroma idején véres csata zajlott a hegy lábánál. A Zrínyi Miklós bán, Báthory András, Bakits Péter által vezetett győri magyar-német sereg Rátkay Pál pápai parancsnoktól megtudta, hogy portyázó tatárok táboroznak Somlóvásárhelynél.
Choron 1558-ban meg is vásárolta Somlót. Fiú örökös híján 1597-ben Choron János leányai osztoznak a vagyonon, Somlót és Devecsert Choron Margit foglalta el, Kaboldot és Kőszeget erőszakkal Choron Anna férje, Balassa István.
1597-ben a kincstár a Choron leányok birtoklása ellen pert indított, ami még 1626-ban is tartott. A zavaros tulajdonjogi viszonyok miatt romló vár állapota folytán az 1597. évi országgyűlés aggódott Somló várának a töröktől való megvédése tekintetében.
Choron Margit Nádasdy Kristóftól született nagyobbik fia, ifjabb Nádasdy Tamás képviselte a pereskedésekban a Choron örökösöket. Nádasdy egy 1604-ben írt levelében olvasható, hogy várai, kastélyai puszták, csak falaik állnak.
Ez és egy évszám nélküli birtok összeírás is megemlíti, hogy Somló rom. Nádasdy Tamás 1605-ben Bocskai István oldalára állt, ezért elkobozták birtokait, de a bécsi békével visszakapta őket.
1608-ban az özvegy Choron Margit és két gyermeke, az ifjabb Nádasdy Tamás és Nádasdy Orsolya, akkor már gersei Pethő Gáspár özvegye, Kőszeg és tartozékaiban, 1609-ben pedig a Choron örökség rájuk eső részén osztoztak meg.
Somló várát Nádasdy Orsolya kapta, Devecser Nádasdy Tamásé lett, Ugod anyjuké. Végre az 1638.
Az 1650-es évek elején a várat, illetve inkább annak birtokait az 1558-ban eladó ifjabb Erdődy Péter dédunokája, I. Choron János.
A század végére a birtokok felprózódtak a Choron lányok örököseinek kezében, huszonnégy örökösi ág birtokolt minden egyes uradalomban. Somlót az örökösk nem lakták, az 1660-as években részeiket sorra zálogba adták Zichy Istvánnak, a kor nagy birtokszerzőjének.
1667-től a század végéig az ő és Pál fia kezében volt először Kéry Ferenc, később a Lippayak, majd a Balassa örökösök, a Rátky, a telekesi Török, a Viczay és az lllésházy részek is.
Tőlük hosszas pereskedés után két részletben, 1696-ban és 1699-ben a zálogba adó Kéry Ferenc fia, Kéry János gróf váltotta ki.
1705-ben Bottyán János dunántúli hadjárata során a kurucok megszállták Somlót. Ott szentgyörgyi Horváth Zsigmond tartományi főhadbiztos központi élelmiszer raktárát létesített.
1707-ben Esterházy Antal ezt azárt kifogásolta, mert Somlyónak sem vize, sem malma nincs, alkalmatlan tehát a tárház feladatára. Ezután Sümeg erősségének fennhatósága alá került, őrséget nem kapott, csupán 1-2 pattantyúst küldtek Sümegről, hogy időnként rendbe hozzák az ágyúkat.
1721-től Somló vára tovább omladozik, a várat elhagyják, mert nem volt érdemes fenntartani. A vár még ekkor is az örökös családok kezén volt.
Az Erdődiek több részletben visszavásároltál a jánosházai-somlói uradalmat, és attól kezdve a 20. század közepéig az övék volt.
Ehhez valószínűleg sok faragott követ hordtak el a vár anyagából, ami csak siettette annak végromlását.
"Somlóvár területén a 2002. évben került sor az alsóvár udvarának részleges feltárására, ezenkívül a fennálló falak alapján értékes megfigyeléseket tehettünk a Felsővár építéstörténetével kapcsolatban.
Megállapítottuk, hogy a vár magja egy torony volt, mely a Felsővár nyugati végében keresendő. A torony déli felét egy későbbi periódusban elbontották, és a maradványok felhasználásával egy tömörre falazott, ék alakú faltömböt alakítottak ki.
Ekkor vagy kevéssel korábban kelet felé elnyúlóan megépítették a Felsővár körítőfalát, ezzel kialakult a Felsővár mai udvara, illetve az egykori torony szomszédságában a mai kapuépítmény.
Ezzel egy időben létesülhetett az Alsóvárban a felsővári kapuhoz vezető hídszerkezet közbülső hídpillére, melyet ebben az évben tártunk fel az Alsóvár területén.
Ugyanehhez a rendszerhez köthető az alsóvárat nyugatról határoló ún. kaszárnyaépületbe foglalt korábbi kapuépítmény is, mely a Felsővár megközelíthetőségét is mutatja.
A következő periódusban a Felsővár délkeleti övezőfalának külső oldalán egy alápincézett szárnyat hoztak létre, benne a konyhával és annak impozáns kürtőjével.
A Felsővár keleti vége is beépült egy reprezentatív palotaszárnnyal, melynek keresztosztós, negatív profilozású, de már konzolos könyöklővel rendelkező ablaka e lényeges átépítés korát a 15. századra keltezi.
E század második felében a Felsővár délkeleti szárnyához az udvar felől egy zárterkélyt építettek.
A 15. A következő periódusban - a feltárás során előkerült kerámiaanyag alapján a 16. században - épült az Alsóvár nyugati felét elfoglaló „laktanyaépület." Ennek során a korábbi kaput és építményeinek egy részét (az újonnan épített kaszárnyaépület földszintjén) feltöltötték, egyúttal a korábbi várfalövet felmagasították, és a „laktanyaépület" padlásszintjén kisméretű, szakállas puskákhoz való lőréssort alakítottak ki.
Az alsóvári udvar feltárása a 16. századra jellemző járószintig részben megtörtént.
Somló-hegy // Somlói Borvidék [4k]
Tulajdonosi viszonyok áttekintése
| Év | Tulajdonos | Esemény |
|---|---|---|
| 1352 | I. Lajos király | A vár elvétele a veszprémi ispántól |
| 1386 | Zsigmond király | A vár zálogba adása |
| 1479 | Mátyás király | A vár Kinizsi Pálnak adományozása |
| 1495 | Szapolyaiak | A vár eladása Bakócz Tamásnak |
| 1529 | I. Ferdinánd | A vár elkobzása Erdődytől |
| 1558 | Choron András | A vár megvásárlása |
| 1667-1699 | Zichy István, Kéry Ferenc | Zálogbirtokosok |
| 1721-től | Erdődyek | A jánosházai-somlói uradalom visszavásárlása |
