A NEAK, a finanszírozási kihívások és az informatikai botrány a Népszava cikkei alapján
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az elmúlt időszakban számos, a közérdeklődés középpontjában álló esemény és vita főszereplője volt. A Népszava cikkei részletes képet adnak a magyar egészségügy finanszírozási nehézségeiről, az informatikai rendszerek körüli botrányokról és a vezetésváltással kapcsolatos reményekről.
Az informatikai rendszer körüli botrány és a nyomozás
A Népszava derítette ki, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) egy olyan informatikai rendszert vásárolt bő 150 millióért, amely nem látta el alapfeladatai egy részét. A NEAK az egészségügyi elszámolások uniós tagállamok közötti teljesítése érdekében rendelte meg a Hydra informatikai rendszert.
A rendszert 2019 júliusában azzal vették át, hogy a vállalkozó által is elismerten súlyos hibákat tartalmaz. A rendszer nem volt alkalmas a szabályszerű elszámolások készítésére, sem a kockázatok feltárására. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint úgy adták át a NEAK-nak még 2019-ben, hogy „a rendszerben még jelen lévő, a Vállalkozó által is ismert súlyos és egyéb hibák hiánylistán a Vállalkozónak átadásra kerülnek”, mondván, hogy „ezen hibák fennállása a rendszer átvételét nem akadályozzák”, és „a hibák javítása a jótállási időszakban fog megvalósulni”. Később ugyanezen rendszer a fejlesztésének teljesítését úgy igazolták, hogy csak „mennyiségi átvétel” történt, ki se próbálták, hogy üzemel-e. Az ÁSZ szerint a NEAK a nemzetközi elszámolással kapcsolatos működési informatikai kereteit olyan hiányosságokkal alakította ki, amely nem biztosította a szabályszerű teljesítést.
Aligha meglepő módon a rendszer továbbra sem biztosította a közpénzekkel való felelős gazdálkodást. A NEAK ugyanis se a beérkezett jóváírásokat, se a követeléseket nem rögzítette, mert nem volt hol. Ilyformán „a számviteli nyilvántartásban sem a valós összegek szerepelnek” , a vizsgált „2022-es évi költségvetési beszámolóban nemzetközi ellátásokra vonatkozó adatok valódisága nem volt biztosított” - rögzítette év elején kiadott jelentésében az ÁSZ. Ez már csak azért is súlyos megállapítás, mert a tervezett külföldi ellátások évi előirányzata mintegy 24 milliárd forintra rúgott. Az ÁSZ ellenőrei szerint a fejlesztés megvalósítására kötött szerződés, az informatikai szakalkalmazás beszerzése nem volt megfelelő.
A Népszava cikke alapján Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő március közepén írásbeli kérdést tett fel Kövér Lászlónak, az országgyűlés elnökének, amelyet Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értékelt és nyomozást rendelt el. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) azonban nem talált semmi gyanúsat. Az NNI indoklása szerint, mivel nem volt megjelölve, hogy mit is keressenek, hűtlen kezelés miatt kezdtek el nyomozni. Áttekintették a Népszava cikkét és az ÁSZ vizsgálati anyagát, hogy megállapítsák megfelelő volt-e a Hydra beszerzése és szabályszerű volt-e a mérleg, amiről az ÁSZ kimondta, hogy nem valós összegek szerepeltek benne. Végül arra jutottak: a Hydra csak egy része volt a feltárt problémáknak. Azt írták, hogy az ÁSZ 24 javaslatot tett a feltárt hiányosságok kezelésére, ezek ellenőrzése az ÁSZ dolga. Másrészt az ÁSZ köteles feljelentést tenni, ha bűncselekmény gyanúja merül fel, de nem tette, így nincs gyanú. Az NNI szerint „a bűncselekmény gyanúja is hiányzik” a 155 millióért megvásárolt, alapfeladatainak egy részét ellátni képtelen informatikai rendszer beszerzése körül. Az NNI így nem következtetett arra, hogy a fentiek miatt vagyoni hátrány ért volna bárkit is.
Nyerni viszont nyertek rajta többen: a szoftver fejlesztését, üzemeltetését és karbantartását végző cégek a NER-birodalomból kerültek ki. Például Tiborcz István testvérének üzleti partnere, a volt igazságügyi miniszter Varga Juditot alkalmazó, majd Magyar Péter volt élettársát Vogel Evelint befogadó Vertán György cége, vagy éppen a Magyar Államkincstár „házi” informatikus cége, a nemzeti adóhivatal elnökének, Vágujhelyi Ferenc államtitkárnak a mostohatestvérei által üzemeltetett NAS kft.
Finanszírozási rendszerek a fókuszban
Az alapkonfliktus a kórházi finanszírozási rendszer átalakítása körüli vita volt. Ennek jelei már szemmel láthatóak voltak a Magyar Kórházszövetség tavaly novemberi konferenciáján. Ezen a fórumon beszélt először Pintér Sándor belügyminiszter nyilvánosan arról, hogy új alapokra helyezné a finanszírozást. A tárca vezetője akkor azt is hangsúlyozta, hogy vannak olyan területek, amelyek finanszírozását nem feltétlenül az úgynevezett Homogén Betegségcsoportok (HBCS) keretében kellene megoldani. Jelenleg a kórházak finanszírozásában, minden egyes ellátásáért az adott betegséghez rendelt térítést kap a kórház. A miniszter betegségfüggetlen költségekre példaként említette az étkeztetést, az orvosi, műtéti ruhák cseréjét, mosatását. Pintér Sándor szerint ezek költségét darabszámok alapján lehet kalkulálni.
Azt is bejelentette, hogy azt kérte Kiss Zsolttól, nézze meg, melyek azok a költségelemek, amelyek így „darabként” téríthetők és a maradékhoz - ilyenek például az ellátáshoz szükséges gyógyszerek - szabja az egyes ellátási esetekért járó díjat. A miniszteri expozé után később, ugyanezen konferencián Kiss Zsolt előadásában nem reagált a tárcavezető által elmondottakra, de szinte minden szakmai fórumon arról beszélt, hogy az egészségügyben megtörtént béremelés összegét is, amely most a gyógyítási költségektől elkülönítve jut el az intézményekhez előnyösebb volna beépíteni a HBCS-be. Mivel ezzel nagyobb döntési szabadságuk lenne az intézményvezetőknek, könnyebben tudnának gazdálkodni, illetve uralni az adósságok kezelését. A miniszter elvárása és az előadása is ezzel ellentétes elvárást fogalmazott meg, amikor azt kérte a főigazgatótól, hogy a teljes bérköltséget is „vegye ki” a HBCS költségelemeiből. A Népszavának több szakember is arról beszélt, hogy ezek minisztériumi törekvések egy ideig elcsendesedtek, aztán az év elejétől újra meg újra előkerültek.
Kórházi adósságok és étkeztetés
Jobb és bőségesebb kórházi koszt jön, a NEAK utalja a havi 12,5 milliárd forintot. A kórházak rövidesen megkaphatják a tavaly ígért havi 12,5 milliárdos összeget, amely mérsékli az eladósodásukat. A betegek étkeztetésére költhető keret több mint kétszeresére nő.
Teljesítményalapú finanszírozás és a Rákosmente esete
A NEAK közölte, a rákosmentei szakrendelőt üzemeltető HT Medical Center a közösségi portálján azt közölte, hogy a finanszírozó felezte a közfinanszírozott szakrendeléseik - például egynapos műtétek, laborvizsgálatok - keretét. Így a jövőben fele annyi közfinanszírozott beteget tudnak csak fogadni, mint korábban. Az egészségügyért felelős tárca a finanszírozóval rendszeresen felülvizsgálja a szakrendelők teljesítményét és három havonta hozzáigazítja a finanszírozásukat az elvégzett feladataikhoz. A jobban teljesítő intézmények havi ellátási kvótája nő, a kevesebb beteget ellátóké pedig csökkent - derült ki abból a válaszból, amit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) sajtóosztálya küldött lapunk érdeklődésére.
Lapunknak a NEAK sajtóosztálya azt írta: a HT Medical Center Kft. közfinanszírozott ellátás keretében „egynapos sebészeti ellátás, járóbeteg-szakellátás és labordiagnosztika tekintetében rendelkezik finanszírozási szerződéssel”. Idén februártól az egynapos ellátási kvótákat osztották újra a tavalyi év teljesítményadatai alapján. Az intézmény járóbeteg kerete pedig még a múlt évben változott. Közölték azt is, hogy mindkét ellátási formában kifejezetten alacsony kihasználtsággal működött a HT Medical Center. A szolgáltató 2024-ben feleannyi beteget látott el, mint amennyi lehetősége lett volna forrásoldalon, ezért a NEAK felelős finanszírozóként azon intézmények felé csoportosította át az ott lévő forrást, ahol több beteget látnak el. Ha a HT Medical Center Kft. a betegek érdekeit szem előtt tartva növeli az ellátások számát, akkor az ahhoz szükséges forrásokat is megkapja. Ugyanakkor ameddig a HT Medical Center Kft. Míg 2019-ben a teljes hazai gyógyszerpiac 531 milliárd volt, addig 2024 végére már 738 milliárdra hízott.
A közellátás mellett magánszolgáltatásokat is kínáló cég a bejegyzésben kitért arra is, hogy miközben az egy beteg után járó tb-támogatás 2017 óta nem változott, a költségeik megduplázódtak (bizonyos költségelemek esetében - mint például az energiadíjak - megháromszorozódtak). Hozzátették: továbbra is fogadnak közfinanszírozott ellátásra pácienseket, de a pénzelvonás következményeként lassul az ellátás, nőnek majd a várólisták. A kerület polgármestere, Horváth Tamás pedig két nappal ezelőtt levélben kért magyarázatot a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárától a történtekre.
Várólisták és a magánegészségügy
Már közel 30 ezren várnak csípő- vagy térdprotézisre, illetve szürkehályog-műtétre. Egyre hosszabbra nyúlnak a várólisták. Ugyanezekre a beavatkozásokra egy éve még 5700-zal kevesebben vártak. Egy éve üresen áll az újbudai egynapos sebészet. Az egészségügyi hatóságok nem fogadják be a működéséhez szükséges kérelmet.
Az osztályvezető főorvos szerint más a baj a várólistákkal, mint amiről az Orbán-kormány beszél. A szakma már azt sem érti, hogy miként keletkezett olyan adat, hogy melyik orvos mit és hányszor operál, miközben a várólisták földuzzadása ezergyökerű probléma - mondta a Népszavának Hangody László, az Uzsoki osztályvezető főorvosa. A műtétek 80 százalékát az orvosok 20 százaléka végzi el, 18 ezerrel több beteget lehetne ellátni a teljesítménynöveléssel Magyarországon. Pluszpénzért sem műtenek eleget a kórházakban, jóval többen várnak csípő- és térdműtétekre, mint öt évvel ezelőtt.
| Beavatkozás | Várók száma (egy éve) | Várók száma (jelenleg) |
|---|---|---|
| Csípőprotézis, térdprotézis, szürkehályog-műtét (összesen) | ~24 300 | ~30 000 |
Az Orbán-kormány szerint a mostani ellátási problémák miatt még nem kell bevonni a magánszolgáltatókat. Nem tekintik „hiánypótló állami szolgáltatásnak” például a várólistás műtéteket, mivel „mindenkit el tudnak látni, csupán az ellátás pontos időpontja kérdéses.” Közpénzlöketet kaphat a magánegészségügy egy tervezett jogszabálymódosítással. Nagyobb szerephez juthatnak az államilag finanszírozott ellátásban a piaci szereplők - ez olvasható ki egy lapunkhoz eljutott jogszabálytervezetből. Gyógyító 300 milliárd - Kóka János volt egészségügyi miniszter szerint vállalatok is finanszírozhatnák a magánorvoslást. Vállalati befizetésekből növelné az egészségügy forrásait Kóka János orvos, az egyik nagy magánegészségügyi vállalkozás, a Doktor24 alapítója, az egykori SZDSZ-es gazdasági illetve egészségügyi miniszter.
Gyógyszerfinanszírozás és növekvő terhek
Bár a támogatott orvosságok rendre kimaradnak az áremelésekből, a betegek és az állam patikaszámlája dinamikusan nő. Ahogy az államnak, úgy a betegeknek is megállíthatatlanul nőnek a gyógyszerkiadásai. Míg 2019-ben a teljes hazai gyógyszerpiac 531 milliárd volt, addig 2024 végére már 738 milliárdra hízott. Gábor Tamás adatai szerint 2019-től 2024 végéig a betegek térítési díjakra 25 százalékkal, az egészségbiztosító a támogatásokra mintegy 44 százalékkal költöttek többet.
Az elemző adata azért is érdekes, mert ez a legszegényebbeknek szánt támogatás, amire a jogosultak száma is évről évre kevesebb. A KSH 2019-ben még 283 ezer olyan embert jegyzett, aki helyett az állam állta a térítési díjat is, a 2023-as, ez idáig utolsó adatközlésben már csak 262 ezren maradtak a közgyógyellátási rendszerben, mivel időközben a jogosultság szabályai is egyre szigorodtak. Az államnak gyakorlatilag minden támogatási formában nőttek a kiadásai, csak a közgyógyellátottakra fordított 2019-ben még 17,2 milliárdos keret lett évről-évre kisebb, mostanra már csak 15,9 milliárd forint.
Sok új gyógyszer vár arra, hogy a betegek támogatással hozzáférjenek, ám átlagosan 2-3 év telik el egy-egy gyógyszerbefogadás között. S amíg ez nem történik meg, addig a rászorulók csak egyedi méltányosság keretében juthatnak ezekhez a készítményekhez - hangzott el az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) sajtóbeszélgetésén. Zsilipelve és lassan kapnak támogatást az új gyógyszerek.
Arra a kérdésünkre, hogy ha a támogatotti körbe tartozó készítmények árát a forgalmazók nem emelhették, akkor hogyan növekedhettek mind az állam, mind a betegek költségei, Gábor Tamás azt válaszolta: a közfinanszírozott készítmények palettája az utóbbi két évtizedben jelentősen átalakult. Sok új termék került be, például a daganatos, a cukor- valamint az érbetegségekre is érkeztek ilyenek, az új orvosságok ára pedig mindig magasabb, mint a már régebben alkalmazottaké. A régi és új árszint közötti különbségnek az is a része lehet, hogya gyártók a már egyszer a támogatási rendszerbe fogadott gyógyszereknél nem tudják érvényesíteni a gyártási költségeik növekedését, ezért azokat az új készítmények árában is próbálják kompenzáltatni. A gyógyszerkasszát az utóbbi években leginkább az onkológiai kezelések drágulása terheli. A támogatott gyógyszerforgalmi büdzsé egyenletes éves növekedésének motorja a mind nagyobb számban végzett onkológiai kezelések magas ára, mostanra a teljes gyógyszerkasszának közel 23 százalékát fordítják az ilyen terápiákra.
Gábor Tamás szerint lényegesen nem változtak a páciensek terhei az úgynevezett klasszikus szív-és érrendszeri, az emésztésre ható, a neurológiai termékkörben. Viszont jelentősen nőhettek a költségeik például az úgynevezett egyedi méltányosság keretében felírt gyógyszerek esetében. Az ide sorolt készítmények árát nem hagyományos ártárgyaláson alakítják ki, hanem az egészségbiztosító a gyógyszer gyártója által javasolt import (beszerzési) ár alapján jogszabály szerint számolt fogyasztói árból átvállalja a döntően nagyobbik hányadot. A több százezer forintos terápiás adagok többségéért a betegek is tízezer forint körüli összeget fizetnek térítési díjként.
Gyógyszertámogatási formák Magyarországon:
- Az úgynevezett ”normatív” támogatásban 80, 55, 25 vagy 0 százalékot fizet a beteg helyett a készítményért az állam. A támogatás mértékét az egészségbiztosító pénztár határozza meg.
- Emelt támogatással juthatnak orvosságokhoz az élethosszig tartó kezeléssel járó krónikus betegek vagy súlyos állapotú, rövidebb terápiára szorulók. Ebben a csoportban a támogatás mértéke 90, 70 vagy 50 százalékos lehet.
- Az úgynevezett „indikációhoz kötött „kiemelt” jogcímeken meghatározott betegségeknél, meghatározott szakorvosok rendelhetnek 100 százalékban támogatott gyógyszert - az ilyen jogcímen felírt vények után jellemzően 300 forint dobozdíjat fizetnek a betegek. Ám ezek között van (jelenleg) néhány olyan készítmény, ahol ennél sokszorta magasabb lehet a térítési díj.
- Létezik még az úgynevezett „üzemi baleset” illetve a „honvédelmi” jogcím, ahol (a speciális feltételek fennállása esetén) jellemzően 100 százalékosan téríti a költségeket a biztosító.
- És végül van az egyedi méltányosság, ahol jellemzően modern, drága, speciális kezelésekhez nyújt támogatást az egészségbiztosító, egyedi beadványok és egyedi engedélyek alapján - ezeket az eseteket a biztosító szigorúan ellenőrzi később.
A Belügyminisztérium csaknem 40 milliárd forintot utalt a méltányossági gyógyszerkérelmeket elbíráló alapítványnak. Továbbra sem tudni, hogy kik és milyen szempontok alapján döntenek majd a támogatási kérelmek elbírálásakor. Nem példa nélküli, hogy alapítványt vonnak be gyógyszer-finanszírozásba, mint azt a kormány is tervezi, hasonló működésű az orosz „Jóság Köre” is.
Hatott a Népszava cikke, az Orbán-kormány kiadta a rendeletet a korszerű terápiák befogadásáról. Nem maradt hatástalan a péntek reggel megjelent írásunk. Úgy tűnik, idén sikerül elkerülni a botrányt, az Orbán-kormány 64 milliárd forinttal megemelte a gyógyszertámogatásokra fordítható összeget. Most időben jött a pluszpénz. Már utalják a patikáknak a gyógyszertámogatásokat. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő késve megkezdett utalványozása után a gyógyszertárak a jövő héten juthatnak hozzá a pénzükhöz. Utal a NEAK a patikáknak, a késedelmi kamat összegét ráér utána kiszámolni. Az Orbán-kormány az Egészségbiztosítási Alapon belül csoportosított át 54 milliárd forintot gyógyszertámogatásra - derült ki a friss Magyar Közlönyből. Mentőövet dobott az Orbán-kormány, késve, de az állam fizet a patikáknak. Lapunk úgy tudja, mintegy 50 milliárd forinttal egészítette ki a gyógyszerkasszát a kabinet.
Drágább lehet a kötszer és a pelenka, a Pintér-féle belügy azt állítja, minden a betegek érdekeit szolgálja. Változhatnak a gyógyászati segédeszköz-ellátás szabályai, a Belügyminisztérium állítja minden a betegek érdekeit szolgálja.
Vezetésváltás a NEAK élén és jövőbeli tervek
Információink szerint Hegedűs Zsolt aláírta az egészségbiztosító új főigazgatójának, Kaló Zoltánnak a kinevezését. Az egészségügyi szakma már korábban üdvözölte a nemzetközileg is elismert egészségügyi közgazdász szerepvállalását. Rengetegen számítanak fordulatra a magyar egészségügyben, több régi konfliktus és feszültség zúdul az új vezetésre. A betegek és dolgozók egyszerre várnak gyors eredményeket, nagyobb átláthatóságot és emberközpontúbb működést.
Hegedűs Zsolt bejelentette, hogy átnevezik a NEAK-ot, a Népszava értesülésének megfelelően Kaló Zoltán fogja vezetni. Az OEP nem egyszerű kifizetőhely, hanem értékalapú biztosító lesz - ígéri az egészségügyi miniszter.