KRESZ Szabályok Mozgáskorlátozott Személyek Részére Magyarországon
A Közúti Közlekedési Szabályok (KRESZ) különleges rendelkezéseket állapítanak meg a mozgáskorlátozott parkolási igazolvánnyal rendelkező személyekre, valamint az őket szállító járművezetőkre. Ez a cikk részletesen bemutatja a Magyarországon érvényben lévő könnyített közúti közlekedési szabályokat, amelyek a mozgáskorlátozott személyek közlekedését hivatottak megkönnyíteni.
Az alábbi lehetőségeket az a mozgáskorlátozott veheti igénybe, aki rendelkezik parkolási igazolvánnyal. Ezek a szabályok mind a jogosult személyekre, mind az őket szállító jármű vezetőjére vonatkozóan érvényesek, amennyiben az igazolvány megfelelően van elhelyezve.
A Mozgáskorlátozott Parkolási Igazolvány
A mozgásában korlátozott fogyatékos személy parkolási igazolványa olyan közokirat és a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben meghatározott biztonsági okmány, amely a KRESZ 51/A. §-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja.
Az egyik legfontosabb előfeltétel a jogok érvényesítésének, hogy a parkolási igazolvány jól láthatóan kerüljön elhelyezésre a szélvédő mögött. Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni.
A KRESZ 51/A.§ kimondja: „A jogosultság azt a mozgásában korlátozott személyt, valamint a mozgásában korlátozott személyeket szállító jármű vezetőjét illeti meg, aki a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló kormányrendelet szerint a parkolási igazolványt a járműben elhelyezte.” Tehát nem csak mozgáskorlátozottak számára átalakított járművekről van szó, hanem akkor is érvényesek ezek a kitételek, ha a saját járművünkkel mozgássérültet szállítunk, akinek az igazolványa a járműben jól látható helyen elhelyezésre került.
Mikor igényelhető "I" betűjelű rendszám?
Várakozási Szabályok és Kivételek
A mozgáskorlátozott személy - illetve az őt szállító jármű vezetője - járművével olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást „Várakozni tilos” jelzőtábla tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével a jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, annak működtetése nélkül is várakozhat. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kijelölt rakodóhelyre vonatkozó megállási- és várakozási korlátozások, illetve jelzőtáblák e járművekre is irányadók. Emellett a „Megállni tilos” jelzőtábla tilalmát a mozgásukban korlátozott személyek sem hagyhatják figyelmen kívül!
A járdán parkolás főszabály alóli kivétellel segíti a mozgásában korlátozott személy közlekedését. A járdán a mozgásában korlátozott személy (vagy az őt szállító jármű vezetője) járművével akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg. Ebben az esetben is teljesülnie kell azonban a járdán történő megállás egyéb feltételeinek: a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter kell, hogy szabadon maradjon, valamint a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladhatja meg.
Mozgáskorlátozottak Részére Fenntartott Parkolóhelyek
A „Várakozóhely” tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi. Ezen tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti, hogy a várakozóhely kizárólag mozgáskorlátozott személyt szállító jármű részére van fenntartva. Ezt a fenntartott várakozóhelyet akár külön jelzőtábla is jelölheti. Ezen táblák esetében a parkolás kizárólag mozgáskorlátozott személyt szállító járművel lehetséges.
A hatályos szabályozás szerint minden kialakított 50 darab parkolóból 1 darab mozgássérült parkolónak kell lennie, figyelemmel arra, hogy 4 darab mozgássérült parkolónál több ne kerüljön egymás mellé. A mozgáskorlátozottak számára kijelölt várakozóhelyet csak abban az esetben lehet igénybe venni, amennyiben a járművezető a kártya használatára saját jogon jogosult, vagy az azzal rendelkezőt szállítja. Fontos tudni, hogy a kihelyezett KRESZ tábla önmagában is elegendő a mozgáskorlátozott hely jelzésére, emellett nem kötelező a felfestés alkalmazása.
Behajtási Szabályok Övezetekbe
Gyalogos Övezetbe Behajtás
Főszabály szerint a jármű közlekedése a gyalogos övezetben tilos. Ez alól kivétel a mozgásában korlátozott személyt szállító gépjármű. A „Gyalogos övezetbe” ugyanis - amennyiben az ilyen övezetekbe fizikailag nem megakadályozott a gépjárművel történő behajtás - behajthat és várakozhat. A „Gyalogos övezet (zóna)” jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok közlekedésére szolgálnak. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű - amennyiben ennek feltételei adottak - az övezetben közlekedhet és várakozhat.
Gyalogos és Kerékpáros Övezetbe Behajtás
A „Gyalogos és kerékpáros övezetbe” szintén behajthat a mozgásában korlátozott személyt szállító gépjármű. A „Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna)” jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére szolgálnak. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű - amennyiben ennek feltételei adottak - az övezetben közlekedhet és várakozhat.
Lakó-Pihenő Övezet
Lakó-pihenő övezetbe szintén behajthat a mozgáskorlátozott személy által vezetett vagy az őt szállító jármű és annak vezetője. Fontos, hogy a lakó-pihenő övezetben járművel legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni. A vezetőnek pedig fokozottan ügyelnie kell a gyalogosok - különösen a gyermekek - és a kerékpárosok biztonságára.
Behajtani Tilos Tábla Alóli Kivételek
A „Mindkét irányból behajtani tilos”, „Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos”, „Motorkerékpárral behajtani tilos”, „Járműszerelvénnyel behajtani tilos”, illetve a „Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos” jelzőtábláknál a mozgáskorlátozott személy a tilalom ellenére behajthat, amennyiben úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van, vagy csak ezen az úton közelíthető meg. A járművel ilyen esetben is legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
Elsőbbségadás sorozat 1. rész: az alapelvek
A Parkolóhelyek Jogosulatlan Használatának Következményei
A közterület-felügyelet járőrszolgálatának feladata a közterületek jogszerű használatának ellenőrzése, ennek keretében kiemelt figyelmet fordítunk a lakosságot leginkább bosszantó közterületi jogsértések megelőzésére és megszüntetésére. Ilyen jogsértésnek minősül a mozgáskorlátozott várakozóhelyek jogosulatlan használata. Az igazolvány nem adható át használatra jogosulatlan személynek. A közterület-felügyelők sok esetben intézkednek a mozgáskorlátozott parkolási igazolvány nem megfelelő használata miatt.
Amennyiben a jogosult maga él vissza az igazolvány által biztosított kedvezményekkel, az igazolvány visszavonásra kerül, és a visszavonástól számított egy évig részére új igazolvány nem állítható ki. A közterület-felügyelet mindenkori feladata a kerület illetékességi területén, a közterület-felügyelői hatáskörbe tartozó jogellenes magatartási formák észlelése esetén a szükséges intézkedések megtétele. Célunk elsősorban nem a büntetés, hanem a megelőzés és a rend fenntartása, azonban ilyen esetekben a felügyelőket intézkedési kötelezettség terheli. A bírság kötelező mértéke ebben az esetben 50 ezer forint, ezt az összeget Kormányrendelet határozza meg.
Egy Személyes Tapasztalat
„Tegnap az Aldi parkolójában odalépett hozzám egy úr a parkolást követően és felhívta a figyelmem arra, hogy mozgássérült parkolóban állok. Mondtam neki, hogy igen-igen, tudom. Csak akkor vette észre, hogy vesszük ki a kerekesszéket. Nincs ezzel gond, örülök, ha figyelnek erre az emberek! Mellettem egy huszonéves forma srác, szinte keresztben, szlovák rendszámú Mercedesszel (nem a márka a lényeg, de itt most ilyen autó volt) ugyancsak a mozgássérült parkolóban várta a bent vásároló barátnőjét... Természetesen ő csak kényelemből és nem jogosan használta a parkolót. Az úr neki is szólt, de rá sem hederített. Megvárta a barátnőjét és utána elhajtottak.
Pár gondolat ezzel kapcsolatban:
- Nem véletlenül kell nekem az a parkoló. Nem azért, mert szeretek "nyomijelen" parkolni, vagy lusta vagyok néhány méterrel többet gurulni, hanem azért, mert szélesebb és elfér két parkoló autó között a kerekesszék ki- és beszállásnál.
- Ha ki tudtad tölteni a szerződést, amikor átvetted az új Mercit, bizonyára tudsz olvasni is, így tájékozódj a mozgássérült parkoló használatának szabályairól!
- Ha szeretnél cserélni, szólj, szívesen sétálok helyetted +10 métert, Te meg állj a helyemen nyugodtan, csak akkor egész nap ki se szállj a székből a következő 30 évben és minden ezzel járó nehézséget, kényelmetlenséget is viselj!
- Legalább ne keresztbe állj be, hogy elférjek melletted rendesen!
- Ezerszer futok bele (tudom-tudom, nem is tudok futni )....akarom mondani, gurulok bele ilyen szituációba a városban. Végtelenül egyszerű lenne ezt kiküszöbölni, de valamiért nem teszik. Amennyiben megkeresne a rendőrség, vagy a közterület felügyelet, hogy segítsem megoldani ezt a problémát, várom levelüket! Teljes kidolgozott tervem van már erre: Ne légy figyelmetlen, ne állj a mozgáskorlátozottaknak fenntartott helyére! Igazán egyszerű kérés ez tőlem!?”
Kerekesszékesek Közlekedése és Közösségi Közlekedés
Kerekesszékkel (kézzel hajtott, elektromos kerekesszék vagy moped, robbanómotoros kerekesszék) közlekedő személy - amennyiben motoros kerekesszékkel közlekedik -, ha annak sebessége sík úton nem haladja meg az óránkénti 10 kilométert, akkor gyalogosnak minősül. Ekkor a gyalogosra vonatkozó általános KRESZ szabályok az irányadóak a közlekedésére vonatkozóan. Ám, ha a kerekesszék sebessége meghaladja a 10 kilométer/órát, úgy az gépi meghajtású járműnek minősül. Ebben az esetben közlekedésére a járművekre vonatkozó általános KRESZ szabályok az irányadók. Vagyis, ha gyorsabban mozognak vele, motornak, ha lassan, akkor gyalogosnak kell tekinteni a közlekedésben, és a kerekesszék használójának is e szerint kell tekintenie magára.
A rendőrség továbbá hangsúlyozta: általános alapszabály még a kerekesszékkel közlekedőkre vonatkozóan, hogy amennyiben nincs járda vagy leállósáv, ahol biztonsággal haladhatna, úgy köteles minden esetben a menetirány szerinti jobb oldalon közlekedni.
A mozgássérült embereknek ugyanolyan joguk van részt venni a közösségi közlekedésben, mint bárki másnak, attól függetlenül, hogy milyen segédeszközt használnak. Az államnak biztosítania kell a mozgáskorlátozott emberek számára, hogy másokkal egyenlő módon vehessenek részt a közösségi közlekedésben, erre törvények kötelezik! Ezt mondja ki a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, amelyet hazánk az elsők között ratifikált, valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló, 1998-as törvényünk is.
Az Országos Fogyatékosságügyi Program (2015-2025), és annak végrehajtását célzó, 2015-2018-ra szóló Intézkedési Terv ugyancsak így rendelkezik. Tény továbbá, hogy a közösségi közlekedés szolgáltatók állami, önkormányzati megrendelést teljesítenek, amelynek feltételeit nem ők, hanem a megrendelő szabja meg! A közösségi közlekedés az a személyszállítási szolgáltatás, amelyet - a közzétett feltételek alkalmazásával, díj ellenében - bárki igénybe vehet. A személyszállítási közszolgáltatást szerződés alapján végzik a szolgáltatók, amelyben a megrendelő jogosult meghatározni a feladatokat, kötelezettségeket, egyéb feltételeket, és ezeket a vállalkozónak teljesítenie kell.
tags: #mozgaskorlatozottra #vonatkozo #kresz #szabalyok