Motorolajok: A Viszkozitás és a Használati Körülmények Fontossága
A következőkben a nagyvárosi közlekedésről és a versenypályákról lesz szó, hangsúlyozva, hogy a két használati körülmény között jelentős különbségek vannak.
Versenypálya vs. Városi Közlekedés
Versenypálya: A versenykörülmények között a gázpedál szinte mindig padlóig van nyomva. Ilyenkor a motor hatalmas mennyiségű hőt termel, és az olaj hőmérséklete a 150 Celsius fokot is elérheti, miközben a hűtővíz 100 Celsius fok körül marad. Egyes alkatrészeknél az olaj hőmérséklete akár a 180-200 fokot is elérheti.Városi közlekedés: A városi forgalomban a motorolaj hőmérséklete bemelegedett motor esetében 100 Celsius fok környékén van, függetlenül a külső hőmérséklettől. Alacsony fordulatszámon, kis teljesítményleadás mellett a motor nem termel túl sok hőt, így a hűtőrendszer könnyen át tudja adni azt. A probléma akkor kezdődik, amikor a hűtési rendszer nem képes elegendő hő leadására, ami dugókban fordulhat elő.A Viszkozitás és az Áramlás Kapcsolata
A vastagabb, kevésbé folyós motorolajokat általában versenyzéshez alkalmazzák, azonban ez a fokozott sűrűség sem feltétlenül szükségszerű a versenysportban sem, főleg nem pályaversenyen. Miután egy 100 Celsius fok hőmérsékleten 10 cSt viszkozitású olaj 150 fokon 3 cSt-re vékonyodik, az így hígfolyósabb olaj miatt javul az áramlás. A hígabb olaj felgyorsult áramlása következtében jelentősen erősödik az olaj hőelvezető szerepe. Ez egy kimondottan jó dolog, hiszen a forróbb olaj vékonyabb és így javul az áramlás. Az erősebb áramlás jobban elszeparálja a egymástól az ilyenkor óriási terhelés alatt álló mozgó alkatrészeket a motorban. Ez együttesen így kedvezőbb.
A nagy fordulatszámú motoroknak vékonyabb olajokra van szüksége. Nem feltétlenül kell sűrűbb olajat használnunk, ha versenyezni akarunk. Csak a gyakorlat igazolhatja be ennek igazságát.
KOMOLY FIGYELMEZTETÉS minden Mazda tulajdonosnak, KERÜLJE EZNEK A MOTOROLAJNAK A HASZNÁLATÁT MOST!
A Legoptimálisabb Viszkozitás Kialakítása
A legoptimálisabb viszkozitású motorolaj megtalálásának legjobb módja, ha a tesztelés közben úgy vezetjük az autót, ahogy általában használjuk. Ilyenkor az a legoptimálisabb vastagságú olaj, amely az aranyszabály szerint 0,7 Bar olajnyomás növekedést biztosít 1000 fordulatonként. Tehát:
- 1000 fordulat/perc = 0,7 Bar
- 2000 fordulat/perc = 1,4 Bar
- 3000 fordulat/perc = 2,1 Bar
És így tovább...
A megfelelő benzin kiválasztása
Az eddig leírt szabályok a motorunk korától, esetleges lazább illesztésétől, vagy szorosságától függetlenül érvényesek. Csak azért mert esetleg erőforrásunk már nem mai gyerek, nem igényel vastagabb-kevésbé folyós-nagyobb viszkozitású motorolajat. Kortól függetlenül kizárólag akkor van szükség vastagabb olaj használatára ha túlságosan, kimondottan kopott autónk motorja. Továbbra is használjuk a +0,7 Bar/1000 fordulatonként szabályt.
Példa: Ferrari 575 Maranello
A szupersportautókra jó példa a Ferrari 575 Maranello. Ennek az autónak a 12 hengeres motorjában most 0w-20 jelzésű olajat használnak, annak ellenére, hogy a kilométerórában kicsivel több mint 10000 km van. A tulajdonos tervei szerint 80-90000 km körül 0w-30-asra fog váltani, majd később 0w-40-re, végül talán 0w-50-re. A lényeg, hogy azt az olajat fogják használni, ami az erőforrás élettartama alatt mindig éppen biztosítja a minimum 5,2 Bar (gyári minimum) olajnyomást 6000 percenkénti főtengelyfordulaton.
Néhány ember kipróbálta már ezt, és esetenként alacsony olajnyomásról számoltak be alapjárati fordulatszámon. Ez így van jól, hiszen az alkatrészeken nincs nagy terhelés alapjáraton, a leggyengébb olajáramlás is kezeli a helyzetet. A lóerők a magas fordulatszám tartományokban termelődnek, amikor fokozott olajáramlásra van szükség.
Olajcsere Intervallumok
Soha ne menjünk 7500km-nél többet ugyanazzal az olajjal, ha versenyzésre is használjuk autónkat! Ebben az esetben érdemes akár 2000-3000 kilométerenként cserélni az erőforrásunk életképességét biztosító folyadékot. Amennyiben városban használjuk autónkat, akkor annak megfelelően cseréljünk olajat. Használjunk verseny motorolajat a pályán és "városi" olajat a hétköznapokon.
A legjobb bizonyítékát ennek éppen a Ferrari adja, hiszen a 12 hengeres motorhoz azt írja: használjunk 0w-40-et a közúton és 10w-60-as "verseny" olajat a pályán, ami bizony a legforróbb éghajlaton fekvő versenypályákon is elég.
Benzinmotor működése részletesen
Tévhitek a Motorolajokkal Kapcsolatban
Sokan úgy vélik, hogy 40 fokos külső hőmérséklet esetén kevésbé folyós (forrón) olajat kell használni a motorban. Ez nem igaz. Alacsony fordulatszámon, kis teljesítményleadás mellett nem termel túl sok hőt a motor. Viszonylag lassú a hőtermelése, így könnyen át tudja azt adni a hűtőrendszernek.
Az emberek sokszor azzal hozakodnak elő, hogy mivel a kezelési kézikönyv 10w-40-es olaj használatát írja elő, így soha nem gondolnának 0w-40 olaj használatára. Ismét elmondjuk: Mindkét olaj, tehát a 10w-40 és a 0w-40 is azonos vastagságú, normál működési hőmérsékleten (motor). A 0w-40 viszont sokkal kevésbé sűrűsödik (vastagodik) vissza, miután leállítottuk a motort.
A "W" Jelölés Jelentése
Sokan vélik, hogy a "W" a 10w-30-ban a télre utal. A hivatalos megfogalmazás a következő (SAEJ300 p.2): "Két osztály alapján lehet meghatározni a viszkozitási besorolást. Az egyik amikor tartalmaz a jelölés W betűt, a másik, amikor nem. Az egy viszkozitási indexű, de W betűt tartalmazó jelölés az olaj indítási és pumpálási viszkozitásának legalacsonyabb hőmérséklete, illetve a 100C fokon mérhető kinetikus viszkozitása alapján van meghatározva.
Viszkozitási Értékek
A viszkozitási értékek a különböző besorolású olajok esetében eltérőek. Például a 20-as és 60-as besorolású olaj viszkozitási értéke között mindössze 1 egész eltérés van 150C fok esetén! Ugyanezen két olaj között már 120 egység az eltérés a kisebb hőmérsékleten, 40C fokon. A 20-as olaj 40C fokon 40-es értékkel rendelkezik, míg a 60-as 160-nal.
Minőségi Szintek: SC-től SM-ig
A motorolajok minőségét különböző szintekkel jelölik: SC, SD, SE, SF, SG, SH, SJ, SL, és SM. Az SI és az SK kimaradt, hiszen azt máshol használjuk. Több, mint három tucat teszten kell átmennie egy adott olajnak, hogy teljesítse a magasabb szintet. Ezek a tesztek az American Society for Testing and Materials, azaz az ASTM által vannak megállapítva.
A következőkben egy SL besorolású olajat fogunk összehasonlítani néhány teszt kategóriában, egy lépéssel korábbi SJ olajjal. A többi tesztkategória olyan vizsgálatokat tartalmaz, mint: korrózióval szembeni ellenállás, habzási ellenállás, olajfogyasztással szembeni ellenállás, homogenitás, áramlás csökkentés a különböző feloldódó összetevő által, zselésedési index, stb...
Valós Példák
Egy pick-up tulajdonos 15w-50-es Mobil-1 szintetikus olajat használt korábban. Tanácsunkra váltott és kipróbált egy 30-as melegoldali viszkozitású motorolajat (5w-30). A szinte csak városban használt gépkocsi üzemanyag fogyasztása, beszámolása szerint azonnal jó néhány deciliterrel csökkent 100km-re vetítve. Mindez az okozta, hogy a vastag motorolajról vékonyabbra váltott.
Egy másik történet egy Ferrari F355 tulajdonostól származik, aki a versenyzésre használt autójában 40-es oszályú olajról 30-as melegoldali jelzésű olajra váltott. Ezek után olajhőmérséklet csökkenésről számolt be, viszont az olajnyomás értékek nem változtak az azonos hőmérsékleten hígabb olaj ellenére. Mivel a 30-as olaj vékonyabb (hígabb) ezért annak áramlása jobb, tehát a hűtési szerepét is hatékonyabban látja el.
Összefoglalás
Végsősoron, eltekintve az exkluzív sportautók példájától, a lényeg a következő: Célszerű vizsgálatok alapján meggyőződni róla, hogy működési hőmérsékleten (100C) melyik besorolású olaj (melegoldali jelzés) a legmegfelelőbb gépkocsink motorjának. A legtöbb esetben viszont vizsgálatok nélkül is alkalmazhatjuk azt a szabályt, hogy azt az olajat válasszuk, ami a legkevésbé méz-szerű (kevésbé folyós) hidegindításkor, illetve a tökéletes vékonyságúra hígul bemelegedve.