A Mitsubishi Lancer Kombi Gyártási Évei: Átfogó Áttekintés
Ötven évvel ezelőtt, 1973-ban dobta piacra a Mitsubishi a Lancer alsó-középkategóriás autóját. A típus sikerét már az Európában, Ázsiában és az amerikai piacokon is kapható első generációnak sikerült megalapoznia. Nem csoda, hogy az autóval egy több évtizedes történet vehette kezdetét.
Az egyik első, Európában is forgalmazott Mitsubishiként a Lancer 1977 óta az utcakép része volt a kontinensen, de a kompakt méretű, akár családi használatra is alkalmas autó története egészen 1973-ig nyúlig vissza.
A 70-es évek elején a Galant bemutatása után egyre csökkent az érdeklődés a Colt 1200-as iránt, a Minica kei car mellett azonban szükség volt egy közepes méretű modellre, melyet az 1973 februárjában leleplezett Lancerrel valósított meg a műszaki háttérért felelős Munechika Namba és a formatervet megálmodó Shinichi Yamamura csapata.
Az Első Generáció (1973-1979)
Az első generációs Lancert az áramvonalasságra való nagy odafigyeléssel tervezték, ennek tudható be a sportosságot kölcsönző hosszú orr és a csomagtartófedél lejtős vonalvezetése is. A csinos Mitsubishihez az európai bevezetéskor 1,2 literes, 55 lóerős, 1,4 literes, 68 lóerős vagy 1,6 literes, 82 lóerős, 4 hengeres benzinmotort kínáltak.
1974 és 1977 között a japánok gyári csapatot is indítottak a Szafari Ralin, ahol a várakozásoknak megfelelően 13 autójukból 12 célba ért a 4 szezon alatt, és 1976-ban dobogós helyet is szereztek. Jó híre eljutott a kisebb csapatokhoz is, akik a gyártás leállítása után még éveken át indultak vele.
Mitsubishi projektor hangjavítási útmutató
A Chryslerrel kötött 1970-es megállapodás értelmében a Mitsubishi Motors Corporation (MMC) az amerikai cégnek 15%-os részesedést adott, ezért cserébe saját típusait különböző nevek alatt árusíthatta az USA-ban és Kanadában, ami a japánoknak a könnyebb piacszerzés, az amerikaiaknak az egyre keresettebb, kisfogyasztású autók gyors piacra dobásának olcsó és egyszerű módját jelentette.
A Második Generáció (1979-1988)
Az évtized végére a japánok annyira belejöttek az európai forgalmazásba, hogy a Lancer új generációját kifejezetten a helyi ízlés szerint tervezték, premierjét a Frankfurti Autószalonon tartották. A minden dimenziójában nagyobb, letisztult, szögletes vonalvezetésével, illetve az akkoriban újdonságnak számító, nagyméretű műanyag lökhárítóival kifejezetten modernnek számított, ezzel együtt megőrizte japán karakterét.
Olyan műszaki újdonságokat vonultatott fel, mint az MCA-Jet System vagy a Silent Shaft Technology. Előbbi egy hengerfejbe épített szelepen keresztül extra légörvényt juttatott az égéstérbe, ezzel tisztábbá és hatékonyabbá téve az égést.
Az 1,4-es, 68 lóerős mellett kezdetben egy 1,6-os, 82 lóerős benzinessel lehetett választani, majd 1980-ban bevezették a későbbi Evo utcai raliautók stílusát előrevetítő 2000 Turbót a 2,0 literes, 170 lóerős SOHC turbómotorral és elektronikusan vezérelt befecskendezővel.
A Colt négyajtós változatát Japánban Lancer Fiore, Európában egyszerűen csak Lancer F néven árusították. Miközben az A170-es Lancer még kapható volt Európában, az A150-es gyári kódot viselő Colt lépcsőshátú változatát 2 éven át Lancer F néven lehetett megvásárolni, ami egyben azt is jelentette, hogy a hátsókerékhajtású Lancerek ideje lejárt.
Értelmezze a Mitsubishi műszerfalának motorolaj szintjelzőit
Az utódok már első, vagy összkerékhajtásúak voltak, és 5 generáción át a Japánban Mirage néven futó kisautó adta a műszaki alapokat a Lancerhez. A kategóriák közötti különbséget a karosszéria hosszával és felépítésével hidalták át. Az első- vagy összkerékhajtású kombiként is gyártott generáció a legtöbb japán riválisánál kisebb volt, mégis keresettnek számított a piacon.
A Colt 2. európai generációján tapintható volt az igyekezet a helyi igények kielégítésére, az 1,8 literes, 58 lóerős dízelmotor ennek köszönhetően a kezdetben 4 ajtósként, majd 1985-től kombiként is elérhető Lancer orrában is megjelent az 1,2-estől 1,8-asig, 55-től 90 lóerősig terjedő benzinesek alternatívájaként.
A 75 lóerős 1500 GLX limuzin 3 fokozatú automatikus váltóval is rendelhető volt, az 1500 GL-t a kombihoz katalizátorral is felszerelték, így csak 70 lóerőt teljesített.
A Harmadik Generáció (1988-1992)
Ismét egy vadonatúj generációt dobtak piacra a japánok, szintén a Colt alapjain, 4 és 5 ajtós változatban, 1,3 literes, 75 lóerős alapmotorral. A még bőven egy tonna alatti tömegnek hála nem számított alulmotorizáltnak, bár az alsó-középkategóriás besoroláshoz jobban passzoló 1,5-ös, 1,6-os és 1,8-as benzinesek magabiztosabb menettulajdonságokkal ruházták fel.
Aki kombit szeretett volna venni, annak be kellett érnie az 1990-ig kapható kifutó modellel.
L300 üzemanyag jeladó javítása
A Negyedik Generáció (1992-1996)
Ősszel debütált a 90-es évek stílusában legömbölyített Lancer. Ezúttal már látványos volt a különbség a csak 3 ajtós karosszériával kapható Colthoz képest, a kompakt Mitsubishit egy fokkal nagyautósabb részletekkel próbálták feljebb pozicionálni a testvérénél. Az 5 ajtós az előző szériából maradt a kínálatban, kombiból viszont 1992 őszére készítettek egy újat.
Az alapváltozathoz továbbra is az 1,3 literes, 55 lóerős benzines járt, de lehetett választani 90 lóerős 1,5-öst 12, és szintén 90 vagy 113 lóerős 1,6-ost 16 szeleppel.
A továbbfejlesztett aerodinamikai elemek sokat elárultak az Evo III-as tudásáról. 1992-ben a Mitsubishi a legendává válás útjára lépett a Lancerrel, amikor debütált az A csoportos szabályzat szerint 5000 példányban készült homológ utcai változat. Az Evo I-es a Galant VR-4-es állandó összkerékhajtását, és dupla vezérműtengelyes, 2,0 literes turbós benzinesét is megörökölte 247 lóerővel.
Az Ötödik Generáció (1996-2003)
Még jobban megkülönböztette magát a Colttól az 1996-os Lancer, ugyanis minden irányban nagyobb méretekkel igyekezett felzárkózni az alsó-középkategóriához. Vele párhuzamosan a Mitsubishi bemutatta a Hollandiában gyártott Carismát, amely a hosszát és a tengelytávját tekintve is rálicitált a Lancerre, pedig ugyanabban a kategóriában indult a vevőkért, akik így jobban is szimpatizáltak az 5 ajtós karosszériája miatt még praktikusabb modellel, viszont a Carisma 4 ajtós változatát egy idő után megszüntették, annyira kevesen választották.
Ebből a generációból sem készült saját kombi, egyszerűen az elődmodellt gyártották tovább, és a motorválaszték is szerény volt, az 1,3-as 75 lóerős mellett az 1,6 literes, 90 lóerős alkotta a választékot Európában, ami szintén a Carismára irányította a figyelmet.
Miután a Carisma átvette a szerepét az európai piacon, a Mitsubishi 2001-ben le is állította a Lancer forgalmazását, az új, Colttól független műszaki alapokra épülő generációt már csak a 2003-as frissítés után vezette be.
A Hatodik Generáció (2003-2007)
Az anyagi okokra visszavezethető általános egyszerűsítés a kétféle, limuzin és kombi karosszérián és a háromféle, 1,3-as, 82 lóerős, akár CVT váltóval is kérhető 1,6-os, 98 lóerős és 2,0 literes 135 lóerős motor mellett az anyaghasználaton is jól látszott. Annak ellenére, hogy nem tudott lépést tartani az európai riválisokkal, továbbra is az emblémájához méltó műszaki színvonalat, illetve megbízhatóságot nyújtotta.
A 2001-es Evo VII-esen nem látszottak a spórolás nyomai, a toldatokon kívül saját fényszórókat kapott, ez a széria minden addiginál elegánsabb, mégis brutális volt. Motorja maradt az eredeti, a hajtást azonban továbbfejlesztették, újdonságként első önzáró és aktív középső differenciálművet is kapott. Az Evók történetében először a VII-es saját fényszórókat kapott, majd a VIII-as minden korábbinál erősebb motorral is kapható volt.
A Hetedik Generáció (2007-2017)
Az utolsó, Európában is kapható Lancer formatevét a Pininfarinára bízták, nekik köszönhető, hogy a sikeres széria méltón búcsúzhatott, bár ez a búcsú egy évtizeden át tartott. A limuzin mellett egy ferdehátú karosszériát is bemutattak, mellyel a kombit próbálták helyettesíteni.
A japánok lelkesedését mutatja, hogy az 1,5-ös, 109 lóerős alapmotortól a 143 lóerős 1,8-ason és a 150 lóerős 2,0 literesen át a 241 lóerős, szintén 2,0 literes, már turbós Ralliart változatig igyekeztek minél nagyobb választási lehetőséget kínálni. Sőt, még a 2.0 PD TDI dízelmotort is megvették a Volkswagentől, majd lecserélték a saját fejlesztésű, 1,8-as DI-D-re.
Az Evo X orrába a története során először egy új 2,0 literes turbómotor került 295 lóerővel. A kibővített motorkínálat 4 benzinesből és 2 dízelből állt. A Volkswagen-féle 2,0 literest a saját fejlesztésű 1,8-as váltotta.
Gerilla Garage bemutató | Mitsubishi Lancer EVO II GSR
A Lancer Modell Vége
A piacon és a versenyeken elért sikerek ellenére a Lancer csillaga számos piacon, így Európában és az Egyesült Államokban is leáldozott az előző évtized második felében. A Mitsubishi a vásárlói igények megváltozásával magyarázta a kompakt szedán kivezetését. Mindazonáltal a Mitsubishi, tekintettel népszerűségére, egyes ázsiai piacokon, köztük Kínában és Tajvanban életben tartotta és tartja a Lancert.
A Mitsubishi Lancer egy népszerű kompakt autó, amelyet a japán autógyártó Mitsubishi Motors gyártott. Az autó különösen híres megbízhatóságáról, sportos dizájnjáról és a rally versenyeken elért sikereiről. A Mitsubishi Lancer nyolc generációja alatt jelentős sikereket ért el a piacon. Az autó magas szintű kényelmet, megbízhatóságot és modern technológiai megoldásokat kínál, amelyekkel kiemelkedik a kompakt autók között.
tags: #mitsubishi #lancer #kombi #gyártási #évek