Az Opel: Egy Márka Története a Varrógépektől az Elektromos Autókig
Régóta Opelt hajtasz? Az Opel története rendkívül színes, tele van meglepő fordulatokkal és innovációkkal, melyek messze túlmutatnak az autógyártáson. Pedig sokan talán kevesen tudják, hogy nem autókkal kezdték.
A Kezdetek: Varrógépektől a Kerékpárokig
Minden 1862-ben kezdődött Rüsselsheimben, amikor az 1837-ben született Adam Opel gépész, feltaláló megalapította cégét. Ekkoriban azonban még nem az autók gyártása volt a prioritás az Opel számára. Adam Opel maga is lakatosként kezdte karrierjét, és párizsi látogatása során egy varrógép gyárban helyezkedett el, ahol meglátta a lehetőséget.
1863-ban hazatérve elhatározta, hogy ő is varrógépeket fog gyártani, csak jobbat, mint a franciák. Első önállóan fejlesztett és legyártott varrógépével alaposan megvetette lábát az iparban. 1868-ban Rüsselsheimben vásárolt egy 1500 négyzetméteres területet, és beköltözött abba az épületbe, melyben gyártósorát felállította. A termelést a katonai egyenruhák iránti fokozott igény lobbantotta fel, amik gyártásához persze varrógépekre volt szükség.
Adam Opel mindenben meglátta a lehetőséget, így párizsi látogatása során épp egy új találmányban, a kerékpárban. A rüsselsheimi gyárépületét újabb sorral egészítette ki, így 1886-ban beindult saját fejlesztésű kerékpárjainak gyártása. Az Opel 1885-től tíz éven át szőlészeti, borgazdasági gépeket is gyártott, és Németországban komoly sikereket ért el velük, elsőként gyártott dugózó gépeket. A kerékpár és autógyártás, valamint később a hűtőgépgyártás folytatódott.
Adam Opelnek öt gyermeke született: Carl, Wilhelm, Heinrich, Friedrich és Ludwig. Ők követték apjuk nyomdokait és kivették részüket a vállalatból. A kerékpárüzletben épp azzal segítettek, hogy számtalan bicikliversenyen indultak Opelekkel, amiken rendre jó helyezéseket értek el, több száz első helyet szerezve 1898-ig. Adam Opel, a cégalapító és legendás újító, aki már 1868-ban gőzgépeket használt első gyártósorán, 1895-ben tífuszban elhunyt. Adam Opel már sosem láthatta azt, amiről még ma is ismerjük a nevét, vagyis az első automobilt.
Chiptuning a Mercedes E 270 CDI-hez
Az Automobilgyártás Hajnala
Éppen 120 évvel ezelőtt kezdődött az Opel vállalat azon történelme, amiről már mindenki alaposan ismeri a márkát. Apjuk halála után a cég vezetését özvegye, Sophie vette át. A legidősebb fiúk, Carl és Wilhelm szorgalmazták az autóiparba való beépülést. Az Opel fiúk Daimler és Benz találmánya nyomán látták meg a lehetőséget az autóban, és fel is kerestek egy olyan feltalálót, akinek épp egy ilyen beruházóra volt szüksége saját autójához. Így készült el a Lutzmann-féle szabadalmaztatott Opel gépjármű, a vállalat első autója 1899-ben mutatkozott be.
Az autó megjelenése viszont nem volt valami kívánatos, éppen ezért a francia Darracq gyártóval kezdtek együttműködésbe 1902-ben. Bár drágább volt a Lutzmannál, az első Darracq licenc alapján gyártott Opel sikeresebb volt, mint az első autójuk. Az 1902-es Hamburgi Autókiállításon bemutatták az Opel 10/12 PS-t. Kéthengeres motorokkal készült az Opel Darracq, de 1903-ban elkészült az Opel saját fejlesztésű első négyhengeres, 24 lóerős motorja is, 1906-ban pedig legördül az ezredik Opel autó.
1909-ben új modellt mutattak be, a Doktorwagen csupán 8 lóerős motort kapott, de a gyártástechnológiának köszönhetően megbízható összeszereltség és viszonylag alacsony ár jellemezte, hamar népszerű lett. Az eredetileg orvosoknak tervezett 1907-es 4/8 PS Doktorwagen feleannyiba került, mint a hasonló modellek. Akkora volt rá a kereslet, hogy nem győztek eleget gyártani. A gyártósort továbbfejlesztették, moduláris alkatrészgyártásra álltak át, amivel gyorsabbá és egyszerűbbé vált a termelés.
Innováció és Terjeszkedés a 20. Század Elején
1911 is meghatározó év volt az Opel számára. A Torpedo mellett megjelent az első repülőgépekbe fejlesztett motorjuk is, valamint a vállalati dolgozók számára létrehozott nyugdíjalap. Ugyanebben az évben érte tűzvész is az Opel gyárat Rüsselsheimben, a varrógépgyártó csarnok nagy része megsemmisült, az egymilliomodik eszköz legyártásával végleg be is zárták az üzemet. A cég alapítója, Adam Opel, varrógépek gyártásával kezdte 1862-ben, és a márka csak négy évvel a halála után, özvegye Sophie, és fiai döntésére fogott automobilok építésébe. Az Opel szállítási osztályát vezető Heinrich Müller kezdeményezésére a cég 1936-ban kifejlesztett egy emelő-szállítógépet, melyet később bárki meg is vásárolhatott 3750 birodalmi márkáért. A targoncák fő vásárlója akkoriban a birodalmi vasút és a német posta volt; 1976-ban még mindig közel 60 ilyen gép dolgozott Németországban. Egy ilyen szerkezet ma a Német Földművelési Múzeum gyűjteményében látható, Hohenheim-ben, Stuttgart közelében.
A versenyek nem csak a kerékpáriparban segítették az Opelt, autóversenyeken is legalább annyian vettek részt, ráadásul saját fejlesztésű autókkal. Az 1913-as Grand Prix szezonra négyhengeres, hengerenként négyszelepes motort fejlesztettek, a világon az elsők között, győzelmet is hozott nekik a versenyen. Egy évvel később elkészül az Opel legnagyobb motorja, mely 12,3 literes négyhengeres és 16 szelepes. Ebben az évben válik az Opel Németország hivatalosan is legnagyobb autógyártójává, ekkor már túl voltak a tízezredik legyártott autón. A motoros eke bemutatója mellett 1911-ben egy másik Opel újdonság is megjelent - az Opel repülőgépmotor. Az Opel később hathengeres repülőgépmotorokat is épített, ezeket azonban licencben gyártotta az első világháború idején.
Pontosan 100 évvel ezelőtt elkészült Németország első tesztelésre és versenyre is használt oválpályája az Opel jóvoltából, 1924-ben pedig elsőként vezet be futószalagos gyártást a rüsselsheimi gyárban. Az 1924-es Laubfrosch (levelibéka) volt az első, százezer feletti példányban készült német autó. Az Opel okosan az előre menekülést választotta, és befektetett a fejlesztésbe. Újra bevezették a jól csengő Blitz nevet, amely 1931-től a háború viszontagságait is kibíró teherautókat illette. Az 1928-ban kibontakozó gazdasági válság az Opel cég életét is megváltoztatta.
A General Motors Korszaka és a Világháborúk
1929. március 17-én Wilhelm von Opel és fia, Fritz von Opel a cég részvényeinek 80 százalékát eladta a piacvezető amerikai General Motors autókonszernnek 140 millió birodalmi márkáért. A General Motors először 1928-ban került a képbe, egy évre rá felvásárolta az Opel részvényeinek 80%-át. Ekkor a kísérleti osztály RAK 1-es prototípusával már 8 másodperc alatt gyorsult 100 km/h-ra a márka tesztpilótája, Fritz von Opel és 238 km/h-s végsebességet ért el, majd 254-et. Az Opel a húszas évek végén a Max Valier osztrák rakétakutató által tervezett rakétaautóval szerzett hírnevet. 1928. május 23-án a 24 db rakétával meghajtott RAK 2 világrekordot állított fel azzal, hogy végsebessége elérte a 238km/h-t. Elkészül az első Blitz teherautó, melyre a háború alatt égető szükség támadt.
A Hitleri Németországban, a harmincas években a "népautó" elkészítése jelentette az egyik legnagyobb kihívást. 1935-ben, egy évvel a berlini olimpia előtt jelent meg az első önhordó Opel, az Olympia, majd az olcsóbb P4-es is piacra került. Az 1936-ban megjelent Opel Kadett üzleti sikere mellett technikai újításokat hozott a gépjárműiparba. Előnyeiket végül az 1937-es Kadett egyesítette, időben megelőzve a híres Volkswagen Bogarat. Rövid időn belül az Opel az egyik legnagyobb német autógyártóvá fejlődött. Ebben szerepet játszott az is, hogy a rüsselsheimi telephelyen 1924-ben bevezetett futószalagnak köszönhetően a cég olcsó modelleket állított elő, amelyek iránti kereslet is rohamosan megnőtt. A vállalat 75. születésnapján Európa legnagyobb autógyártójává vált.
A második világháború idejére teljesen le is állt a személyautók termelése (pedig épp ’39-ben vált Európa legnagyobb gyártójává), hogy a hadsereg utánpótlását tudják szállítani, ehhez már az 1935-ben felépült brandenburgi gyártósor is termelt. A náci vezetés rátette a kezét az üzemre, és haditermelésre állította át. A világháború alatt a szövetségesek lebombázták az Opel gyárat. A háború alatt a brandenburgi gyár szinte megsemmisült, de Rüsselsheim sem úszta meg. A szovjet katonák elvittek rengeteg tervrajzot, és kifosztva hagyták ott a gyár romjait. Ezután néhány évvel Moszkvics 400/420 néven Opel Kadetteket lehetett kapni a Szovjetunióban.
Újjáépítés és Aranykor a Háború Után
A háború után a General Motors annak ellenére kitartott az Opel mellett, hogy a harcok végén üzemei értéktelenek voltak, és óriási összegekbe került, mire az államtól visszavásárolták és újra felépítették a lerombolt céget. A GM 1948-ban vette vissza a vállalat irányítását. A személyautó-termelés csak 1947-ben folytatódhatott az Olympia gyártásával. Elsőként Blitz teherautókkal majd 1947-től Olympia és Kapitän személyautókkal tértek vissza az autógyártásba. Rüsselsheim büszkesége nem sokáig maradt egy helyben, a háború borzalmai kezdtek köddé válni, egyre több típust dobott piacra és rövid időn belül újra több ezer embernek adott munkát.
1951-ben helyszíni tesztpályát épít az Opel gyárához, ezzel ismét első a német gyártók között, két évre rá pedig újra 100 000-es darabszám felett teljesítenek évente, ekkor már a harmadik generációs Olympiánál tartanak. Elkészül a kétmilliomodik Opel, egy Kapitän 1956-ban, három évre rá pedig bezárják a hűtőgépek gyártósorát, innentől kezdve csak járműveket és belsőégésű motorokat gyártanak. 1962-ben a márka 100. évfordulóján megnyitják a harmadik gyártósort Bochumban, mely a Kadett gyártásával indít. Megépült második tesztpályája, és megjelent az első, vadonatúj modell, a modern kor elvárásai szerint tágas és kényelmes utastérrel készült Olympia Rekord. A cég nemsokára megint kinőtte magát, kapacitásgondjaikat új üzemek létesítésével oldották meg.
Az Opel újra Németország reménysége lett, a hatvanas évek közepéig Bochum, Kaiserslautern és Dudenhofen közelében is felhúztak egy-egy gyárat, utóbbi környékén, a Rodgau erdőben minden addiginál nagyobb tesztpályát építettek. Számos sportos modell is piacra lép, a kor leggyorsabb német kupéjaként megjelenik a Diplomat V8, a Kadett Rallye és az Opel GT is bemutatkozik, utóbbi tavaly volt épp 50 éve. 1971-ben már tízmillió legyártott autónál jár az Opel, egy évre rá 20,4 százalékos piaci részesedésével Németország legnagyobb autógyártójának könyvelhetik el magukat. A hetvenes években az Opel a közepes árfekvésű piac meghódítását tűzte ki célul. Újdonságból nem volt hiány. Megjelent az Opel Manta, később a Rekord D változata. A tízmilliomodik Opel 1971-ben gördült ki a rüsselsheimi csarnokból, majd a következő évben megjelent az elegáns Diplomat típus. A "európai-amerikai" stílus és a chevrolet motor hamar közkedveltté és sikeressé tette a piacon. A Diplomatot nyolchengeres Chevrolet V-motor hajtotta.
Sportos Sikerek és Technológiai Újítások
1979-ig számos sportsikert tudhatnak magukénak, a legendás Manta is második generációjába lép, az adott évben pedig bemutatkozik az első fronthajtású Opel, a Kadett D. 1982-ben, amikor megnyílik a zaragozai gyártósor, ismét sporttörténelmet ír az Opel, vagyis inkább Walter Röhrl, ugyanis az Ascona 400 versenyautóval megnyerik a Monte Carlo ralit és a világbajnoki címet is. Számos biztonsági és technológiai megoldást elsőként vezet be az Opel sorozatgyártásban, ilyen volt a biztonsági öv, mely 1973 óta szériafelszereltség az összes autóban, vagy a katalizátor, mely ’89 óta szerepel mindegyikben. Szintén évfordulót ünnepel idén a Calibra, mely 30 évvel ezelőtt 0,26-os légellenállási értékével megelőzte a Kadettet és ismét a világ legjobb értéke lett.
A ’90-es évek eleje hatalmas mérföldkő az Opel számára, de leginkább Magyarországnak, ugyanis a ’91-ben bemutatkozott Astra név váltja a korábban sikeres Kadettet, ’92-ben pedig megnyílt a szentgotthárdi motorgyár és összeszerelő üzem, mely hazánk autóiparának egyik tartópillérévé vált. ’95-től az összes Opel két első légzsákot kap, két évre rá pedig megjelenik az első európai személyautó háromhengeres négyütemű motorral, ez a 12 szelepes Corsa B. A 2000-es évek eleje, főként a világválságnak köszönhetően nem volt túl sikeres, az elmúlt húsz évben eladásaik sem alakultak úgy, ahogy szerették volna. Az új csúcsmodell, az Insignia bemutatásával sikerült tartani egy biztos pozíciót a piacon.
Opel Astra Evolution (1991-2025) | successor model of opel kadett
Ismét bezsebeltek egy Év Autója díjat, méghozzá a konnektorról is tölthető hibrid rendszerű Amperával, 2012-ben. Az Opel működési vesztesége 2016-ban elérte a 257 millió dollárt, annak ellenére, hogy az Opel cég 22 európai piacon növelni tudta eladásait, főleg az új Astra modellnek köszönhetően.
Az Opel Astra Generációi
Idén nem csak az Opel magyarországi jelenléte lett 30 éves, hanem a gyártó ikonikus modellje, az Astra is. Azóta már hat generációja jelent meg az Astrának.
Opel Astra J
Az Astra J a General Motor Delta II platformján alapszik, és még 2009-ben a Frankfurti Motor Show-n debütált. Az autó stílusában sokat kölcsönöz az Opel Insigniától, de felszereltségét tekintve számos magasabb osztályú megoldás itt már az alapfelszereltség része. Az autót az Opel rüsselsheimi tervezőközpontjában fejlesztették, a benne megtalálható infotainment és navigációs rendszert pedig a Bosch gyártotta. 2010-ben a sorozat az Európai Év Autója szavazáson 3. helyezést ért el. A kombi változata a 2010-es Párizsi Motor Show-n mutatkozott be, az előző verziónál alacsonyabb áron lehetett kapni, miközben az alapfelszereltség gazdagabb volt, mint az elődjénél. 2012 júniusában egy komolyabb ráncfelvarráson esett át a típus, az autó eleje és hátulja egyaránt megváltozott, ez érintette a lökhárítókat, a rácsot és fényszórókat. Emellett a megújult Astra új vezetéstámogató-rendszerekkel is bővült, így például táblafelismerő-rendszerrel, sávelhagyás-figyelővel, követési távolságot figyelő rendszerrel, ütközésre figyelmeztető rendszerrel és parkolássegítővel. 2012-ben érkezett meg az Astra GTC-nek, vagyis Astra kupénak az OPC változata, amely jóval erősebb motorral és igen impresszív menettulajdonságokkal kedveskedett az autózás szerelmeseinek.
Opel Astra K
Az Astra K-t az Opel Frankfurtban mutatta be 2015-ben. Kívül egy picivel kisebb, ám belül még tágasabb, vagyis egy még kompaktabb modell született. Szerkezeti újításai révén jócskán, mintegy 120-200 kg-mal könnyebb az elődjénél. Az enteriőr jóval letisztultabbá vált, kevesebb a gomb, a formavilág kellemes a szemnek és minőségi anyagválasztás jellemzi az Astra K-t. Már ennél a generációnál megjelenik az intelligens, LED-mátrix fényszórórendszer, amely sokat jelent a biztonságosabb autózásban. Újdonság, hogy milyen széles motorkínálattal elérhető az Astra K, az egyliteres turbótól az 1.6-os biturbó dízelig igen sokféle teljesítményszint megtalálható a kínálatban. 2016-ban az Opel Astra K nyerte el az Év Autója díjat, melyet szakújságírók véleménye alapján ítélnek oda. 2019 nyarán érkezett meg az Astra K ráncfelvarráson átesett változata, amely az elődjéhez képest komolyabb frissítéseket kapott. Ami a belső kialakítást illeti, a műszeregység és a középkonzol jobban átalakult. Az autó egy digitális műszerfalat kapott (ami az Insigniából már ismerős lehet), illetve egy multimédiás egységet.
Opel Astra L
Az Astra L már egyértelműen a jövőt képviseli és új korszakot nyit az Astra generációk történetében. A legújabb Astra megkapta az új Opelek jellegzetes arculati elemét, az úgynevezett vizort, ami az autó elején található, LED-fényforrásokkal megvilágított plexi-alapú dizájnelem. További izgalmas részleteket az Astra L-ről az Új autók oldalon találsz.
A PSA Csoport Érája és a Jövő
2017 márciusában az Opel többségi tulajdonosa a francia PSA (Peugeot, Citroën, DS) konszern lett. 2017-ben értékesítette tovább a General Motors a gyárat, a francia PSA konszernnek. Szeretett márkánk így került a Peugeot-t és a Citroen-t gyártó cégcsoport szárnyai alá. A PSA-val való együttműködésük előfutáraként először a Crossland X, majd a nagyobb Grandland X modell mutatkozott be, melyek már francia alapokon, francia motorokkal készülnek, míg az Insignia második generációja az eredeti tervek alapján került piacra, sokak szerint az utolsó igazi Opelként.
A piaci eredményeket tekintve rengeteget profitált az Opel abból, hogy a PSA szárnyai alá került. Egyre több olyan modell jelenik meg, mely már a francia alapokat használja, ugyanis a General Motors ideje alatt kifejlesztett motorok és padlólemezek használata már nem lenne kifizetődő a PSA csoport számára, így az Opel modellpalettája ismét hatalmas átalakuláson megy keresztül. Az Opel ma ismét francia segítséggel működik és évtizedek óta ismét sikeres, a PSA csoport alaposan átalakítja a kínálatot. "7 in 17" - ezzel a jelmondattal indított modelloffenzívával állt elő az Opel, ami azt jelenti, hogy 2017-ben 7 új modell kerül bemutatásra. 2018-ban a PSA bejelentette, hogy az Opel fejleszti ki a konszern négyhengeres benzinmotor családját. Korábban már az Opel bevezette a költséghatékonyság és a redukálódó kereslet miatt a gyártósor - kapacitás csökkentését (ami azt jelenti, óránként 55 autó helyett 42 autó készült el).
Az Opel foglalkozik haszonjármű gyártással is, a palettán megtalálható a Vivaro, Movano és a Combo is. A Volkswagen csoportnál kirobbant dízelbotrány napvilágot látott az Opelnél is, 2018 októberében. A német KBA egy közleményt adott ki, melyben az áll, hogy összesen 96 000 Opel Cascada, Opel Zafira Tourer és Opel Insignia típust hívnak vissza azért, mert az Opel is manipulálta a fedélzeti szoftvert, amivel hamis kibocsátási értéket jelentettek meg. A már korábban említett szentgotthárdi Opel üzemben 2019 januárja óta áttértek a franciák által kifejlesztett 3 hengeres 1,2 literes benzines turbómotor gyártására. Mivel ettől kezdve ezt a motort szerelik a PSA konszern valamennyi márkájába, ebből a motorból Szentgotthárdon 350.000 db készül évente.
A legújabb hírek szerint 2021 tavaszán a PSA konszern egyesül a FIAT-Chrysler csoporttal, ezáltal létrehozva a világ egyik legnagyobb autóipari óriását, a Stellantis-t. Az Opel emblematikus modelljei közé tartozik a Corvette-re emlékeztető GT, a Ford Capri örök ellenfeleként legendává vált, hátsókerék-hajtású Manta A és B. Nem kevésbé emlékezetes 1989-es utódjuk, a 0,26-os alaktényezőjű Calibra, amely kora legáramvonalasabb autója volt. Ebből a korszakból származik a duplaturbós, 360 lóerős Opel Lotus Omega is, amely a korabeli BMW M5-nek is oda tudott pörkölni. A hétköznapibb példányokból pedig örök emlékűnek számít az Astra és a Corsa, ezeket a mai napig gyártják, pedig 1992, illetve 1982 óta része a palettának. A modern korszakban megjelent még a Crossland, a Grandland és az Insignia is. Az Opel 2022-ben ünnepelte a 160. születésnapját.