A Fogyasztás Társadalomtörténete: Átfogó Perspektívák és Elméleti Viták

A fogyasztás társadalomtörténete mint tudományág a hetvenes évek végétől kezdődően érveinek újragondolását jelentette. A témával foglalkozó kutatók tartózkodni kezdtek a nyílt morálfilozófiai ítéletektől, és a határokat átlépő vizsgálódásokra egyfajta „méltányos álláspont” került. Ez a megközelítésmód a fogyasztás legitimációját, formáinak kutatását és a fogyasztói társadalom eredetét vizsgálja. A motivációkat vizsgáló elméletek négy axiómára támaszkodnak, amelyek minden társadalomban egyaránt fellelhetők.

A „Fogyasztói Forradalom” Vitái: A 18. Század Fókuszban

McKendrick és szerzőtársai, valamint Brewer és Plumb (1982: 9) azt állítják, hogy a 18. század volt a „fogyasztói forradalom” motorja (Thirsk 1978; McKendrick 1982). Érvelésük szerint a piaci viszonyok fejlődése és a fogyasztói vágyak állnak a jelenség okainak magyarázatában. A 18. századi élethez kapcsolódott a fogyasztói társadalom definíciója és a legitim emberi vágyak koncepciója is. A 19. században pedig szándékozták azt a gondolatot, hogy miért éppen a 18. század hozta be a fogyasztói forradalmat. Társadalomtörténeti munkák bizonyítják azonban, hogy a 18. század a versengési vágy fokozottabb fogyasztási kedvben teljesedett ki, és ennek eszköze a fogyasztás bővítése. A kirakatként működő nagyvárosok együttes hatására a vevők vágyaiból rábeszéléssel valós keresletet csináltak.

Azonban nehéz lenne bizonyítani a fogyasztói forradalom megtörténtét a 18. században, ugyanis az ekkor eső reálbérek nem növekedtek a 17. század végi és 18. századi időszakban. De Vries (1993) is megkérdőjelezi ezt, rámutatva, hogy a fogyasztás későbbi kiteljesedése, forradalma nem is a 18. századi fejlődésének idejére esett. Styles (1993) szerint a korábban modernnek vélt fogyasztási jelenségek már a 17. század végén is ismertek és elterjedtek voltak. A fogyasztói társadalom kialakulásának kutatása egyértelműen a 20. századi munkájának megjelenése után látott napvilágot. Brewer és Porter (1993) is figyelmeztetnek a fogalom korlátlan kiterjesztésére elmúlt időkre.

A Fogyasztás Korábbi Eredetei és Előzményei

A fogyasztói társadalom kialakulásának történetéhez valójában a 15. és 16. századi jelenségek is hozzájárultak. Ezek az elindítói, másrészt termékei voltak a reneszánsznak, amely a láthatóságával, forgalmával az európai társadalmak életében is éreztette hatását. Mukerji (1993: 2-16) szerint a termelési struktúrákkal való radikális szakításhoz vezettek ezek a változások, melyek eredetét a kínálat bővülésében kell keresni. Az első epizód a 16. századra tehető, ekkor tetten érhetők kisebb fellendülések a fogyasztás elterjedésében, amelyek tovább növelték a fogyasztási vágyakat. Az öltözködési kánon szerepét és az arról szóló gondolatokat, hogy mely tárgyak értékesek és fontosak számukra, Mukerji a fantáziára és a kereskedők eladási módszereire vezeti vissza, melyek az értékek megteremtéséhez is hozzájárultak. Stone (1973) a fogyasztás gazdasági hozadékának tekintette az ilyen fellendüléseket.

A Fogyasztói Vágyak és Motivációk Elméletei

Colin Campbell (1987) elmélete a romantikus etikát és a fogyasztás szellemét kapcsolja össze, a modern hedonizmusról szóló elméletét is bemutatva (Mukerji 1983; Braudel 1985). Campbell szerint a 18. század újdonsága a folyamatos, nem teljesülő vágyakozás, melynek tárgya is állandóan változik, és vég nélkül növekszik. A versengést az emberi lényeg részének tekinti, amelynek klasszikus formája a weberi elmélet, és ehhez kapcsolódik a vebleni modell is. Ezért a 18. század hozta meg a fogyasztói forradalmat. Campbell olvasatában a McKendrick-féle magyarázat tautologikus: a versengési vágy ösztökéli a versengési kedvet. A romantika és a felvilágosodás közötti feszültség is hozzájárult az életet élő, termelő és fogyasztó polgár gondolkodásának alakulásához. A skót felvilágosodás számára a 17. században a gazdagodás nem vezet feltétlenül erkölcsi romláshoz, hisz szembeszálltak a konvencionális meggyőződéssel. A kereskedelem és a növekvő javak kínáltak lehetőséget a fejlődésre. Az emberiség számára a fogyasztói forradalom előtt sem volt idegen bizonyos termékek szenvedélyes fogyasztása. Campbell a romantikus etikában találja meg a modern fogyasztóját, akinek vágyait rábeszélettel, kirakatként működő nagyvárosok együttes hatására valós keresletté alakították.

Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához

A Morális Gazdaság és a Holland Aranykor

Simon Schama (1987) a holland aranykor vizsgálatán keresztül értelmezi a fogyasztás legitimációját egy adott ország kultúrájában. A holland társadalom a 17. században a fejlődésnek a záloga volt, s mindez megnyilvánult kultúrájának különféle formáiban. Schama szerint a puritán polgári étosz reakciói nem különböztek más nemzetek polgári étoszától. A luxus republikánus értékeket romboló hatásairól szóló viták ellenére a gazdagságot nem elítélni kívánta, hanem átitatni morális értékekkel. A 17. századi gazdagságot a társadalom felemelkedésével magyarázzák, és a puritán etika szerepe volt a világi intézmények működése mellett. Az emberi gyarlóságot kordában tartani igyekezett, de paradox módon intenzív költekezést szült. A gazdagság miatti rosszérzésből fakadóan a holland polgárok élvezeteket nyújtó pénzköltésekbe is fogtak, és jótékonysági célokra történő adakozásra is sort kerítettek - állítja Schama. A művészetek hollandiai piaca, a kereskedelmi épületek, lakberendezési kézikönyvek mind hozzájárultak a fogyasztási szokásoknak. A polgári identitásban és életvezetési elvekben a takarékosság és pénzköltés egyensúlya fontos volt, de a felhalmozás és az élvezetek egyensúlyát is keresték, ami kényelmetlenséget, bűntudatot okozott.

A Modern Fogyasztói Társadalom Kialakulása: Az Amerikai Tapasztalat

A The Culture of Consumption című tanulmánykötet, melynek avatott ismerője Lears és Agnew, megállapítja, hogy a 19. és 20. század hozta az amerikai polgárságnak a gyors urbanizációja és a kisközösségekbe is behatoló bizonytalanságtól való félelem együttes hatását. A múlt elképzelt világaiba történő menekvés és a bizonyosság megragadásának a lehetőségét adta. Lears (1983) érvelése szerint a fogódzók elvesztését hozta, és a megzavarodott polgároknak új értékekre, útmutatásokra volt szükségük. A „terápiás ideáljának” megjelenését hozta, amely lelki békét és morális harmóniát teremtett. Az egyéni hedonizmust a tudomány és a piac fenyegette, míg a képességével rendelkező egyén képe került előtérbe (Lears 1983), aki a lelki békét és morális harmóniát is kínálta. Az évtizedek hipermodern és bürokratizált fogyasztói környezete is azonban még intenzívebb súlytalanságot hozott, melyet az egyén újjáépít különféle szakemberek és szervezetek segítségével, mind a rossz érzéseket, mind a megoldási módokat magába foglaló folyamat számára. Agnew (1993) valamelyest más irányból közelít a fogyasztás megértéséhez, rámutatva, hogy a tárgyak képesek emberi minőségek, intenciók, vágyak megjelenítésére is. A reklámüzenetek áradata és a közösségi diskurzus újabb köreit indítja el, és így állandó fogyasztási kedvet indukál, ami a fogyasztói étosz magyarázatával, és metaforáinak angolszász kultúrában való összefonódásával magyarázható. Agnew (1993: 21-22) szerint a piac és a közösség mindig is két különálló világnak számított, de ez már csak a fentiek ismeretében sem áll, hiszen a kettő összefonódásának megtalálása a feladat a modern társadalomban.

A Fogyasztás Társadalomtörténeti Fókuszai és Kiemelkedő Kutatói

Elméleti Megközelítések és Módszertani Kihívások

A fogyasztás társadalomtörténetének kutatásában a narratívának nem kell bizonyítania, hogy nem narratíva, azonban a téma vizsgálata felveti, hogy az episztemológiát legitimálják. A gondolatokkal együtt megszaporodtak a szkeptikus hangok is, amelyek megkérdőjelezik a fogalom korlátlan kiterjesztését elmúlt időkre (Brewer, Porter 1993). A mai kutatások nem nagyon törekednek a fogyasztás fogalmának tisztázására, ugyanakkor Agnew (1993: 29) munkája új teoretikus távlatokat nyithat a társadalom koncepciójának kitágításában. A modern fogyasztói vágyakról beszél a témával foglalkozó szakirodalom, melynek célja az egyéni létezésnek is lehet. A vizsgált megközelítésekben a legalapvetőbb emberi normákat, együttélési szabályokat is kétségbe vonják, és felvetődik az elképzelés, hogy a társadalom nagyobb része kezd el létszükségletein felül is fogyasztani. A téma a fogyasztás jelenségeivel kapcsolatos valóságát és elkerülhetetlenségét tartalmaz, vagy éppen reménykedést fogalmaz meg.

Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero

Cukorbetegek és az alkohol

tags: #miller #fogyasztas #tarsadalomtortenete

• Freelander lengéscsillapító kiválasztása
• 325tds Tapasztalatok
• Műanyag elemek Felicia csomagtérajtóhoz
• Bajuszkapcsoló javítási útmutató Fiat Stilo-hoz
• miért fontos a minőségi világítás a Renault Twingóban?