Mezőgazdasági Vontatók Közúti Közlekedésének Szabályai és Kötelező Tartozékai

A mezőgazdasági gépekkel történő közúti közlekedés szabályairól elmondhatjuk, hogy gyakran tisztázatlanok, túlságosan bonyolultak, olykor még ellentmondásokat is felfedezhetünk bennük. Ennek ellenére a mezőgazdasági járművek, mint a vontatók és lassú járművek, elengedhetetlen részét képezik a modern mezőgazdaságnak, és gyakran kénytelenek a közutakat is használni. A közlekedésben a legfontosabb paraméter a sebesség, de számos egyéb előírás is vonatkozik rájuk, melyek ismerete alapvető a biztonságos és szabályszerű közlekedéshez.

Alapfogalmak és Besorolások

A közúti közlekedés szabályairól szóló rendeletek pontosan meghatározzák, hogy mi minősül járműnek, mezőgazdasági vontatónak és lassú járműnek.

• Jármű: A rendelet alkalmazásában jármű a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, ezek pótkocsija, a segédmotoros kerékpár, a kerékpár, az állati erővel vont jármű és a kézikocsi. A járművekkel kapcsolatos fogalmakra - a rendelet Függelékeiben meghatározott eltérésekkel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben, valamint a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározottakat kell alkalmazni.
• Mezőgazdasági vontató: A mezőgazdasági vontató, vagy ahogy hétköznapi nevén ismerjük, traktor, egy olyan mezőgazdasági munkavégzésre készült jármű, amely alkalmas pótkocsi és egyéb berendezések vontatására, és képes 25 km/h-nál nagyobb sebességre is.
• Lassú jármű: Alapesetben azokat a saját motor által hajtott járműveket nevezzük lassú járműnek, amelyek sík úton nem képesek meghaladni a 25 km/h sebességet - ezeknek a paramétereknek jellemzően a különböző traktorok felelnek meg. Felmerülhet, hogy miért jó egy üzembentartónak, ha lassú járműként helyeztet forgalomba egy magasabb teljesítményű járművet, főleg, hogy ekkor a jármű maximális sebességét sem tudja kihasználni. Erre egyszerű a válasz: a lassú jármű üzembehelyezési és üzembentartási költségei rendkívül alacsonyak.

A vontatott mezőgazdasági és ipari munkagépre - ha a rendelet eltérően nem rendelkezik - a pótkocsira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Sebességi és Méretkorlátozások

A közlekedésben a legfontosabb paraméter a sebesség. Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 25. § (1) bekezdése szerint a mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel legfeljebb 40 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

A járművek méreteire is szigorú szabályok vonatkoznak. A 6/1990 (IV.12.) KöHÉM rendelet alapján a jármű maximális megengedett szélessége 2,55 méter. A 36/2017 (IX. 18.) NFM rendelet értelmében ilyen esetekben a közútkezelő hozzájárulására lesz szükségünk. A hozzájárulás megszerzéséhez eljárási díjat kell fizetnünk.

Gépalkatrészek webshop

Fontos megjegyezni, hogy a jármű szélességi méreteibe - a megengedett legnagyobb szélesség szempontjából - nem számítanak bele az alábbiak:

• a gumiabroncsok, a talajjal való érintkezési pontjuk közelében, valamint a gumiabroncsok nyomásszabályozó és nyomásjelző berendezéseinek a csatlakozó szerelvényei;
• a hóláncok és más hasonló, a kerekekre csak időlegesen felszerelt csúszásgátló berendezések;
• az olyan visszapillantó tükrök, amelyek - legfeljebb 150 N erő hatására - előre és hátra elhajolnak és ebben a helyzetben nem nyúlnak túl az egyébként megengedett legnagyobb szélességi méreten;
• az oldalt elhelyezett, 50 milliméternél nem nagyobb kinyúlású irányjelző és méretjelző lámpák;
• a rakományon alkalmazott vámzárak, valamint az ezek rögzítésére és védelmére szolgáló berendezések;
• a mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre és az általuk vontatott mezőgazdasági pótkocsira felszerelt ikerabroncsok, illetve alacsony nyomású mezőgazdasági gumiabroncsok, valamint az azokat takaró sárvédők.

A járművek megengedett össztömegére is vannak előírások. A négytengelyes gépjármű tonnában kifejezett össztömege nem haladhatja meg a legelső és leghátsó tengely méterben kifejezett távolságának az ötszörösét. Ha a három tengelyből álló tengelycsoportnál a szomszédos tengelyek egymástól mért távolsága (d) legfeljebb 1,30 méter, az ilyen tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése pótkocsi és félpótkocsi esetében 21,0 tonna, gépjármű esetében 22,0 tonna. Ha d nagyobb, mint 1,30 méter, akkor alacsonynyomású mezőgazdasági gumiabronccsal felszerelt mezőgazdasági vontató, lassú jármű és mezőgazdasági pótkocsi esetében 32,0 tonna, míg gépjármű, pótkocsi és félpótkocsi esetében 24,0 tonna.

Forgalmi Engedélyek és Rendszámok

Abban az esetben, ha a lassú jármű - akár csak ideiglenesen is - részt vesz a közúti forgalomban, a járművet forgalomba kell helyezni, rendszámmal kell ellátni, és kötelező biztosítást kell kötni rá. Motoros önjáró mezőgazdasági gépek kizárólag ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel vehetnek részt a közúti közlekedésben.

A rendszámosítással kapcsolatban két lehetőség van: a 2022 előtt „piros rendszámként” ismert állandó rendszám immár fekete színben elérhető a lassú járművekre is, az ideiglenes, zöld színű „M-rendszámokat” pedig 2022 júliusa óta felváltották a piros színű I-rendszámok. A mezőgazdasági vontató és pótkocsija fekete, míg a lassú járművek és pótkocsijuk piros rendszámmal, illetve forgalmi engedéllyel rendelkeznek.

A 25 km/h sebességnél gyorsabban haladni képes gépeken három betűből és három számból álló rendszámnak kell lennie, valamint érvényes forgalmi engedéllyel és érvényes KGFB-vel is rendelkeznie kell. Azok a gépek, melyek a közutat csak ideiglenesen veszik igénybe, zöld rendszámmal kell, hogy el legyenek látva. Ez az ideiglenes rendszám egy „M” betűből és mögötte hat számjegyből áll. A rendszám mellé egy indítási napló, egy ideiglenes forgalomban tartási engedély és egy érvényes KGFB kell, hogy tartozzon. Az ideiglenes rendszám csak bizonyos lassú járművekre vehető igénybe, és feltétlenül szükséges hozzá az úgynevezett indítási napló vezetése.

Mezőgazdasági járművek biztonsága és lopásgátlása

A 326/2011. kormányrendelet 44§. értelmében a forgalomba helyezésre nem kötelezett lassú járművek közül a mezőgazdasági erőgépek M betűjelű (zöld), ideiglenes rendszámtáblával, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel, valamint a rendszámtáblához tartozó indítási naplóval közlekedhetnek a közutakon.

Mezőgazdasági vontatmány esetén nincs szükség hatósági engedélyre vagy jelzésre, illetve ideiglenes forgalomban tartási engedélyre. Ezek teherszállításra nem alkalmas, pótkocsinak nem minősülő eszközök, például vetőgépek.

A lassú járművek törzskönyvvel rendelkeznek, forgalmi engedéllyel azonban nem - ezt az okmányt esetükben a közlekedési hatóságnál kapott igazolólap váltja ki, amelyen szerepelnek a jármű legfontosabb adatai.

Minden gépjárműnek, a mezőgazdasági vontatóknak és a lassú járműveknek is rendelkezniük kell egyedi azonosítással. A gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű és a pótkocsi alvázán vagy az alváz szerepét betöltő szerkezeti részén (a továbbiakban együtt: alváz) egyedi azonosítási jelnek (a továbbiakban: alvázszám) kell lennie. A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű hajtómotorja a gyártója által egyedi azonosítási jellel, illetőleg a hajtómotor egyedi azonosítására nem szolgáló típus azonosító jellel (a továbbiakban együtt: motorszám) látható el. Amennyiben a hajtómotort motorszámmal látták el, az a jármű azonosító jelének tekintendő és azt nyilvántartásba kell venni. Az alvázszámot csak a gyártó - ideértve a gyártó és a közlekedési hatóság által együttesen felhatalmazott hazai gyártói képviseletet is -, illetőleg a közlekedési hatóság tüntetheti fel a járművön.

Vezetői Engedély Kategóriák és Vontatási Szabályok

A megfelelő szabályok ismerete és a szükséges megkülönböztető jelzések alkalmazása azonban nem elég. Ahhoz, hogy valaki tényleg szabályosan közlekedjen a közutakon, a megfelelő vezetői engedélyre (jogosítványra) is szükség van. Ezekből Magyarországon a vonatkozó jogszabály (326/2011. (XII. 28.) Kormányrendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról) alapján vannak nemzeti és nemzetközi kategóriák, illetve egyszerű és kombinált kategóriák. Az állandó és bonyolult jogszabályváltozásoknak köszönhetően szinte mindig vitatéma, hogy milyen nemzeti és nemzetközi járműkategóriára szóló vezetői engedéllyel vezethetünk mezőgazdasági vontatót, illetve lassú járművet.

Üzemanyag-takarékossági tippek a szántóföldi munkákhoz

A közlemény szerint a kategóriák besorolását a 2006/126/EK irányelvek alapján végezték a jogalkotók. A mezőgazdasági vontatók vezetéséhez szükséges vezetői engedély kategóriák a következők:

A jogszabályban külön kitértek arra, hogy a lassú járművet és ahhoz hozzákapcsolt 1 darab pótkocsit minden nemzeti kategóriás vezetői engedéllyel vezethetünk, még az egészségügyi érvényességi időn túl is. Tehát még a fentebb nem felsorolt, motorkerékpárokra vonatkozó kategóriákkal és alkategóriákkal is. Viszont egy valamire feltétlenül fel kell hívni a figyelmet: a lassú járművel csak egy darab pótkocsit vontathatunk!

Mezőgazdasági vontatóval egy személyszállításra berendezett pótkocsi vontatható. Továbbá vontatóval és mezőgazdasági vontatóval legfeljebb két pótkocsi, lassú járművel egy pótkocsi vontatható.

A mezőgazdasági és erdőgazdasági gépet a 83/2003 (VII.16) FVM rendelet alapján csak olyan személy vezethet, aki rendelkezik a szükséges szakképesítéssel. Az engedélybe bejegyezhető kategóriák között van az 50 lóerő teljesítmény feletti traktor, a lánctalpas traktor, a 2 méter feletti vágóasztal szélességű mezőgazdasági betakarítógép, a meliorációs és földmunkagép, valamint a mezőgazdasági rakodógép.

Kötelező Tartozékok és Felszerelések

Minden egyes gépjárműnek, legyen az személy- vagy teherautó, motorkerékpár, meg kell felelnie a Közlekedésrendészeti szabályoknak, melyek pontosan meghatározzák, melyek azok a kötelező segédberendezések illetve elsősegélynyújtáshoz használt eszközök, melyek léte nélkül a közlekedésben részt vevő szabálysértést követ el, magyarán büntethető. A gépjármű és pótkocsija közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészei és tartozékai minősítő vizsgálatra kötelezettek.

A mezőgazdasági vontatók és lassú járművek esetében az alábbi kötelező tartozékokat kell készenlétben tartani:

1. Elakadásjelző háromszög: Lakott területen kívül az úttesten vagy a leállósávon levő elromlott gépjárművet - kivéve a kétkerekű motorkerékpárt -, valamint mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és fel nem kapcsolt pótkocsit elakadást jelző háromszöggel meg kell jelölni. Az elakadásjelző háromszöget a jármű mögött úgy kell elhelyezni, hogy az elromlott járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból észlelhesse. Az elakadásjelző készüléket az oldalkocsi nélküli motorkerékpár kivételével minden gépjárművön, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön készenlétben kell tartani és annak jóváhagyási jellel kell ellátottnak lennie.
2. Tűzoltó készülék: Tűzoltó készüléket csak a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, valamint autóbuszon és veszélyes anyagot szállító járművön kell készenlétben tartani.
3. Elsősegélydoboz: Elsősegélydobozból személygépkocsi, tehergépkocsi, oldalkocsis motorkerékpár, mezőgazdasági vontató és lassú jármű, valamint a kizárólag menetrendszerű helyi járatban közlekedő autóbusz esetén B típusú szükséges, mely a lejárati idejéig használható fel. Az elsősegélynyújtó felszerelésre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételeket a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 106. §-a szabályozza.
4. Izzókészlet: Az izzókészletet minden gépjárművön, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön készenlétben kell tartani (az első és hátsó helyzetjelző lámpában, a tompított fényszóróban, a féklámpában és az irányjelző lámpában használt izzólámpák minden fajtájából legalább egy-egy darabot, az izzólámpacsere elvégzéséhez szükséges szerszámokat, valamint a járművön alkalmazott olvadóbiztosíték minden fajtájából egy-egy darabot. Nem vonatkozik e kötelezettség azokra az izzólámpákra, amelyek cseréjéhez a gyártó szakműhely igénybevételét írja elő.)
5. Kerékkitámasztó ék: Legalább két - a jármű rögzítésére alkalmas, megfelelő méretű és teherbírású és egy személy által könnyen kezelhető - kerékkitámasztó éket kell készenlétben tartani minden járművön, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kilogrammot meghaladja; illetve az olyan gépjárművön, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön amely 3500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsit vontathat.

Biztosítási Tudnivalók

Abban az esetben, ha a lassú jármű - akár csak ideiglenesen is - részt vesz a közúti forgalomban, a járművet forgalomba kell helyezni, rendszámmal kell ellátni, és kötelező biztosítást kell kötni rá. A vonatkozó jogszabályok kimondják, hogy minden közúti forgalomban részt vevő, rendszámmal ellátott gépjárműnek rendelkeznie kell érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással.

A lassú járművek viszonylag egyedinek számítanak a különböző járműkategóriákon belül, hiszen mentesek a gépjárműadó megfizetése alól, illetve eredetiségvizsgálatra is csak a jármű első forgalomba helyezésekor van szükség, ezért kedvezőbb más gépjárműkategóriáknál, és jellemzően a kötelező biztosítás tarifái is lényegesen alacsonyabbak ebben a kategóriában. Jó hír, hogy a mezőgazdasági vontatók is mentesülnek a gépjárműadó alól, azonban a kötelező biztosítás megkötése ebben az esetben is szükséges, illetve ebben a kategóriában már a bonus-malus rendszer is befolyásolja a díjakat.

Gyakran hallhatod, hogy kötelező biztosítás esetén érdemes élni az összehasonlítás lehetőségével - ez különösen igaz a lassú járművekre és más mezőgazdasági gépekre, ugyanis a biztosítók tarifái között itt többszörös különbségek is lehetnek. Mint minden gépjárműkategóriában, mezőgazdasági vontatók és lassú járművek esetén is javasolt több ajánlatot összehasonlítani biztosításkötés előtt. Az, hogy ezekre a járművekre alacsonyabbak a díjak, nem azt jelenti, hogy az egyes szolgáltatók ajánlatai között nem lehetnek jelentős árkülönbségek, így érdemes egy gyors online kalkulációt követően dönteni.

Az I-rendszámos szerződésekre egyedi feltételek vonatkoznak, ezért ebben az esetben a saját szerződésed útmutatásai az irányadók. A hagyományos, fekete (korábban piros) rendszámmal rendelkező lassú járműveknél opció az ideiglenes kivonás, amely rendkívül egyszerűen, online is elintézhető - ha jelzed a biztosítónak a kivonás tényét, a kötelező biztosítási szerződésed szünetelni fog.

Egy koccanás, ütközés, vagy akár nagyobb közlekedési baleset akkor is érinthet minket, ha speciális járművekkel veszünk részt a forgalomban, arról nem is beszélve, hogy ha érvényes kötelező biztosítás nélkül közlekedünk - akár csak néhány óra erejéig -, és belebotlunk egy közúti ellenőrzésbe, a bírság mellett a fedezetlenségi díj megfizetése is terhelni fog minket.

Műszaki és Környezetvédelmi Előírások

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendeletek számos követelményt támasztanak a mezőgazdasági vontatókkal szemben. A járművek fékrendszerei meg kell feleljenek a járműtípusra jellemző kerékfékerő határértékeknek.

A forgalomban levő jármű kialakítása, felszereltsége és tulajdonságai csak abban az esetben változtathatók meg, ha a változás a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi jellemzőit nem rontja le.

Környezetvédelmi szempontból a zaj- és a kipufogógáz-kibocsátás is szabályozott. A jármű kipufogónyílás közelében mért közeltéri zaja (álló helyzeti zaj) nem haladhatja meg a típusbizonyítványban megadott közeltéri zaj 5 dBA-val megnövelt értékét. Ha a járműnek típusbizonyítványa nincs, vagy abban a közeltéri zaj értéke nem szerepel, abban az esetben a mért közeltéri zaj nem haladhatja meg a megadott értékeket. Továbbá, a gépkocsi, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű belső zaja (vezetőtéri, utastéri zaj) sem haladhatja meg a rendeletben meghatározott szintet.

A mezőgazdasági vontató és a lassú jármű hajtómotorja kipufogógázának szennyezőanyag-tartalma sem haladhatja meg a vonatkozó előírásokat. Az utólag beépített részecske kibocsátást csökkentő rendszerrel felszerelt jármű hajtómotorja által kibocsátott kipufogógáz szennyezőanyag-tartalma sem haladhatja meg a rendeletben rögzített értékeket.

Közlekedésbiztonsági Szempontok

A mezőgazdasági gépjárműveknek a munkaterület megközelítése során, illetve az egyik munkaterületről a másikra való áttelepüléskor gyakran a közutakat is igénybe kell venniük. Mivel azonban ezek a gépek lassú járműnek minősülnek, akaratlanul is feltartják a forgalmat, ami - különösen a fontosabb, sűrűbben használt útszakaszokon - komoly torlódásokat és nem kevés bosszúságot okozhat a közlekedés többi résztvevője számára.

A tavaszi munkák miatt egyre több mezőgazdasági vontató, lassú jármű és önjáró munkagép vesz részt a közúti forgalomban. Ebben az időszakban a munkálatokhoz használt járműveket érintő közlekedési balesetek leggyakrabban a kanyarodási és az elsőbbségi szabályok megsértése, valamint a nem megfelelő kivilágítás miatt következnek be. Ezért kiemelten fontos a mezőgazdasági járművek megfelelő kivilágítása és a közlekedési szabályok betartása.

tags: #mezőgazdasági #vontató #közúti #közlekedés #szabályai #és

• Autómentés automata váltóval
• mit jelent a kipufogófüst színe
• Nincs szikra a Civicben? Itt a megoldás!
• Eladó FEKPOFA Garnitúra Skoda 120-hoz
• Hűtőfolyadék tartály karbantartás Fiat Puntohoz