Opel Meriva Motorolaj Fogyasztása: Okok és Megoldások
Az Otto motorok természetüknél fogva fogyasztják a motorolajat. Ez a konstrukcióból és a fizika törvényszerűségeiből adódik. A motorolaj egy része feljut az égéstérbe a hengerfal és a dugattyúgyűrűk között, ahol elég, míg más része elpárolog.
Ebben a cikkben azt járjuk körbe, hogy egyrészt mi okozhatja az olajfogyasztást, másrészt bizonyos esetekben miért nem jó megoldás a magasabb viszkozitású motorolaj használatával csökkenteni az olajfogyasztás mértékét. A megnövekedett olajfogyasztást két fő okra vezethetjük vissza: olajfolyás - az esetek többségében a motorolaj elfolyása áll a háttérben, és a motorolaj elégése - valaminek az okán a motorolaj feljut az égéstérbe és ott elég. Első körben tisztázzuk, hogy az olajfogyasztás ténylegesen a motorolaj elégetéséből keletkezik, nem pedig elfolyik. A motorfolyás okozta olajfogyás egy relatíve egyszerűen orvosolható probléma és egyáltalán nincs összefüggésben sem a motor, sem pedig a motorolaj állapotával. Jelen esetben a motorolaj fogyasztásnak azt a típusát vesszük alapul, amikor a motorolaj elég a motor üzemelése során.
Mi az elfogadható motorolaj-fogyasztás?
A motor gyártója tisztában van ezzel, ezért a gépkönyvben is szerepel, hogy az olajszintet rendszeresen ellenőrizni kell, és szükség esetén után kell tölteni. Minden jármű esetében a motorgyártó meghatároz egy garantált olajfogyasztási szintet, aminek a mértékéig normális mértékűnek tekinthető az olajfogyasztás normál üzemi körülmények mellett. Ez az a mennyiség, amit alapul véve egyáltalán meg tudjuk határozni, hogy a járművünk olajfogyasztása normálisnak tekinthető, vagy tényleg magas. Sokak számára a zéró olajfogyasztás a normális, de a valóságban minden belső égésű motornak van egy minimális olajfogyasztása.
Az ezredforduló környékén vagy ezt megelőzőleg gyártott motorok esetében normál használat mellett a motor olajfogyasztása normálisnak tekinthető amennyiben az az üzemanyag fogyasztás 0,05% és 0,5% mértékéig terjed. Ez egy átlag 8 literes üzemanyag fogyasztási értékkel számolva 0,4 dl - 4 dl / 1000 km mennyiséget jelent.
Az elmúlt évek során a járművek gyártástechnológiája akkorát fejlődött, hogy egyre szűkebb illesztésekkel képesek a gyártók összeszerelni a motorokat, aminek a következtében a modern motorok olajfogyasztása jelentősen lecsökkent. Egy modern jármű esetében a normális olajfogyasztás mennyisége már az üzemanyag fogyasztásnak csak a 0,05%-0,01%-a, azaz a fenti 8 literes fogyasztással számolva 1000 km-enként 0.4-0,8 dl.
Tippek az Opel Meriva A oszlop javításához
Ezek azok az olajfogyasztási mennyiségek, ami felett egyáltalán beszélhetünk a normálistól eltérő olajfogyasztásról. A gyártók megadnak egy elfogadható olajfogyasztási mértéket, ami akár 0,7 liter/1000 km is lehet. A mindennapi gyakorlatban, ha egy 30 000 km-es csereperiódus alatt 1-2 liter olaj fogy, az még nem feltétlenül jelent problémát. Régebbi autóknál 1000 kilométerenként 3-4 dl is elfogadható lehet.
A használat szempontjából az 2-3 dl / 1000 km olajfogyasztási mennyiség az, ami már szembetűnő és zavaró (és ez még mindig a normál határértéken belül van). Ennél a mennyiségnél egy 10.000 km-es olajcsere periódus esetében is legalább egyszer elfogy az olajnívó maximális és minimális szintje közötti teljes olajmennyiség, és emiatt szükségszerű a motorolaj szintjének a szokásosnál sűrűbb ellenőrzése és a rendszeres utántöltés.
Példák Opel Meriva motorokból: Egy 2004-es Astra H Z16XEP autóm nemrég átlépte a 200.000 km-t. Városi/országutas használtban eddig 0,3 dl/1000 km volt az olajfogyasztása, amivel még meg tudtam barátkozni (a gyári érték 0,6 dl/1000 km), de mostanában úgy alakult, hogy sokat autópályázok, és 130-140 km/óra tempónál felmegy az olajfogyasztás 0,7 dl/1000 km-re. Egy másik esetben egy 1.4 Meriva, 73000 kilóméterrel, 5000 km alatt 2.5-3 liter olajat kell utántölteni a motorba. A motor tökéletesen jár, szép a hangja, a kocsi nem füstöl. Nem látni a kipufogógázon sem kékes füstöt.
Az olajfogyasztás megnövekedésének okai
Motor életkora és futásteljesítménye
Az olajfogyasztás a motor öregedésével változik. Általában egy új motornak van egy úgynevezett „betörési” időszaka, amely időszak alatt az alkatrészek összekopnak. Ebben az időszakban teljesen normális a megnövekedett olajfogyasztás. Ezért is javasolják a gyártók, hogy egy új jármű esetében az első 1.500 - 3000 km alatt rendszeresen ellenőrizzük az olajszintet.
A megnövekedett olajfogyasztás a motor alkatrészeinek összekopását követően lecsökken a normális szintre. Majd, ahogy a motor a használat függvényében öregszik és ahogy a motor az életciklusa vége felé közeledik, az olajfogyasztás ismét emelkedni kezd. Ennek a megnövekedett olajfogyasztásnak általában mechanikai okai vannak.
Csomagszállítás OPEL Merivával
A magyarországi járműpark átlagéletkora a legutolsó adatok szerint már a 15 évet is túllépte, itthon a legtöbb esetben a jármű életkora és a futott kilométerek miatt bekövetkezett elöregedés okozza a megnövekedett olajfogyasztást.
Üzemeltetési körülmények
Az olajfogyasztás növekedését nem csak a motor öregedése okozhatja. Sok más tényező is befolyásolja az olajfogyasztást. Ilyen lehet, ha megváltoznak az üzemeltetési körülmények. Akár a szokásosnál nehezebb üzemi körülmények, mint a vontatás, a sportosabb vezetési stílus, vagy akár a szokásosnál több egy helyben történő üres járatás is okozhatják a motor többlet motorolaj fogyasztását. A motor hajtóanyag fogyasztásával kapcsolatosan rögtön szögezzünk le egy dolgot. Ha valaki méri az autója fogyasztását az pusztán egy szám. A vezető lelkiállapotától, a jármű egyes részeinek műszaki állapotától, a napi rutin útvonal jellegétől (városi dugók, domborzati viszonyok, országút) és hosszától is függ. Ezek a tényezők mind-mind széles skálán befolyásolják a fogyasztási adatokat.
Motorolaj minősége és viszkozitása
A szokásosnál alacsonyabb viszkozitású motorolaj használata is eredményezheti motorolaj fogyasztásának növekedését. Ha például egy motorban eddig 5W-40 viszkozitású motorolaj volt használva és ezt egy olajcserét követően 5W-30-ra vagy 0W-30-ra cserélték, akkor ez lehet az oka a szokásostól nagyobb mértékű olajfogyasztásnak.
A gyengébb minőségű motorolaj használata szintén okozhatja. A modern alacsony viszkozitású motorolajok esetében már számolnunk kell a motorolaj elpárolgásával is. Egyes gyengébb minőségű motorolajok ugyanazon viszkozitás mellett jobban párolognak, mint a prémium gyártók termékei és ez meglátszik a motorolaj szintjén is.
Karbantartás és olajcsere-periódus
A jármű használatához képest túl hosszú olajcsere periódus választása szintén eredményezhet túlzott olajfogyasztást, mivel az idő előrehaladtával egy modern jármű esetében a motorolajba bejutó üzemanyag annyira felhigítja a motorolajat, hogy annak viszkozitása már túl alacsony szintre csökken és a motor többet fogyaszt belőle.
A hosszú ideig túl alacsony olajszint is okozhatja, mivel az alacsony olajszint esetén a motorolaj nagyobb stresszt kap és emiatt hamarabb kimerül és eléri élettartamának a végét.
Szinte csak attól függ a járműnek és a motornak az állapota, hogy a tulajdonosai hogyan használták, milyen sűrűn cserélték a kenőanyagokat és milyen minőségű kenőanyagokat kapott az eddigi élete során. A nem megfelelő olajcsere periódus megválasztása, vagy az alacsony minőségű motorolaj használata a motorban lévő lerakódások kialakulásához, az ebből következő olcsó fogyasztás növekedéséhez, majd akár a motor alkatrészeinek rendellenes kopásához is vezethet.
Mechanikai hibák
A megnövekedett olajfogyasztás oka lehet a motor belső mechanikus alkatrészeinek hibája.
- Belső tömítetlenség: A motor belső alkatrészeinek kopása növeli a belső tömítetlenséget, így az olaj az égéstérbe kerül és elég.
- Szelepszárak és szelepvezetők kopása: Ha ezek elkopnak, az olaj bejut az égéstérbe. Az eredeti szimeringek kissé felkeményedtek ugyan, ez nyilvánvaló olajfogyasztás emelkedést okozott, de annak mértékét ez egymagában nem indokolhatja.
- Dugattyúgyűrűk kopása: A kopott gyűrűk lehetővé teszik, hogy az olaj bekerüljön az égéstérbe. A dugattyú a szigetelés az égéstér és az olajjal töltött forgattyúsház között. Bizonyos futás felett normálisnak vehető a gyűrűk kopása, az olajlehúzó gyűrűvel az olajfogyasztás nő, a kompressziós fogyásával a kompresszió és általa a teljesítmény csökken. A dugattyúgyűrűk hornyai szerencsére egyáltalán nincsenek kiverődve. Az olajráégés maradványok aprólékos eltávolítása azért ráfért a dugattyúkra.
- PCV szelep hibája: A hibás PCV (pozitív forgattyúsház-szellőztető) szelep is okozhatja a magas olajfogyasztást. A kartergáz elvezető szellőztető szelep meghibásodása esetén nem választja le kellőképpen az olajrészecskéket, vagy akadályozza a kartergáz szabad áramlását a motorban. Ha nem hatékony az olajleválasztás, az a katalizátor és részecskeszűrő halálát okozza rövid időn belül. A szívótérbe kötött cső belsejében túl sok az olaj, tehát a funkcióját nem megfelelően látja el. Az okát: vastag ráégett olajmaradvány réteg gátolja a korrekt működést.
- Külső tömítetlenség: Olajszűrő hibás rögzítése, olajleeresztő csavar hibás rögzítése, olajteknő szivárgása, olajbetöltő sapka sérülése vagy hiánya.
- Kartergáz elvezető csövek hibája: A megnövekedett olajfogyasztás miatt az Opel motorjának nagyobb lehet a füstje. Ennek oka lehet a kartergáz elvezető csövek hibája. Amit otthon is megtehetünk az-az, hogy a motor teljes vákuumcső hálózatát átvizsgáljuk, repedést, szakadást keresve, ahol a rendszer levegőt képes beszívni. Ez megzavarhatja a szenzort, amely ezért hibás jelet küldhet. A csövek csatlakozásait érdemes különösen figyelni.
- Lambda szonda meghibásodása: Feladata: az üzemanyag/levegő arány szabályozása. Ha nem vagyunk biztosak a lambda szondánk kifogástalan működésében (pl. a gyári szondák olyan 8év/~150ekm után pusztulnak el) akkor mindenképpen méressük ki szakműhelyben.
- Motorhőmérséklet jeladó hibája: Feladata, hogy villamos vezetési ellenállásának változtatásával tájékoztassa a motor vezérlőegységét az aktuális motorhőmérsékletről. Ha meghibásodik, akkor nem valós értéket „küld” az ecu-nak. Egyes meghibásodása esetén a motor nem éri el (vagy csak nagyon nehezen) az üzemi hőmérsékletet és ezáltal a motor folyamatosan többlet üzemanyagot kap.
- MAP szenzor hibája: Elhelyezkedése a tűzfalon a motor háta mögött. Villamos csatlakozás és vákuumcső egyaránt megy rá. Kimérésére érdemes szakembert keresni.
Dízelmotorok specifikus problémája: DPF és olajhígulás
A dízelmotor részecskeszűrője (DPF) nélkülözhetetlen a környezetünk védelme érdekében. A DPF befogja és kiszűri a kipufogógázból a részecskéket, majd magában tárolja. Tisztítása a részecske szén és szénhidrogén tartalmának oxidációját jelenti. A városi, erős forgalmi gátlású üzemben a kipufogógáz részecske nagyobb mennyiségben keletkezik. A korom berakódik a szűrőbe és nem tud begyulladni, mert a kipufogógáz átlaghőfoka alacsony.
A kipufogógáz hőmérsékletét motorikus intézkedésekkel kell a megfelelő értékre felhozni. A legfontosabb hőfoknövelési eljárás a késői befecskendezés. A késői befecskendezés falat elérő gázolajának egy része a hengerfalról a karterba, és így a kenőolajba jut. A kenőolajat felhígítja. Ez az a mellékhatás, mely ma a DPF-fel szerelt dízelmotorok alapvető gondját jelenti.
Ha minden tökéletesen működik, akkor a gépkocsi vezetőjének a kényszerregenerációs üzemet észre sem lenne szabad vennie. Amennyiben e folyamat alatt nézi a fedélzeti fogyasztásmérő kijelzését, látnia kell a fogyasztás növekedését. Például alapjáraton az eddigi 0,6 l/h érték akár 3 l/h-ra növekedhet. Zajnövekedés, csekély rángatás lehet mellékhatás.
A kényszerregenerálás erősen gátolt városi üzemben akár 350-400 km-ként, elővárosi üzemet is tartalmazó utazásnál 1000-1500 km-ként megtörténik.
A hígulás határértékeként 8%-ot adnak meg a szakemberek, de a gyakorlatban tapasztalt hígulás eléri a 20-25%-ot is, ami hamarosan motorkárosodáshoz (csapágyhibákhoz) vezet. DPF dízelmotornál Long Life olajat használni nem érdemes, mert annak élettartamát az olajhígulás miatt nem lehet kihasználni. Mit tesznek a konstruktőrök, hogy az olajhígulást mérsékeljék? Amíg alkalmazni kell a késő befecskendezést, addig az olajhígulás nem kerülhető el, legfeljebb mérsékelhető. Ma ennek egyik módja, hogy a lehető legpontosabban igyekeznek meghatározni az éppen szükséges késői befecskendezés dózisát. Másodszor igyekeznek elkerülni, hogy a késői befecskendezés sugara elérje a hengerfalat. Ennek legjobb megoldása a késői befecskendezés megkettőzése.
A magasabb viszkozitású motorolaj használatának kockázatai
A felhasználók többsége tisztában van vele, hogy a magas olajfogyasztásért a motor életkorából és a használatból eredő állapota és kopása a felelős, de mivel a motor teljes körű felújításának költsége sok esetben a jármű értékének egy jó részét vagy akár az egészét kiteszi, a magas költségek miatt alternatív megoldásokat keresnek. Ilyen megoldások első körben általában az olyan speciális motorolaj adalékoknak a motorolajba való betöltése, amiknek a használata olajfogyasztás csökkenést ígérnek, vagy akár az előírt viszkozitású motorolajról magasabb viszkozitásúra való áttérés. Gyakorlatilag mindkét esetben ugyanaz történik, mert azok a motorolaj adalékok, amik olajfogyasztás csökkentésére valók, azok gyakorlatilag nem csinálnak mást, mint a sűrű adalék megnöveli a motorolaj viszkozitását.
Rövidtávon vizsgálva a dolgot, a magasabb viszkozitású motorolaj az üzemi hőfokon vastagabb olajfilm okán tényleg jobban tömít és ezáltal rövid távon csökkenthető az olajfogyasztás, viszont a motorolaj nem folyékony motorszerelő és a probléma okát, az évek során kialakult kokszos lerakódásokat vagy a motorkopást nem fogja megjavítani. A rossz hír, hogy jóllehet rövid távon kezeli a tüneteket és látszólag megoldja a problémát, viszont közép és hosszútávon csak elodáljuk a dolgot és még tovább fokozzuk azt.
Annak érdekében, hogy megértsük milyen problémát okozhat egy a gyártó által előírtnál magasabb viszkozitású motorolaj használata térjünk ki egy pár mondat erejéig, hogy milyen feladatokat lát el a motorolaj a motorban és vizsgáljuk meg, hogy mi alapján került a gyártó által az adott motorolaj viszkozitás meghatározva és ennek a használata előírva.
A motorolaj feladatai és a viszkozitás jelentősége
A motorolaj főbb feladatai a motor működése során:
- A felületek közötti súrlódás szabályozása
- A motor alkatrészein kialakuló kopás csökkentése
- Szabályozza motor alkatrészeinek a hőmérsékletét
- Tisztítja a belső felületeket
- Szabályozza a lerakódások kialakulását
- Védi a fémfelületeket a korrózió kialakulásától
- Semlegesíti az égés során keletkező savas szennyeződéseket
A motorolaj viszkozitásának alapvetően a súrlódás szabályozására, a kopás csökkentésére és a motor felületeinek a hőmérsékletére van hatása. A járműgyártó a motorolaj viszkozitását alapvetően a motor gyártása során alkalmazott csapágyhézag szempontjából határozza meg, ugyanis ez az a legkisebb hézag ahol a motorolajnak át kell jutnia üzemi hőmérsékleten az adott olajnyomás mellett és képesnek kell lennie csapágyak felületén kialakuló súrlódás csökkentését és meggátolni a felületi kopások keletkezését.
A csapágyhézag meghatározza motorolaj viszkozitását, majd az adott viszkozitás függvényében megtervezik a teljes motorolaj rendszert. Az adott viszkozitású motorolaj üzemi hőfokon mért olajfilm vastagsága határozza meg az olajjáratok átmérőjét annak függvényében, hogy a mérnökök szerint milyen mennyiségű motorolajnak kell áthaladnia a rendszeren egységnyi idő alatt annak érdekében, hogy a működés során keletkező hőt a felületekről el tudja távolítani. Örökérvényű szabály, hogy adott hőfokon egy magasabb viszkozitású folyadék “vastagabb”, mint egy alacsonyabb viszkozitású és egy magasabb viszkozitású folyadék lassabban mozog, mint egy alacsonyabb viszkozitású.
Ezt figyelembe véve, amikor egy magas olajfogyasztási mennyiség okán magasabb viszkozitású motorolajat használunk vagy motorolaj adalékot használunk, ami megnöveli a viszkozitást, úgy ténylegesen csökkenteni fogjuk az olajfogyasztást, mivel a magasabb viszkozitású motorolaj üzemi hőfok mellett nagyobb olajfilm rétege tényleg jobban tömít, mint az alacsonyabb viszkozitású, de ezzel együtt, egyrészt kevesebb olajat juttatunk a csapágyakhoz, mivel a magasabb viszkozitású motorolaj nehezebben jut át a szűk csapágyillesztésen, másrészt a magasabb viszkozitású motorolaj lassabb áramlásának következtében megemeljük a motor alkatrészeinek hőmérsékletét, ami további lerakódások kialakulásához, a motorolaj idő előtti elöregedéséhez és a motor további kopásához vezet. Nem utolsó szempont, hogy a magasabb viszkozitású motorolajjal az olajnyomás is némileg emelkedik, aminek a következtében a hőmérséklet még jobban emelkedik. A fentiek közép és hosszú távon a motorolaj fogyasztásának további emelkedéséhez vezetnek. A tervezőmérnök mindig átgondolt tervezés során határozza meg a motorolaj viszkozitását és az adott motorolajjal szemben támasztott egyéb igényeket, amiket a gyártó által meghatározott motorolaj szabványok tartalmaznak. Még megnövekedett olajfogyasztás esetén sem ajánlott ezektől eltérni, mivel ezzel a motor nem megfelelő működését, idő előtti öregedését és kopását kockáztatjuk meg.
Ezt látva, amikor a magas olajfogyasztás miatt a gyárilag előírtnál magasabb viszkozitású motorolajat teszünk motorba, hogy ezzel csökkentsük az olajfogyasztást, az olyan, mintha egy tűzesethez nem a tűzoltókat hívnánk ki, hanem a kőműveseket, hogy építsenek egy magas falat az égő épület elé, mert ha nem látjuk az égést, akkor az nincs ott.
Megoldások és javaslatok a motorolaj-fogyasztás kezelésére
Először is célszerű gyakran ellenőrizni a motorolajszintet. Ha megnövekedett az olajszint és sokat járunk városban, tanácsos egy legalább 30 km-es autópálya üzemet, a KRESZ által megengedett legnagyobb sebességgel befutnunk. Ha ez nem segített, bizony olajat kell cserélnünk.
Ha a műszerfalon az OBD lámpa vagy a DPF visszajelzője kigyullad, kiemelten akkor, ha villog, feltétlenül szervizbe kell vinni az autót. Ha a motor kékes füstöt bocsát ki, az már műszaki hibára utal, és szervizhez kell fordulni.
Ügyeljünk a józan használatra, a nem csupán előírás szerinti, hanem lelkiismeretes karbantartásra. Hidegen ne hajtsuk az autót, de persze ne essünk át a ló másik oldalára, a bemelegítésre sok időt nem érdemes fordítani, finoman nyugodtan el lehet indulni nem sokkal indítás után is. Ha használt autót veszünk, hiba esetén már az első tünetekkel is érdemes foglalkozni, és megfelelő szakértőhöz fordulni.
Fontos megjegyezni, hogy az olajszintet mindig hideg motornál érdemes ellenőrizni, mert az üzemi hőfokra melegedett motorolaj szintje magasabb értéket mutathat a nívópálcán. Sok félreértés adódik abból, ha valaki sok motorolajat tölt a motorba. Ha 5 litert töltünk utána 10 000 km-en, az nem helyettesíti az olajcserét. Az olajcserét az előírt periódus szerint el kell végezni, hogy a szennyeződéseket eltávolítsuk a motorból.
Ha arra gyanakszunk, hogy túl magas az olajszint, állítsuk le a motort, és ne vezessünk tovább. Az olajat szívóerővel távolíthatjuk el a forgattyúsházból, vagy bevontathatjuk a járművet egy műhelybe, ahol leeresztik a felesleges kenőanyagot. A túl sok vagy a kevés motorolaj károsíthatja a motort, ezért fontos a rendszeres ellenőrzés.
Az emelkedő olajszint oka lehet például a regenerálásból adódó gázolaj-motorolaj keveredés. A motorolaj túltöltése megnövelheti az olajszintet a serpenyőben, ahol a főtengely érintkezésbe léphet a tartállyal.
Még mielőtt bárki úgy dönt, hogy emelkedett olajfogyasztás miatt szétszerel(tet)i az ilyen típusú motorját, kérjük, gondolja át: Nagyon sok olyan kockázati tényező lehet, ami csak a motor megbontása után derül ki, és horrorisztikus költségvonzattal járhat. Csupán néhányat említenénk meg:
- Ha a szelepvezetők kopása átlépi a megengedett határértéket, egy precízen dolgozó gépműhely bevonását nem lehet kikerülni.
- A hengerfal-bevonat sérülése esetén még nagyobb a probléma: nincs ismeretünk arról, hogy idehaza a gyárinak megfelelő állapotot helyre tudnák állítani. A márkaszerviz természetesen a motorblokk cseréjét fogja javasolni, amire - érthetően - kevés jelentkező lesz. Ilyen esetben inkább megperselyezik a motort, ami szintén nem olcsó, viszont nem egyenértékű a gyári állapottal.
- A dugattyúkban a gyűrűhorony ha ki van verődve, a szakszerű javítás a dugattyúk cseréjét jelenti.
- Megbontás után tudjuk eldönteni, hogy a vezérlés (két lánc, lánckerekek, feszítő, feszítő ív, vezető) marad-e a helyén, vagy cserére szorul. Ha már megbontott a motor, jelentős futás esetén célszerű az olajszivattyút és a meghajtó láncot is cserélni.
- Milyen a forgattyús tengely csapjainak valamint a siklócsapágyak állapota?
A leírtak miatt a motor megbontása előtt még csak közelítő árajánlatot is képtelenség úgy adni, hogy azt tartani is lehessen. A motor szétszerelése után a megrendelő nincs könnyű helyzetben, ha riasztóak a költségek a visszalépés sem egyszerű, részben a nem elhanyagolható számú munkaórák ellenértéke, másrészt a kikerülhetetlen alkatrészköltségek (pl. hengerfej tömítés, olaj, stb.) miatt.
Azonban a precízen elvégzett javítás hosszú távon megtérülhet, amint egy korábbi esettanulmány is mutatja: egy felújított motor olajfogyasztása drasztikusan visszaesett, és több mint 5000 km-en gyakorlatilag alig volt mérhető.