A kecskeméti Mercedes gyárban tartott tüntetés okai
Mintegy 400-an demonstráltak szombaton Kecskeméten. A tüntetést az ellenzéki pártok, valamint három szakszervezet szervezte. A tüntetést a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Vasas Szakszervezet, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, az MSZP, a Momentum, az LMP, a DAKK Szakszervezete, a Liga DÉMÁSZ Szakszervezete szervezte. A tüntetés a Vasútparkból indult délután fél 5-kor. A demonstráció ekkor békés, de hangos volt.
A fáklyás felvonulás alkalmával sokan síppal, dobbal és hangszóróból szóló zenével hívták fel a figyelmet magukra. Mi végigkísértük a menetet. A vonulás legelején nem csak szerkesztőségünk, hanem más médiában dolgozó kollégák is többszöri, szóbeli atrocitásnak volt kitéve. Az obszcén iránymutatások mellett azonban már-már láthatóak voltak az indulatok másfajta kifejezőeszközei is.
A vonulók sorában több fiatallal találkoztunk. Egy kisebb, mintegy 4-5 fős baráti társaság lépett be a tüntetők közé. Megkérdeztük őket, hogy mit kifogásolnak. Egy fiatal fiú válasza az volt, hogy a 400 óra ,,közmunka" ellen emelik fel a hangjukat, de egyébként csak eljöttek menni egy kört.
A tüntetők követelései
Gulyás Zoltán, a tüntetés moderátora először felsorolta a követeléseket: „mi itt azt követeljük, hogy a Fidesz kormány vegye figyelembe a szakszervezetek követeléseit. A munka törvénykönyvének átfogó felülvizsgálatát követeljük. A sztrájkjogok újraszabályozását követeljük. Tisztességes munkáért tisztességes béreket. A béren kívüli juttatásokra vonatkozó kedvező szabályzat visszaállítását követeljük. Közszféra bérhelyzetének rendezését követeljük. A diplomás bérminimum bevezetését, rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozását, a korkedvezményes illetve egyéb nyugdíjak visszaállítását.
Szlávik István, a Vasas szakszervezet titkára beszédében feltette a kérdést: „Miért is vagyunk itt? Ha poénos akarok lenni, azt kell, hogy mondjam, miért ne?” Továbbá felolvasta a szakszervezetek 4 pontját. Szlávik István éppen azt ecsetelte, hogy mire jó egy szakszervezet, amikor a rendezvényükön elszállt az aggregátor, így a fények lekapcsolódtak és a hang is megszűnt.
Mercedes 200D differenciálmű hibaelhárítás
Szalontai Lajosné, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének képviselője beszédének körülbelül második percében már azt skandálta, hogy „Nem félünk!” (Mintha lenne mitől - a szerk.). Elmondta, hogy a 400 óra azt jelenti, hogy minden szombaton dolgozhatnak az emberek, és így a családjukat alig láthatják.
Nagy Béla, az SMP Vasas szakszervezetének titkára éppen elkezdte volna a beszédét, amikor elkezdődött az a Városháza épületéből szóló harangjáték, amelyet a turisták is meghallgatnak. Így leállt Nagy Béla a beszédével, majd az Örömóda dallamát a füttyök, a dobok és a bekiabálások nyomták el. Miután szóhoz jutott, elmondta, hogy már több mindenért is tiltakoznak, nem csak az ellenzéki pártok által elhíresült „rabszolgatörvény” ellen.
Radics Tivadar, a Jobbik önkormányzati képviselője egy slam poetry szerű szöveggel kezdte beszédét. Első mondatában megkérdezte a 0 fokban tüntetőket, hogy, hogy vannak. Majd elmondta: Neki elege van abból, hogy mindig ő a soros, megöli ez a rendszer, pedig ő még nem is koros. A politikus hangsúlyozta, hogy beszéde nem az Orbán kormánynak, nem a Fidesz politikusainak és nem a média zsoldosainak szól, hanem az ott jelenlévő embereknek. Kiemelte, hogy ki kell állni a Munka Törvénykönyvének változtatása ellen. Beszédében kitért a propagandamédia felszámolására is.
Falusi Norbert, az LMP önkormányzati képviselője azzal kezdte beszédét, hogy ők a munkavállalók érdekeiért harcolnak. Elmondta: „a haza akkor erős, ha a dolgozók jól élnek, és szabadságban képzelhetik el a jövőjüket.” Azt is kifejtette, hogy a munkavállalók többségben vannak.
Bodrozsán Alexandra, a Momentum megyei elnöke a több mint százezres lakosú városban kijelentette, hogy a jelenlévő 400 fős tüntető csoport a többség. A politikus védelmére kelt a decemberi kecskeméti tüntetés diákfelszólalójának, Nagy Blankának. Szerinte a média gyűlöltette meg Blankát az emberekkel azt a lányt, aki decemberben ocsmány, trágár módon minősítette a Fideszes politikusokat. Bodrozsán Alexandra a tömegnek ezt a kérdést tette föl: „El kell döntenünk, hogy Bayer Zsoltok vagy Nagy Blankák országa akarunk-e lenni.
Király József elmondta: nincs elég munkaerő azoknak a multi cégeknek, amelyek egyre inkább ide települnek, és semmi mást nem akarnak, mint egy összeszerelő üzemet Magyarországból. Kiemelte, hogy az évek során kialakult egy diktatúra, amit sokan a fotelekből néztek végig. Ezalatt az időszak alatt nézték azt végig az emberek, ahogy a politikai pártok civódnak. Most azonban úgy gondolja, hogy eljött az idő az összefogásra.
Szőkéné Kopping Rita, a DK önkormányzati képviselője megköszönte, hogy Kecskeméten ismét engedélyezték a tüntetést. Megköszönte továbbá azoknak a helyi embereknek is a türelmet, akik bár nem vettek részt a tüntetésen, de türelmesen megvárták, amíg a demonstrálók elvonulnak. A politikus is utalt Nagy Blanka december 20-i beszédére.
Keményen sújtotta a német autóipar: a Volkswagen 35 000, a Mercedes-Benz 40 000 munkahelyet szüntetett meg | WION
A német autóipar válsága és hatása a magyar gazdaságra
A német autóipar nehézségeit a kieső olcsó orosz földgáz miatt emelkedő energiaárak is fokozzák, de a nagy képet nézve alapvetően két - egymással összefüggő - tényező rajzolódik ki a megtorpanás mögött: Kína és az elektromos átállás.
Kína már jó ideje világ legnagyobb autópiaca. Ma kétszer annyi új autó talál itt gazdára évente, mint Európában (13 vs. 26 millió), míg másfél évtizede még paritásban volt a két piac. Ugyanakkor a közelmúltig a külföldi, köztük európai autógyártók számára is jövedelmező terep volt a népköztársaság.
Ennek a jó világnak vége. Helyi tulajdonú cégekből kiépült egy erős kínai autóipar - sok területen nem ritkán az európai technológiát lemásolva, más területeken, például a szoftverfejlesztésben pedig azt lepipálva, és sokkal dinamikusabban. A kínaiak évente dobnak a piacra új modelleket, míg az európaiak még mindig a „boldog békeidők” négyéves modellciklusaiban gondolkodnak.
Chiptuning a Mercedes E 270 CDI-hez
A másik trend, a közúti közlekedés elektromos hajtásra való átállása, összefügg a kínai és európai iparpolitika közötti kontraszttal. Peking - felismerve, hogy a hagyományos autótechnológiában Európa behozhatatlan fölénnyel és reputációval bír - azt a célt tűzte ki, hogy az elektromos járművek (EV) piacát fogja dominálni.
Mindeközben Európa arra koncentrált, hogy előírja a zöld átmenetet, s kevés figyelmet fordított arra, hogy saját gyártóit hasonlóképp támogassa. Hiába írta fel a klímaváltozás receptjeként az elektromos autózást az európai politika, az átállás igen nyögvenyellősen megy.
A teljesen villanymeghajtású autók összes újautó-eladáson belüli aránya 2024-ben először nemhogy tovább nőtt volna, hanem egyenesen csökkent (15,7-ről 14,8 százalékra), ahogy a tölthető hibrideké is elkezdett visszaesni. A megtorpanásért főleg a német piac a felelős (ez több mint negyedével zuhant be), mivel kivezeték az EV-vásárlás kormányzati támogatását.
Mivel a magyar gazdaság hozzákötötte magát a német gazdaság, azon belül is a német autóipar sorsához, a krízis értelemszerűen fokozottan sújt bennünket. Itthon jelentős elbocsátási hullámot még nem hozott a mostani helyzet, de azért aggasztó jelek vannak.
A Jabil tiszaújvárosi alkatrész-bérgyártó 600 embertől vált meg novemberben, a két legnagyobb akkumulátor-gyár, az SK Innovation és a Samsung is több százas nagyságrendben épített le az autóipari kereslet visszaesése miatt. Ugyanakkor ez főleg a kölcsönzött állomány csökkentését jelentette, illetve vendégmunkásoktól váltak meg, így nagyobb megrázkódtatás a magyar dolgozói réteget még nem érte.
A Mercedes helyzete és a munkavállalók
Figyelmeztető sztrájkot tartanak ma, szerdán 15 és 17 óra között a kecskeméti Mercedes dolgozói három egységnél, a prés-, a fényező- és az összeszerelőüzemben. A munkabeszüntetés oka az, hogy a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-nél eddg nem sikerült megkötni a 2024-re szóló bérmegállapodást. Az MBMH Vasas Alapszervezet Sztrájkbizottsága arról tájékoztatta a KecsUP-ot, hogy a munkavállalók több mint húsz százaléka vesz részt az akcióban.
2023 októbere óta tizennégy bértárgyalási fordulót tartottak az érintettek, de nem sikerült megállapodni. A szakszervezet azt közölte, a vállalat vezetése ahhoz sem járult hozzá, hogy a cég dolgozói egyáltalán megismerjék a Mercedes bérajánlatát. A fél éve tartó bérvitában két szakszervezet vesz részt. A Vasas már korábban sztrájbizottságot alakított, és felmérte a dolgozók hajlandóságát a munkabeszüntetésre.
A beszélgetés során az üzem bővítéséről kiderült az is, hogy az új karosszériaüzem és az összeszerelő üzem épületei szerkezetkészek, külső burkolattal ellátottak, és most zajlik a robotok és a gyártósorok telepítése. A felületkezelő üzem épülete egy átfogó modernizálási folyamaton esik át. Az akkumulátorbeszerelő üzem épülete is hamarosan szerkezetkész lesz, és a nyár folyamán érkeznek meg az első berendezések.
Most egy átmeneti szakaszban vagyunk. Mint mondta, az átállás nem lesz közvetlen hatással a mintegy 4500 saját munkatársuk munkahelyeinek számára, képzésekkel segítik őket. E tervnek az első lépése a két műszakos termelésre való áttérés. Ez természetesen a munkavállalóinkra is vonatkozik. Csapatunk jelenleg mintegy 4500 alkalmazottból áll, és további több ezer főt fogunk felvenni az új gyáregységekbe. Az autógyártásban a legfontosabb tényező maga az ember.