A Mercedes-Benz, alapítói és a dízelmotorok fejlődésének története
A Mercedes-Benz márkanév fogalom, az európai kultúrfölény és a polgári jólét megtestesítője. A csillaglogós Mercedesek ott voltak a huszadik századi történelem fordulópontjainál és számtalanszor feltűntek a filmvásznon. Sőt, a Mercedes-Benz dalszövegekben is felbukkant: a legismertebb ezek közül a '60-as évek rockikonjának, Janis Joplinnak az "Oh, Lord, won't you buy me a Mercedes-Benz" című száma.
Az automobil úttörői: Karl Benz, Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach
Baden-Württemberg már akkoriban is dobogós helyen volt az egy négyzetkilométerre eső műszaki zsenik tekintetében. Százkilencven éve, 1834. március 17-én született Gottlieb Daimler, az első gépkocsimotorok tervezője. Daimlerrel párhuzamosan két másik, vele nagyjából egykorú géniuszt, Karl Benzet és Wilhelm Maybachot is erősen foglalkoztatták a belső égésű motorral meghajtott járművek.
Karl Benz munkássága
Karl Benz 1844-ben született Svábországként is ismert Baden-Württemberg Mühlburg nevű városkájában. Karlt egészen kis kora óta csodagyereknek tartották. 1879-ben szabadalmaztatta első kétütemű erőforrását - innentől kezdve már csak a lóvontatás nélküli jármű gondolata foglalkoztatta. A rendezett technológiai és anyagi háttérnek köszönhetően két évvel később, 1885-re elkészült Benz belső égésű motorral meghajtott járműve, amelyet a világ első automobiljának tartanak. A háromkerekű jármű akkoriban valóságos technikai csodának számított forradalmi fém vázával, fémből készült küllős kerekeivel, tömör gumiabroncsaival, fogasléces kormányzásával. Az autót hajtó, hátul középen elhelyezett, szintén Benz által tervezett 954 cm³-es, 0,9 lóerejét 400-as percenkénti fordulatszámon leadó egyhengeres, négyütemű motor lánc segítségével hajtotta meg a kereket.
Az időközben részvénytársasággá alakult Benz & Cie. kihozta a Karl Benz által tervezett, 3 lóerős motorral, csapszeges első futóművel és lánchevederes kormányszerkezettel ellátott, akár 18 km/órás sebességgel is száguldani képes, Victoria nevű automobilt, amely sorozatgyártásra is alkalmas volt. A maga korában a Victoria igen sikeres volt, hiszen 1895-ben 85 példányt adtak el belőle. A világ első nagy szériában gyártott automobiljának ezzel együtt az 1894-ben megjelent Velót tartja a szakirodalom, amelyből 1901-ig mintegy 1200 példányt építettek. Karl Benz továbbra is elképesztő aktivitást mutatott: 1896-ban szabadalmaztatta az egymással szemben, vízszintesen elhelyezett hengereket tartalmazó lapos vagy másként boxermotort, amely áttörést hozott a járáskultúra területén.
Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach közös útja
Gottlieb Wilhelm Daimler a Stuttgart melletti Schorndorfban, egy vendégfogadós és pékmester második fiaként látta meg a napvilágot. Fegyverkovácsnak tanult, majd gépészeti tanulmányokba kezdett a stuttgarti politechnikumban. 1862-től különböző gépgyárakban dolgozott, ekkor ismerte meg későbbi fejlesztő társát, Wilhelm Maybachot. 1872-ben lett a világ első motorgyártó részvénytársasága, a Nikolaus Otto vezette Deutz gázmotorgyár műhelyvezetője. Maybachhal elindította a négyütemű Otto-motorok sorozatgyártását. Daimler és Maybach 1882-ben, a Stuttgart melletti Cannstattban létrehozták saját műhelyüket, ahol gőzerővel álltak neki egy olyan nagy fordulatszámú benzinmotor kifejlesztésének, amely bármilyen jármű meghajtására alkalmas lehet. Az alapszabadalmat 1883. december 16-án jegyeztették be a továbbfejlesztett egyhengeres négyütemű motorra, amely az addigi gázmotoroktól eltérően ligroinnal működött. Tökéletesített motorjukra, amelybe lendkereket is beépítettek, 1885. április 3-án kapták meg a birodalmi szabadalmat. A találmány később alakja miatt „állóóra” néven vonult be a technikatörténetbe.
Mercedes 200D differenciálmű hibaelhárítás
A minden gépkocsimotorok alaptípusát 1885-ben egy kerékpárra szerelték fel: az úgynevezett lovaglójárgány (Reitwagen) lett a világ első motorkerékpárja. Az immár egy lóerős motort ezután egy (lóval húzott) kocsiba szerelték - a világ első gépkocsija nagyjából akkor készült el, amikor Daimler nagy vetélytársa, Carl Benz is előállt a maga járművével. Az autót hajtó, 1,1 lóerős verziója szíj továbbította a hátsó tengelyre, és ez volt az első négykerekű, benzinmotorral meghajtott jármű.
1890-ben Daimler és Maybach megalapították a Daimler Motoren Gesellschaft (DMG) nevű céget, amelynek fő profilját Daimler eredeti elképzelésének megfelelően olyan kisméretű motorok kifejlesztése és gyártása képezte, amelyek szárazföldi, vízi és légi járművek meghajtására alkalmasak. Ez utóbbi hármas célon alapul a világ talán legismertebb márkalogója, a háromágú csillag.
A "Mercedes" név születése és a forradalmi Daimler-Mercedes
Gottlieb Daimler halála után Maybach Paul Daimlerrel és Emil Jellinekkel folytatta a munkát. Jellinek, mint nizzai osztrák konzul és a DMG legsikeresebb autókereskedője, egyben autóversenyző is volt. 550 000 aranymárkát ajánlott fel Maybachnak, ha nagyjából fél év alatt kifejleszt és leszállít neki 36 darab, forradalmi versenyautót. További kikötése volt, hogy az újdonságnak a Daimler-Mercedes nevet kell adni egyetlen lánya után. (Jellinek lányát eredetileg Adrienne Manuela Ramona Jellinek néven anyakönyvezték, apja az anya korai halála után kezdte "Mercedes"-nek szólítani, ami spanyolul szerencsét, ajándékot jelent.)
Jellinek pontosan meg is fogalmazta a "nem a holnap, hanem a holnapután" autójával kapcsolatos igényeit: hosszú tengelytáv, karosszérián belül elhelyezett motor, alacsony tömegközéppont és az új, a Bosch által kifejlesztett indítórendszer. 1900. december 22-én valóban megérkezett Nizzába a világ első modern autójának tartott Daimler-Mercedes 35 PS. A kocsi valóságos szenzáció volt a maga korában 5918 cm³-es, négyhengeres, világelsőként alumínium forgattyúházas, kétkarburátoros, két vezérműtengelyes, szabályozott szívószelepes, 950-es percenkénti fordulatszámon 35 lóerő teljesítményt leadó, az autót akár 75 km/órás sebességgel is repíteni képes motorjával, négy előre- és egy hátrameneti fokozattal ellátott sebességváltójával, mágnestekercses indítószerkezetével és addig nem látott, korszerű formatervével. Jellinek 1900-ban, majd 1901-ben is abszolút győzelmet aratott a versenyen. A Francia Autóklub akkori elnökének kijelentését, miszerint "Beléptünk a Mercedes-korszakba" világgá repítette a sajtó.
Az egyesülés: Daimler-Benz AG
Wilhelm Maybach és Karl Benz sorsa annyiban hasonló volt, hogy rendre meggyűlt a bajuk munkaadójukkal. Bár a szakértelem és az elszántság mind a Benz & Cie., mind pedig a DMG cégnél adva volt, a külső körülményeken nem tudtak változtatni: az első világháború sokkját kiheverni képtelen weimari Németország gazdasága kőként zuhant lefelé. A válságosra fordult helyzetben a két cég tárgyalásokat kezdett egymással, aminek eredményeként 1924-ben szerződést kötöttek a szoros együttműködésről. Mindez lényegében az egyesülést készítette elő, amelynek dokumentumait 1926. június 28-án írták alá. Az újonnan létrejött, stuttgarti székhelyű vállalat a Daimler-Benz AG nevet vette fel. Az alapító okirat rendelkezett arról is, hogy a cég termékeinek neve Mercedes-Benz lesz. Ekkor jelent meg a ma ismert, stilizált csillagot mintázó logó is: a három ág a Daimler egykori hármas törekvésére utalt, a babérkoszorú pedig a Benz emblémáról került át.
Az egyesült cég első zajos sikert arató modelljét, a Dr. Ferdinand Porsche által tervezett Mercedes-Benz SSK roadstert 1928-ban mutatták be. A következő évben, 1928-ban a Daimler-Benz bemutatta első zajos sikert arató modelljét, a Dr. Ferdinand Porsche által tervezett Mercedes-Benz SSK roadstert (a mesternek ez volt itt az utolsó munkája). Az SSK kora legkorszerűbb, legerősebb autójának számított hétliteres, soros hathengeres, kompresszoros motorjával, amelynek teljesítménye hangolástól függően 200 és 270 lóerő között változott, nyomatéka pedig 680 Nm volt, ami még ma is jó értéknek számít egy ekkora erőforrás esetében.
A Mercedes dízelmotorok története és jelentősége
A dízel technológia alkalmazásában - mint oly sok minden másban - a Mercedes-Benz volt az első. Az első sorozatban gyártott dízelmotoros személyautó a Mercedes 260D hivatalos bemutatkozója 1936-ban volt a Berlini Autókiállításon. A dízelmotor alkalmazása csak a személygépkocsikban volt újdonság a harmincas években. A Mercedes 260D 2600 köbcentis dízelmotorjának még voltak hiányosságai. Hidegindítás után például hajlamos volt géppuskaszerű hangot hallatni. A fogyasztása 100 km-en 13 liter volt, ami több volt, mint a benzines típus 10 literes fogyasztása, de ezt ellensúlyozta, hogy a gázolaj a benzinnek csak a felébe került. A négy henger kattogását a taxisok tartották elfogadhatónak, a dízelmotor az ő köreikben terjedt el magas élettartama és alacsony fogyasztása miatt.
A Mercedes dízel az 1954-ben bemutatott Ponton sorozattal lett népszerű. A 180D továbbfejlesztése, az 50 lóerős 190D már rallyhoz is használható volt. 1961-ben a Frankfurti Autókiállításon mutatkozott be a fecskefarkas Mercedes, amelynek teljesítménye 55 lóerő volt. A dízel Merci újabb mérföldköve volt az állólámpás 240D, amely 1968-ban mutatkozott be. A 80 lóerős öthengeres motorral sikerült 20 másodpercen belül gyorsulni 100 km/órára, végsebessége elérte a 148 km/órát. A 240D öthengereséből hozta létre a Mercedes az első turbófeltöltéses dízelmotorokat. A motor több rekordot is megdöntött. Az 1990-es évekig a Mercedes egyeduralkodó maradt a dízelmotoros személyautók piacán. Ekkor azonban megjelent a Fiat a saját fejlesztésű common rail dízel rendszerével, amely olyan előnyöket biztosított, amely rövid időn belül egyeduralkodóvá tette ezen a piacon. A common rail igazi népszerűségre akkor tett szert, mikor a Bosch 1997-ben megvásárolta, és minden márka számára elérhetővé tette.
Legjobb Mercedes dízelmotor típusok és felhasználói tapasztalatok
A Mercedes-Benz úttörő szerepet játszott a dízelmotorok fejlesztésében és alkalmazásában. A korai Mercedes dízelek, mint például az OM602 és OM606, legendásan tartósak voltak, és sok modellben elérték az egymillió kilométeres futásteljesítményt. Ezek a motorok a megbízhatóság és a hosszú élettartam szinonimájává váltak.
OM602 és OM606 motorcsaládok
Sági Iván Mercedes-szakértő szerint az OM602 jelű öthengeres motorcsalád a nyolcvanas évek végétől rengeteg modellbe bekerült, de legtovább a W210-es E-osztályban húzta, melynek 290TD változata 129 lóerős, és az autó ezzel a motorral simán esélyes elődei egymillió kilométeres futásteljesítményének elérésére, feltéve, hogy addig nem rohad szét körülötte a bódé. Az OM606 jelű soros, hathengeres motor turbós és szívódízel változata is ideális lehet.
Chiptuning a Mercedes E 270 CDI-hez
3.0 V6 CDI
Egy megfelelően karbantartott, a márka számos modelljébe beszerelt 3.0 V6 CDI képes a jó teljesítményt a fenntarthatósággal ötvözni. Bosch common rail közvetlen üzemanyag-befecskendezést, kettős tömegű kereket, SRC-katalizátort, változó lapátgeometriájú turbófeltöltőt és számos más modern elemet használ. A 3.0 V6 TDI egység, amelyet a Volkswagen, az Audi és egy időben a Porsche Cayenne és a Panamera zászlóshajóiban is használnak, rendkívüli felhasználói visszajelzéseket kap. Bonyolult felépítése szakszerű és sajnos drága szervizelést igényel. A 3.0 V6 TDI 2004 óta van forgalomban - voltak 204 és 313 lóerő közötti teljesítményű változatok, amelyek teljesítmény- és nyomatéktartalékot biztosítottak.
Tapasztalatok a Mercedes dízelmotorokkal
Sokan osztják meg tapasztalataikat a Mercedes dízelmotorokkal kapcsolatban. Egy taxisofőr például így nyilatkozott:
"16 évig voltam taxisofőr Berlinben, 13 évig ezt az autót használtam. Ennyi km megtétele hihetetlennek tűnik a mai romfazekak világában. A cégnél az volt a szokás, hogy két sofőr vesz egy autót, és azt megállás nélkül használják felváltva. Kezdeti időkben felmerült bennünk az a kérdés, hogy tényleg olyan jó-e a kocsi, mint ahogy a többiektől azt hallottuk. A legszebb álmainkat felülmúlta az autó. Rendkívül kényelmes ülések, klíma, tetőablak és néhány remek extra kényeztetett bennünket. - Ez az én Drága berlini taxiautóm volt."
Egy másik taxisofőr hozzátette:
"10 évig dolgoztam az autóval, 2-en használtuk felváltva. Automata váltó 800.000km volt szalagoztatva, és 1.4 milliónál újra cserélve. A motor 1.8 millio kmnél kapott egy generált. Futómű szilentek a berlini utakon 5-600 ezret teljesítettek."
A W211-es E-osztály nem csak a valaha volt egyik legjobb Mercedes, de a jövőben garantáltan klasszikusként fogunk tekinteni rá. Motorokat illetően rendkívül széles volt a paletta, amely igen szép számban kínálta a különböző dízel és benzines konfigurációkat. A sor négyesektől a sor ötös és V6-os konfigurációkon át egészen a V8-asokig terjed a felhozatal. Az alapmodellt képviselő 200-as dízel inkább a taxik esetében ideális választás. Mivel a W211-es egy márkatörténetileg fontos és alapvetően jól sikerült autó, előbb-utóbb garantáltan klasszikus lesz, és a jelenleg erőteljesen szaturált, javarészt sokat futott, elhanyagolt példányokat felvonultató használtpiac tisztulásával tovább fog nőni a jó állapotban megőrzött darabok értéke.
Modern Mercedes dízelmotorok: a GLE példája
A Mercedes 2015-ben egy modellfrissítés során nevezte át az M-osztályt GLE-nek (W166), nemrégiben pedig bemutatkozott a teljesen új fejlesztésű második generációs modell (V167). A nagyközönség először a Párizsi Autószalonon tekinthette meg élőben a vadonatúj GLE-t, melynek most végre az európai motorpalettájára, illetve hazai áraira is fény derült.
A belépőszintet az itthon 19,68 millió forintos alapárú GLE 300d képviseli, melyben egy 2 literes soros 4 hengeres dízelmotor található a maga 245 lóerős teljesítményével, illetve 500 Nm-es nyomatékával. Ez a teljesítmény 7,2 másodperces 0-100-as szintidőhöz, illetve 225 km/h végsebességhez elegendő.
A következő lépcsőfok a 20,62 millió forinttól induló GLE 350d, ami már egy 3 literes soros 6 hengeres gázolajos egységet vonultat fel. A 272 lóerős, illetve 600 Nm-es motor révén a SUV 6,9 másodperc alatt gyorsul álló helyzetből 100-as tempóra és a gyorsulás egészen 230-ig tart.
A legerősebb dízelváltozat a 22,98 millió forintos GLE 400d, melynek 3 literes soros 6 hengeres motorja 330 lóerőt, illetve 700 Nm-t szabadít rá a kerekekre. Így már csak 5,8 másodpercig tart a 0-100-as sprint, a végsebesség pedig 240 km/h. Érdekesség, hogy a 700 Nm-es csúcsnyomaték akár már 1200-as percenkénti fordulatszámtól lehívható.
A négy GLE közös vonása a 4Matic négykerékhajtás, illetve a 9 fokozatú automataváltó.
A Mercedes-Benz GLE dízelmotorjainak összehasonlítása (V167)
| Modell | Motor típusa | Hengerűrtartalom | Teljesítmény (LE) | Nyomaték (Nm) | Gyorsulás (0-100 km/h) | Végsebesség (km/h) | Alapár (Ft) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| GLE 300d | Soros 4 henger (dízel) | 2.0 liter | 245 | 500 | 7.2 mp | 225 | 19 680 000 |
| GLE 350d | Soros 6 henger (dízel) | 3.0 liter | 272 | 600 | 6.9 mp | 230 | 20 620 000 |
| GLE 400d | Soros 6 henger (dízel) | 3.0 liter | 330 | 700 | 5.8 mp | 240 | 22 980 000 |
Ha már dízel, akkor melyik? Létezik a Szent Grál? Használt Mercedes vásárlásakor fontos figyelembe venni az autó előéletét és karbantartási előzményeit. Az autoDNA weboldalán elérhető alvázszám-ellenőrzés segíthet egy ismeretlen múltú autó megvásárlásával járó további költségektől való védekezésben. Akár Mercedes, akár más típus, eljön az az idő, mikor a dízel motorját javítani kell. A Royal Diesel azonban segít Önnek csökkenteni a javítás költségeit.