Mercedes-Benz E 220: Részletes áttekintés
A Mercedes-Benz E-osztály mindig is a minőség, a kényelem és a megbízhatóság szinonimája volt. Ez a modell, különösen a 220-as dízel változat, egy olyan autót kínál, amely a mindennapi használat során is megállja a helyét, miközben hű marad a márka hagyományaihoz.
Az E 220 CDI Classic belső tere és kényelme
A vezetőülésben helyet foglalva azonnal feltűnik a különbség a korábban tesztelt E 270 CDI Avantgarde-hoz képest. A műszerfal skálázása és elrendezése teljesen azonos, ám az órákat nem veszi körbe krómgyűrű. Ettől a különleges kialakítású műszerfal csalódást keltően kevesebbnek látszik. Mivel a tesztelt autó Classic kivitelű, a középkonzolt és a műszerfal tetejét fahatású berakás díszíti.
A Mercedes E-osztályban nagy a demokrácia. A hátsó üléssor két szélső utasának ugyanakkora hely jut, mint a két első utasnak. Az utastér mérete nem szenzációsan nagy, mint a Skoda Superbben vagy a Toyota Camry-ben, de a Mercedes E-osztály nem elsősorban méretében múlja felül kategóriatársait. Kisebb-nagyobb tárolórekeszekből, pohártartóból sok jár az elöl, illetve a hátul utazóknak is. A klímával hűthető vagy igény esetén fűthető a két első ülés közti doboz. A kesztyűtartó nevéhez méltóan csak egy pár kesztyűt tud befogadni.
A hátsó üléssor középső utasa széltében és fejtérben jól elfér, de lábát nem igazán tudja hová tenni a kardánalagút miatt. Az első ülések támláját és magasságát motor állítja, hosszirányban kézzel kell mozgatni. A beállított pozíció nem menthető. A kormány magasságában és tengelyirányban is állítható, így a kényelmes pozíciót hamar megtalálhatja a vezető. Az elődhöz képest csökkentették a volán átmérőjét, ami most 38 centi. Ez sokat javít a vezetés örömén.
Motor és menetteljesítmény
A 2148 köbcentis dízelmotor hidegen olyan, mint egy modell reggel: kicsit ráncos és morcos, de ahogy múlik az idő, egyre jobban megmutatkozik szépsége. A közös nyomócsöves dízelmotor hidegen a Mercedes-Benz emblémához méltatlan lármát csapva indul, bemelegedve sokat veszít kellemetlen zajából, de hangja végig hallható marad. A 2,2-es dízelmotorhoz hatfokozatú kézi sebességváltó csatlakozott. A váltókar rövid úton mozog, és mindig kellő határozottsággal érkezik meg a kívánt fokozatba. Így minden egyes váltás külön élvezet. A hatfokozatú váltóval jól kiautózható a 340 Nm-es nyomaték.
Mercedes 200D differenciálmű hibaelhárítás
A második generációs közös nyomócsöves befecskendezést használó dízelmotor teljesítménye 7 lóerővel több, mint a korábbi E-osztályban vagy a most futó C-ben. Így az E 220 CDI gyári adatok szerint 0,2 másodperccel hamarabb éri el a 100 km/órás sebességet, mint a C 220 CDI. Hatodikban ugyanilyen fordulatszám mellett már 105-tel megyünk, így ebben a fokozatban valamivel száz fölött már igen jól megy az autó. Országúton és autópályán ideális partner a 2,2-es dízelmotor, kevés visszaváltással autózható változó útviszonyok, hegyek-völgyek közt is.
A fogyasztás igen visszafogott. A gyár ugyan elég szűkszavúan nyilatkozik erről, mivel csak az átlagos fogyasztást adják meg, 6,3 liter/100 km-ben. Mi országúton 7,2 literes átlagot mértünk, a tesztátlag pedig 7,8 liter/100 km volt. Ez egy több mint másfél tonnás autó esetén igen szerénynek nevezhető.
Fogyasztási adatok
| Mérési körülmény | Fogyasztás (liter/100 km) |
|---|---|
| Gyári átlag | 6.3 |
| Országúti (teszt) | 7.2 |
| Tesztátlag | 7.8 |
Futómű, fékrendszer és vezetési élmény
Mostani tesztünk alanya nem kapta meg a korábban nálunk járt E 270 CDI sportfutóművét. Mondhatjuk szerencsére, ugyanis szerintünk a nagyobb úthibákon keményen döccenő, sportos hangolású felfüggesztés nem javított annyit az útfogáson, mint amennyit rontott a rugózási komforton. Az autó stabilitása ennek ellenére nagyobb sebességgel vett kanyarokban sem romlott számottevően. Megmaradt a korábbi E-osztályra és a Mercedes többnyire más modelljeire is jellemző testesség-érzés. Így szinte minden kanyarban érezzük, hogy nagy karosszéria és felelősség van a kezünkben. Ha a túlontúl magabiztos vezető mégis elméretez egy kanyart, a menetstabilizáló elektronika részben korrigálni tudja a sofőr hibáját.
Az új E-osztály számos technikai újítása és megjelenésbeli különlegessége közül talán a két legfontosabb az elektrohidraulikus fék és a kétrészes, nagyméretű üvegtető. Utóbbi csak a jól felszerelt autókba jár, míg előbbit mindegyik új E Mercedes megkapja. Az elektrohidraulikus féknél a fékpedállal csak elektromos jelet ad a vezető, a fékerő minden egyes keréknél külön jön létre. A rendszer lassítóképessége kiváló, járulékos előnye pedig, hogy a blokkolásgátló bekapcsolásakor a pedál nem lüktet a vezető lába alatt.
Mercedes W211 Resetting the Error C249F Service Brake Visit Workshop / Programming error C249F
Annak ellenére, hogy a tesztelt Mercedes E 220 CDI Classic az extrafelszerelések számát tekintve jócskán elmaradt az E 270 CDI Avantgarde-tól, az autó minősége és használhatósága semmivel sem rosszabb. A kormányzásban az új E-osztály sajnos továbbra sem tökéletes, de a csökkentett volánátmérő javítja az élményt.
Az E-osztály kombi: T-modell hagyomány és modernitás
Az E-osztályos kombikat nimbusz övezi, kezdve attól, hogy a W123-asból megjelent az első T-modell 1977-ben. A strapabíróság és a márka legendája kevés lett volna a sikerhez, ehhez arra is szükség volt, hogy amikor a nagy Merci kombi már az utcakép szerves része volt sok nyugat-európai országban, az Audinak és a BMW-nek még a tervezőasztalon sem létezett hasonló méretű puttonyosa. Ez persze nem jelenti azt, hogy utóbbi kettő ne hozta volna be a lemaradást, de ha kijön az új Mercedes E-osztály T-modell, rendszerint rálicitál a többiekre, legalábbis a csomagtér befogadóképességével biztosan. Így van ez az új generációs T-modellnél is, mely ugyan a formásabb farkialakítás miatt már nem 695, hanem „csak” 640 literes rakterű, de e tekintetben még mindig többet nyújt, mint a konkurensek. Így is gigászi a raktér, egy ötfős család egyheti nyaraláshoz szükséges cuccait könnyedén elnyeli anélkül, hogy bővítenénk - utóbbi esetben 1820 liternyi pakkot fogadhat be. A modell nívójához illően alaptétel az elektromos fedélmozgatás, extraként pedig láblendítős nyitás is elérhető. Kezelhetőség terén még lenne hova fejlődni, az összkép előtt mégis fejet kell hajtani. Attól függetlenül, hogy praktikus befejezésű modellről van szó, a T-modell ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtja, mint a limuzin.
A modern E-osztály technológiai vívmányai
Mivel még sosem volt ennyire közel az E-osztály az S-osztályhoz, nyugodtan mondhatjuk, hogy igazi luxusautó. Ilyenkor nem csak a szuperfényszóróra, a monitor-műszerfalra, a távvezérelt parkolásra, vagy a félautonóm vezetési funkciókra gondolunk, hanem arra a hangulatra is, amit a beltér áraszt. Ráadásul az önvezető funkciók miatt stresszmentessé is tudja tenni a vezető dolgát. Én például úgy mentem át a Megyeri-hídon egy agyzsibbasztóan nagy dugóban, hogy csak fogtam a kormányt, a kocsi fékezett, gyorsított és tartotta a sávot.
Ha mégis van valami, ami csiszolásra szorulna, az a fedélzeti rendszer, mert nagyon bonyolult. Rendben van, hogy sok mindent tud az autó, de a kormányon lévő touchpades felület, vagy a menü struktúrája sem könnyíti meg a kezelést. Ami a vezetési élményt illeti, nem abban az értelemben jó a volán mögött ülni, mint egy BMW-ben. Komfortos a légrugós futómű, és a kormány is kis erővel forgatható, vagyis nagyon pihentető az egész.
A kerregős 2,1-est nyugdíjazó, 1950 cm3-es turbódízel a ma elérhető egyik, ha nem a legcsendesebb négyhengeres dízel, ráadásul nagyon jó összhangban dolgozik a kilencfokozatú automatikus váltóval. Szó sincs sportosságról, vagy hatalmas erőtartalékról, igazából egy ilyen autóhoz ez a menetdinamika a minimum. Ez nem azt jelenti, hogy ne lódítaná meg rendesen a karosszériát a 190 lóerő és a 400 Nm párosa, csak valahogy az autó egésze annyira magas szintű, hogy egy hathengeres sokkal jobban illene hozzá. Már csak azért is, mert a start-stop rendszer működése zavaró ezzel a motorral. Lehet, hogy a hosszmotoros építésmód miatt van, de minden indítózásnál megrázkódik a karosszéria, ezért érdemes kikapcsolni. Ezt leszámítva aligha okoz csalódást az E-osztály kombija, mondjuk a 190 lóerős változat 14,6 millió Ft-os árának tükrében ez nem is különösebben meglepő. Nem szívbajos a Mercedes, ha az extrák árairól van szó: 779 780 Ft a full-LED-es fényszóró felára. Lehet arról vitatkozni, hogy mennyire ütős a forma, vagy tetszik-e a hatalmas monitor-műszerfal, objektíven nézve tökélyre csiszolt autó az E-osztály.