Mercedes-Benz C180 (W204) Használtteszt és Vélemények

Mindannyiunk elgondolkozott már használt prémium vásárlásán. Van, akit a márkajelzés mögött bújó (magasabbnak vélt) státusz csábít, másokat a kényelem és a minőségi összeszerelés, egy harmadik vélekedés szerint pedig akkor növünk fel igazán, ha veszünk egy rendes hátsókerekes autót. A Mercedesnek nem volt egyszerű dolga, amikor nekilátott a W204 kódjelű C-osztálynak.

Az előző széria minden dimenziójában méltatlan volt a márkához, ráadásul akkortájt eléggé tartottak attól, hogy az ügyfeleik reménytelenül elöregednek, és oda se szagolnak többé a kisebb autóikhoz. Ezért 2007-ben, a harmadik generációnál egyértelműen a fiatalabbakra céloztak. A tetszetős külső mellé már elfogadható belső társult, ráadásul megjelent a vezetési élmény. Mindezt úgy hozta az autó, hogy nem kellett megrendelni hozzá az AMG csomagot.

Inkább két jól elkülöníthető táborra osztották az alapmodelleket. A klasszikus hűtőrácsos Elegance változatok (tudják, amelyek a motorháztetejükön ágaskodó csillagot hordanak) megmaradtak kényelmes autónak, míg a látványosabb orrú Avantgarde kiviteleket kicsit feszesebbre hangolták, és látványosabb orrot kaptak. Általános vélemény volt, hogy W204-es C-osztály az első olyan Mercedes, ami úgy fiatalos, hogy közben igazán jó autó is lett.

Közel egy és negyedmillió ilyen Mercedest adtak el Európában, tehát a használt példányok közt is könnyedén válogathatunk. A harmadik generációs Mercedes C-osztály karosszériaváltozatai:

Szedán (W204)
Kombi (S204)
Coupé (C204)

A Mercedes legkisebb hátsókerékhajtású szedánját 2007-től 2014-ig gyártották W204 kódjellel, a kombit S204-nek hívták. Ekkor jött a facelift, amit az elhúzottabb első lámpákról, az új, ledes tükörbe épített indexekről és a kulturáltabb belső térről (új kormány, integrált központi kijelző) lehet felismerni.

Mercedes 200D differenciálmű hibaelhárítás

Kívülről még ma is igazán szép ez a C-osztály, nekem ráadásul a kombi mindig is jobban tetszett. Az ívelt övvonal így adja ki igazán, csak egy kicsit kellett volna jobban lekerekíteni a tetejét, és már nevezhetnék shooting brake-nek. Beülve rögtön látszik, mi az, amiért én mindenképpen faceliftes változatot keresnék. A modellfrissítésnél kicserélték a kormányt, a középső kijelzőt beépítették a műszerfalba, és javítottak a felhasznált anyagok minőségén. Igazán tisztességes munkát végeztek, minden alkalommal élmény volt beszállni az autóba. A két szélső levegőbeömlőt és az óracsoportot leszámítva mindent szögletes formákból raktak össze, de az ergonómia példás.

Mire figyelj, ha Mercedes-Benz C-osztályt vásárolsz? (W204/S204)

Összesen tízfajta motorral lehetett ilyen C Mercit rendelni, így nem könnyű kiválasztani a legjobbat. A benzineseknél a négyhengeres, 1,8-as kompresszorossal indul a kínálat, ami C 180-asnál 156, C 200-asnál 184 lóerőt tud, utóbbi már egészen dinamikusan mozgatja az autót. Felfelé már 2,5, 3 és 3,5 literes V6-osok közül válogathatunk, de ezeknél a kiegyensúlyozó tengely okozhat meglepetéseket. Alapos állapotfelmérés és a vezérműlánc gyakori ellenőrzése alap. A csúcsot a C 63 AMG V8-asának mennydörgő hangja jelenti.

Dízelfronton a gyártás elején a tesztelt 2,1 literes motor gyengébb változatával indult a kínálat (C 200 CDI, 136 LE). A modellfrissítéskor behozták egy 120 lóerőset is (C 180). A C220 CDI-vel már dinamikusan lehet közlekedni, de a Delphi befecskendezőrendszer szeret meghalni, amit annak idején nem kezelt a Mercedes visszahívási akcióval, csak költségkompenzációval. A hibát az egyértelmű check engine feliraton kívül a gázadáskori megtorpanásról ismerhetjük fel.

Váltóból is volt dögivel. A leggyengébb, facelift előtti C 180-asba öt, a kínálat java részébe hatsebességes manuális váltó volt az alap. Opcióként illetve a legerősebb motoroknál a 7G Tronic Plus automata a jellemző (ezeknek a Merciknek a 65%-át ilyen váltóval találjuk), de egyes változatokhoz ennek az ötsebességes verzióját adták a facelift előtt. A hétsebességes automata nyomosámoduláló szelepei sokat futott autókban megadhatják magukat, ezt recsegő hang jelzi váltáskor. A megfelelő váltóolaj-csereintervallum betartása nagyon sokat segíthet. Az erősebb motorokat 4Matic összkerékhajtással is lehetett rendelni.

A harmadik generációs Mercedes-Benz C-osztályban alapfelszereltség a hat légzsák, az ABS és az ESP, valamint a két isofixes ülés a hátsó sorban. A C-osztály nem vallott szégyent, hozta az elvárható 5 csillagot a törésteszten.

Háttérképek Mercedes E220-hoz

Népítélkezőink pontszám alapján (7,44) hasra nem estek a harmadik generációs C-osztálytól, de általában jó véleménnyel vannak róla. Gyakran éri panasz a gyenge fényezést és a nehezen cserélhető izzókat. Bár egészen fiatal autóról van szó, a legidősebb példányok már több, mint tízévesek. Azoknál a csomagtérfedél nyitója körül megjelenhet a rozsda. A helyzet messze nem olyan rossz, mint a W203-nál, de azért figyeljünk oda erre.

A félbőr ülések is hajlamosak elfáradni az öltéseknél és szintén típushiba a bepárásodó első fényszóróház, amit néha ez autó is produkált. Az elektromosan behajtható tükrök állítómotorjai is elromolhatnak, ahogyan megadhatja magát a bennük lévő index is. Ilyenkor nem villog szinkronban a hagyományos indexlámpákkal. A felsoroltakon túl előforduló probléma a kulcs meghibásodása is, amit elég drágán 50-60 ezer forintért cseréltethetünk ki.

A W204/S204/C204-es C-osztályhoz csak három nagyobb visszahívási akciót hirdettek a gyártása során, bár azok elég lényegiek voltak.

A W204/S204/C204 trió ára most 2,5 millió forinttól indul a magyar használtautó-piacon, ennyiért leharcolt kombikat kapunk, javarészt 200-as dízelmotorral. A kínálat tetején a V6-osok és az AMG-k trónolnak 6-8 millió környékén.

Nem lennék könnyű helyzetben, ha a Mercedes és a Ford közül kellene választanom. Nyilván az előbbi fenntartása lesz drágább, de például a biztosítás szög ugyanannyi mindkét autóra. Ugyanakkor a Mondeo sokkal tágasabbnak érződött, míg a Mercedest a hátsókerékhajtás helyigénye miatt egyértelműen csak négy személyre találták ki.

Chiptuning a Mercedes E 270 CDI-hez

A Ford sokkal kényelmesebben rugózott, és zajkomfortot tekintve egy fél kategóriával komolyabb autónak tűnt. A C-osztály viszont praktikusabb csomagtartójával, minőségi kidolgozásával és a kellemes vezetési élményével tud rálicitálni egy átlag nagy kombira.

A cég tavaly sikerrel mutatta be az új C osztályt, amely nem csak megújult, divatos, fiatalos külsejével lett híres, hanem már-már bajor vetélytársához hasonló vezetési élményéről is. A C kombi változata is jól sikerült darab, de amit a C Sportcoupéval műveltek, számomra kicsit bizarr. Ha nem az alapmotorral és automatával kérjük, akkor egész jó kis autó válhat belőle.

Ez a Mercedes C 180-as már 2007 óta tagja az Auto Bild tesztflottájának. A szokásos 100 ezer kilométeres tartós teszten már régen túl van, és kiválóan teljesített. Mintegy félmillió kilométer után a C-osztályos Merci nyugdíjba vonult. Elvesztette vagy ellopták a jogosítványát?

Amikor a mészkőfehér Mercedes C-osztály 2007. december 4-én begördült az Auto Bild tesztgarázsába, hogy megkezdje szolgálatát, a csapat fogadásokat kötött: vajon valóban elnyűhetetlen a járgány? Akkoriban hamar rozsdásodtak, és elektronikai problémák is gyakorinak számítottak, ezek a jellemző problémák rontották a háromágú csillagba vetett bizalmat.

Megkezdődött a teszt, melynek során az Auto Bild szerkesztői egymás között váltva hajthatták a járgányt, így a gépezet több vezetési stílus és különböző felhasználási célok "áldozatává vált". Az 1,8 literes, 156 lóerős kompresszoros motor minél többet ment, annál erősebb és magabiztosabb lett.

A kezdeti nagy kérdésre, hogy meddig bírja a Merci, a következő 200 ezer kilométer adott részleges választ. A kocsi panasz nélkül tűrt el két (nem szándékos) baklövést. Mindkét esetben a sofőrök követték el a szarvashibát, mert elmulasztották rácsavarni az olajbetöltő nyak kupakját, így az egész motortér fekete lett. Mi lesz így?

A 362 357 k-es óraállásnál az idő vas foga utolérte a vezérműláncot, ezt kicserélték, de ami azt illeti, nagyon jól bírta. Aztán 2017 februárjában a 400 000. Tehát meddig tart egy Benz? Az őszinte válasz: amíg van pénz a javítási költségekre. Az Auto Bild szerkesztőségében a többség számára meggyőző mérföldkő volt az ötszázezredik kilométer.

Nagy reményekkel vágott bele a Mercedes a 2000-es évek elején a 204-es sorozatú C-osztály fejlesztésébe. A cél egyértelmű volt: le akarták győzni vele az akkora már keresettebb 3-as sorozatú BMW-t. Ebben többek között szerepe volt annak, hogy az autót sokféle csomaggal és rengeteg, egyedileg rendelhető extrával is kérni lehetett a típust, így mindenki megtalálta az igényeinek és pénztárcájának leginkább megfelelő modellt.

Érdekesség, hogy először ennél a C-osztálynál lehetett olyan verziót választani, amelynél a Mercedes-logó a hűtőrácsban található - ezt egyébként olyannyira megkedvelte a közönség, hogy a hagyományos verzió ki is kopott a kínálatból, a legújabb, W206-os sorozatot például már csak hűtőrácsban lévő logóval lehet kérni.

A 204-es sorozat életében 2011-ben érkezett el a kötelező modellfrissítés: a Mercedes a kritikákra hallgatva jobb minőségű belteret épített az autóba. Eltűnt a műszerfalból felhajló kijelző, a helyét egy, fixen beépített vette át - emellett javult a felhasznált anyagok minősége is.

Az anyagok egyébként a 204-es sorozat gyártása ideje alatt strapabírónak bizonyultak, azonban a frissítés előtt egyes helyeken a vártnál olcsóbb borításokat szereltek be - ezen javítottak a 2011-es frissítéskor. Fontos kiemelni, hogy akár a műanyagok, vagy a szövetkárpit jól bírja a strapát, 3-400 ezer kilométer után is lehet megkímélt egy ilyen Mercedes beltere. Kiemelkedően tartósak a szövet és valódi bőrből készült kárpitok is, az MB Tex névre keresztelt műbőrrel szerelt autóknál ugyanakkor az öltéseknél jelentkezhet szakadás: ez nem feltétlen a durva használat jele, egyszerűen az anyag fárad el. Szerencsére olcsón javítható.

Ezen kívül is ajánlott odafigyelni néhány dologra: mivel már az alapverzióban is részlegesen motorosak az első ülések, ezért célszerű ellenőrizni azok működését. Gond lehet a kormányzárral, igaz, főképp a korai darabok érintettek. A legegyszerűbben úgy lehet leellenőrizni, hogyha berakjuk a kulcsot a foglalatba: erre a mozdulatra egy kattanó hang kíséretében oldania kell a kormányzárnak. Ha ez nem történik meg azonnal, fárad a mechanika és hamarosan szükség lesz a cseréjére. Próbáld ki a középső képernyőt vezérlő tekerőt is: előfordul, hogy elkopik, ezáltal csak nehézkesen lehet irányítani a menürendszert.

Ritkán, de szükség lehet a rögzítőfék beállítására is: ez a modell még a klasszikus, Mercedes-es lábfékkel rögzíthető, azaz egy pedált kell benyomnod, majd a kar meghúzására oldható a fék. Ha elállítódik, nem rögzíti megfelelően a járművet álló helyzetben - persze ez főleg azért a kéziváltós autóknál lehet komolyabb probléma. Amennyiben az autót elektromosan becsukható külső tükrökkel szerelték, úgy ajánlott ellenőrizni a motorok mozgását is: előfordul, hogy kikopnak és nem, vagy csak nagy zajjal csukódnak be a tükrök.

Főképp a frissítés előtti példányoknál hibásodhatnak meg az ajtózárak: általában a hátsók érintettek, ilyenkor nem- vagy csak sokadik próbálkozásra zárható be az adott ajtó.

Akárcsak a beltér, úgy a karosszéria elemek minőségén is javítottak: szerencsére az elődmodellel ellentétben ez a sorozat már nem hajlamos a korrózióra. Azért a sárvédőíveket, ajtók alját és a kombik esetén a csomagtérajtót így is érdemes tüzetesebben átvizsgálni - de leggyakrabban csak a korai darabokkal lehet gond. A fényezés ugyanakkor továbbra sem a legvastagabb, a gépi mosókba hordott autók igen durván karcosak lehetnek. Nem kell meglepődni azon, ha párásodnak a lámpák, főleg a fényszórók belsejében találkozhatunk ezzel a jelenséggel.

A márkától elvárt módon strapabíró a futómű is: ezt az autót a német Autobahn-ra tervezték, így a futómű elemeit úgy méretezték, hogy még nagy tempónál is stabil maradjon a gépjármű. Persze azért a hazai utak ezt az autót sem kímélik, idővel a lengéscsillapítók, lengőkarok cseréjére szükség lehet.

Jöjjenek a motorok: általánosan elmondható, hogy a benzines motorok többségét érintik láncproblémák: a négyhengeres motoroknál 2012-ig fokozottan jelentkezhet a vezérműlánc megnyúlása. Így aki egy 1.8-as vagy kétliteres négyhengeres motorral üzemelő C-osztályt néz, figyeljen oda, lehetőleg nyitott ajtó mellett indítsa be a járművet. A gond ugyanis, hogy az autó olyan jól szigetelt, hogy sokszor már csak a végső stádiumban szűrődik be az utastérbe, hogy csörög a lánc. A 2012-től megjelent, közvetlen befecskendezéses 1.6-osnál már lényegesen ritkább az efféle meghibásodás, általában csak nagyon sokat futott autóknál válik szükségessé a vezérműlánc cseréje. A hathengeres erőforrások sem mentesek a láncproblémáktól, elsősorban a hibás kiegyensúlyozó tengely miatt mehet tönkre a vezérlés. Jó hír, hogy 2008 után a gyár javított a motorkonstrukción, így a későbbi modellekkel lényegesen kevesebb a gond. Azért így is érdemes olaj- vagy hűtővíz szivárgás miatt alaposan átvizsgálni a motorteret: ha ritkán is, de ezek is előfordulhatnak.

Fontos kiemelni, hogy 2011-től a csúcsot jelentő, C63 AMG-ben megtalálható 6.2-esen kívül az összes benzinmotor közvetlen befecskendezéses, így 150-200 ezer kilométer után szükség lehet egy motortisztításra, hogy eltávolítsák a kokszlerakódásokat.

A négyhengeres dízelmotorok közül a tapasztalataink alapján a korai, 2011-ig használt kétliteresek számítanak a legmegbízhatóbbnak. A későbbi motoroknál a befecskendezőrendszer jelenti a gyenge pontot: a gyár ugyan visszahívást is indított, de ekkor csak azoknak cserélték ki az alkatrészeket, akiknek hibás volt a visszahívás pillanatában.

Bár arra is van példa, hogy a fiatal használt autókban a visszahívási kampány után is cseréltek befecskendezőket, még most is találhatunk olyan eladó C-osztályt, amelyben nem megfelelő alkatrész dolgozik. A tünet leggyakrabban a világító check-engine lámpa, illetve az autó gázadáskor megtorpan. Megjegyeznénk, hogy a benzinesekhez hasonlóan ezekben a dízelmotorokban sem örökéletű a vezérműlánc, 200 ezer kilométer felett bármikor számítani lehet arra, hogy cserélni kell. Ebben a konkrét autóban is megtörtént a vezérlés cseréje, 260 ezer kilométer után fáradt el az eredeti szett.

Bár általában az a szokás, hogy a vízpumpát a vezérléssel együtt cserélik, a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes autóknál már jóval korábban szükség lehet erre. Általában az első tünet, hogy a kiegyenlítőtartályban csökken a hűtőfolyadék szintje. A vízpumpa szivárgása idővel csak erősödik, ezért ha ezt tapasztalod, érdemes mihamarabb szervizbe vinni az autót és egy minőségi cserealkatrészt beépíteni.

Az erősebb, V6-os dízel C-osztályoknál a leggyakoribb hibát a forgattyúsház szellőzőrendszerének elkoszolódása jelenti: azoknál az autóknál, amelyeket gyakran használnak rövid utakra, ráadásul gyenge minőségű üzemanyaggal tankolják, nagy mennyiségű lerakódás kerül a szellőzőrendszerbe. Ez pedig idővel lerakódik a szívócsatornák és örvényszelepek falain - 100 ezer kilométereként érdemes elvégezni ezek tisztítását. A 2010 előtti modelleknél még az olajhűtő tömítése fáradhat el, ha szivárgást tapasztalsz az olajhűtő házán, akkor cserére szorul a tömítés.

Akárcsak motorokból, úgy váltókból is többfélét kínált a Mercedes: a 6 fokozatú kéziváltó mellett 5 és 7 fokozatú automata is elérhető volt. Aki az igazi Mercedes-élményt keresi, az automatát válasszon: a kézi váltó karaktere nem illik a kényelemre hangolt modellhez. Az automata váltók között az megbízhatónak számít a gyártás elején beépített 5 fokozatú 5G-Tronic - ez a mai napig az egyik legkedveltebb Mercedes váltó, ha betartják az előírt olajcsere-periódust, akkor hosszú időn keresztül megfelelően üzemel. Igaz, érezhető, hogy ezt már több mint két évtizede fejlesztették ki, nem vált olyan gyorsan, mint az ebben az autóban is megtalálható 7 fokozatú 7G-Tronic.

Ezek, az újabb 7 fokozatú váltók azonban érzékenyebbek, nemcsak az olajcsere-periódus betartására, de a megfelelő használatra is. A meghibásodásnak többféle tünete lehet: előfordul, hogy a váltás rendkívül lassan történik meg, de az is, hogy egy-egy fokozatváltás során nagyot ránt a váltó. Az is gyanús, ha az autó nem kúszik megfelelően, illetve természetesen akkor is javításra van szükség, ha vészüzemmódba kapcsol a váltó. Szerencsésebb esetben csak a váltóvezérlő hibásodik meg, ha viszont komplett váltófelújításra van szükség, úgy a javítás ára meghaladhatja a fél millió forintot is.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az újabb, 2011 őszétől beépített 7G Tronic Plus váltók megbízhatóbbak, azonban a váltóvezérlő meghibásodása ezeknél is jelentkezhet. Ennél a konkrét autónál is megtörtént már ennek a cseréje. Egy ilyen modell igazán sokat adhat, azonban, ha nem tartják jól karban, 10 éves kor felett nagyon sokba kerülhet a fenntartása. Azt javasoljuk, hogy vásárlás előtt feltétlenül vizsgáltasd át a kiszemelt autót egy szervizben, hogy egy tényleg jó állapotú C-osztályt vásárolhass meg.

Tulajdonosi Vélemények

Egyes tulajdonosok szerint a C-osztály "olyan, mint egy S-osztály, csak kisebb". A dizájn fiatalos és dinamikus, de közben sugározza a márka konzervativizmusát is. A LED-es világítás lenyűgöző, és a belső tér is kifinomult. A helykínálat nem a legjobb, de hátul is elfogadhatóan el lehet férni. A csomagtér 480 literes, és bővíthető.

Az alapfelszereltség gazdag, de a fényűzőbb felszereltséghez mélyen a zsebbe kell nyúlni. A Mercedes-hangulat, a kifinomultság, az illat és a csend egyedi élményt nyújtanak. Az Audi és a BMW nem tudják ezt a hangulatot megteremteni.

A bőrkárpitozás, a fa dekor és a minőségérzet tökéletes. A grafika és a menürendszer logikus és könnyen kezelhető. A Burmester hifi hangszórói és a Head-up Display is emelik a színvonalat. A biztonsági felszerelések hada is lenyűgöző.

A 220 CDI motorral szerelt változat utazóautónak elsőrangú, de egy hathengeres benzines jobban illene az autóhoz. A stop-start rendszer rázza az autót, de a 7G-TRONIC PLUS automata váltó szerethető. A változó áttételű kormány kitűnő, és a fékek is jól működnek. A "polgári" dízel C-osztály nem a vezetési élményről szól.

A C-osztálynak sokféle motorral szerelt változata létezik, és mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet. A sport vagy klasszikus hűtőrács kérdése nem komoly, mert ezek csereszabatosak egymással. Az autó formája követi a legutolsó divatot, de a belső térben van némi igénytelenség.

A navigációval alagút-felismerős, ionizálós klíma gyors, kellemes, halk, s elöl nem csak ülésfűtés, de ülésszellőztetés is van. Alaposan elszigetelték, így nem zavaró a kerepelése. A vezetői pozíció széles tartományban állítható - ilyen mélyre engedhető üléssel ma már ritkán találkozni.

És a Burmester hifi hangszórói is szépen mutatnak, ahogy a küszöbvilágítás és az a kávéfőzőnek tűnő valami is szép a különben szűkös kis kesztyűtartóban. Kávéfőző? Mi van? Nem, nem az, hanem illatpatronokat lehet odatenni - na erre szerintem semmi szükség. A Head-up Display viszont jó cucc, állítható a magassága, a fényereje, ki is kapcsolható, s a megjelenített tartalmak is választhatók.

Az internetes fórumok szerint terhelve ez az egyik legsportosabb négyhengeres motorhang. Lehetne X-Pipe (kétfelé ágazó) középső kipufogót feltetetni, azzal ércesebben rezonálna, de nekem így is jó. Leengedett ablakokkal már kifejezetten szép a motorhang - nyáron direkt így állok be és ki a garázsba. A reggeli induláskor öblögetéssel kel életre, ami egy ekkora motornál szép mérnöki teljesítmény, az illúzió tökéletes.

A rugalmas, feltöltött benzinmotor és a hatgangos kézi váltó ideális párost alkotnak, ami széles körű, eltérő profilú használhatóságot biztos. Én döntök, milyen üzemmódban vezetek, és ez a gazdaságos, akár 5,5 L-es fogyasztással járó sodródástól egészen a versenyszerű váltásokig terjedhet.