A Mercedes-Benz autók története Magyarországon 1910-ig

A 19. század végén már sejteni lehetett, hogy a lóval való közlekedés ideje lejárt. A gőzgépek elterjedésével egy másik szintre lépett a mobilitás, Karl Benz robbanómotorjával pedig teljesen új lehetőségek nyíltak meg.

Az autó utáni vágyakozás áthatotta a 20. század történetét. Az autózás átalakította az utcát, a közlekedést, a térhez és időhöz való viszonyulást és az életmódot is.

Most megtudhatják, mikor helyezték forgalomba az első négykerekűt itthon, milyen licenc alapján készültek az első Phönixek, továbbá azt is, hogy miért hagyták el az Ikarus tulajdonosai az országot. De kezdjük az elején!

Az első autók Magyarországon

Az első autót egyébként 1895-ben helyezték forgalomba Magyarországon, a Benz-Velto modell tulajdonosa egy budapesti optikus volt, és igazi szenzáció számba ment az egy lóerős csodagép jelenléte a pesti utakon.

A Benz-Veltót 1894-től 1898-ig gyártották. 2300 mm-es hosszával, 1400 mm-es magasságával és 1300 mm-es szélességével nem volt nagynak nevezhető jármű. A motorjában mindössze egy henger volt, és 3 lóerős teljesítményt produkált, 600-as fordulaton.

Mercedes 200D differenciálmű hibaelhárítás

1895 őszén Hatsek volt az első, aki automobilt vásárolt. A H.G. típusú Benz gépkocsi vasúton érkezett meg Mannheimből Budapestre, a Józsefvárosi pályaudvarra. Az autó az ámuló vasutasok sorfala között suhant el, és bár egy kilométerrel később a motor leállt, a hibát orvosolta az autóval érkezett német mérnök.

Hatseket Törley József követte, aki egyszerre két autót is vásárolt. A pezsgőgyáros már messzebbre merészkedett, egészen Gödöllőig autózott.

Szintén az 1900-as évek elején tűnt fel itthon az első tehergépkocsi, melyet a Törley-pezsgőgyár használt az áruszállítás korszerűsítésére.

Az autósok közössége 1900. november 30-án megalapította a Magyar Automobil Clubot, amely 1911-től Királyi Magyar Automobil Club néven működött tovább.

A csodálat ellenére az autók térnyerését nem mindenki nézte jó szemmel. Ha valaki beült a volán mögé, az óriási vonzerőre tett szert. Az autó társadalmi presztízst kölcsönzött - közismert sofőrtrükk volt, hogy az autót vezető inasok báróknak adták ki magukat udvarlás közben.

Háttérképek Mercedes E220-hoz

A technológiai fejlődéssel a közgondolkodás átalakulása nem minden esetben tartott lépést. Az autózó mágnás alakját 1905-ben Ady Endre is tollhegyre tűzte.

1900-ra már Magyarország is elmondhatta magáról, hogy van szakembere, aki belső égésű motoros járművet képes gyártani, és nem is akármilyet! Ekkoriban itthon sem volt hiány a kísérletező szándékú iparosokból, hiszen egy Szám Géza nevezetű úriember már 1900-ban benzinmotoros járműveket szerelt össze. Szám József benzinmotoros járművek összeszerelésével foglalkozott, és 1901-ben, az első magyar autóversenyen még dobogós helyezést is elért.

Vidéken is voltak próbálkozások, Székesfehérváron például Bory József próbálta megalapozni a magyar autógyártást, elegendő pénze viszont neki sem volt a megfelelő fejlődéshez. hazánkban a vidéki városokban sem voltak tétlenek az iparosok. hiányában sajnos ő sem aratott maradandó sikert.

A Magyar Posta írta ki az első pályázatot motoros postakocsikra 1903-ban, melyet nem más nyert el, mint Csonka János. postakocsik legyártására. János, akinek a nevéhez köthető a későbbi Rába Autógyár is. A győri vagongyárban készítette el a járműveket, melyből később a Rába is megalakult. A szegedi születésű feltaláló komoly szerepet játszott a magyar autógyártás kialakulásában, több szabadalma is volt, az első motorkerékpár és motoros tricikli is az ő nevéhez fűződik. első motorkerékpár és motoros tricikli is.

1910-ben már az első autóbusz is elkészült, amelyet szintén Csonka János tervei alapján kiviteleztek.

Chiptuning a Mercedes E 270 CDI-hez

Ekkor már az nagyüzemi gyártás is elindult, két angyalföldi iparos egy aacheni gyártól kapott licensz alapján harminc automobilt szerelt össze Phönix márkanéven 1911-ig. 1911-ben már a nagyüzemi gyártás is beindult hazánkban. Két angyalföldi úriember egy aacheni gyártól kapott licenc és tervek alapján 30 darab automobilt gyártott le, amelyek Phönix márkanéven futottak.

Aztán jöttek a nehéz időszakok, a háború komolyan visszavetette ezt az ágazatot is. visszavetette az ágazat fejlődését. Az I. világháború a véget vetett a döcögős fejlődésnek: a gépkocsik döntő részét besorozták.

A Magyar Automobil Rt Westinghouse rendszer, későbbi nevén Magyar Automobil Rt Arad ugyan alig 13 évig működött, de ennyi idő alatt négyszer váltott tulajdonost. Budapest, XI. kerület Budaörsi út 148. 110 évvel ezelőtt jött létre Magyarországon az első olyan vállalat, amelynek profiljában első helyen szerepelt személyautók előállítása.

Magyarországon az automobil lassan terjedt el: 1910-ben, amikor életbe lépett az első országos KRESZ a hazai gépjárműállomány 937 személyautóból és 110 db tehergépjárműből állt.

Régi autók Budapesten

Ekkor Magyarország népessége 16,8 millió főt számlált. Azaz nagyjából 16000 főre jutott egy gépjármű. Ez azonban nem jelentette azt, hogy ne akadtak volna vállalkozó szellemű magánszemélyek és cégek, akik az új közlekedési eszköz hazai gyártásában láttak fantáziát.

Közülük is kiemelkedik Lánczy Leó. Lánczy 1882-ben vette át a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetését. Nevéhez „a bank anyagi erejének nagyarányú megnövelése fűződik”. Számtalan hazai kereskedelmi- és iparvállalat finanszírozása, bányák létesítése fűződik a bank nevéhez. Ezen kívül Puskás Tivadarnak is hitelt nyújtottak a budapesti telefonhálózat kiépítésére. Lánczy 1900-tól dolgozott azon, hogy valamelyik külföldi autógyárat hazánkba csábítsa.

A Magyar Királyi Posta szintén a maga módján próbálta előremozdítani a magyar autó ügyét: 1900-ban 22 db motoros járművet vásároltak a budapesti kézbesítőszolgálat számára. E járművekből kettő darabot Csonka János, a József Királyi Műegyetem műhelyfőnöke tervezett, s a főbb darabokat a Ganz gépgyárban készítették el.

1905-től az országos csomagszállító hálózat működésének elősegítésére motoros szállítójárművek beszerzésére került sor. Ezek alvázát Csonka János tervei alapján a Röck István Gépgyárban és a Magyar Waggon és Gépgyárban gyártották le.

Az aradi gyár látképe. Arad városa nagyon gálásnak bizonyult a Magyar Automobil Rt. Westinghouse-rendszer irányába. Ingyen telket adományozott, adómentességet biztosított, s az alaptőkéből is 200,000 koronát jegyeztek.

Bálint Sándor, a Közlekedési Múzeum egykori muzeológusa, aki a Közlekedési Múzeum 2. évkönyvében terjedelmes tanulmányt közölt a vállalat történetéről több képet is közölt 1908-1909-ből a Magyar Automobil Rt. Westinghouse rendszer típusú személyautó és teherautó alvázairól.

Ezek után felmerül a kérdés, hogy mi is készült Aradon? A prózai válasz az, hogy jó ideig semmi: Markhót Jenő korábban említett összeállítása szerint 1910-ben készült 32 darab személyautó, majd 1911-ben 15 db személy- és 15 db tehergépkocsi - valószínűleg nagyrészt Franciaországból származó alkatrészekből.

1911. őszén megérkezett a felmentő sereg. Rechtnitz Béla, a Magyar Ruggyantaárugyár ambiciózus vezérigazgatója úgy döntött, hogy megpróbálja felkarolni a hazai autógyártást.

A Marta új vezérigazgatója Haltenberger Samu lett. Haltenberger (1875-1956) okleveles gépészmérnökként 1898-ban a Magyar Királyi Postánál vállalt állást. Ugyan elsősorban a távirat- és telefonszolgálattal foglalkozott, de hamarosan ő is csatlakozott ahhoz a kis csapathoz, akik a posta motorizálásán ügyködtek. Kulcsszerepe volt abban, hogy a posta magyar gyártású gépjárműveket vásárolt. 1909-től a postai autóbusz-hálózat kiépítésén dolgozott.

Rechtnitz kérésére Haltenberger 1912-ben elvállalta a Marta irányítását. Egyáltalán nem meglepő módon a Posta hamarosan a Martától rendelte meg az autóbusz-hálózat állományát - 175 darab gépjárművet.

1915-ben a német Benz (amely akkor még nem egyesült a Daimlerrel, önálló autógyár volt) vásárolta meg a Marta tulajdonjogát. A Benz gyár egy fénykép-sorozatot is készített dokumentációs célból, amelyet a Mercedes-Benz archívumban megőriztek. Ma ezek a képek az aradi gyár történetének leghitelesebb ábrázolását nyújtják.

A Mercedes név eredete és a háromágú csillag

A Mercedes márkanevet 1902. Évekkel később, amikor a Daimler család a jelképüket keresték, újra rátaláltak a háromágú csillagra, amit aztán márkajelként védettek le. Ez 1910-ben történt.

Mit tudunk a Mercedes névről? A Mercedes szó spanyolul eleganciát jelent. Ezt a nevet viselte Emil Jellinek lánya. Emil Jellinek egy rabbi gyerekeként született és az évek során igazi munkamániás férfivá érett. Elsősorban dohány kereskedelemből alapozta meg a vagyonát, de később konzulként találkozott először az automobilnak nevezett járművel.

Kié volt ez az autó? Gottlieb Daimler 1886-ban épített egy igazi, stabil motort egy hintóba. Azonban az első igazán nagy érdeklődést Daimler számára az 1889-es Párizsi világkiállítás hozta el. Itt találkozott Emil Jellinek-kel. Mivel Jellinek nagy autórajongó volt, így az évek alatt már nem vásárlója, vevője lett a cégnek, hanem az eladója, értékesítője is. 1900 tavaszán Emil már 36 autó értékesítését vállalta. Jutalma nem is kevés volt: 550.000 arany márka!

A háromágú csillag, a Mercedes jelképe, az automobil készítés újonca, Gottlieb Daimler gyermekeinek az ötlete volt. Mikor az apa, Daimler képeslapott küldött haza nekik, egy csillaggal jelölte meg azt a házat, amelyikben lakott. karakteres márkajel. arra, hogy apjuk egyszer régen egy csillagot használt szimbólumként. jelölte meg lakását. (Daimler ezt már nem érhette meg, 1900. júniusában egy háromágú és egy négyágú csillagot is levédetett.

A Mercedes-Benz ikonikus csillaga

A háromágú csillag, a Mercedes jelképe, az automobil készítés újonca, Gottlieb Daimler gyermekeinek az ötlete volt. Mikor az apa, Daimler képeslapott küldött haza nekik, egy csillaggal jelölte meg azt a házat, amelyikben lakott. Évekkel később, amikor a Daimler család a jelképüket keresték, újra rátaláltak a háromágú csillagra, amit aztán márkajelként védettek le. Ez 1910-ben történt.

Daimler egyik legveszélyesebb ellenfele Carl Benz volt. Az ő munkássága talán nagyobb hatással volt az autók fejlődésére. Daimler és Benz köztudottan egymás legnagyobb ellenfelei voltak, hosszú éveken át vetélkedtek. A történelem, az idő és a gazdasági helyzet azonban megoldotta ezt a problémát is. Összefogás nélkül egyikük sem maradhat életben. Ezért aztán a közös gazdasági érdekek miatt 1924-ben aláírták az egyesülési szerződést. 1926. június 28-án megszületett a Mercedes-Benz és vele az új jelvény is, a háromágú csillag bíborkoszorúval.

A végére már csak egy kis érdekesség maradt a márkával kapcsolatban.Hitler is mindig Mercedes-ben ült. De, minden jó, ha a vége jó, mondják, vagyis a Mercedes beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és még 2017-ben is szépen csillog a háromágú csillag az autógyártás egén!