Mercedes 200 Dízel Automata Információk: Részletes Áttekintés
A Mercedes-Benz modellpalettáján a "200" típusjelzés dízelmotorral és automata váltóval számos kiváló opciót kínál. Ez a cikk két ilyen modellt, az A-osztály A 200 CDI-t és a C-osztály C 200 CDI-t mutatja be részletesen, kiemelve motorjaikat, váltóikat, vezetési élményüket és belső tereiket.
Mercedes A-osztály A 200 CDI: Sportos Megjelenés, Praktikus Belső
A Mercedes A-osztály a mélyre húzott lökhárítóival és szoknyáival szinte ráharap az aszfaltra. Hátulról a szélesre húzott, fekete betéttel és ál-légbeömlőkkel tarkított lökhárítók és a két méretes kipufogócső láttán úgy gondolhatjuk, hogy komoly sportvér csörgedezik a kompaktban.
A Látszat Csal: Az A 200 CDI Motorteljesítménye
A helyzet az, hogy a látszat csal: hiába tűnhet úgy, nem a 360 lóerős A 45 AMG-vel van dolgunk. Hiába az 'ugatós' öltöny, a márka ismerői az A 200 CDI felirat láttán biztosan nem hagyják magukat becsapni, s egyből tudják, hogy a motorháztető alatt farkasszív helyett inkább báránylélekre számíthatunk. Ez így is van, hisz' egy mindössze 1,8 literes négyhengeres dízelmotor lapul ott, vagyis még annál is kisebb, mint amit a típusjel sejtet. A 136 lóerős és 300 Nm-es gázolajos egyébként régi ismerős, hiszen a kecskeméti B 200 CDI tesztautóban már volt szerencsénk jobban megismerkedni a motorral, ahol nagyon jó benyomásokat tett ránk, így nem meglepő, hogy a szerényebb mérettel és alacsonyabb tömeggel megáldott kisöcsben is remekül szuperál.
Ahogy amott, úgy itt is az első kerekeket bombázza a négyhengeres öngyulladós alacsonyan érkező nyomatéka, ám az erőátvitelről ezúttal nem a könnyen kapcsolható hatfokozatú kézi egység, hanem egy hétgangos, start/stop rendszerrel is felvértezett duplakuplungos automataváltó gondoskodik.
Dinamika és Fogyasztás
S hogy mire is képes ezzel a ’kiszolgálással’ 136 lóerő a 4,3 méter hosszú, s így extrákkal teletömve üresen is másfél tonnás csillagosban? A fogyasztás terén persze nem említhető egy lapon a két motor, ám ha az általunk mért, átlagban másfél literes pluszból indulunk ki, 150 ezer kilométer után térül meg a gázolajos változat felára. S ha innen nézzük, akkor ezen a távon mindvégig egyrészt az utálatosabb üzemanyagot szükséges tankolnunk, másrészt hangosabb működéssel és kevésbé finom járáskultúrával szükséges együtt élnünk. A dízelek között ennek ellenére csendesnek számít a Mercedes büszkesége, egyedül keményebb járása miatt ráncolhatjuk kissé szemöldökeinket, de a motor így is jóval finomabb a BMW kétliteres dízeljeinél.
Mercedes 200D differenciálmű hibaelhárítás
Fotelnepper: A legjobb használós Mercedes? – Mercedes C 200 CDI T – 2008.
Ha már a fogyasztásról beszéltünk: a kellemesen hosszú áttételezésű váltóval autópályán szabályos tempóval 5,5 liter körüli értékeket kapunk, miközben országúton 4-4,5 liter között, városban pedig körülbelül 6 literből járhatunk el, így átlagos körülmények között 5,5-6 literből biztosan kijövünk. Az A 200 CDI az aszkéta fogyasztásával visszafogottnak bizonyul.
A Duplakuplungos Váltó (DCT) Teljesítménye
A Mercedes-Benz friss fejlesztésű duplakuplungosában viszont csalódnunk kellett. A ’sima’ kompakt kategóriából megközelítve nagy gond nincs a DCT-vel, viszont ezúttal prémium szegmensről, és 728 ezer forintos felárról beszélhetünk, a közvetlen konkurenseknek pedig kivétel nélkül jobb váltó jutott. A BMW nyolcsebességes bolygóművese minden szempontból veri a DCT-t, az Audi ugyanilyen szisztémájú S-Tronic automatája szintén kiforrottabb, de még a Volvo bolygóművese is jóval finomabban dolgozik.
Visszafogott használat során még ügyesen dolgozik a Mercedes friss fejlesztése, gyors, egészen komfortos, korán kapcsol, s ügyesen használja a motorféket. Amennyiben viszont egy kicsit is mélyebbre nyomjuk a jobboldali pedált, feleslegesen sokáig forgatja a motort a vezérlés, padlógázra a visszakapcsolások ’Sport’ módban is kissé nyögvenyelősen mennek végbe. Pontosabban maga a váltás megtörténik, de utána az egység rendre haboz ráengedni a kuplungot, amely gyakran másodperces reakciókésést okoz. Gazdaságilag, a Mercedes-Benz szempontjából értjük a megoldás alkalmazásának okát, ám a borsos felárért igazán belefért volna a márka sokkal jobban dolgozó hetes bolygóműves automatája is a kínálatba - ahhoz viszonyítva a DCT egyértelműen alulmarad.
A váltó tehát kilóg az AMG-csomaggal jócskán megbolondított külcsín és a fiatalos szín által sugallta sportos összképből, így a jól kapcsolható kézi váltóval (mint ahogy az alapmotorral is) jobban járhatnak, legalábbis akkor, ha a dinamikus viselkedés fontos tulajdonság. A nyugodt sofőrök biztosan elégedettek lesznek az inkább a komótos stílust preferáló automataváltóval és a remek dízel erőforrással.
AMG Sportcsomag: Élmény vagy Kényelmetlenség?
A sportosságot hangsúlyozó opcióhoz ugyanis a lyuggatott féktárcsák, a két tisztességes kipufogó, a direktebb kormánymű, a külső optikai csomag és a számtalan utastéri finomság mellett ültetett sportfutómű és 18 colos, defektmentes abroncsokkal szerelt kerékgarnitúra is tartozik. Az AMG sportcsomag 943 ezer forinttal rövidíti meg a vásárlók pénztárcáját.
Ennek hatására az alapszinten is határozottra hangolt rugózás kellemetlenül feszesre változik a hazai utakra. A tesztautót a 18 colos nyári szett helyett 16-os téli kerekeken kaptuk, azonban a hátsó futómű így is nehezen tűrte a keresztbordákat, rossz minőségű útburkolaton pedig becsületesen kirázta az utasok lelkét. Véleményünk szerint óvatosan közeledjenek a tesztautó rendkívül dögös AMG sportcsomagjához azok, akik nem akarják feláldozni a kényelmet.
Belső Tér és Extrák
És bár közel sem hibátlan az A-osztály, a kis Mercedes a kategória egyik legkívánatosabb tagja. Ez a fiatalos, remekre sikeredett megjelenés mellett a dinamikus viselkedésnek, a jó motoroknak, továbbá a gyönyörűen megkomponált utastérnek köszönhető: a kormány csodaszép, a kerek légbeömlők igényesek, az ’egybefejtámlás’ ülések szépek, kényelmesek, s a feláras világításcsomaggal éjszaka nagyon hangulatosak, vagyis az alapárat jól megspékelve minden adott a remek hangulathoz. Mindehhez jó anyagminőség és szép összeszerelés társul.
Elöl minden irányban szellős helykínálattal, tökéletes ergonómiával és hasonlóan hibátlan vezetési pozícióval számolhatunk, hátul viszont 180 centis testmagasság felett a fej- és a lábtér egyaránt szűkös. Az alacsonyabbak persze kényelmesen utazhatnak, s ha megrendeljük az automata klímaberendezést, a második sorban ülők örömére hátsó légbeömlők is járnak a típushoz.
A drága panorámatető elvesz ugyan egy keveset az amúgy is szűkös fejtérből, cserébe viszont rengeteg fényt enged a be, így még jobban megcsodálhatjuk a felárért bőrözött, vörös kontrasztvarrásokkal díszített műszerfalat és az AMG-csomag megrendelése esetén hasonlóan szép vörös/fekete kormányt/üléseket. A csomagtartó mérete átlagos, tárolókból viszont nincs hiány.
Mint ahogy extrákból sem: a márkától megszokott módon a lista szinte végtelen hosszúságú, bár azt továbbra sem értjük, hogy ennyi finomság mellett miért nem sorakoztattak fel a németek egy állítható futóművet, amivel már bátran ajánlanánk bárkinek a dögös ruhába bújtatott A-osztályt is. Az autóhoz alapáron jár a baleset-megelőző és éberségfigyelő rendszer, biztonsági szempontból pedig az alapkínálat rendkívül tartalmas.
Chiptuning a Mercedes E 270 CDI-hez
Ár és Konkurencia
A remek kis alapmotorral 6,8 millió forinttól startoló A-osztály a tesztelt A 200 CDI erőforrással 7,8 millió forinttól indul, s közel 9,5 milliós normaárunk is azt bizonyítja, hogy szorgosan extrázva nagyon könnyű ’beszállni’ a nyolc számjegyű régióba, amiről minden jóval megkent tesztautónk 13,7 milliós listaára is tanúbizonyságot tesz.
Mercedes C-osztály C 200 CDI: A Középkategória Érett Játékosa
A Mercedes-Benz a C-osztállyal elszántan a harmincon túl és negyvenen innen korosztályt kívánja megszólítani. Ez már eddig is egész jól ment, mindaddig, amíg a kedves vevőjelölt bele nem ült az autóba és nem tett meg két méternél többet. A modellfrissítés előtt ugyanis tragikusan szomorkás belső, és kelletlen viselkedés fogadta az embert. Egy nagyon kedves, békebeli autózásra kapható, kényelmesen ringó, a sportosság látszatát messziről elkerülő autó volt eddig a C-osztály. Eleve megdöbbentő a különbség, ha csak helyet foglalunk a volán mögött. Lehet, hogy azért változott ilyen keveset kívül az autó, hogy belül még egy fokkal jobban csodálkozzunk a különbségeken.
A C 200 CDI Külcsín és Motor
A témában kevésbé jártasak számára lehetetlen megkülönböztetni a most tesztelt C 200 CDI-t az előzőtől. Pedig vannak különbségek szép számmal. Ilyen például, hogy a korábbi öt vízszintes rovátka helyett csak három találtatik a hűtőmaszkban, és ilyen az új első lökhárító is. További érdekesség az első fényszórók átlátszó burája - ami korábban feláras volt -, illetőleg a hátsó lámpák néhány milliméterrel vaskosabb index-hajlata. Üdvözlendő újítás, hogy már a Classic - Mercedes szóhasználatban alapváltozatot jelölő - C-osztály is sportos küszöb és lökhárító toldatot kap. Hangyányit szigorúbban néz előre az autó, mintha bele akarna harapni az aszfaltba.
Pedig a motortól nem esünk hanyatt. Gondozásmentes részecskeszűrővel felszerelt 2,0 literesnek álcázott (C 200 CDI) 2148 köbcentis közös nyomócsöves dízelmotorról van szó. 122 lóerős teljesítményével a 2,2 literes közös nyomócsöves dízelmotor nem kap kategória aranyérmet, de még csak a dobogóra sem állhat fel. Vannak erősebb dízelek is, de tudni kell, hogy ez egy direkt “butított” motor. Normális esetben 150 lóerős lenne, C220 CDI néven. Beletörődésről szó sincs, mivel ez a motor sem éppen lomha jószág. 11,9 másodperc alatt gyorsítja 100 km/órára a C-osztályt, és valamivel 200 felett hagyja abba a gyorsulást.
Az 1600-as fordulaton rendelkezésre álló 330Nm nyomaték ezzel a 7G-Tronic automataváltóval párosítva kissé lassan indítja meg az autót, a kezdeti lendület után már egész dinamikusan mozgatja. Kézi váltóval még jobb lenne, de azért a 270 Nm-es nyomatéknak, és a mindig időben és szép finoman kapcsoló automata váltónak hála, nem esünk kétségbe. Pláne nem, ha bekalkuláljuk, hogy átlagosan 7,2 liter gázolajat fogyaszt. Az alapjárati nyomatékszegénység leküzdése után egészen jól húz, nagyjából 4000/perces fordulatig. Sajnos a dízel kerregés minden fordulaton hallatszik és meglehetősen zavaró.
A 7 sebességes, automata igen ügyes kreáció, alapvetően a motor alacsony fordulaton tartására törekszik, de határozott gázpedál mozdulatokra késlekedés nélkül reagál és minimális turbó-lyuk után meg is indul az autó. Folyamatos gyorsítással szépen fogynak a fokozatok is, míg az első három egészen rövid, a hatodik-hetedik hosszú, hogy autópálya tempónál már alig-alig forogjon a motor, éppen csak a minimális erő legyen meg, a sebesség tartásához. Nagyobb sebességnél a dízel motorzaj szépen beleolvad a lassan-lassan megjelenő szélzajba, ami kategórián belül igen alacsony, de nem elhanyagolható.
Vezetési Élmény és Futómű
Nagyon jó vezetni ezt az autót. Már a parkolóban sokkal jobb érzés elnyújtózni a volán mögött. Bővebb magyarázatként a szélesebb nyomtáv, az elöl-hátul átdolgozott futómű geometria, és a közvetlenebb kormányzás áll, ami a gyakorlatban mérföldekkel jobb, közvetlenebb érzetet jelent. Ez pedig azt jelenti, hogy ezzel a C-osztállyal frenetikus érzés menni. Jó érzés cammogva kiállni a parkolóból, jó érzés 200-zal autópályán menni, és ugyanilyen jó érzés Visegrád környékén a motorosokat üldözni. Minden egyes percét ki lehet élvezni az autózásnak.
A futómű egész kellemesen elnyeli az útegyenetlenségeket, nagyban köszönhető ez a 225/45-ös gumiknak, amik a 17-es felniken még hagynak megfelelő lehetőséget a pesti kátyúk kidolgozásához. Ezzel egyetemben határozott úttartás párosul az autóhoz, de korántsem sportos - hiszen nem is erről szól. A fék jól adagolható és megfelelően lassítja az autót.
A légzsákok garmadának és a sok 3 betűs extrának köszönhetően meglehetősen bolond biztos a járgány, azonnal elveszi a gázt és korrigál a legkisebb csúszásra, kipörgésre is. Persze, igény esetén sok minden kiiktatható ezek közül, de feleslege és indokolatlan.
Belső Tér és Felszereltség
Az utastér nagy trükkje a 190-esnél az volt, hogy a közel 124-es helykínálatát hozta az első üléseken. Az Avantgarde felszereltség sok fontos extrát tesz elérhetővé, a teljesség igénye nélkül akad itt 8 hangszóró, parkradar, kétzónás, digitális klíma, navigáció, beépített telefon. Igaz, az ülés csak félig elektromos és a deréktámasz is mechanikus, de mindezzel együtt igen kellemesen beállítható a könyökölve, enyhén fekve vezetés.
Az utastérben kellemes, világosszürke borítás van, itt-ott textilbőr, máshol textil. Diszkréten elegáns minden, informatív a műszerezettség, meglehetősen sok gomb van - én pedig szeretem a gombokat. Az ajtózsebek élhetőek, bár komolyabb méretű PET-palackot nem gyömöszölnék egyikbe sem, mert esélytelen - ötletes az iderejtett csomagtér nyitó. A kesztyűtartó sem túl tágas, a benne lévő polcosdi szerintem oktalan és felesleges - viszont hűthető az egész. Mercis sajátosság a külön karom lévő tempomat és a lábbal benyomható-kézzel oldható „kézifék”. Mivel a kijelző panel adott, szerintem igen hiányzik a tolatókamera. Az autó hátulja magasan van, semmit nem látni hátrafelé, az ember kénytelen a tükrökre és a radarra támaszkodni tolatáskor, úgyhogy nem árt az óvatosság. Kiemelném, hogy roppant tartós anyagokból áll az egész utastér, ennyi megtett kilométer után sehol, semmi nyoma kopásnak, elhasználódásnak.
Két átlagos felnőtt embernek megfelelő a tér, a lehajtott könyöklővel egész komfortosan lehet utazni itt is, a fejtámlák jól beállíthatóak, de fejedelmi térre ne számítsunk. Ki-beszállásnál érdemes határozottakat bólintani, a lejtős C-oszlop miatt. Az üléseket nem lehet előre dönteni a csomagtér bővítése végett - akinek nagyobb térre van szüksége, vegyen kombit. Minden részét jó minőségű burkolatok fedik, nem nagyon akad csupasz fémfelület sehol. Tény: ennek sem túl nagy a mérete, találni tágasabbat a kategóriában.
Ár/Érték Arány
A fedélzeti computer írta 6,4 liter/100km fogyasztás hiteles, kicsit utánakérdezve 3,5-10 literig szinte bármi kiautózható belőle terheléstől és lábtól függően. Egy ilyen idős/állapotú autónál, mint a 2012-es évjáratú, 188000 km-t futott példány, ami a tesztautó volt, az akkori ára 3 990 000 Ft volt. Ezért a pénzért reálisan még egy jól felszerelt Suzukit sem kapunk, attól pedig mind biztonságban, kényelemben és presztízsben jelentősen többet tud egy ilyen Mercedes-Benz.
Egy Mercedeshez óhatatlanul tapad a drága autó képzet. Pedig a C 200 CDI jó vételnek számít. Természetesen nem olcsó, nem a dízel Opel Vectra ellenfele, de saját kategóriájában jutányos vétel, egyáltalán nem drágább egy hasonló Audi A4-esnél vagy egy 3-as BMW-nél. A C 200 CDI Classic ára 8 374 000 forint. Nem igazán találni kivetnivalót a C 200 CDI-ben, ezúttal még az ára miatt sem lehet bántani. Kategóriájának egyik legnagyobbja a C-osztály, és most már vezetni is nagyon élvezetes.
tags: #mercedes #200 #automata #dízel #információk