Hogyan engedjük el helyesen a mentőautót a KRESZ szerint? Átfogó útmutató a biztonságos közlekedéshez
Az életmentők akkor tudnak a leghatékonyabban dolgozni egy mentési helyzetben, ha a mentőgépkocsi-vezetők megkapják a segítséget a közlekedésben részt vevő többi szereplőtől is. Sajnos, a közvélemény-kutatások és felmérések ellenére, amelyek azt mutatják, hogy mindenki tudja a teendőket, a gyakorlat egészen más képet mutat. A "Szép Mentés" felmérés eredménye szerint háromból csupán egy ember tudta, hogy autóvezetőként mit tegyen, ha mentőautó közeledik felé. Egy elhibázott döntés viszont könnyen veszélybe sodorhatja a közlekedésben résztvevőket.
Célunk, hogy az alábbi átfogó útmutatóval felhívjuk a figyelmet a helyes közlekedési magatartásra, hogy magabiztosabban cselekedjünk, ha a mentőautó elengedéséről van szó. Készüljünk fel a váratlan helyzetekre, amint meghalljuk a sziréna hangját!
Mi a megkülönböztető jelzés és miért fontos?
Kezdjük az alapokkal! Megkülönböztető jelzésen a villogó fény (piros, kék) és a sziréna együttes használatát értjük. A megkülönböztető jelzést használó járművek számára minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását félrehúzódással és a szükséghez képest megállással lehetővé kell tenni.
A sziréna használata nem csak azért fontos, hogy mielőbb a kórházba, a beteghez vagy egy baleset helyszínére érjenek, de ezzel biztosítják folyamatos haladásukat is: a hirtelen lassulás vagy gyorsulás, fékezés traumát okozhat a szállított betegnek. Szögezzük le: a mentőautónak nem a száguldás, hanem a folyamatos haladás a fontos. Ehhez elengedhetetlen a többi közlekedésben résztvevő autós odafigyelése és segítsége. Mindig elsőbbségük van. Mindig.
Miért sárga a mentőautó?
Nagyon egyszerű a válasz: jobban láthatók így a járművek. A fehérről sárgára történő színváltásnak megvolt az oka a 2010-es évek elején: egyre gyakrabban lehetett látni a különböző hibaelhárító egységek (gáz- és villamosművek, közlekedési vállalatok) autóit is megkülönböztető jelzést használni. Így még fontosabbá vált a mentők számára a jól látható, biztonságos vonulás. A sárga szín mellett a jármű oldalán fényvisszaverő csíkok, a motorháztető alatt beépített villogó kék-piros fényjelzés is növeli a járművek láthatóságát annak érdekében, hogy akadályoztatás nélkül tudják végezni munkájukat az életmentők.
Átfogó áttekintés a Mercedes mentőautókról
A KRESZ előírásai a megkülönböztető jelzést használó járművekről
A KRESZ 42. (1) bekezdése értelmében:
"A megkülönböztető jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozóhangmagasságú más hangjelzést) használó gépjármű, illetőleg minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását - félrehúzódással és a szükséghez képest megállással - lehetővé kell tenni."
Ezenkívül a KRESZ 42. (3) bekezdése kimondja, hogy megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos.
Közlekedésbiztonsági videó || Közlekedési szabályok és táblák gyerekeknek || Oktatóvideó gyerekeknek
Gyakori hibák és veszélyek a forgalomban
A legidegesítőbb és legmegdöbbentőbb dolog, ami a mindennapos, jellemzően nagyvárosi autózás során és a közlekedési kultúránkban előfordulhat, amikor egyesek nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a munkájukat végző szirénázó, villogó autók akadálytalanul haladhassanak. Sajnos, sokszor nem halljuk, nem látjuk, nem vesszük észre őket, tétovázunk, bénázunk, sokszor újabb balesetet okozunk, nem adunk nekik elsőbbséget, pedig kötelességünk lenne.
Márkus Norbert, az Országos Mentőszolgálat érdi mentőállomásán szolgáló, 15 éve dolgozó mentősofőr szerint zömében két nagy butaságot csinálnak a civilek: az egyik, hogy megijednek és leblokkolnak, s például keresztben megállnak előttük, a másik, hogy satuféket nyomnak, ami ugyanannyira veszélyes. A hirtelen fékezés a balesetes betegnek nagyon káros lehet, ezért sem jó, amikor blokkol egy autós.
Egy levélíró, Ákos példája is jól szemlélteti a problémát: egy nagyon kanyargós, keskeny, beláthatatlan úton, kocsisorban haladva jelent meg mögötte egy mentő. Mivel a mentős fényszóróval villogtatott, Ákos enyhe fékezéssel állóra lassult és félreállt, amennyire tudott. Ez azonban azt eredményezte, hogy a mentő is szinte állóra fékezett, és a záróvonalon, amikor mellette járt, szemből megjelent egy másik autó, ami majdnem balesetet okozott. Az eset rávilágít, hogy a legjobb szándék ellenére is okozhatunk problémát, ha nem tudjuk pontosan, mi a helyes eljárás. Nem sok hiányzott a csatthoz.
Helyes magatartás járművezetőként
Ahhoz, hogy hatékonyan segíthessük a mentőautó előrehaladását, az alábbiakra érdemes figyelni:
- Ne bömböltessük a zenét! Ha üvölt a zene a kocsiban, nem fogjuk hallani a szirénát. Márpedig a sziréna hangja az első jelzés, amiből tudjuk: megkülönböztető jelzést használó jármű közeledik felénk!
- Tájékozódjunk! Mivel egyelőre csak a sziréna hangját halljuk, de nem tudjuk, honnan közeledik a jármű, figyeljünk! Nézzünk körül alaposan, figyeljük a többi autót és a forgalmat, használjuk a tükröket.
- Mozogjunk együtt a forgalommal! Figyeljük a körülöttünk lévő autósok haladását és azt, hogy hogyan engednek utat a mentőnek. Ha a többi autós is segít az elengedésben, és mindannyian kicsit félrehúzódnak, akkor lesz hely a mentőautónak. Legcélszerűbb halszálka formában elengedni a mentőautót, az út két szélső oldalára húzódva.
- Használjuk az irányjelzőt! Biztonsági folyosó kialakításakor használjuk az irányjelzőt! Figyeljük a mentő irányjelzőit is, ezzel is jelzik, hogy merre haladnak tovább (kereszteződésben fokozottan fontos).
- Ne késztessük hirtelen fékezésre! Semmiképpen se késztessük hirtelen fékezésre a mentőt, mert ez komoly traumát okozhat a betegnek!
Dr. Czakler Éva, az Alapítvány alelnöke így foglalja össze, hogy ilyenkor mi a legjobb, amit tehetünk:
„Ha bizonytalannak érezzük magunkat egy ilyen szituációban, a legjobb adható tanács, hogy ne kapkodjunk és ne hozzunk elhamarkodott döntéseket. Főleg, ne késztessük hirtelen fékezésre a megkülönböztető jelzést használó járművet. Figyeljük a többi autóst és igazodjunk hozzájuk, így adva utat a segítségnek.”
Különböző úttípusok és a helyes félrehúzódás
Az, hogy pontosan hogyan húzódjunk félre, nagyban függ az adott úttípustól:
| Úttípus | Helyes magatartás |
|---|---|
| 2x1 sáv (irányonként egy sávos) | A lehető legnagyobb mértékben jobbra kell húzódnunk, és a szembe jövő forgalomnak ugyanezt kell tennie. Így az úttest közepén keletkezni fog egy kis egérút, ahol elhaladhat a mentő. |
| 2x2 sáv (osztatlan pálya) | A mentőautó ilyenkor az úttest felezővonalához fog tartani, hiszen két irányból nagyobb eséllyel nyílik meg neki az út. Tehát megint jobbra kell húzódni. |
| 2x2 sáv (osztott pálya) | A mentőkocsi középen fog utat keresni magának. A külső sávból jobbra, a belsőből balra húzódással segíthetünk a legjobban. |
| 3 vagy több sáv | Minden esetben meg kell nézni a tükörben, hogy melyik sávban jön a mentő. Ha a jobboldali visszapillantó tükörben tűnik fel, akkor balra kell tartani, ha a baloldaliban, akkor meg jobbra. |
| Ahol van buszsáv | Mivel ezek a sávok általában kevésbé telítettek, itt fog haladni a mentő/tűzoltó/rendőr. Számítsunk azonban rá, hogy beragad egy busz mögé, ilyenkor nekünk kell balra húzódva beengednünk. |
Mit ne tegyünk?
Vannak olyan viselkedésformák, amelyeket feltétlenül kerülni kell a mentőautó közeledtével:
- Ne váltsunk sávot! A mentőautó sofőrjének megnehezítik a dolgát a manőverező sofőrök. Neki nincs ideje még az indexedre is figyelni.
- Ne tapossunk bele! Hiába nyomjuk a gázt, neki át szabad menni a piroson, nekünk meg nem. Egy idő után mindenképpen az útjában leszünk.
- Ne kövessük! Jó mókának tűnik, hogy a gyorsan haladó mentőautó után beállunk, és így majd mi is 10 perc alatt meglépjük a várost. Nem jó ötlet! Egyrészt idegesítő lehet az életmentők számára a követő kocsi, másrészt ez roppant veszélyes mutatvány. Nem utolsósorban pedig szabálytalan. Márkus Norbert is kiemelte, hogy ha motoros vagy autós szegődik a nyomukba, az azért sem üdvös, mert a mentősofőrnek akkor hátrafelé is kell figyelnie, nem elég előre, jó előre felmérnie a terepet.
- Ne előzzük meg! A KRESZ ezt kifejezetten tiltja.
- Ne kényszerítsük hirtelen fékezésre! Ez ugyanis komoly traumát okozhat a szállított betegnek.
Gondoljunk bele, hogy a te gyerekeddel sietne a mentő, a te házad ég, a te tulajdonodba csapott a villám, a te autódra dőlt rá a fa, a te lakásodba törtek be, te fogsz sírni, s te fogod a többieket átkozni, mert nem adtak utat és elsőbbséget az emiatt a helyszínre késve jutó szirénázó járműnek. Köz-, de ha úgy alakul, önérdek is.
Közlekedésbiztonsági videó || Közlekedési szabályok és táblák gyerekeknek || Oktatóvideó gyerekeknek
Hogyan segíthetünk gyalogosként és kerékpárosként?
Nem csak autósként, hanem gyalogosként, kerékpárosként is figyeljünk a „valahonnan érkező mentő/rendőr/tűzoltóra”. Ugyanúgy az a legfontosabb feladatunk, hogy adjunk utat a mentőnek. Ne szaladjunk át a zebrán, ne induljunk keresztül az úton bringával, akadályozva így az útját, hiszen nem biztos, hogy jól fel tudjuk mérni, mennyire van közel a szirénázó autó. Legyünk körültekintőek! Ha elhaladt a mentő, akkor is várjuk meg, míg helyreáll a forgalmi rend, hiszen ilyenkor az autók is össze-vissza állhatnak, rálógva a járdára, átlógva a piros lámpán.
Ne feledjük: ha túl hangosan hallgatunk zenét fülhallgatóval, nem fogjuk hallani a szirénát, ami különösen veszélyes akkor is, ha gyalogosként, biciklivel vagy rollerrel közlekedünk. Márpedig a sziréna hangja az első jelzés, amiből tudjuk: megkülönböztető jelzést használó jármű közeledik felénk.
A mentőautók sebességkorlátozása és a mentősofőrök tapasztalatai
Az Országos Mentőszolgálat saját hatáskörben döntött úgy, hogy maximális sebességhatárt szab meg a mentőautóknak. Az új szabályozás értelmében a mentőautók sofőrjei - a megkülönböztető jelzések használata mellett - legfeljebb 30 km/órával léphetik túl a többi közlekedőnek megengedett maximumot. Ez az intézkedés mindannyiunk biztonságát szolgálja, hiszen a sebesség általános csökkentésével nő az az idő, ami a sofőröknek - nemcsak a mentősök, a többi közlekedő esetében is - a legjobb és legbiztonságosabb manőverek végrehajtására a rendelkezésére áll.
Márkus Norbert, a szakmában 15 éve dolgozó mentősofőr elmondása szerint a sziréna nem arról szól, hogy padlógázzal közlekedjenek, a lényeg, hogy folyamatosan tudjanak haladni. Kétsávos úton általában a felezővonalon mennek, s az az ideális, amikor üres sáv nyílik előttük. Budapesten a piroson át sem mehetnek 10-15 km/h-s sebességnél gyorsabban - hiszen hiába van elsőbbségük, meg kell győződjenek arról, hogy megkapják-e azt. Ezért aztán sokszor mégis igen problémás az átkelés.
A fedélzeten lévő navigáció, valamint az orvos-mentőtiszt vagy az ápoló is segíti a vezetőt főleg a többsávos, beláthatatlan, lámpás kereszteződésekben. Márkus Norbertnek még nem volt balesete mentés közben, de „majdneme” annál több. Évente átlagosan 70 súlyos mentőbaleset történik Magyarországon, ami majdnem hetente egyet jelent. Bár a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek sofőrjei is hibáznak néha, ritkán okozzák ők a baleseteket.
Németországot említi követendő példaként, ahol például balesetkor az autópályán a közlekedők azonnal a forgalmi sávok szélére húzódnak, így garantálva a mentőknek a szabad utat.
Dudálhatunk, ha szükséges?
Igen, ha úgy érezzük, mások nem észlelik a közeledő mentőautót, így jelezhetjük nekik a veszélyhelyzetet, ösztönözve őket arra, hogy adjanak utat a mentőautónak.