A kettős tömegű lendkerék: Élettartam, meghibásodás és karbantartás
A modern gépjárművek egyik meghatározó eleme a kettős tömegű lendkerék, mely a motor és a vezérmű munkáját optimalizálja. Ez a kifejezés mára olyan baljós, rettegett mumussá vált a használtautó-vásárlók között, mint Voldemort neve Harry Potter varázslóvilágában. Sokan félnek tőle, hiszen általában csak a rémhírek keringenek eme alkatrészről, hogy drága, hamar tönkremegy. A félelem nem alaptalan, hiszen nem éppen a legolcsóbb alkatrésze az autónak. Esetenként akár 400-500 ezer forintba is kerülhet a cseréje, ráadásul szinte mindig teljes kuplung szettel együtt kell cserélni.
Mi az a lendkerék és miért van rá szükség?
Kezdjük ott, hogy eleve mi az a lendkerék és miért van rá szükség. Minden autóban van lendkerék. A lendkerék a motor főtengelyére van rögzítve, csavarozva, és a váltó harangban helyezkedik el. Erre van rögzítve a kuplungtárcsa és a kuplungszerkezet, melyet a kinyomócsapágy működtet. Tehát a motor és a váltó között foglal helyet. A motor működésének elengedhetetlen alkatrésze, mely egy energiatárolóként segíti a motor főtengelyének mozgását, egy bizonyos fordulaton kiadva a magában tárolt energiát.
A belsőégésű motorokban a hengerekben nem egyenletesen keletkezik az energia, amit aztán forgó mozgássá alakítva a kerekek irányába szeretnénk eljuttatni. A lökésszerűen érkező energia-impulzusok egyenetlenségét „simítja ki” az eredetileg egy tömbből álló lendkerék, amely egy nagy tömegű forgó tárgyként a főtengely végén tompítja az erőváltozások hatásait. (Nevében a „lend” gyök is az eltárolt lendületre utal.)
A kettős tömegű lendkerék evolúciója és szükségessége
Kétféle lendkereket különböztetünk meg: egytömegű vagy kéttömegű lendkerék. A kettős tömegű lendkerék (angol megnevezése: Dual Mass Flywheel, németül: Zweimassen-Schwungrad) egyike azon alkatrészeknek, amelyek a leginkább elősegítették a modern erőátviteli rendszerek evolúcióját. A járműgyártók első felszereléseiben egyre több kettős tömegű lendkereket alkalmaznak, és a tendencia tovább emelkedik. Ennek az oka a kettős tömegű lendkerék műszaki előnyeiben található, valamint a zajszint csökkentésében és a modern motorok károsanyag-kibocsátásának csökkentésében.
Miért is van egyáltalán kettős tömegű lendkerék az autóban? Dehogy, viszont ahogyan egyre kisebb motorokból egyre nagyobb teljesítményt kívánnak kisajtolni a fejlesztők (természetesen a lehető legszerényebb emisszió és fogyasztás mellett), a motorok sokkal bonyolultabbak lettek, ütemenként akár 8 befecskendezési ciklussal, s mind nagyobb rezonanciával járnak. Az ügyfelek meg persze azt várják el, hogy az autó üzeme mind halkabb és mindinkább rezzenéstelen legyen. E paradoxon feloldására született meg a kettős tömegű lendkerék, ami természetesen ma már akár több tömegűnek is nevezhető, ugyanis vannak olyanok, amelyekben többféle ellenállás és rugó van.
Régen nem voltak efféle komfortnövelő hívságok, így a dízelek jobban ráztak és hangosabbak voltak. A benzines és dízel (főleg a dízel) motorok akkorát fejlődtek az elmúlt 15 évben, mind erő, teljesítmény, de komfortra is, hogy elengedhetetlen volt ezt az alkatrészt is fejleszteni. Egyszerűen az egytömegű lendkerék ide már kevés, ezt a feladatot képtelen ellátni. Egy turbóval felszerelt dízel vagy benzines, nagyobb nyomatékú és teljesítményű autónál már muszáj a kettős tömegű lendkereket használni. Ahol a maximális nyomaték és teljesítmény folyamatosan jelen van és a fordulatszám tartomány is nagyobb, ott főleg elengedhetetlen.
A kettős tömegű lendkerék másik nagy feladata a rezgés és rezonancia csökkentése, átalakítása és a sima egyenletes motor járás optimális szinten való tartása. A modern motoroknál a rezonancia egy nagyon rossz mellékhatás lett, állandóan jelen van, de a legnagyobb gondot, indításkor és szélsőséges fordulatszámokon okozza. Elszigeteli a motor rezonanciáját, csillapításával pedig csekély kuplungcsúsztatással, a nyomatékos dízeleknél is könnyedén ad rángatásmentes elindulást.
A kettős tömegű lendkerék működése és felépítése
A kettős tömegű lendkerék működése folyamán két különböző tömeggel rendelkező egység, egymáshoz viszonyítva elfordul, így képes a motor különféle fordulatszámainál jelentkező ingadozások csillapítására. Vagyis kijelenthetjük, hogy a kettős tömegű lendkerék nem más, mint egy energiaelnyelő alkatrész.
Ahhoz, hogy megértsük a működési elvét, dióhéjban ismernünk kell felépítését. A kettős tömegű lendkerék, ahogy a neve is mutatja, kettő lendkerékből áll: egy elsődlegesből és egy másodlagosból. A másodlagos lendkerék tekercsrugókkal kapcsolódik az elsődlegeshez. Tartalmaz még tekercsrugókat, súrlódóbetéteket és még néhány apró alkatrészt. A szokásos lendítőkerék tömegének egyik része továbbra is a motor tehetetlenségi nyomatékához tartozik, a másik viszont a sebességváltó tehetetlenségi nyomatékát növeli. A két, egymástól szétválasztott tömeget egy rugós csillapító rendszer kapcsolja össze.
A két tömegnek, illetve a rugóknak köszönhetően az elsődleges lendkerék amplitúdójának (harmonikus rezgőmozgás) csak a töredéke jelentkezik a másodlagos lendkeréken, ahonnan a forgatónyomaték továbbítódik a sebességváltóra, onnan pedig a féltengelyekre. A kettős tömegű lendkerék nagyobb, középállásától 60-60 fokos, azaz összesen 120 fokos elfordulásra képes. Kézzel ellenőrizve ez persze nem tapasztalható, a Sachs egységei 1,5 foknyit rugóznak kézzel, s erőkarral lehet őket próbára tenni: ha mindkét irányba egységesen fokozódó ellenállás mellett forognak 60-60 fokot, akkor még jók.
Milyen autókban található meg a kettős tömegű lendkerék?
A kettős tömegű lendkerék több mint ötvenéves találmányról van szó, de csak 2002-től terjedt el igazán, és még ma sem teljesen általános a használata. Akár benzines autóban, akár dízel, automata vagy mechanikus váltós a gépjármű, mindegyikbe megtalálható az elemzett alkatrész, de persze vannak különbségek. A benzinmotoroknál még ma is kevésbé elterjedt ez a technika, de azért ezeknél is érdemes utánanézni az interneten vagy utánakérdezni egy márkaszerviznél.
Hagyományos automata váltós kocsikban eleve nincs ilyen, ott a hidrodinamikus nyomatékváltó kezeli le a motor rezgéseit-erőcsúcsait. Ugyanakkor a duplakuplungos robotváltóknál, mint a VW-csoport DSG-i, viszont jó eséllyel van kéttömegű lendkerék!
Van egy-két olyan kivétel is, ami felveti a kérdést: ha nekik sikerült kihagyni ezt a drágán javítható és erősen véges élettartamú alkatrészt, másnak miért nem? Ilyen a Kia és a Hyundai 1,6 literes dízelmotorja, vagy a PSA-csoport számos autóba beszerelt 1.6 HDi-jének néhány változata, vagy a Renault-féle 1.5 dCi korábbi kisebb teljesítményű példányai. Az olcsó kategóriás autóknál gond nélkül működik is az egytömegű lendkerék, például ahol nincs turbó és a maximális teljesítmény nem haladja meg a max. 60 lóerőt.
Az 1,25 literes dízelmotorhoz a Suzuki Wagon R+, Ignis és Swift dízelekben ugyanúgy van kéttömegű lendítőkerék, mint az 1,6, 1,9 vagy 2,0 literes dízel SX4-ekhez. Például a Volkswagen Golf V és az előző Škoda Octavia korában a kettős tömegű lendkerék az összes 1,9 és 2,0 literes turbódízel mellé járt. Ma a kétezres dízelekhez van, az 1,6-os TDI modellekből többnyire hiányzik, csak az Audi építi be kényelmi többletként.
A Renault és a Dacia modellek esetében csak a 65-85 lóerős 1,5 dCi motorokhoz nincs kettős tömegű lendkerék. A 110 lóerős változatok a Dustertől a Scénicig megkapták, ahogy az 1,9, 2,0 literes motorok is. Azonos motorok esetében is eltérhet az autógyártók gyakorlata. Bár a Ford és a PSA Peugeot Citroën 1,6 literes dízelmotorjai megegyeznek, a francia autókban a 75 és a 90 lóerőst választva egytömegű lendkeréknek örülhetünk, a 110 lóerősben van kettős tömegű.
Részletes útmutató a Peugeot 206 1.4 fogyasztásáról
Kettős tömegű gondok a gyakorlatban
A kettős tömegű lendkerék meghibásodásának jelei
Mint sok más alkatrész, a kettős tömegű lendkerék is cserére szorulhat. A leggyakoribb hibák közé tartozik a belső rugók vagy a csapágyak kopása, illetve törése, ami gyakran a motor egyenetlen járásához vezethet. Érdemes komolyan venni az autó visszajelzéseit, hiszen ha elhanyagoljuk azokat, komolyabb meghibásodással és vele együtt természetesen magasabb javítási költségekkel kell számolnunk.
Általában a hibás kettős tömegű lendkeréknek vannak jelei. Legelőször is elkezd hangosodni a motor körül valami zaj, fémes fizikai hangot kell keresni, főleg leállításkor, indításkor és alapjáraton. Ha már menet közben is jelen van a zaj, akkor már azonnal csereérett az alkatrész. Az autó remegése is intő jel lehet. Ilyenkor a két egymáshoz rögzített lendkerék nagy elfordulási szöge miatt van a zaj, és ez később még a motor működésére is kihathat.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, amikor a jármű indításakor vagy leállításakor különös, koppanásszerű zaj jelentkezik. Ez gyakran utal arra, hogy a lendkerék rugói elvesztették rugalmasságukat, vagy az egyik tárcsája elmozdult. Ha a jármű használata során furcsa, eddig ismeretlen zajokat tapasztalni, akkor érdemes arra gondolni, hogy talán a kettős tömegű lendkerékkel kapcsolatos probléma állhat a háttérben. A motor alapjáraton való remegése, különösen, ha szinkronban van a motor fordulatszámával, szintén utalhat ilyen jellegű problémára. Szakembernek az erősödő rázkódás is árulkodó, de egy trampli négyhengeres dízel, pláne hidegen eleve olyan egyenetlenül jár, hogy a laikusnak ez nem segít. Amikor elromlik, „beáll” az alkatrész, gyorsan ki kell cserélni, mert a motort, a kuplungot és a váltót is terheli, és hamar nagy károkat tud okozni, ha elmarad a javítás.
A kettős tömegű lendkerék hibájának jellemző jelei:
- Nehézkesebb váltás
- Zajos váltás
- Alapjárati zajok (fémes, csörgő)
- Alapjárati remegés
- Hidegindításkori zajok
- Leállításkor remegés és csörömpölő zaj
- Az autó beindítása közbeni fulladás
Élettartam és meghosszabbításának módjai
A kettős tömegű lendkerék élettartalmát senki sem tudja pontosan megmondani, de a tapasztalatok alapján 150-300 ezer kilométer között van. A tervezett élettartama akár 2-300 ezer kilométer, vagy még több is lehet, de ezt rövidíti a városi használat, a gyakori indítózás, sok sebességváltás, sok alapjáraton járatás. Az autópályán használt kocsik jóval tovább bírják, mint a városban gyötört autók. Élettartama merőben használat- és lábfüggő. Autópályán 300-350 000 kilométert is tarthat, mert nincs terhelés alatt, városban, főleg céges kulcsos autókban 150 000 kilométert sem mindig bír ki.
Hogyan növelhető az élettartama?
A kettős tömegű lendkerék élettartamának növelése érdekében kerüljük el a szélsőséges fordulatszám-tartományokat, tehát az alapjáratot és a maximális fordulathoz közeli állapotot. Ne váltsunk agresszíven, és kerüljük az állandóan sportos vezetési stílust. Próbáljuk mérsékelni az indítások számát, a taxi üzemmódot. Kerüljük a túl nagy és a túl alacsony sebességet, pontosabban az alacsony és magas fordulatszámot. 1000-1200 körüli fordulatszámon használva a korszerű dízelmotorunkat bejönnek azok a fránya vibrációk, amikről már beszéltünk.
A nem megfelelő karbantartás, valamint a túlzottan sportos vezetési stílus is előidézheti a rendszer meghibásodását. Ha idő előtti hiba jelentkezik, akkor azt jellemzően három fajtára lehet bontani: gyártási hibából, egyéb rendellenesen dolgozó alkatrészből vagy a vezetési stílusból eredőre. Leggyakoribb halálokként az egyéb hibás alkatrészekből eredő rezgések említhetők.
Fontos, hogy tartsuk karban az autónkat! Rossz állapotú befecskendező rendszer, vagy ha a befecskendezés pontosságát befolyásoló jeladó, érzékelő vagy akár porlasztócsúcs tönkremegy, akkor ez már kemény dió megállapítani, hogy a kettős tömegű lendkerék miért is ment tönkre. Ha például egy henger kevesebb vagy több naftát rossz időben kap meg, akkor kialakul egy plusz rezonancia, amit a lendkerék lekezel, a saját élete árán is.
A legnagyobb terhelés egyébként nem menet közben, hanem indítózáskor éri, főként akkor, ha az önindító esetleg nem is a gyárilag előírt, a motor életre keltésére képes fordulatszámon forgatja a főtengelyt és vele a lendkereket. Ilyenkor ugyanis kenés nélkül forognak annak fogaskerekei. Igen, akár egy rossz önindító is tönkre tudja tenni a drága kettős tömegű lendkereket, ha kitartóan indítózunk.
Akár egy olyan apró hiba, mint az elkoszolódott vagy elkopott porlasztócsúcs, illetve PD befecskendező-elem, ami miatt a motor - akár alig észrevehetően - egyenetlenül jár, tönkreteheti. Amivel közvetlenül az életére törhetünk, az például a berántás, vagy a tartósan alacsony, alapjárati fordulat közeli használat. A például a légkondicionálás érdekében tartósan alapjáraton ketyegtetett motorhoz csatolt kettős tömegű lendkerék is idő előtt fog meghibásodni, de igazán az alacsony fordulaton terheléssel, pláne az ott indított padlógázas gyorsítással törhetünk az alkatrész életére.
Fontos tudni, hogy sem a kettős tömegű lendkeréknek, sem a befecskendező-rendszernek nem jó a kifejezetten magas fordulati használat sem. Ideálisnak a dízelmotornál 2000-3000 1/perc közötti, tempóban pedig jellemzően a 120-130 km/órás tartomány tekinthető. Kímélni akkor tudjuk, ha kerüljük a több fokozatot átugró visszakapcsolásokat és lassan, finoman engedjük fel a kuplungpedált elinduláskor.
A kettős tömegű lendkerék cseréje és költségei
Ez az alkatrész bonyolult felépítése miatt rendszerint nem javítható, hanem cserére szorul. Ha egy kettős tömegű lendkerék rossz és cserélni kell, akkor a hozzá tartozó kuplungtárcsát és szerkezetet, kinyomócsapágyat, vagyis a teljes kuplungszettet is cserélni kell! Ez nagyon fontos, több okból is. Először is ezek az alkatrészek együtt kopnak, mert együtt dolgoznak, így ugyanannyi mértékű igénybevételnek vannak kitéve, és ugyanannyi km-t, munkaórát dolgoznak le. Továbbá a kettős tömegű lendkerékkel szerelt autókban a kuplungtárcsák már szinte 99%-ban fixek és nem tartalmaznak rugót (mert az a lendkerékben van), tehát a rossz, hibás lendkerék nagy billenési szöge deformálhatja a kuplungtárcsánkat is.
Szerelési anyagként még általában a főtengelyszimering cseréjét szoktuk javasolni, mert ha lent van a lendkerék, akkor csak egy mozdulat a pár ezer forintos szimmering cseréje. A gyártók is ennek megfelelően kínálnak komplett kuplung és kettős tömegű lendkerék szetteket, melyek egy csomagoláson belül tartalmaznak minden egyes alkatrészt, még a csavarokat is! Fontos megemlíteni még, hogy egy gyártó termékét használjuk, tehát nem vegyítsünk és házasítsunk más-más gyártók termékeit!
A Kettős tömegű lendkerék cseréjéhez már igen komoly felszereléssel és tudással kell rendelkezni. Mivel a lendkerék a kuplunggal egy helyen van, kvázi, mint a kuplungozási műveletnél, mindent le kell bontani. Általában le kell bontani az első futóművet, rúdfej, talpas ki, majd ki a komplett gólyaláb. Minden elektromos vezetéket, ami a váltó körül van, eltávolítjuk. A motort felülről motortartó állvánnyal felfüggesztjük. Kiszedjük a váltó összes felfogató csavarját, elkötjük a tartó bakokat, és a váltótartó segítségével leeresztjük a váltót. Leszereljük a kettős tömegűt, és a lendkerék két oldalát megvizsgáljuk.
A csere nem olcsó, modelltől függően 100-300 ezer forintra, de jellemzően inkább az utóbbihoz közeli alkatrészárra lehet számítani, amit nyilván szeretne mindenki megúszni. Az új alkatrész rendkívül sokba kerül. A javítás teljes költsége egy átlagos kompakt vagy középkategóriás kocsinál is minimum 2-300 ezer forint - de simán lehet ennek a duplája is, főleg, ha márkaszervizben és gyári alkatrésszel oldanánk meg a javítást. Ha tehát eljön a kettős tömegű lendkerék cseréje, spórolni rajta sem szabad.
A felújíthatatlan alkatrészt megfelelő szakértelemmel rendelkező szerelő, megfelelő módon kell, hogy kicserélje. A márkaszervizekben a váltó le- és felszerelésével, időnként a futómű-segédkeret kiszerelésével járó munkára sokszor igen szűkre szabott normaidő van. Sok márkánál fut kedvezményprogram többnyire 4-6 évnél idősebb autók márkaszervizes karbantartására. Az Opelnél például magánautósoknak 30 százalékos alkatrészár-kedvezmény és 10 százalékos munkadíj-engedmény adható. A 300 ezres kéttömegű lendkerék ára így 200 000 Ft lehet. Semmiképp nem javasoljuk önállóan csak a lendkerék vagy csak a kuplungszett cseréjét. A két költséges műveletet sajnos egyben kell letudni.
Kettős tömegű lendkerék ára és vásárlása
A kettős tömegű lendkerék nem fix áras termék! Rengeteg változat létezik, melyet alvázszám alapján gyári programból tudunk kikeresni. A kettős tömegű lendkerék árak általában 40-300.000 Ft-ig terjednek, de ez nagyon változó.
Gyári vagy utángyártott kettős tömegű lendkerék?
Ha LUK, Sachs, Valeo, Aisin, Exedy nevet márkát látunk, akkor biztos nem csalódhatunk! A felsorolt gyártók mind gyári beszállítók, tehát az autógyártók nem gyártanak lendkereket, kuplungot, hanem a fenti márkák szállítanak be nekik is. Elfordulhat viszont olyan, hogy mondjuk a VW-nek a gyári beszállítója a LUK, de Ön valamiért Sachs szettet vásárol, és a Sachs szettben viszont mégis LUK termékek lesznek. A minőség és a precizitás nélkülözhetetlenek, hiszen ezek garantálják, hogy a jármű működése zavartalan maradjon a jövőben is.
Egytömegű lendkerék átalakító szett: Megéri?
Hallottál már a kettős tömegű átalakító szettről? Amikor elhasználódik, a kéttömegű lendítőkerék bizonyos autótípusokban helyettesíthető, átalakítható egytömegűvel, ezeket hívjuk átalakító szettnek (lendkerék cseréje egytömegűre). Általánosságban kijelenthető, hogy a sima lendkereket, kuplungtárcsát és kuplungszerkezetet tartalmazó készlet sem kerül annyiba, mint önmagában a kettős tömegű lendkerék. De ezzel igazán akkor spórolsz, amikor a következő kuplungozáskor elég csupán a kuplungtárcsát, a kinyomócsapágyat és a szerkezetet cserélni, a lendkereket nem.
A kiváltó szettek véleménye megoszlik a piacon. Érdemes-e lecserélni a kettős tömegű lendkereket egy fix lendkerékre, amit a Valeo szállít? Az eddig látottak és hallottak után már kijelenthetjük, hogy egy erős dízelmotornak kell, hogy legyen ott egy kettős tömegű lendkerék, mert szétveri az egész hajtásláncunkat, ha nincs. Ezeket az autókat így tervezték és tapasztalatunk szerint a fix lendkerekes autók futásteljesítménye igen csekély, egy éven belül mindig visszakerült a fix lendkerekesre átalakított kuplung, így azt nyugodt szívvel senkinek sem ajánljuk. Tudom, olcsóbb megoldás a fix, de ahova ajtót terveztek, nem rakhatunk két ablakot.
Aki pedig a kettős tömegűt hagyományos lendkerékre váltaná, annak csak annyit mondunk, hogy az egy rezgéscsillapító egység, a váltót hivatott megóvni a motor rezgéseitől. Hosszú távon nem biztos, hogy megéri eltérni a gyárinak megfelelő alkatrésztől. Ha kivesszük a rendszerből a kettős tömegű lendkerék csillapító hatását, gyorsan tönkremegy a kuplung, sőt: a váltó és a motortartó bakok elhasználódása is hamar bekövetkezik, de a motor is károsodhat.
Mire figyeljünk használt autó vásárlásakor?
Aki nem szeretne még csak gondolni se erre a gonosz alkatrészre, vegyen olyan kocsit, amelyben nincs ilyen. A kettős tömegű lendkerék állapotának felmérése vásárláskor csak arra szorítkozhat, hogy motorleállításkor odafigyelünk, hallható-e csattanás a kuplung felől, illetve hogy alapjáraton remeg-zörög-e a lábunk alatt a kuplung. Viszont van egy rossz hírünk: lehet, hogy azért nincs se zörgés, se csattanás, mert korábban a tulaj a tönkrement és drága alkatrészt egy fix lendkerékre cserélte. Bizony, ilyen megoldás is létezik, sokkal olcsóbban, mint amennyibe a rendes csere kerül, de tudni kell, hogy ha kivesszük a rendszerből a kettős tömegű lendkerék csillapító hatását, gyorsan tönkremegy a kuplung, sőt: a váltó és a motortartó bakok elhasználódása is hamar bekövetkezik, de a motor is károsodhat.
A hazai használtpiac legnépszerűbb modelljei közül kiemelkedően kényesek a PD-TDI motoros Volkswagen-csoportos kocsik, ezeknél a kemény járású motor a tapasztalatok szerint sokkal hamarabb megöli a kettős tömegű lendkereket, mint a későbbi közös nyomócsöves TDI-k.
Legyünk gyanakvóak, ha egy kereskedő vagy szerelő fejből rávágja, hogy van-e vagy nincs az autóban kettős tömegű lendkerék. Az egyetlen biztos forrás a márkaszervizek és alkatrészkereskedések adatbázisa, de ebből is csak alvázszám alapján derül ki, milyen lendkerék van az autóban. Ami nem számít, az az autó mérete és ára.
Autóválasztás előtti tanácsként pedig e cikkből is kiolvasható: modern dízelt leginkább annak érdemes választania, aki sokszor és sokat megy hosszú távon, úgy kilométerben kitolhatja a drága javításokat, s addig azok árát talán kitermelheti a szerényebb fogyasztással megspórolt üzemanyaggal. Persze ez lutri, ellenben mindenkinek sok szerencsét kívánunk hozzá!
tags: #kettős #tömegű #lendkerék #élettartam #Berlingo