A Rover Története: Amikor a Brit Elegancia Találkozott a Honda Megbízhatóságával
Voltak idők, amikor a Rover neve egyet jelentett a brit autóipar csúcsával. Doromboló motorjaival, kényelmes futóműveivel, egyedi bájával és kifinomult belső tereivel a Rover a vásárlók és a kritikusok kedvence volt. De a Rover aranykora véget ért, és ma már csak használtautóként találkozhatunk a különböző modellekkel, kezdve az első Rover Eighttől a 2003-as Rover Streetwise-ig.
Két évvel később, 2005-ben a történet véget ért, amikor az utolsó autó legurult a Rover Longbridge-i üzemének szalagjáról, Birmingham egyik külvárosában. De a bőséges alkatrészellátásnak és az alacsony áraknak köszönhetően a Rover modellek használt állapotban is keresettek maradtak. Még ha a 2005-ös összeomlás nagy szenzáció is volt, és a Rover jó hírnevéből nem sok maradt, voltak idők, amikor a tehetős britek csak Rolls-Royce és Rover modellekkel voltak hajlandóak elhagyni a vidéket.
A karosszéria finom eleganciájához és a belső tér tökéletes technológiájához a legmagasabb gyártási minőség is társult. Bár a brit hagyománymárka nem volt annyira népszerű az országban, néha a német márkák és az angol font kedvezőtlen árfolyamai megemelték az árakat, még a német autók vásárlói számára is. Ám a történelemben van néhány Rover gyöngyszem is.
Rover P6 - A "népi Rolls Royce"
Klasszikus Rover Modellek
A Rover két klasszikusa, melyek használtan is megdobogtatják a klasszikus autók rajongóinak szívét:
Termosztát beépítési útmutató Renault Clio-hoz
Rover P5
A Rover P5 először 1958-ban gördült le a szalagról, és három generációban, úgynevezett Mark I, II és III néven vált ismertté. 1973-ig gyártották. A hengerűrtartalomtól függően megkülönböztetünk ""Rover 3 literes"" és ""Rover 3,5 literes"" modellt. Az autó a markáns hűtőráccsal a felső középosztályhoz tartozik, melyet nemcsak a kényelmes méretek tanúsítanak, hanem a luxus króm díszítés és a játékos részletek is az autó belsejében.
A hátsó részben az első fejtámlákon olvasólámpák épültek be, illetve a hátsó kartámaszon pohártartót is találunk. A brit kormányzati tisztviselők számára készült, még II. Erzsébet királynő is egy Rover P5 modellt vezetett. 1967-ben megjelent a P5B, egy speciális változat. A többi modellel ellentétben ebben először dorombol egy V8-as motor a motorháztető alatt. Ez felelt meg a Buick, vagyis a ""B"" jelzésnek a névben.
Rover P6
1963-ban mutatták be a P6 sorozat első modelljét, majd ezt követően 10 éven át párhuzamosan kínálták a P5 modellel. A P6 új dizájnt kapott, az első változat 2,0 literes motorral a Rover 2000 nevet kapta. Az erősebb változat, dupla karburátorral egy kicsit később, Rover 2000 C néven került piacra.
Technikailag a P6 sorozat nagyon érett: teljesen szinkronizált sebességváltó, négy féktárcsa és De Dion hátsó tengely is helyet kapott benne, melyet egyébként csak sportautókra szereltek, ám a Rover modelljeinél a kényelem növelésére használták. Köszönhetően az innovatív technológiának és a nehéz bőr és sötét faburkolatnak, a P6 modelljét ""népi Rolls Royce"" modellnek tekintették.
1968 után a britek kínálták a Rover 3500 változatát, ahol a P5 jól ismert V8-as motorjának 139 lóereje dolgozott. Az első modellek alapfelszereltségként kaptak automata sebességváltót, csak 1971-ben kerültek piacra kézi sebességváltóval.
Blokkolásgátló rendszer javítása Ducato
Rover SD1 - Luxus szedán gyártási hibákkal
A Rover Hanyatlása
A brit autógyártó Rover gyökerei a kerékpárgyártáshoz nyúlnak vissza. 1884-ben John Kemp Starley és William Sutton mutatták be az első ""Rover Safety Bicycle"" modellt. Összehasonlítva a hagyományos nagykerekű kerékpárokkal, az alacsonyabb kerékpár alacsonyabb ülésmagassága biztonságosnak bizonyult. A ""biztonságért"" egy harmadik kerék is felelt, így a kerékpár nem borulhatott fel. Mivel a lánchajtás gyorsabban fejlődött és mutatkozott be, sokkal kényelmesebb volt, mint a magaskerekű versenytársak, így a tricikli alkalmas volt kirándulásokra is. Innen a név: a Rover angolul azt jelenti, hogy ""vándor"". A Rover modell gyorsan terjedt egész Európában, a lengyel ""rower"" szó még ma is kerékpárt jelent.
Csak két évvel később jelent meg a Rover első gépjárműjével, a Rover Eight modellel a piacon. A kétüléses azonnal bizonyította megbízhatóságát. A cég neve a ""Rover Company"" is innen ered. További modellek következtek, 1907-ben a Rover elnyerte az Isle of Man Tourist trófeáját. Az első világháborút és az azt követő nehéz gazdasági helyzetet követően a Rover válságba került. A kerékpárok és motorkerékpárok gyártását 1923-ban le kellett állítani. Az egyszerű ""Rover"" név alatt koncentrálódtak a kis (és olcsó) autók.
A nagy gazdasági világválság alatt az autógyártó új irányt vett, miután a Rover egy Train Bleu gyorsvonatot vert meg St. Raphael és Calais közt, nagyjából 20 perccel, s ezzel nagy médiafelfordulást kavart. Az 1930-as években a királyi családok, arisztokraták és kormányok Európa-szerte használták a Rover modelleket, sőt a felső középosztály és a hírességek körében is idővel megmutatkozott, hogy egyre jobban érdeklődnek a modellek iránt. Ezek a Rover luxusjárművek a használtautó piacon eléggé keresett darabok.
A második világháború alatt a Rover részben fegyvergyártással foglalkozott, főként azonban motorokat gyártottak harckocsikhoz és harci repülőgépekhez. Titokban ekkor kezdődött meg a gázturbinák fejlesztése - ezt a technológiát a másodosztályban használták, az autó alternatív hajtásláncaként. Ettől eltekintve azonban rendkívül gyors prototípusokat, mint a JET-1 vagy egy 150 lóerős gázturbinával működő sportkocsit hoztak létre, melyet a Le Mans-ban megrendezett 24 órás verseny során is alkalmaztak, ám kevés sikerrel.
Minden, amit a turbónyomás mérő órákról tudni kell
Több sikeres bevezetés koronázta a Land Rover modelleket, melyek könnyű terepjárók voltak összkerékmeghajtással. A háború után először a háború előtti modelleket kezdték újra építeni, melyeknek gyártását 1940-ben leállították. 1948-ban aztán megérkezett az új fejlesztésű középkategóriás modell, a Rover 60. Egy évvel később megjelent a Rover P4, az első felső középosztálybeli modell. Gyakran olyan neveket használtak, mint a Rover 75 vagy a Rover 90, melyek a motor teljesítményének feleltek meg. 1958 óta kínálták a P5 modelljét, mely rövid időn belül a ""középosztálybeli Rolls Royce"" lett. 1970-ben a Range Rover terepjáró bevezetésre került a felső osztályban.
A növekvő értékesítési nyereség ellenére a Rover az 1970-es években egyesült versenytársával, az Alvis gyárral, majd a haszongépjármű gyártóval, a Leyland gyárral. A Leyland csoport British Motor Holding vállalattal történő egyesülése nyomán létrejött a British Leyland Motor Corporation (BLMC), egy autóipari csoport 16 saját márkával.
A BLMC problémái és a Rover
A minőségi problémák közismertek voltak a BMLC esetén, ezek nem kerülték el a Rovert sem. Így az 1970-es években a Rover SD1, bár luxus szedán volt, néhány nemzetközi autóval együtt gyártási hibák sorozatával megsértette mind a tartósság, mind a megbízhatóság hírnevét a Rover használt- és új autói vásárlói számára egyaránt. A BMLC-nek nem sikerült a sok márkával egy fedél alatt valódi egységet létrehoznia. A korábbi rivalizálás kitartott, a termelés 40 üzemben bonyolultnak bizonyult és a vezetés is azt mutatta, hogy hadilábon állnak. Aztán ott voltak a rossz befektetések és a régóta fennálló vita a munkaerőt illetően.
Röviddel azelőtt, hogy a cég összeomlott, a brit kormány behúzta a vészféket és államosította a BMLC-t. Szerkezetátalakítás és létszámcsökkentés mellett döntöttek. Több ezer munkahelyet megszüntettek, számos üzemet bezártak. 1986-ban a Rover az utolsó márkaként maradt a felszínen. 1988 óta a British Aerospace autógyártó járműveit ismét Rover Group név alatt kezdte forgalmazni. A legtöbb esetben ezek Honda klónokként kerültek kereskedelembe. Csak a legkisebb Rover 200 volt saját fejlesztés. 1994-ben a British Aerospace eladta autóipari részlegét a BMW vállalatának, ennek következtében a Honda is visszavonult. A német autógyártó nem volt igazán elégedett a vásárlással. A BMW csak a Mini márkáját tartotta meg, ahová a Rover is tartozott, a Land Rover viszont a Ford kezére került. A Longbridge városában levő gyárat, illetve a MG és a Rover jogait 2000-ben John Towes vásárolta meg, egy korábbi Rover menedzser.
A sportosabb Rover modelleket MG címke alatt kínálták. Például a középosztály MG ZS szedánja az akkori Rover 45 modelljének felel meg. A használt Rover mindkét változata manapság igazi ritkaság. Ám az új termelési korszak csupán öt évig tartott. 2005-ben az MG Rover bejelentette fizetésképtelenségét. A termelési létesítményeket egy kínai cég vette át, a Nanjing Automobile Coporation, és áttelepítették Kínába. A dizájn jogokat a Rover 25 és a Rover 75 modell esetében a Távol-Keletre értékesítették, nevezetesen a Shanghai Automotive Industry Corporation (SAIC) kezére kerültek. Ez továbbra is érdeklődést mutatott a Rover márka folytatása iránt. Ám időközben a BMW eladta a márkajogokat a Fordnak, majd 2000-ben a Land Rover vette meg azokat, és biztosította a kedvező vásárlási jogokat.
A Nanjing Automobile egy évvel korábban felvásárolta a SAIC jogokat. Ezzel az MG, a Morris és más kínai autógyár konszernek jogai is hozzákerültek. A SAIC értékesítette a Rover technológiákat, mégpedig 2006 óta az ázsiai piacokon, a hasonló nevű Roewe név alatt. A két komponens a ""Roe"" és a ""Wei"" oroszlánt és királyt, vagyis energiát és hírnevet jelent. A ""vándorból"" tehát ""oroszlán hatalmává"" vált a jelentés.
Rover 623 - A Honda, ami nem Honda
A Rover-Honda Kapcsolat
A Rover és a Honda közötti együttműködés az 1980-as években kezdődött, és számos közös projektet eredményezett. Ennek a kapcsolatnak köszönhetően a Rover modern technológiához és megbízható motorokhoz jutott, míg a Honda európai piacra lépését segítette.
Az egyik legismertebb közös projekt a Honda Concerto, amely a Rover 200-as és 400-as sorozatának alapjául szolgált. A Concerto három motorváltozattal volt elérhető: 1.5 literes 90 lóerős, 1.6 literes SOHC 112 lóerős, és az 1.6 literes DOHC 122 lóerős. Ezek a motorok a negyedik generációs Civic modellekből származtak. Az 1.6 literes DOHC motornál alapfelszereltség részét képezte az ABS. Ferdehátú és lépcsőshátú változatban készült, és felénk leginkább az 5 ajtós ferdehátút lehetett megvásárolni.
Érdekesség, hogy 1.8 literes turbódízel motorral is kapható volt, amit a Peugeot biztosított, kizárólag Franciaországban, Olaszországban és Portugáliában.
#119 Na jó, ez még engem is meglep: vonzó és hangulatos youngtimer a Rover 45 2.0 V6 🇬🇧
Használt Rover Vásárlás: Mire Érdemes Figyelni?
Ha használt Rover vásárlásán gondolkodsz, érdemes néhány dologra odafigyelni:
- Rozsda: A Roverek hajlamosak a rozsdásodásra, ezért alaposan vizsgáld át a karosszériát, különösen a sárvédőíveket és az alvázat.
- Alkatrészellátás: Bár az alkatrészellátás jó, egyes alkatrészek beszerzése nehézkes lehet.
- Motor: A Rover motorok általában megbízhatóak, de a Rover motoroknál előfordulhat hengerfej probléma 80-100 ezer km után.
- Elektromos problémák: Az elektromos rendszerek érzékenyek lehetnek, ezért ellenőrizd az ablakemelőket, a központi zárat és a műszerfal világítását.
Összefoglalás
A Rover egy legendás brit autómárka, amelynek története tele van sikerekkel és kudarcokkal. A Rover-Honda kapcsolatnak köszönhetően a márka modern technológiához jutott, és olyan sikeres modellek születtek, mint a Rover 200 és 400. Bár a Rover már nem gyárt új autókat, a klasszikus modellek továbbra is népszerűek a rajongók körében.
| Modell | Gyártási Év | Motor | Jellemzők |
|---|---|---|---|
| Rover P5 | 1958-1973 | 3.0L, 3.5L V8 | Felső középosztály, luxus, kényelem |
| Rover P6 | 1963-1977 | 2.0L, 3.5L V8 | Innovatív technológia, "népi Rolls Royce" |
| Rover 200/400 | 1984-1999 | 1.4L, 1.6L, 2.0L | Kompakt, Rover-Honda együttműködés |