Benzin vagy Dízel: Melyik autót érdemes választani?

Használt autó vásárlás során, már a legelején felmerül a legtöbb emberben a kérdés, hogy milyen autót vásároljon: benzinest vagy dízelt. Sokaknál már megvan a jól bevált (vagy megszokott) fajta és semmi pénzért nem ülne át benzinesből dízelbe, vagy épp fordítva, dízelből benzinesbe. Ez a kérdéskör szinte már olyan, mint a politika, vagy a covid oltás. Najó, ennyire ne sarkítsuk ki, de azért azt leszögezhetjük, hogy általában ritka az arany középút: vannak, akik a dízeles autókra, vannak akik a benzines autókra esküsznek.

A "dízel vagy benzin" kérdésre nincs egyetlen helyes válasz. A választásnak az egyéni igényektől, a vezetési szokásoktól és a megtett kilométerek számától kell függenie. A lényeg, hogy a motor típusát a használati szokásokhoz igazítsuk, ezzel elkerülve a későbbi meglepetéseket és a felesleges szervizköltségeket. Ebben a cikkünkben épp ezért a jelenleg is sokakat foglalkoztató “benzin vagy dízel?” kérdést járjuk körül.

Ár és piaci tendenciák

Tíz-tizenöt éve a dízel autók korszakát éltük. Akkoriban az áruk jelentősen magasabb volt a benzines autókhoz képest, függetlenül attól, hogy új vagy használt autóról volt szó. Ez mára megváltozott és egyre inkább megfordulni látszik, tehát egy használt dízel autó azonos vagy alacsonyabb áron fut, mint egy azonos paraméterekkel rendelkező benzines társa. Az új autók esetében viszont a gázolajos (dízel) verziók még mindig magasabb áron kaphatóak.

Véleményem és tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy kevés kilométert futott dízel autót találni nagyon nehéz a használt autó piacon. A dízelek nemcsak újonnan, de sokáig a használtautó-piacon is jóval drágábbak voltak, mint a benzines autók. A dízelek általában olcsóbbak, ám a vételár csak egy tényező. A benzines autók olcsóbbak tévhit él a fejekben. Ha egy régi Suzuki Swiftre gondolunk, igen persze, az olcsóbb, de az új kategóriás autók esetén nincs különbség szervizköltségben dízel és benzin között.

Magyarországon arányaiban véve ma mégis kevesebb a dízelautó (körülbelül 3,5 millió autóból csupán egymillió dízel).

Termosztát beépítési útmutató Renault Clio-hoz

Motorok működése és technológiai különbségek

A fő különbség a motorok működési elvében keresendő. A benzinmotor gyújtógyertya segítségével indítja be az égést a levegő-üzemanyag keverékben, és magasabb fordulatszámon működik a leghatékonyabban, ami dinamikus vezetést tesz lehetővé.

A dízel motor lényege, hogy nincs gyújtógyertya benne. A dízel motor nem üzemanyaggal kevert levegőt szív be, mint a benzinmotor, hanem tiszta levegőt sűríti össze. A sűrítés lényegesen nagyobb mint a benzin motoroknál. A nagy nyomáson a levegő felmelegszik. Ebbe a forró levegőbe egy úgynevezett adagoló szivattyú dízel üzemanyagot (gázolaj) fecskendez be.

Technológiailag a dízel bonyolultabb: részecskeszűrő (DPF), turbófeltöltő és kettős tömegű lendkerék jellemzi, ami költségesebb javításokat jelenthet, de a technológia kiforrott és megbízható. Régen a szívó vagy turbó dízel autók nem voltak olyan szervizigényesek, mint ma. Nem volt benne annyi minden, ami elromolhatott volna a motorok élettartama futásteljesítménye is jóval hosszabb volt, köszönhetően az egyszerű megoldásoknak és kisebb motorteljesítménynek.

A technika fejlődésével egyre modernebb dízel autók jelentek meg a piacon, de ezzel párhuzamosan a javítás költségük is jelentősen megemelkedett. A motor teljesítményének rohamos növekedésével az élettartamuk jelentősen lecsökkent. Rendszeresek a befecskendező, vagy a kettős tömegű lendkerék problémák (habár ma már egy-két benzinesben is kezd megjelenni a kettős tömegű lendkerék, de ezeknél nagyobb futásteljesítménnyel számolhatunk a kisebb motorteljesítmény miatt), a részecske szűrő vagy a turbó meghibásodások és sorolhatnám tovább.

A benzines gépkocsiknál a fogyasztás a városban araszolva a legmagasabb. Ha hosszú úton használjuk, nagyjából 100-120 kilométer/órás sebesség között, akkor jelentősen csökkenthetjük az autó fogyasztását (egy benzines autó ilyenkor fogyaszt a legideálisabb módon). A benzines autók gyártói sem ültek a babérjaikon. A klasszikus karburátort ott is felváltotta a befecskendezés. Ott is van turbó, meg annyi elektronika, érzékelő és ketyere, hogy a mechanika már ki se látszik belőle. A modern motorokban a teljesítmény, a hatékonyság és a környezetbarátság növeléséért felelős technológiák az eredeti konstrukciók közötti különbséget egyre inkább elmossák.

Blokkolásgátló rendszer javítása Ducato

Vezetési élmény és teljesítmény

A dízel vagy benzines autó vezetési élménye különbözik. A dízelmotor nyomaték kontra teljesítmény szempontjából erősebb alacsony fordulatszámon: a masszív nyomaték gyors elindulást és rugalmas gyorsítást biztosít városban vagy előzéskor anélkül, hogy sokat kellene váltani. De azt is el kell mondani, hogy a dízel autók a jóval erősebb motorjaiknak köszönhetően, sokkal jobb vezetési élményt tudnak nyújtani, mint egy benzines autó.

A benzinmotor a teljesítményt magasabb fordulatszámon adja le, ami kellemes, dinamikus élményt nyújt, különösen sportosabb modelleknél. A dízel hagyományosan zajosabb és jobban ráz, bár a modern dízelek csendesebbek. A váltás és fordulatszám kezelése is különbözik: a dízelt alacsonyabb fordulaton érdemes tartani a hatékonyság érdekében, míg a benzint magasabb tartományban.

Az autó tömegét mozgatni kell, amihez pedig nyomatékra van szükség. Egy ugyanakkora lökettérfogatú szívó benzines motornak nagyjából 2/3 annyi forgatónyomatéka van, mint a turbó-dízel motornak, ráadásul ezt a nyomatékot jelentősen magasabb fordulaton adja le. A dízel vagy benzines autó gyorsulása a nyomaték és teljesítmény harcán múlik. A dízelmotor „lórúgásszerűen” indul alacsony fordulatszámon, köszönhetően a masszív nyomatéknak, ami gyors elindulást és rugalmas gyorsítást biztosít, különösen 80-120 km/h között. A benzinmotor a magasabb lóerővel (teljesítménnyel) ér el jobb 0-100 km/h gyorsulást, különösen turbós modelleknél. A valóságban a modern turbófeltöltős benzinmotorok rendkívül gyorsak, de a dízelek ereje a rugalmasságban rejlik, kevesebb váltással. Összességében azonos kategóriában a benzin gyorsabb, de a dízel „húz” jobban a hétköznapokban.

Szerviz és karbantartás

Egy átlagos benzines autónál nem kell számolnunk a dízelhez fogható magas javítási költségekkel, köszönhetően az egyszerűbb felépítésnek és kisebb teljesítménynek. A benzinmotor szervizelése olcsóbb. Nincs DPF vagy kettős tömegű lendkerék, a karbantartás egyszerűbb és olcsóbb.

A modern dízelekben sok drága alkatrész található, ami ha tönkremegy, zsebbenyúlós lehet. A dízelmotor lassabban melegszik, és a modernebb (Euro 4 után) dízeleket részecskeszűrővel szerelték (DPF), ami eldugulhat, ami jelentősebb plusz javítási költségeket generálhat. A dízelmotorok szerviz- és esetleges javítási költségei szintén magasabbak. Ezeknek a javítása drágább lehet, mint gondoljuk, és eltörpülhet mellette az alacsonyabb üzemanyagárral elért megtakarítás.

Minden, amit a turbónyomás mérő órákról tudni kell

Az a tévhit él a fejekben, hogy a benzines autókhoz képest magasabb szervizköltségei vannak a dízeles autóknak. Azonban manapság ez sem igaz, legalábbis az újabb modelleknél nem. Az utóbbi pár évben megjelent autópiaci kínálatban mind a benzines, mind a dízeles autók szervizköltségei hasonlóan magasak. Sőt, mivel már nagyjából ugyanazok az alkatrészek is vannak mindkét fajta autóban. Mi a CarTrendnél a dízel autókat preferáljuk, hiszen ha erő kell, nyomaték kell, akkor még mindig a dízel a nyerő.

A dízelmotor lassabban melegszik, és a modernebb (Euro 4 után) dízeleket részecskeszűrővel szerelték (DPF), ami eldugulhat, ami jelentősebb plusz javítási költségeket generálhat. Szintén fontos megjegyezni, hogy a dízelmotort hosszabb autózás után nem szabad azonnal leállítani, mert a kompresszorban ekkor még forog a rotor, ami nagy sebességen nagy hőmérsékletre melegedett fel. A motor leállítása megszakítja a kenési folyamatot, ami pedig fontos a megfelelő működéshez. Az a tény, hogy a motor lassan melegszik fel, azt is jelenti, hogy a jármű belsejében is alacsonyabb a hőmérséklet. Az alacsonyabb komfortszint kellemetlenné teheti a közlekedést például olyan vezetők számára, akik naponta kisgyermekeket szállítanak.

Ugyanannyi futásteljesítménynél a szívó benzinmotor általában jobban „kopik”, hiszen magasabb fordulatszámon üzemel, ezáltal egyszerűen többet fordult át a főtengely. Ráadásul jóval „később kezd húzni”, tehát a megfelelő nyomaték magasabb fordulatszámon ébred (3500-4000 ford./perc), viszont az autóvezetők előszeretettel váltanak el jóval korábban, ahol az olajnyomás még alacsony. A motor tehát erőlködik, nem képes leadni a megfelelő nyomatékot, viszont a nagy terheléshez nem társul megfelelő olajnyomás. Munkánk során gyakran szembesülünk a problémával, miszerint nagyobb méretű autókban a szívó benzinmotor már 150-200 000 kilométernél jelentős olajfogyasztással küszködik.

Amennyiben idősebb autót választunk, főleg nagyobb méretű kocsi esetében meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a kínálatban alig van benzines modell. Ennek az az oka, hogy 1,5-2 tonnás autók esetében tizenévvel ezelőtt (tehát még a dízelbotrány kirobbanása előtt) épeszű ember nem választott a szalonból nagy-mafla benzines motoros autót.

Fogyasztás és üzemanyagköltségek

A dízel motor fogyasztása kisebb. Tegyük fel, hogy egy átlagos benzines autó a városban 8 litert, míg a dízel társa 6 litert fogyaszt. Ez kétségtelenül jól hangzik, de nem biztos, hogy megéri! Nagyon sokat kell autózni (komolyabb javítások nélkül) ahhoz, hogy megérje a dízelt választani.

A dízelmotorok fő erénye természetesen az alacsony üzemanyag-fogyasztás és a dízelolaj alacsonyabb ára. Régebben igaz volt, hogy a gázolaj olcsó volt, a motor kevesebbet fogyasztott. Mára a helyzet jelentősen megváltozott. A dízel üzemanyag és a benzin ára majdnem forintra ugyanannyi, a dízel valamivel még drágább is.

Száz kilométerre vetítve a dízel nagyjából 5,5 l/100 km, a benzines 8 l/100 km. Mivel jelenleg egységáron megy az üzemanyagár, így 2640 Ft 100 km megtétele dízeles autóval és 3840Ft ugyanez benzinessel. 10 ezer kilométeren 384 000 forintnyi benzint kéne venni, és 264 000-ért kellene dízelt tankolni.

Az egyterűeknél és a hobbiterepjáróknál például elég jelentősen kinyílt az a bizonyos fogyasztási olló a kétféle motor között.

Környezetvédelem és szabályozás

Először is szögezzük le, hogy a dízeles autók károsabbak a környezetre, mint a benzinesek. Azonban ez is sokat változott az új Euro 5-ös dízelmotor bevezetése óta. A múltban gyártott és forgalomba hozott dízelautók nitrogén-oxid, szálló por és egyéb károsanyag-kibocsátása felülmúlta a benzinmotorokét.

A dízelbotrány a Volkswagen kapcsán jelent meg először, amely a márka történetének egyik legnagyobb botrányáról szól. A céget több milliárd dolláros bírságot fizetett az amerikai hatóságoknak, amikor kiderült, hogy VW bizonyos dízeles modelljei csak akkor felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak, amikor éppen tesztelik őket. Ezt egy szoftverrel oldotta meg a cég, ami valahogy érzékelte, ha éppen hivatalosan méri az autó károsanyag-kibocsátását. Ezt a trükköt a 2009 és 2015 között, az amerikai piacra gyártott Jetta, Beetle, Golf, Audi A3 és a 2014-15-ös Passat modelleknél játszották el, összesen 482 ezer autónál. Ennyi gépjárműbe tették bele a „clean diesel” névre hallgató motort, amit a korábban említett módon működtettek. A csalásra az International Council on Clean Transportation nevű szervezet jött rá, ami kíváncsiságból a mindennapi használatban is tesztelte a kocsikat. Az ok a dízelautók károsanyag-kibocsátása.

Alapvetően nyugaton elsőkörben a régebbi dízelautók forgalmát korlátozzák, nem az újakkal van a probléma. A korlátozás sem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra nem lehet őket használni, hanem különböző akciótervekkel igyekeznek ezeket kivonni a forgalomból. Ahogy Magyarországon is. 2018 őszén lépett életbe, hogy a szmogriadó riasztási fokozatának idején az Euro 3 és ennél rosszabb környezetvédelmi besorolású dízelek nem hajthatnak be a fővárosba. Tavaly ősztől pedig már az Euro 4-es modellek tulajdonosait is szankcionálhatják.

Érdemes még megjegyezni, hogy számos európai nagyvárosban a hatóságok bejelentették, hogy ki fogják tiltani a dízelautókat a városközpontokból. Hamburg az első olyan város, amelyben bevezették ezt a szabályozást. A dízelek végleges kitiltása tehát egyelőre nincs napirenden Budapesten, de szükségesnek tartják az új jogszabályok megalkotását erre vonatkozóan.

Miközben Németországban az autók nagyjából fele gázolajjal működik, Magyarország nem volt, és már nem is lesz dízelautó-nagyhatalom. Mivel Magyarországon nincsenek akkora távolságok, és egyébként is kevesebben ingáznak naponta országrészeken át, így sokan nem értették, miért volt nálunk pár éve az a fene nagy dízelőrület. A magyar autósok zöme éppen azért lett dízelpárti, mert kevesebb pénzük volt, viszont arra sokan nem gondoltak, mivel is jár egy dízelautó az alacsony fogyasztáson túl.

Mikor melyiket válasszuk? Ajánlások a használat alapján

A dízel autó vásárlása akkor éri meg, ha magas éves futásteljesítményt tervez: évi 20 000 km felett a dízel alacsonyabb fogyasztása gyorsan megtérül. Hosszú távú utazásokra ideális, hiszen autópályán alacsony fordulatszámon üzemel, csökkentve a fogyasztást és kopást. Ha sokat mész és inkább országúton, akkor meg nyugodtan dízelt.

A dízel vezetésekor kerülje a rövid távokat: a motor be kell melegedjen, és a DPF regenerálódjon, különben eltömődés és költséges javítás következhet. A városi használatra nem a legjobb választás, mert városi körülmények között sem a turbó sem a részecskeszűrő nem tud megfelelően dolgozni és idő előtt meghibásodik. Abban az esetben sem tanácsoljuk a dízelt, ha többnyire kis távolságokra használja az autót. Rövid úton a dízelmotor nem tudja elérni a megfelelő üzemi hőmérsékletet, és a dízel részecskeszűrők tisztítási folyamata túl gyakran megszakad vagy el sem tud indulni. Ha ezek illenek az életmódjához, a dízel jó választás.

A benzinmotor előnyei alacsony éves futásteljesítménynél érvényesülnek: évi 15 000 km alatt, főként városban, a benzin jobb választás, hiszen gyorsabban eléri az üzemi hőmérsékletet, és tolerálja a gyakori leállásokat. Ha keveset mész és főleg városban, akkor benzines, vagy ha teheted, hibrid autót vegyél. Ha ez illik az igényeihez, a benzin előnyösebb.

Szakértők szerint a hazai piacon legtöbb használt dízelautó modern, Common-Rail motorokkal van felszerelve. Ezeket azonban legfeljebb 300 ezer kilométerre kalibrálták, és a Magyarországra kerülő külföldi használt dízelek legnagyobb része már lefutotta ezt a távot, mire behozzák külföldről. Magánszemélyeknek átlagos évi 15.000-20.000 kilométer (vagy az alatti) futásteljesítmény mellett inkább a benzines autót ajánlanám. Bármelyik lehetőséget is választjuk, mindenképpen kérjük szakember segítségét a vásárláshoz, mert használt autót venni néha olyan, mint az orosz rulett.

Egy autóvásárlási történet - a hibrid illúziójától a dízelig

Kezdjük egy történettel, amely jól illusztrálja a modern autóvásárlás dilemmáit és a dízelmotorok továbbra is fennálló létjogosultságát. Barátomnál egy váratlan plug-in-hibrid autóval tett próbakör (egy VW Passat GTE), és az arról hallott jó vélemények indították el a már amúgy is érlelődő autócsere-programot.

Tetszett neki a gondolat, hogy a gyakori, nagyon rövid távú városi utakat emissziómentesen, villanymotorral teheti meg, sőt akár országúton, autópályán is normál dinamikával használhatja a kocsit (persze amíg tart a használati profiltól függő 35-45 km tesztelt hatótávolság). A benzinmotor megléte és normális teljesítménye pedig jót tesz a heti egyszer megtett vidéki útnak, ami alkalmanként 350 km autópályázást jelent. További érv volt a tesztkocsi színe, a gyöngyház fehér, ami azonos volt a családi kilenc éves Volvo S80 AWD D5 autója színével. Végül is ez utóbbi, 170 000 futott km fölött járó autó lecserélése volt a cél. Egyedül a Passat kisebb kategóriája ébresztett benne kétséget - felnőtt fiúgyerekekkel hátul is kell a hely. De végül is a Passat is elég nagy hátul, ha nem is ér fel az S80-hoz. Így legelőbb a tesztautóra kért ajánlatot.

A jól felszerelt, úgy 20 000 km-t futott Passat GTE újkori ára 17 502 750 Ft volt, így másfél éves tesztautóként 12 490 000 Ft-ért ajánlották fel megvételre. Volt, az Óbudai Volkswagen szalon árult egy fekete kombit, de személyesen ott járva szembesülhetett vele, hogy van egy még „zsírpapírban” álló, a tesztautóval lényegileg megegyező fehér négyajtósuk is. Alkudozás indult, és a nullkilométeres autóra sikerült 13,9 millió Ft-os árat elérni. De ez az eset olyan szemfelnyitóként is működött (evés közben jön meg az étvágy). Ha már ennyi pénzről van szó, amely beruházást ugyan valamelyest csökkent majd a régi S80 eladásakor befolyó összeg, akkor is érdemes alaposabban körülnézni a piacon, különösen, hogy ezen az árszinten ilyen könnyen megy az alku. Így körbenézve a piacon, kiderült, hogy a listaárhoz képest nagyon jó volt a VW ajánlata, de ezen az árszinten már számos akár hibrid, akár korszerű Euro6+-os dízellel szerelt prémium autót is el lehet érni.

A keresésbe beleestek a klasszikus prémium gyártók is, mert miért is ne? Mit kínált a BMW? 3-as hibridet, de ennek a mérete és a felszereltsége is messze elmaradt a kívánalmaktól. Az autókeresésre figyelve könnyű észrevenni az akciós ajánlatokat, így az éppen a nyár elején futó Lexus GS-re szólót is. Igazán felvillanyozó gondolat, hogy hibrid Lexusba ülhet az ember a kiszabott, maximum 15 milliós összeghatáron belül. A kereskedésben az akciós árat, amely 14,24 millió forint volt, barátom lealkudta 13,7 millióra. A Passat fénye így halványult. Igen ám, de meglesznek-e a kívánalmak? A méret oké, de körbekérdezés után kiderült, más, a típust használóktól, hogy a fogyasztás 10 liter alá nem igen megy, a Passat 7-ből kijönne átlagosan. Legyen akkor a kisebb IS. Itt viszont a mérettel volt gond, hátra a középső fiú lapjával fért be, a nagyobb ott se volt, hogy ne férjen be. Ennél a Passat jobb, így az IS hibrid gyorsan kiesett.

Akkor ott a közelben a Jaguar szalon - ez amolyan villámlátogatás volt, az árak túl voltak a vállalható határon. Akkor irány az Infiniti-hez. A hibrid Q50 a gyors próba alapján bent a kívánalmakhoz képest szűkös, a csomagtartója meg mintha nem lenne. Ami viszont kiütötte barátomnál a biztosítékot, az a V6-os, 3 literes motor volt. Kijózanító köre új pályára állította az autókeresést. Barátom szavait idézve, amivel a saját helyzetét jellemezte: „A hibrid illúzióval le kellett számolnom. Becsapva éreztem magam, vagy csak nem voltam elég tájékozott és azt képzeltem, eljutott oda a világ, hogy ebben az ár- és méretkategóriában a hibridek már nagyjából kétharmad-fele üzemanyag-fogyasztásból tudják azt, amit egy „átlagos” hagyományos motorral szerelt kategóriatárs. Hát nem.”

Még volt egy út a Volvo szalonba, de ütőképes hibridet ott se tudtak mutatni. Barátom ekkor az új célt úgy határozta meg, hogy legyen egy kényelmes autó, amely a Volvo S80-at leválthatja és 9,1 liter alatt fogyaszt százon: mindegy milyen motorral. És óvatosan kell mondanunk az emissziómentes részközlekedést, mert bizony saját tapasztalat, hogy több nagy plug-in hibrid modell lemerülvén, álló helyzetben a nagy teljesítményű, nagy hengerűrtartalmú motorját emelt fordulaton járatva termelte az áramot, hogy teljesítményben hozhassa az autó a katalógusértékeit.

Szóval térjünk vissza a Volvo szalonba. Ott ajánlották az S90-est, az új generációs dízellel. Azonban a D4 is a kívánt minimum extrákkal árban 17 millió fölé nyújtózott listaáron. Ekkor jött a kereskedői ügyesség: állt a szalonban egy berendelt, nullkilométeres autó, amelyet két hete gurítottak oda. Kiajánlották ezt a D4-est, amelyben minden kívánt extra megvolt, csak a korábbi S80-ashoz képesti mínusz 15 lóerő hangzott rosszul. Amúgy a kocsi reprezentatív, komfortos, méretben pedig nincs kompromisszum a leváltandóhoz képest. Végül az alku 13 150 000 forintban állt meg, ez bizony jó 4 millió forinttal a listaár alatti, és kevesebb, mint ahonnan elindult a vásárlási ajánlatsor, tehát a második, már nullkilométeres Passat GTE áránál. Így itt barátom megállt, és megvásárolta a Volvót.

Ez egy nyári történet, augusztusban vette át, így már van tapasztalata. Visszatekintve igazoltnak érzi a gondolatmenetét, amit az is alátámaszt, hogy azóta a MOL fizetőssé tette az áramtankolást a kútjain. És barátom ismét jól fogalmazott: „19-re lapot húztam a dízellel a jelenlegi közhangulatban, de látva azt, hogy a német piacon is a visszaesés után 46% körül stabilizálódott az új dízelek értékesítési aránya, akkor ez azért nem a világvége. Ennek még bőven van kifutása. Az autóval hosszú távra tervezek, tisztában lévén azzal, hogy 7-8 év múlva elveszti értéke kétharmadát, háromnegyedét. Viszont akár csak a jelenlegi trendeket nézve is teljesen bizonyos, hogy bármely mostani elektromos, plug-in, vagy öntöltő hibrid értéke éppúgy fog állni a technikai avulás miatt. Így értékvesztés vonalon olyan soktól nincs mit tartanom. Így ért véget a környezettudatos kalandom. Gyakorlatilag az összes szóba jöhető hibrid üzemanyag fogyasztása magasabb, mint a győztes dízelé. Az eddigi használat alapján a saját fedélzeti komputer szerint 7 liter az átlagérték, a katalógus 7-8-at ígér. Autópályán 5,8 literes fogyasztást ért el a nagy autó.”

Összehasonlító táblázat: Benzin vs. Dízel

tags: #melyik #konyebb #a #diesel #vagy #a

• Vonóhorog választás és beszerzés
• Lacetti multimédia rendszerek összehasonlítása
• Lökhárító csere Dacia Dokker modellekhez
• Hiace 2.4D motorikus hibák kezelése
• személygépkocsi vizsga tudnivalók