A Mazda CX-5 környezetvédelmi besorolása és az Euro-normák rejtelmei
Az Európai Unióban, így Magyarországon is, minden autót besorolnak a motor károsanyag-kibocsátása alapján egy környezetvédelmi kategóriába. Már az autókeresés kezdetén is érdemes tudni, hogyan működik a környezetvédelmi besorolás, hiszen ez számos tényezőt befolyásolhat a jármű megvásárlásától kezdve annak használatáig. Az Euro-normák az elmúlt években legtöbbször nem környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetéseken kerültek elő, hanem a használtautó vásárlásán gondolkozók társalgásai során.
Miért fontos a környezetvédelmi besorolás?
Az 1980-as évek második felében az Európai Unió jogelődjében, az úgynevezett Európai Gazdasági Közösségben is központi témává vált, hogy a gépjárművek károsanyag-kibocsátását valamilyen módon kategóriákba sorolják. Ugyanis már ekkortájt rájöttek a környezetvédők és a politikusok is, hogy az autók által kibocsátott szénmonoxid nemcsak az emberre, hanem a környezet számára is rendkívül káros. Így született meg az a döntés, hogy a forgalomba állított kocsiknak meg kell szabni károsanyag-kibocsátási határértékeket, és eszerint osztályokba kell kategorizálni őket. A széndioxid-kibocsátás mellett nagy figyelmet szentelnek a szén-monoxid, a szénhidrogének, valamint a szálló porok határértékeinek megállapítására.
Láthatjuk tehát, hogy több szempontból is érdemes jobb határértékekkel rendelkező autókat venni: egyrészt ugyanis egy jobb helyet teremthetünk a jövő generációi számára, másrészt a pénztárca is kevésbé bánja, ha autóvásárlásnál kicsit odafigyelünk ezekre az értékekre. És bár az újabb általában drágábbat is jelent, akinek ezek a szempontok fontosak, az mérlegelni fog, hiszen akár egy szmogriadó esetén is előfordulhat, hogy bizonyos Euro-szintek alatti kocsikat átmenetileg kivonnak a forgalomból, így pedig ez a veszély is könnyen kikerülhető.
Környezetvédelmi osztályok rendszere Magyarországon és az Euro-normák
A magyar jogban ez 0-tól 16-ig tartó osztályozást jelent, míg az Euro-normáknál 1 és 6 közötti számokkal találkozhatunk, hogy kicsit se legyen egyszerű a dolgunk. Az Európai Unió által meghatározott normák, ahogy az idő halad előre, egyre szigorúbbak lesznek, tehát minél nagyobb a szám, annál jobb a gépjármű károsanyag-kibocsátása, és annál szigorúbb előírásoknak kell megfelelnie. Az Euro-normák esetében a 6 a legmodernebb, tehát a legjobb kibocsátással rendelkező autókat jelzi, Euro 7-es besorolással pedig valamikor 2018 környékén találkozhatunk majd először, természetesen még jobb kibocsátási értékekkel.
A járművek környezetvédelmi osztályba sorolását a Jármű Műszaki Adatlapon, pontosabban annak V.9-es rubrikájában találjuk meg.
Youngtimer Mazda Xedos 6 restaurálása
A magyar környezetvédelmi osztályok részletesen:
| Osztály | Jármű típusa / Leírása |
|---|---|
| 0 | Katalizátorral nem rendelkező, Otto-motoros járművek. |
| 1 | Katalizátoros, de nem szabályozott keverékképzésű Otto-motoros autók. |
| 2 | Katalizátorral és szabályozott keverékképzéssel rendelkező autók. |
| 3 | Dízel Euro 1-es autók. |
| 4 | Euro 2-es benzines és dízel autók. |
| 5 | Gázüzemű, elektromos és hibrid kocsik (4 alkategóriával). |
| 6, 7, 8 | Euro 3-mas autók (típustól függően). |
| 9, 10, 11 | Euro 4-es autók. |
| 12 | Euro 5-ös autók. Ez azt jelenti, hogy autónk már viszonylag új, tehát annyira nem kell félteni saját és bolygónk egészségét, ha egy ilyen gépjárműre esne a választásunk. |
| 13 | OBD-rendszerrel ellátott dízel járművek. |
| 14 | Euro 5-ös autók károsanyag-kibocsátása. |
| 15, 16 | Jelenleg legmodernebb, Euro 6-os autók. |
Az Euro-normák fejlődése
- Euro 1 (1992): Az 1992-ben forgalomba állított autókra vonatkozik, ekkor kötötték ki először, hogy legalább szabályozatlan vagy oxidációs katalizátorral kell ellátni a gépjárművet.
- Euro 2 (1996): Az 1996 utáni autóknak az Euro 2-es normának kellett megfelelniük, ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy három utas lambda szondával ellátott katalizátorral kellett felszerelni a járművet.
- Euro 3 (2000): Ezt az Euro 2-nél két darab lambda szondára növelték, éppen 2000-et írunk, amikor az első ilyen autók kifutnak a gyártósorról. Az Euro 3-mas norma esetében a két lambda szonda azt jelenti, hogy az egyik a katalizátor előtt, a másik a katalizátor után kap helyet. Egyébként, ha valakinek új lenne a kifejezés, a lambda szonda szabályozza a gépkocsi üzemanyag-ellátását, és a kipufogógázban lévő oxigén mennyiségét méri, melynek segítségével optimalizálni lehet a katalizátor szűrőképességét.
- Euro 4 (2005): 2005 januárjában már meg is érkezett az újabb szabvány, amely fontos változásokat hozott, hiszen ez szabta meg az 1 g/km-es széndioxid-kibocsátási határértéket (a dízeleknél 0,5 g/km), amely a mai napig érvényben van. Összehasonlításképp: ez a határérték 1992-ben 2,72 gramm volt, tehát a laikus számára is érzékelhető a különbség, valamint a fejlődés mértéke.
- Euro 5 (2009) és Euro 6 (2014): A 2009 szeptemberétől érvényben lévő Euro 5-ös és a 2014 szeptemberétől érvényes Euro 6-os kategóriáknál természetesen további szigorításokkal tették a kibocsátási értékeket ember- és környezetbarátabbá, de a 0,5 g/km és az 1 g/km-es értékeken itt már nem változtattak. Ezeknél az autóknál már olyan tiszta levegő jön ki, legalábbis a két évtizeddel ezelőttiekhez képest, hogy nem kell annyira félnünk, hogy bárkinek az egészségét maradandóan károsítanák.
A besorolás kihívásai és buktatói
Az ellenőrzés során kiderült, hogy az autót Dubajban helyezték először forgalomba, ahol környezetvédelmi szabályozás sajnos nincsen, így a valós besorolása Euro I volt, és a regisztrációs adó 3,2 millió forint lett volna. Ráadásul az sem könnyíti a dolgot, hogy sok hirdetésben rosszul adják meg az autók környezetvédelmi kategóriáját. Fontos tudni, hogy Németországban sok autóban utólagos DPF-et (dízel részecskeszűrőt) szereltek be, hogy például Euro3 helyett Euro4-es kategóriába kerüljön, és behajthasson a belvárosba.
Az Euro-normákról szóló vita hullámokat generált, különösen a behajtási korlátozások miatt. Németországban sok nagyvárosban behajtási korlátozások vannak: csak Euro4 vagy annál jobb besorolású autó hajthat be. Az Euro4-től felfelé minden autó „zöld behajtási engedélyt” kap, így az eladó számára mindegy, hogy Euro4, 5 vagy 6. Magyarországon viszont nem mindegy: Euro5-re alacsonyabb a regisztrációs adó, mint Euro4-re.
Vízügyi ágazat - Környezetvédelmi technikus
A 2017-es emissziós botrány is rávilágított a szabályozások fontosságára, melyben többek között a Volkswagen, az Audi és a Porsche is érintett volt. Óriási felháborodást váltott ki, ahogy az autógyártó óriások politikai befolyással próbáltak a határértékek alatt maradni, és ezt bizony ők is megérezték a pénzügyi jelentéseikben.
Az alvázszám szerepe és a gyári besorolás
Amikor autót vásárolunk, vagy akár csak ellenőriztetni szeretnénk a besorolást, az alvázszám kulcsfontosságú. Ez az a pont, ahol a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) az alvázszám alapján próbálja beazonosítani a gépjármű gyártási évét. Azért „próbálja”, mert nem mindig ugyanarra az eredményre jutnak, mint ami az autó külföldi dokumentumaiban szerepel. Először is mindenképpen konkrét alvázszám szükséges a kereséshez, általában nem elegendő a típus, évjárat és motor típus megadása, mert az irányadó dokumentum - az adott típus Magyar típusbizonyítványa - is egyértelműen egy mindig jól meghatározott alvázszám tartományra vonatkozik.
A típus magyar homologizációja során ebben a dokumentumban rögzítik az autó alapvető jellemzőit, így a környezetvédelem szempontjából fontos kibocsátási jellemzőket és a környezetvédelmi besorolási normát is, ha van ilyen. Fontos megjegyezni, hogy az itt rögzített adatokat a gyártó adja meg és ezek az adatok nem azonosak az időszakos környezetvédelmi vizsgálatokon (zöldkártya) mért adatokkal. A típusbizonyítványban a kibocsátási jellemzők g/km mértékegységben vannak megadva és emiatt nem csak a motortól, hanem az autótól is függnek. Érthető módon ugyanaz a motor teljesen más g/km mértékegységben megadott HC, NOx, CO értékeket mutat egy nagyobb, nehezebb, nagyobb légellenállású autóban. A zöldkártya vizsgálatokon általában csak a kipufogógázban jelenlévő különböző szennyező anyagok térfogat százalékát mérik, de nem a valós kibocsátást menet közben, ezért az itt használt mértékegység is más.
Mazda 6 kormánykapcsoló típusok
Amint említettük a típusbizonyítványban rögzítik még a környezetvédelmi besorolási normát is, amit szintén csak a gyártó adhat meg akkor, ha az autóval teljesítették a norma megadásához szükséges igen szigorúan ellenőrzött teszteket. A különböző, adó és egyéb rendelkezések értelmében viszont kizárólag az autó EREDETI besorolása a mérvadó, ezt módosítani utólag sajnos nem lehet, ezt az Importőr vállalat nem teheti meg. Ezt kizárólag a gyártó, vagy a hatóság (NKH) teheti meg. Nincs tudomásunk arról, hogy létezne-e Magyarországon olyan hatóság, vagy hatóság által elismert cég aki ilyen utólagos emisszió besorolást végezne. Az eredeti környezetvédelmi besorolást tudomásunk szerint még az sem befolyásolja, ha az autóba utólagosan a kibocsátást egyértelműen javító berendezést, pl. katalizátor, részecskeszűrő vagy egy fejlettebb motort szerelnek, mert ezekért az utólagos átalakításokért a gyártó nem tud felelősséget vállalni.
Külföldi import és a "kiskapuk"
Érdes kérdés az is, hogy egyes Amerikai piacra gyártott és Magyarországra magánimport útján került autók mi alapján kerülnek forgalomba, milyen környezetvédelmi minősítés alapján fizetnek ezek az autók után különböző adókat, stb. Ez azért vet fel kérdéseket, mert pl. a Mazda amerikai piacra szállított autói egyáltalán nem rendelkeznek Euro norma besorolással, csak bizonyos amerikai besorolásokkal. Az autók alvázszámai eltérnek az európai alvázszámokétól, vagyis az azonos típus európai és Magyar típusbizonyítványa ezekre az autókra nem érvényes. Tehát erre az alap dokumentumra a norma megállapításakor a magánimportot bonyolító cégek/tulajdonosok nem hivatkozhatnának.
Van azonban egy kiskapu: Példának okáért Németországban minden különösebb szenvedés nélkül üzembe helyezhetőek ezek a kocsik, és ha ott egyszer már forgalmit kap, akkor a magyar hatóságok annak alapján simán engedélyezik a behozatalt és forgalomba helyezést. Aki figyeli a híreket, annak ezek a kifejezések nem hatnak az újdonság erejével.
A Mazda általános környezetvédelmi teljesítménye
Hiába a Toyota a világ legnagyobb hibrid üzemű gépjármű gyártója, és hiába növekednek a Nissan elektromos típusa, a Leaf eladási adatai, az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) listáján ismét a Mazda márka végzett az élen, mint a leginkább üzemanyag takarékos típusok eladója az USA-ban. Az eladott autók üzemanyag felhasználási jellemzői alapján kialakított listán az előző évhez képest egy gallon üzemanyaggal fél mérföldet javított a Mazda. Ez a teljesítmény a modern Skyactiv technológiának köszönhető, mely a Mazda CX-5 modellekben is megtalálható, és hozzájárul a kedvező kibocsátási értékekhez.
Tapasztalatok a Mazda hátsó ülés szerelésével kapcsolatban
tags: #mazda #cx #5 #kornyezetvedelmi #besorolas