A Mazda 626 modellek környezetvédelmi besorolása és az EURO normák kihívásai

A környezetvédelmi besorolás körül felcsapó vita hullámokat generált, ami valós kihívások elé állítja az autótulajdonosokat. Látható, hogy tőlünk nyugatabbra (és keletre is) nem csak a fővárosok szigorították meg a behajtás feltételeit, hanem a nagyobb vidéki városok is. Akkor viszont jönnek majd a szigorítások. Arra próbálunk meg rájönni, hogy „mi lenne ha”. Megpróbáljuk végigszenvedni a tortúrát, hátha precedens lehet belőle, és talán másnak is jól jönnek az infók, és a tapasztalatok.

Az EURO normák eredete és a hazai besorolási rendszer

Az 1980-as évek második felében az Európai Unió jogelődjében, az úgynevezett Európai Gazdasági Közösségben is központi témává vált, hogy a gépjárművek károsanyag-kibocsátását valamilyen módon kategóriákba sorolják. Ugyanis már ekkortájt rájöttek a környezetvédők és a politikusok is, hogy az autók által kibocsátott szénmonoxid nemcsak az emberre, hanem a környezet számára is rendkívül káros. Így született meg az a döntés, hogy a forgalomba állított kocsiknak meg kell szabni károsanyag-kibocsátási határértékeket, és eszerint osztályokba kell kategorizálni őket.

A magyar jogban ez 0-tól 16-ig tartó osztályozást jelent, míg az Euro-normáknál 1 és 6 közötti számokkal találkozhatunk. Az Euro-normák esetében a 6 a legmodernebb, tehát a legjobb kibocsátással rendelkező autókat jelzi.

Környezetvédelmi osztályok magyarázata

• A 0-s kategóriába tartoznak a katalizátorral nem rendelkező, Otto-motoros járművek.
• Az 1-es kategória alatt a katalizátoros, de nem szabályozott keverékképzésű Otto-motoros autókat értjük.
• Ha már van katalizátor a kocsinkban, és szabályozott keverék-képzésű, akkor azt a 2-es számmal fogják jelezni a hatóságok.
• A dízel Euro 1-es autók a 3-mas, az Euro 2-es benzines és dízel autók a 4-es kategóriába kerülnek.
• Az 5-ös osztályzat a gázüzemű, illetve az elektromos meghajtású, valamint a hibrid kocsikra vonatkozik, ezen belül 4 alkategóriát különböztetnek meg az illetékes szervek és joghatóságok.
• Az Euro 3-mas kedvenceink típustól függően 6-os, 7-es, 8-as osztályzást kaphatnak.
• Az Euro 4-esek 9-es, 10-es vagy 11-es számmal jelölhetők.
• A 12-es szám arra utal, hogy autónk már viszonylag új (Euro 5-ös).
• Ez így van a 13-mas kategória esetében is, melybe az OBD-rendszerrel ellátott dízel járművek tartoznak.
• Az Euro 5-ösök károsanyag-kibocsátását a 14-es osztályzattal jelzik a forgalmi engedélyben, míg a jelenleg legmodernebb, Euro 6-os autók a 15-ös és a 16-os kategóriába tartozhatnak.

Az Európai Unió által meghatározott normák, ahogy az idő halad előre, egyre szigorúbbak lesznek, tehát minél nagyobb a szám, annál jobb a gépjármű károsanyag-kibocsátása, és annál szigorúbb előírásoknak kell megfelelnie. A széndioxid-kibocsátás mellett nagy figyelmet szentelnek a szén-monoxid, a szénhidrogének, valamint a szálló porok határértékeinek megállapítására.

A Mazda 626 generációi és a környezetvédelmi kihívások

A Mazda 626 egy népszerű autómodell volt, melynek különböző generációi és motorváltozatai léteztek. Ez a cikk a Mazda 626 GD dízel változatának műszaki adatait, valamint a környezetvédelmi besorolással kapcsolatos információkat foglalja össze. Az alábbiakban bemutatjuk a Mazda 626 különböző generációit az évek során:

Youngtimer Mazda Xedos 6 restaurálása

1. 1980: CB2 (1. Facelift) bemutatása, CB2 helyett.
2. 1982: A Mazda 626 gyártása leállt.
3. 1987: GD/GV bemutatása, GC helyett.
4. 1992: GE bemutatása, GD/GV helyett.
5. 1997: GF/GW bemutatása, GE helyett.
6. 1999: GF/GW (1. Facelift)

A típust 1989-ben kezdték el gyártani, majd 1991-ben megszűnt a GD modell gyártása. Érdekesen alakult a Mazdánál innen a típus sorsa, mert a GD kombi változatának (GV kód) gyártása nem szűnt meg. A modellváltáskor a következő GE szériának nem készült kombi változata, ezért a régi GV 1996-ig gyártásban maradt.

Az idősebb Mazda 626 modellek besorolása: esettanulmány

Itt állunk egy eddig zöld matricás, 20 éves, hengerenkénti befecskendezéses, hármas hatású katalizátoros autóval. Eddig 02 kategóriában futott, de most, mivel 20 éves, nem fogja alanyi jogon megkapni a zöld matricát, mert híre sem volt ’90-ben az EURO szabályozásnak. Hazánkban 1991-ben kezdődött a márka árusítása, így ezek a személyautók már nem kerültek forgalomba, csak egy „teher” változat volt elérhető, ami a személy változatéval teljesen megegyező szerkezetű volt. Ekkor jött a gondolat, esetleg van lehetőség arra, hogy a típus rendelkezzen EURO 2 besorolással, hiszen árusították 1992 után is.

Annyit tudtunk már, hogy a besorolás alapja a kocsi típusbizonyítványa. Ennek meg kell lennie a Forgalmazónál, úgyhogy összeszedtük magunkat és felhívtuk a Mazda Motor Hungaryt.

Kérdések a Mazda Motor Hungary-hez

A megkeresés a következő problémára fókuszált: Hazánk fővárosában is bevezették az EURO 2 környezetvédelmi norma alatti gépjárművek behajtásának korlátozását. A magyar törvényhozók tájékozatlansága, és a rendelet egyszerűsége miatt bizonyos gépkocsik homály zónába kerültek. A rendelkezés egyértelműen az EURO 2 norma bevezetésénél 1996 húz vonalat, és egyben ez a besorolásra is jellemző.

Az EURO 2 norma életbeléptetése előtt is kerültek forgalomba a nagyobb gyártók részéről, így a Mazda gyáraiból is olyan technológiájú gépkocsik, amelyek már képesek voltak azok teljesítésére, ahogy ez bevett gyakorlat manapság is. Képbe került egy hasonló cipőben járó gépkocsi is, amely egy 1990-es gyártású, svájci piacos, tehát eleve csökkentett károsanyag-kibocsátással forgalomba hozott modell. A széria (GV) további érdekessége, hogy mivel az utódmodell (GE) nem rendelkezett kombi változattal, ezért a korábbi modell maradt gyártásban egészen 1996 végéig, amikor már életbe lépett az EURO 2, így elméletileg adott a lehetőség a norma teljesítésére.

Mazda 6 kormánykapcsoló típusok

Tudomásunk van róla, hogy bevált módszer volt a hasonló korú és technológiájú típusok esetében az ECU átprogramozása oly módon, hogy az autó hozza a kívánt értékeket, ezért az azonosítás csak egyedi azonosítók alapján történhet meg.

• Típus: Mazda 626 Station Wagon
• Gyártási év: 1990
• Motorkód: FE...
• Alvázszám: JMZGV...

A Mazda Motor Hungary válasza és a besorolás mechanizmusa

Másnap megjött a válaszuk, amiből sok mindenre fény derült, többek között a kocsi várható szereplésére is egy képzeletbeli újra besoroláson. Engedjék meg, hogy tájékoztassuk, hogy egy ügyfélmegkeresés után hogyan lehetséges egy konkrét autó környezetvédelmi besorolási normájának ellenőrzése. Először is mindenképpen konkrét alvázszám szükséges a kereséshez, általában nem elegendő a típus, évjárat és motor típus megadása, mert az irányadó dokumentum - az adott típus Magyar típusbizonyítványa - is egyértelműen egy mindig jól meghatározott alvázszám tartományra vonatkozik.

A Magyar piacon hivatalosan forgalmazott modellek szinte mindegyike rendelkezik Magyar típusbizonyítvánnyal, amit jelenleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság ad ki. A típus magyar homologizációja során ebben a dokumentumban rögzítik az autó alapvető jellemzőit, így a környezetvédelem szempontjából fontos kibocsátási jellemzőket és a környezetvédelmi besorolási normát is, ha van ilyen. Itt mindenképpen meg kell azt jegyezni, hogy az itt rögzített adatokat a gyártó adja meg, és ezek az adatok nem azonosak az időszakos környezetvédelmi vizsgálatokon (zöldkártya) mért adatokkal.

A típusbizonyítványban a kibocsátási jellemzők g/km mértékegységben vannak megadva, és emiatt nem csak a motortól, hanem az autótól is függnek. Érthető módon ugyanaz a motor teljesen más g/km mértékegységben megadott HC, NOx, CO értékeket mutat egy nagyobb, nehezebb, nagyobb légellenállású autóban. A zöldkártya vizsgálatokon általában csak a kipufogógázban jelenlévő különböző szennyező anyagok térfogat százalékát mérik, de nem a valós kibocsátást menet közben, ezért az itt használt mértékegység is más. Ebből következik, hogy a típusbizonyítványban megadott adatok mindig az adott autóra és nem csak annak motorjára vonatkoznak az autó eredeti állapotában (eredeti karosszéria, eredetivel azonos méretű gumik, stb.).

A típusbizonyítványban rögzítik még a környezetvédelmi besorolási normát is, amit szintén csak a gyártó adhat meg akkor, ha az autóval teljesítették a norma megadásához szükséges igen szigorúan ellenőrzött teszteket. Ilyen norma az Ön által is említett EURO 1, 2, 3..stb. Ezeket az EURO normákat 1992 júliusától kezdték használni a gyártók, vagyis kb. ettől az időponttól rendelkeznek az autók ilyen besorolással. A levélben említett autó 1990-es gyártású, vagyis ez a típus egyáltalán nem rendelkezik EURO besorolási normával.

Tapasztalatok a Mazda hátsó ülés szerelésével kapcsolatban

A típusbizonyítványból viszont kiderülhet, hogy az adott típusnak pontosan milyen kibocsátási értékei vannak, és a mellékelt táblázat szerint besorolható lenne az autó. Ezek értelmében az autó ugyan valóban tudná teljesíteni akár az EURO 2 normát is, de erre az adott alvázszámú autót a gyártó nem minősítette - nem is minősíthette, mert a gyártás pillanatában maga norma és a határértékek nem voltak ismertek. A különböző, adó és egyéb rendelkezések értelmében viszont kizárólag az autó EREDETI besorolása a mérvadó, ezt módosítani utólag sajnos nem lehet, ezt az Importőr vállalat nem teheti meg. Ezt kizárólag a gyártó, vagy a hatóság (NKH) teheti meg. Nincs tudomásunk arról, hogy létezne-e Magyarországon olyan hatóság, vagy hatóság által elismert cég, aki ilyen utólagos emisszió besorolást végezne. Az eredeti környezetvédelmi besorolást tudomásunk szerint még az sem befolyásolja, ha az autóba utólagosan a kibocsátást egyértelműen javító berendezést, pl. katalizátor, részecskeszűrő vagy egy fejlettebb motort szerelnek, mert ezekért az utólagos átalakításokért a gyártó nem tud felelősséget vállalni.

A Közlekedési Főfelügyelet által kiadott 200-4443 számú típusbizonyítványa alapján, amely ugyan nem teljesen erre a típusra vonatkozik, hanem ennek a típusnak a haszonjármű változatára, a kibocsátási értékek a következők: CO-0,66 g/km, THC-0,056 g/km, NOx-0,113 g/km. Az adatok alapján az autó valószínűleg tudná teljesíteni az EURO 2 környezetvédelmi normát az EREDETI KIVITELÉBEN, tökéletes műszaki állapotban, átalakítások nélkül, de még egyszer hangsúlyozni szeretnénk, hogy ez nem tekinthető egy hivatalos minősítésnek.

Lehetséges megoldások és kiskapuk

Érdes kérdés az is, hogy egyes Amerikai piacra gyártott és Magyarországra magánimport útján került autók mi alapján kerülnek forgalomba, milyen környezetvédelmi minősítés alapján fizetnek ezek az autók után különböző adókat. Ez azért vet fel kérdéseket, mert pl. a Mazda amerikai piacra szállított autói egyáltalán nem rendelkeznek EURO norma besorolással, csak bizonyos amerikai besorolásokkal.

Az autók alvázszámai eltérnek az európai alvázszámokétól, vagyis az azonos típus európai és Magyar típusbizonyítványa ezekre az autókra nem érvényes. Tehát erre az alap dokumentumra a norma megállapításakor a magánimportot bonyolító cégek/tulajdonosok nem hivatkozhatnának.

TÜV NORD-KTI és az egyedi minősítés

Az alap állás, hogy a TÜV NORD-KTI elismerten alkalmas gépjárművek környezetvédelmi besorolásának elvégzésére. Típusbizonyítványt kiállítani ugyan csak az NKH jogosult, azonban egy műszaki vizsgán EL KELL ismerjék a TÜV által kiállított okiratot. Ez természetesen csak egyetlen kocsira érvényes, nem az adott típusra. Egy ilyen minősítés ára körülbelül 150 ezer Forint, ami relatíve nem is sok, mindenesetre lényegesen olcsóbb, mint bármilyen más, a hivatalos zöld plakett megszerzésére feltételezhetően alkalmas kocsi megvásárlása.

Egy barátunk elmesélte a következő esetet: „Nem is olyan rég vittünk egy 1992-es Mazda Xedos 6-ost műszakiztatni. Ott is lejebb akarták sorolni a kocsit, majd egy új forgalmi elkészítése révén - aminek költsége a tulajt terheli - mégis megkapta a kocsi a zöld plakettet. Nyilván ez azt jelenti, hogy a modell típusbizonyítványában szerepel az EURO2 minősítés, hajlott kora ellenére.”

A német "kiskapu"

Hallottunk még valami érdekeset az amerikai, esetleg japán piacos kocsikkal kapcsolatban - amit a Mazda Forgalmazója vetett fel. Az igaz ugyan, hogy típusbizonyítványt csak és kizárólag a gyártó felhatalmazottja kérhet egy kocsira, és így nyilván egy nem az európai piacon forgalmazandó autó így hazánkban hivatalosan nem is helyezhető forgalomba - magyar típusbizonyítvány hiányában. Van azonban egy kiskapu. Példának okáért Németországban minden különösebb szenvedés nélkül üzembe helyezhetőek ezek a kocsik, és ha ott egyszer már forgalmit kap, akkor a magyar hatóságok annak alapján simán engedélyezik a behozatalt és forgalomba helyezést.

Mazda 626 GD Motorok és Műszaki Adatok

Az alábbi táblázat összefoglalja a Mazda 626 GD modell néhány fontosabb műszaki adatát, beleértve a dízel és benzin motorokat, teljesítményüket, kapacitásukat és kombinált fogyasztásukat.

Az EURO normák időbeli fejlődése és technológiai követelményei

Az Euro 1 szabvány az 1992-ben forgalomba állított autókra vonatkozik, ekkor kötötték ki először, hogy legalább szabályozatlan vagy oxidációs katalizátorral kell ellátni a gépjárművet. Az 1996 utáni autóknak az Euro 2-es normának kellett megfelelniük, ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy három utas lambda szondával ellátott katalizátorral kellett felszerelni a járművet.

Ezt az Euro 3-nál két darab lambda szondára növelték, éppen 2000-et írunk, amikor az első ilyen autók kifutnak a gyártósorról. Egyébként, ha valakinek új lenne a kifejezés, a lambda szonda szabályozza a gépkocsi üzemanyag-ellátását, és a kipufogógázban lévő oxigén mennyiségét méri, melynek segítségével optimalizálni lehet a katalizátor szűrőképességét. Az Euro 3-mas norma esetében a két lambda szonda azt jelenti, hogy az egyik a katalizátor előtt, a másik a katalizátor után kap helyet.

2005 januárjában már meg is érkezett az újabb szabvány, amely fontos változásokat hozott, hiszen ez szabta meg az 1 g/km-es széndioxid-kibocsátási határértéket (a dízeleknél 0,5 g/km), amely a mai napig érvényben van. Összehasonlításképp: ez a határérték 1992-ben 2,72 gramm volt, tehát a laikus számára is érzékelhető a különbség, valamint a fejlődés mértéke.

A 2009 szeptemberétől érvényben lévő Euro 5-ös és a 2014 szeptemberétől érvényes Euro 6-os kategóriáknál természetesen további szigorításokkal tették a kibocsátási értékeket ember- és környezetbarátabbá, de a 0,5 g/km és az 1 g/km-es értékeken itt már nem változtattak. Ezeknél az autóknál már olyan tiszta levegő jön ki, legalábbis a két évtizeddel ezelőttiekhez képest, hogy nem kell annyira félnünk, hogy bárkinek az egészségét maradandóan károsítanák.

Az Euro-normák azonban az elmúlt években legtöbbször nem környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetéseken kerültek elő, hanem a használtautó vásárlásán gondolkozók társalgásai során. Láthatjuk tehát, hogy több szempontból is érdemes jobb határértékekkel rendelkező autókat venni: egyrészt ugyanis egy jobb helyet teremthetünk a jövő generációi számára, másrészt a pénztárca is kevésbé bánja, ha autóvásárlásnál kicsit odafigyelünk ezekre az értékekre. És bár az újabb általában drágábbat is jelent, akinek ezek a szempontok fontosak, az mérlegelni fog, hiszen akár egy szmogriadó esetén is előfordulhat, hogy bizonyos Euro-szintek alatti kocsikat átmenetileg kivonnak a forgalomból, így pedig ez a veszély is könnyen kikerülhető.

tags: #mazda #626 #gf #kornyezetvedelmi #besorolasa

• Katonai Műszaki Dokumentáció
• Mikor és miért fontos a nyári gumi váltás?
• Részletes áttekintés a Toyota Aurisról
• Eladó Kawasaki ER-6n felni
• Optimális ablaktörlő működés