A magyarországi forgalomba helyezés jelentése és folyamata

A külföldről behozott gépjárművek hazai forgalomba helyezése egy összetett folyamat, amely számos lépést és adminisztratív teendőt foglal magában. Az első hazai forgalomba helyezés azt a folyamatot jelenti, amikor egy külföldről behozott járművet először regisztrálnak és helyeznek forgalomba Magyarországon.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mi a pontos folyamata egy külföldről származó gépjármű magyarországi forgalomba helyezésének, mik az ügyintézés lépései és milyen dokumentumok szükségesek ehhez. A teljes ügyintézés eléggé komplex, összetett folyamat és sok bosszúságot okozhat annak aki nem tudja pontosan, hogy milyen dokumentumok kellenek ehhez.

2017-ben az EU-ban 10,05 millió autó került forgalomba helyezésre, ez a szám 8,2 százalékkal kisebb, mint az előző évben. Érdekes adat, hogy ezzel szemben hazánkban a tavalyi évben 17,6 százalékkal nőtt a gépkocsik forgalomba helyezésének száma.

Általános követelmények és jogi háttér

Első lépésként fontos tisztázni, hogy a forgalomba helyezés kérelmét a jármű tulajdonosa, vagy az általa közokiratba, vagy teljes bizonyító erővel bíró magánokiratba adott meghatalmazással megbízott személy jogosult benyújtani a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához - mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 42. § (2) bekezdése alapján a forgalomba helyezés akkor történhet meg, ha a tulajdonjog megszerzését igazolták, tehát szükséges egy adásvételi szerződés - hangsúlyozta dr. Fekete Klaudia.

Porsche Biztosító Magyarország

Továbbá akkor, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét vagy a gépjármű-felelősségbiztosítás alóli mentességet igazolták, vagy a regisztrációs adóról szóló törvény hatálya alá tartozó járművek esetében a vámhatóság adatbázisában a regisztrációs adó megfizetésének megtörténtét a közlekedési igazgatási hatóság elektronikus úton ellenőrizte.

Valamint: a közlekedési hatóság a járműre forgalomba helyezési engedélyt adott ki, megállapította a jármű műszaki adatait és műszaki alkalmasságát, és a jármű üzemben tartója Magyarország területén rendelkezik lakcímmel vagy székhellyel (telephellyel).

Cégek esetében a közlekedési igazgatási hatóság elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg a cégnyilvántartásból az alábbi adatokat: gazdasági társaság képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy az ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintája, a gazdasági társaság cégkivonata (ha az a kérelem elbírálásához szükséges, és az érintett gazdasági társaság az iratot a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza). Emellett azonban szükséges még a cég ügyintézőjének az eljárási jogosultságát alátámasztó okiratok bemutatására is.

Külföldi járművek magyarországi forgalomba helyezése

A külföldről behozott autók forgalomba helyezéséhez a műszaki vizsga érvényességétől függően szükség van egy műszaki szemlére vagy sok esetben egy műszaki vizsgára is. Az itthoni ügyintézés első lépése, amikor meg kell jelenned a lefoglalt időpontban az autóval együtt a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál. Az NKH megvizsgálja a járművet, hogy megfelel-e a törvényben meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi feltételeknek.

A külföldi autóvásárlás előnyei közé tartozik a szélesebb választék, gyakran kedvezőbb árak, és a jobb felszereltség. A külföldi autóvásárlás első lépése a megfelelő jármű kiválasztása és a vásárlási folyamat lebonyolítása. A megvásárolt autót haza kell szállítani, ami történhet saját lábon vagy szállító jármű segítségével.

Gépjármű forgalomba helyezés árak

Fő lépések külföldi jármű esetén

Származás-ellenőrzés: Harmadik országból belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű esetén a forgalomba helyezés további feltétele a jármű származás-ellenőrzése, illetve, hogy a jármű jogi helyzetének tisztázása megtörténjen. A származás-ellenőrzés elvégzését követően a forgalmi engedély hiányában is forgalomba helyezhető a jármű. A származás ellenőrzésre akkor van szükség, ha az autó az Európai Unión kívüli országból származik vagy ha az Unión belülről származó gépjármű külföldi forgalmi engedélye nem áll rendelkezésre. A származás-ellenőrzés kezdeményezése a közlekedési igazgatási hatóságnál származás-ellenőrzési nyilvántartásba vétellel valósul meg. Ehhez az ügyfélnek igazolnia kell a tulajdonjog megszerzését, a külföldi forgalmi engedélyben szereplő adatokat.
Eredetiségvizsgálat: Előzetes eredetiségvizsgálatát elvégezzék, valamint a jármű külföldi forgalmi engedélyében szereplő adatokat igazolják. Az eredetiség vizsgálat során megállapítják, hogy a jármű alvázszáma és motorszáma eredeti-e, illetve megegyezik-e a forgalmi okmányokban szereplő adatokkal. Készítenek fotókat a járműről ami elérhető lesz a központi jármű lekérdező rendszerben valamint rétegvastagság mérő műszerrel átvizsgálják az autó fényezését. Ezzel megállapítják azt, hogy korábbi sérülés kapcsán volt-e javítva vagy gyári fényezésű-e. Az eredetiség vizsgálat lehet a forgalomba helyezés első lépése, de elvégeztethető a műszaki vizsga után is. Eredetiségvizsgálat minden autó számára kötelező. Lehet belföldi vagy külföldi.
Műszaki vizsga / Honosítás: Az első magyarországi forgalomba helyezés egy komoly része a műszaki vizsga vagy érvényes külföldi műszaki vizsga esetén honosítás, amit a Közlekedési Felügyelet vizsgaállomásain végeznek el. Ha az EU-ból hozod be autót, és még érvényes műszaki vizsgával rendelkezik akkor a külföldi műszaki vizsgalapot elfogadják, mint igazolást a műszaki vizsga meglétéről. Ha nincs érvényes műszaki vizsgád, nem az EU-ból származik az autó, vagy a Nemzeti Közlekedési Hatóság úgy rendelkezik, hogy le kell vizsgáztatnod, akkor másik irányt vesznek a dolgok. Ebben az esetben megtagadhatják az ügymenet lefolytatását és az autó nem kaphatja meg a magyar papírokat és a rendszámot. Egyedi forgalomba helyezési eljárást kell ilyen esetekben végezni, amely egy szigorított műszaki vizsgának felel meg, és amelyhez külön időpontot kell kérni. Abban az esetben, ha érvényes műszaki vizsgával rendelkezik a jármű, de hamarosan lejár, akkor egy részletes műszaki ellenőrzést is elvégeznek rajta.
Regisztrációs adó: Magyarországon regisztrációs adót kell fizetni a külföldről származó gépjárművek hazai forgalomba helyezése esetén. Az adót annak kell megfizetni, aki az adásvételi szerződésben új tulajdonosként, tehát vevőként szerepel. A regisztrációs adó kivetéséhez kérelmet kell benyújtani a NAV Adó- és Vámigazgatóságához valamint VPID számot kell igényelni ha az ügyfélnek még nincs ilyen vámhivatali azonosító száma. Miután a NAV megállapította a fizetendő regisztrációs adó mértéket, határozatot állít ki róla. A legfontosabb és legköltségesebb lépéséhez érkeztél a külföldi autó forgalomba helyezésének. Ez a regisztrációs adó befizetés, amit a NAV-nak kell befizetni. Ilyenkor a NAV ellenőrzi, hogy van-e bármilyen adótartozásod.
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás: Az okmányirodai ügyintézés előtt meg kell kötni a kötelező felelősség biztosítást. Sokan nem tudják, hogy ezt rendszám nélkül is meg lehet kötni. Rendszám hiányában az alvázszám lesz az autó azonosítója. Az élő biztosításról szóló ajánlatot be kell majd mutatni az okmányirodai ügyintézés során. Ennek hiányában nem lehet forgalomba helyezni a gépjárművet. Az utolsó lépés előtt még egy kötelező biztosítást kell kötnöd, ugyanis e nélkül nem kaphat rendszámot az autó. Ezt bármelyik biztosítónál megkötheted. Mivel nincs még rendszáma az autónak, ezért az alvázszámra kell kötni a biztosítást.
Okmányirodai ügyintézés: A forgalomba helyezés utolsó lépése az okmányirodai ügyintézés. Itt kapja meg a jármű a magyar forgalmi okmányokat, azaz a forgalmi engedélyt, törzskönyvet és a rendszámtáblát. Ezután időpontot foglalsz a kormányablaknál autóátiratásra. Ehhez Ügyfélkapu regisztráció szükséges. A megye és város kiválasztása után az ügykört kell kiválasztanod. Most következnek a fent felsorolt dokumentumok bemutatása. Ehhez mindre szükséged van ahhoz, hogy a kormányablaknál megtörténjen az átiratás.

Amikor nincs forgalmi engedély

A származás-ellenőrzés elvégzését követően a forgalmi engedély hiányában is forgalomba helyezhető a jármű az alábbi esetekben - ismertette a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ha a más EGT-államból behozott használt jármű forgalomba helyezése során nem áll rendelkezésre a nem harmonizált forgalmi engedély eredeti vagy a kiállító hatóság által hitelesített másolati példánya, de az ügyfél csatolja a kiállító hatóság által a jármű nyilvántartott adatairól kiállított igazolást, vagy a harmonizált forgalmi engedély I. és II. részből áll, és a II. rész hiányzik.
Továbbá: a jármű azért nem rendelkezik forgalmi engedéllyel, mert a származási országban forgalomba helyezésre nem kötelezett.
Valamint: a járművet hatósági árverés, hatósági vagy bírósági határozat útján szerezték meg és a jármű forgalmi engedéllyel nem rendelkezik.

Ideiglenes forgalomban tartás

A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű forgalomba helyezéséig, valamint egyéb olyan járművek esetében, amelyek forgalomba helyezése nem indokolt, a jármű ideiglenes forgalomban tartása engedélyezhető, ha az ügyfél a tulajdonjog megszerzését, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét és a jármű műszaki alkalmasságát igazolta. A jármű ideiglenes forgalomban tartásának engedélyezése az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával valósul meg.

Költségek és díjak

Számtalan költséged keletkezik, ha külföldről hozol autót. Ezek mértéke szinte minden autóra egyedi, de összegyűjtöttük neked, hogy nagyságrendileg mire számíts. A forgalomba helyezés árak és költségek úgy tűnik nem emelkednek, de nézzük is miből tevődnek össze. Az illeték megfizetésén felül még jó pár tétellel kell számolni, mire világossá válnak a forgalomba helyezés 2023-2024 évi árak és költségek.

Vagyonszerzési illeték

A forgalomba helyezéshez kapcsolódó kiadások jelentős részét a vagyonszerzési illeték teszi ki, amit az állam ró ki az autó tulajdonosára. Az átíráskor illetéket kell fizetni, melynek nagysága a jármű korától és teljesítményétől függ. A vagyonszerzési illetéket az autók motorteljesítménye és kora határozza meg. A legfelső sávba az új és a maximum 3 éves autók tartoznak 120 kilowattnál erősebb motorral, a legnagyobb kedvezmény a 8 év feletti és legfeljebb 40 kW-os autókra jár.

miért válassza a Mitsubishi klímaberendezéseket?

Furcsa lehet kilowattokról olvasni, hiszen a legtöbben lóerőben tartjuk nyilván az autók teljesítményét, lóerőben tudunk kalkulálni. De az állam az egzakt mértékegységekkel számol, ami ebben az esetben a kilowatt. Az autógyártók mindkettőt megadják, a lóerők számát 1,36-tal elosztva megkapjuk a motor teljesítményét kilowattban. Tehát 136 lóerő kereken 100 kilowatt. Például a 130 lóerős dízel Peugeot 308 kombi motorja 96 kilowattos. Szerencséje van a nem hibrid Nissan X-Trail vevőinek, mert a 120 kilowattos (163 lóerős) motorral 12 000 forinttal kevesebbet kell kifizetni, mintha az autó csak egyetlen kilowattal erősebb volna, és átcsúszna a magasabb sávba.

Regisztrációs adó

A regisztrációs adó költsége az alábbiaktól függ:

Paraméter	Leírás
Motor típusa	benzin, dízel, hibrid, elektromos
Motor mérete	cm3
Első forgalomba helyezés dátuma	Az autó kora
Környezetvédelmi besorolás	Euro 2-3-4-5

Regisztrációs adót kell fizetni saját tulajdon külföldről való hazahozatalakor illetve minden olyan gépjármű esetében ami még nem volt magyarországi forgalomban regisztrálva. Minél magasabb a hengerűrtartalom és alacsonyabb a környezetvédelmi kategória, annál több adót kell fizetned.

Nem kell regisztrációs adót fizetned a környezetkímélő autók után. Ide tartoznak a követségi, diplomáciai autók és a Z-s rendszámú gépjárművek, pl. Egyéb törvényben vagy nemzetközi szerződésben meghatározott adómentesség esetén.

Vám és ÁFA (EU-n kívüli járművek esetén)

A vámeljárás keretén belül a külföldről származó használt autókra vámot és áfát kell fizetni abban az esetben, ha azok nem az EU valamely tagországából származnak, tehát Svájcból vagy az Egyesült Királyságból származó gépjárműveket a határon vámkezeltetni szükséges. A vám és az ÁFA mértéke jelenleg 10 és 27%. EU területén kívülről érkező járműveknél jóval magasabb költségre kell számítanod. 2021 óta az Egyesült Királyság már nem az EU része, ezért az innen származó autók is ebbe a kategóriába tartoznak. Ha az autó származási helye az Európai Unión kívül van, akkor regisztrációs adót (10%), vámot és áfát (27%) is fizetni kell forgalomba helyezéskor.

Praktikus tipp lehet, hogy ha EU-n kívülről behozott járművet szeretnél forgalomba helyezni, akkor a vámkezelést bármelyik EU-s országban elvégezheted. A vám mellett ugye ÁFÁ-t is kell fizetned és ez Magyarországon a legmagasabb az egész unióban, mert 27%. Ha bármelyik másik országban végzik a vám eljárást azzal csak nyersz, mert akkor az ÁFA kevesebb lesz.

Egyéb költségek

Új forgalmi engedély: 6000 Ft
Új törzskönyv: 6000 Ft
Rendszámtábla: Sorozatrendszám esetén a rendszámtábla párjáért 8000 helyett 11 475 Ft-ot kell fizetni 2025. február 1-től.
Műszaki vizsga: Drágult a műszaki vizsgáztatás is, a forgalomba helyezési költségekből 16 290 helyett 26 700 Ft jut erre a tételre idén február 1-től. Számolni kell a műszaki vizsga díjával (ennek mértéke függ attól, hogy van-e érvényes TÜV vizsga az autón).
Banki illeték: +1.100 Ft.
Eredetvizsga: Az eredetvizsga költsége cm3 függő.

Fontos megfontolások és buktatók

Az elmúlt 12 évben rengeteg ügyfelünk volt. Próbáltuk összegyűjteni azokat a sorozatos buktatókat, amikbe sajnos mások már belefutottak.

NAV tartozás: Amennyiben 10.000 Ft-ot meghaladó adótartozásod van, a hivatal visszatartja a hátralék rendezéséig a gépjármű okmányait. Ez cég és magányszemély esetén is érvényes.
Kétnyelvű adás-vételi szerződés: Külföldi autóvásárlásnál mindenképpen a Kétnyelvű adás-vételi szerződést kell használni, mert a magyarországon történő honosításhoz annak pontos és teljes kitöltése elengedhetetlen a sikeres ügyintézéshez.
Számla: Amennyiben nem magánszemélytől, hanem cégtől (a kereskedő is cég) vásárolsz autót, úgy feltétlen kérj számlát, mivel azt csatolni kell az itthoni ügyintézéshez (a számla hiánya esetén nem lehet a regisztrációs adó ügyintézését lefolytatni).
TÜV vizsga: Nagy kockázatot vállalnak akik érvényes műszaki vizsga nélkül hoznak be autót saját használatra. Egyrészt kétséges, hogy hazaérnek-e az autóval, másrészt itthon szembesülnek a várható javítási és alkatrészek költségekkel. Ezért azt javasoljuk, hogy kint, még a megvétel előtt az első TÜV vizsgaállomásra vidd be az autót (nézesd át, utána dönts a vételről, mérlegelj), így nem érnek idehaza senkit sem meglepetések. Hogy ne érjen meglepetés és az autó állapota indokolja, érdemes előbb szakszervizben leellenőriztetni és szükség esetén megjavíttatni az autót.
P rendszám: Abban az esetben, ha P rendszámmal hozod az autót, akkor a fent leírtakkal rizikózol.
Okmányok nélkül: Megkülönböztetünk két esetet. Az egyik esetben szalonautókról beszélünk, amíg a másik esetben használt gépjárművek okmányok nélküli hirdetését látjuk. Amennyiben valóban nem rendelkezik a gépjármű semmilyen okmányokkal nem érdemes vele foglalkozni.
Forgalomból ideiglenesen kivont: Lehet venni forgalomból ideiglenesen kivont járművet, amihez viszont szükség lesz az összes okmányra a későbbi forgalomba helyezéshez. Van olyan eset is, amikor ideiglenesen kivonják a járművet a forgalomból (nem rendelkezik rendszámmal) bár van az autón érvényes TÜV vizsga.

Új autók üzembe helyezése

Miután már kiválasztotta azt a külföldi járművet, amelyet meg kíván vásárolni és esetleg már az adásvételi szerződés megkötése is megtörtént, az alábbi folyamat során kerül sor a jármű magyarországi forgalomba helyezésére. Egy új autó önmagában csak szoborként értelmezhető tárgy volna, ha nem vehetne részt a közúti forgalomban. Ezúttal az üzembe helyezés lépéseit járjuk körül, és a forgalomba helyezés, az új autók rendszámozásának költségeit vesszük sorra. Ügyfeleink az új autó megvásárlásakor aláírt szerződésben előre láthatják a várható kiadásokat, így az autó vételárán felül a forgalomba helyezési költségeket is.

Fontos lépések

Nullrevízió: Fontos lépés a forgalomba helyezésben az úgynevezett nullrevízió is. Márkaszervizeink szakemberei ezzel az átvizsgálással műszaki oldalról ellenőrzik a vadonatúj autó működését, mielőtt ügyfeleink használnák őket.
Homologizáció (WVTA): Legtöbbször a CarNet autószalonjaiban megvásárolható autókra az európai importőr, illetve a gyártó megszerzi az európai forgalmazási engedélyt, amit homologizációnak is hívnak. A WVTA a Whole Vehicle Type Approval rövidítése, ennek meglétével nagyban leegyszerűsödik a hazai forgalomba helyezés. A legtöbb új autóra a hazai vezérképviselet kiváltja az Általános Forgalombahelyezési Engedélyt (ÁFE). Az ÁFE meglétével leegyszerűsödik a forgalomba helyezés, a kevesebb bürokratikus feladat hozzájárul az autó gyorsabb átadásához ügyfeleinknek.

Lényeges apróságok az átadás előtt

Egy nullkilométeres autó csak a megfelelő felkészítéssel adható át első gazdájának. Az üzembe helyezési díj része az autó átadás előtti dekonzerválása is. A fóliák és más védőanyagok a szállítás során óvják az autót a sós tengeri pára korróziós hatásaitól, a vasúti kocsik rozsdás fékporától és más szennyeződésektől. Ám egy új autó csak alapos tisztítás után és a konzerváló viaszok, a védőfóliák, a takaróelemek és azok ragasztónyomainak eltávolításával ragyoghat valódi szépségében szalonjaink újautó-átadójában.

Az átadást megelőző teendők közé tartozik a szállítási sajátosságok korrekciója, amit szintén az üzembe helyezési költség fedez. Ennek része az autó folyadékokkal való feltöltése, ideértve az ablakmosó tartályt, de a kötelező tartozékok behelyezése is beletartozik, hogy ügyfeleink biztonságban induljanak útnak az eladásjelző háromszög, a láthatósági mellény és az elsősegélycsomag birtokában. Az apróságok egyike a gumiabroncsok helyes légnyomásának beállítása is, mert több autógyártó is 3,5-4 barra fújt nyomással indítja útnak az autókat. Ez a szállítás idejére optimális, de a használatba vételt követően az autó rázásában, fokozott gumikopásban és ami a legfontosabb, hosszabb féktávolságban nyilvánulna meg.

A forgalomba helyezési költségek egy részét az üzemanyag teszi ki, amit márkakereskedéseink munkatársai tankolnak a járművekbe.

Modellspecifikus különbségek

Legtöbbször az üzembe helyezési díj egy átalányösszeg, de arra is lehet példa, hogy érvényesülnek benne a modellspecifikus különbségek. Nem egyforma ugyanis a ráfordítás, ami lehetővé teszi egy új személyautó forgalomba helyezését. Egy adott márka kínálatán belül vannak fejlettebb, bonyolultabb autók, amelyekkel a márkaszervizek munkatársai csak több képzés, nagyobb ráfordítás árán foglalkozhatnak. A munkatársak képzése kétszer kerül pénzbe a márkakereskedőknek: egyszer a tanfolyamok díjával, egyszer a munkatársak kiesésével ügyfeleink kiszolgálásban.

Példának okáért a fejlettebb elektronikai rendszerű Ford Mustang Mach-E nullrevíziójához az autószerelőknek több képzési órára van szüksége, mint egy Ford Puma megismeréséhez. Ugyanez a helyzet a Renault Clio 1,0 TCE és a konnektorról tölthető akkus hibrid Rafale vagy a FIAT 500 és az Alfa Romeo Stelvio QV esetében. Az invesztíció különbsége nem merül ki a képzésekben, hardveroldalon is vannak eltérések. A fejlettebb és bonyolultabb autótípusokhoz több célszerszámra, más eszközökre, további berendezésekre lehet szükség - állítják a szakmabeliek.

Akik abban azonban egyetértenek, hogy átalánydíj megállapításával sokkal életszerűbb a forgalomba helyezési költségek megállapítása, mint típusonként külön-külön beárazva. A forgalomba helyezési díj számos adminisztrációs feladat fedezete is.

tags: #magyarorszagi #forgalomba #helyezes #mit #jelent