Magyar rendszámok és külföldi járművek: szabályozás és tudnivalók

Magyarországon a külföldi rendszámú járművek használatára vonatkozó szabályozás összetett, különösen a magyarországi lakcímmel rendelkező személyek esetében. Mint az közismert, a regisztrációs adó megfizetésének kötelezettsége alóli kibújás lehetőségét megakadályozandó, Magyarország drákói szigorúságú rendelkezéseket vezetett be a magyarországi lakcímmel rendelkező személyek által használt külföldi rendszámú gépjárművek vonatkozásában.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény általános szabályként írta elő, hogy a magyarországi lakóhellyel rendekező gépjárművezető által vezetett jármű a közúti forgalomban csak magyar rendszámmal vehet részt.

Ezen általános szabály alóli egyik kivétel megengedte a külföldi rendszámú gépjármű használatát, amennyiben a járművezető a járművet Magyarország területén kívüli rendszeres munkavégzés érdekében használja. Ezen feltétel fennállását azonban a jármű vezetőjének az ellenőrzéskor kellett közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolnia.

Ideiglenes "I" rendszámtábla: feltételek és felhasználás

Az ideiglenes kiviteli export "I" rendszámtábla kiadási feltételei pontosan meghatározottak. Belföldön vásárolt jármű kivitelére export "I" rendszám adható ki. Ehhez magyar rendszámmal rendelkező jármű forgalomból történő átmeneti kivonását kell kérni járműnyilvántartásból külföldre történő értékesítés miatt egy adás-vételi szerződéssel.

Magyarországon nem forgalomba helyezett, de Magyarországon külföldre tovább értékesített gépjárművekre is kiváltható az "I" rendszám. Érvényes hatósági engedély nélkül Magyarországon tartózkodó gépjármű reexportjára is igényelhető, kötelezően benyújtandó az eredeti külföldi forgalmi engedély, illetve kétnyelvű adásvételi szerződés.

KSH vs MVM data on gas consumption

Magyarországon még forgalomba nem helyezett új gépjármű külföldre viteléhez, valamint 30 napos érvényességi idején belüli visszahozatalához adható ki a jármű tulajdonjogának igazolását követően. Fontos, hogy 30 napos kötelező biztosítás szükséges a kiviteli export "I" rendszámra. A 30 napos biztosítás díja biztosítónként eltérő lehet.

Kiviteli export "I" rendszámot kizárólag csak külföldi állampolgár vagy külföldi cég kaphat, vagy tartósan külföldön életvitelszerűen évi 185 napnál hosszabb ideig tartózkodó magyar állampolgár, aki nem rendelkezik magyar lakcímmel, avagy van külföldi fényképes igazolványa.

Igen, de a 30 napos "I" rendszám nem behozatali rendszám, hanem kiviteli export rendszámtábla! Az "I" rendszám nem alkalmas arra, hogy külföldön vásárolt járművét haza szállítsa. Magyarországon nincs olyan ideiglenes rendszám, amely erre a célra szolgálna.

Ezt egy példán keresztül szemléltetve a legegyszerűbb elmagyarázni: egy osztrák forgalmival (külföldi forgalmi engedély) rendelkező járművet megvásárolt egy magyar lakcímmel rendelkező, magyar állampolgár, német-magyar nyelven íródott kétnyelvű adásvételi szerződéssel. A magyar állampolgár eladja egy román állampolgárnak (külföldi állampolgárnak) a járművet egy hétköznapi magyar adásvételi szerződéssel. Magyarország így egy tranzit ország a jármű szempontjából! Ezért a külföldi állampolgár (külföldi vevő) a jármű tovább szállítására igényelheti a 30 napos export "I" rendszámot akkor is, ha az eredendően nem magyar rendszámos autó!

Igen, szükséges 30 napos egyszeri díjfizetésű határozott idejű kötelező biztosítás az "I" rendszámra! 2022.07.01-től új ideiglenes rendszámtábla típusok léptek hatályba Magyarországon.

Gépjármű adásvételi szerződés minta

Sokan nem akarják, vagy nem tudják a jogszabályok között elvégezni az ügyintézést. Van, aki nem akar sorba állni az okmányirodán. Számos szolgáltató kínál segítséget az "I" rendszám ügyintézésében, garantálva, hogy akár 1 napon belül kézhez kapja az ügyfél a kiviteli export rendszámát.

Így szerezheti be otthon járműve ideiglenes rendszámát

Külföldi rendszámú járművek használata magyarországi lakcímmel

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 25/B. §-a szabályozza a külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművek belföldi üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket. A szabályozás szerint "A közúti forgalomban a 25/A. § szerinti járművek - ide nem értve a 25/B. § (1) bekezdésének j) pontjában foglalt járműveket - magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy által, vagy magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy egyéb szervezet által csak akkor vehetnek részt, ha azokra magyar hatósági engedélyt és jelzést adtak ki."

A járművezetők által figyelembe veendő szabályok és igazolások

Az alapszabály az, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező személy csak magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel vehet részt a közúti forgalomban. A járművezetőnek igazolással kell rendelkeznie a külföldi rendszámú gépjármű magyarországi üzemeltetésével kapcsolatban, amennyiben a lakóhelye Magyarországon van lakcímkártyája vagy a nyilvántartás alapján.

Igazolás alatt alábbiakat kell érteni a jogszabály szerint:

A magánokirat szabályainak megfelelően kiállított, hiteles magyar fordítással ellátott munkáltatói igazolás, amely tartalmazza a munkavégzés tényét, helyét, gyakoriságát és időtartamát (hiteles fordítás a főkonzulátustól és az Országos Fordító Irodától kérhető), azaz rendelkezik bejelentett külföldi tartózkodási hellyel és ezt a tényt külföldi hatóság által kiállított igazolvánnyal (közokirattal) igazolni tudja, vagy közokiratba foglaltatja és a hiteles magyar fordítással ellátott külföldi lakóhely-igazolás is elfogadható (közjegyző által közokiratba foglalás közjegyző előtt hiteles magyar fordítás a főkonzulátustól és az Országos Fordító Irodától kérhető).
A magánokirat szabályainak megfelelően kiállított üzembentartói hozzájárulás, mely szerint az üzembentartó birtokba adja a gépjárművet a járművezetőnek, aki a birtokba adás időpontjától számítva legfeljebb 30 napig (2012. január elsejétől már csak 1 napig) üzemeltetheti a gépjárművet Magyarországon.
Rendelkezik a munkáltatója által kiállított olyan munkáltatói igazolással (magánokirattal), amely alapján megállapítható, hogy rendszeres munkavégzésének helye külföldön van. A rendszeres külföldi munkavégzés céljából használt külföldi rendszámú gépjármű esetén elsősorban a külföldi munkavégzés tényét, annak helyét, gyakoriságát, időtartamát kell igazolni, hogy a hatóság a maga következtetését a rendszeresség tekintetében levonhassa, és nem azt, hogy a járművezető a külföldi járművet rendszeres munkavégzés vagy munkába járás miatt használja.
Gépjárműflotta-üzemeltetőtől bérbe vett személygépkocsi esetén a vámhatóság által kiállított, a regisztrációs adó megfizetéséről a személygépkocsi rendszámát, alvázszámát, valamint a bérbeadó és bérlő adatait tartalmazó igazolás.

A járművezető akkor mentesülhet a rá vonatkozó korlátozások alól, ha az ellenőrzés során igazolja, hogy szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van. Ennek igazolására az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a külföldi tartózkodási helyet megjelölő bármilyen közokirat alkalmas.

Kézikönyv a Fiat Seicento-hoz

A Kkt. 25/B. § (5) bekezdésének korábban hatályba lépett módosítása alapján az idegen nyelven kiállított közokirat csak magyar nyelvű fordítással fogadható el, azonban a korábbiaktól eltérően nem szükséges, hogy a fordítás hiteles legyen, az egyszerű fordítást is el kell fogadni. Amennyiben a fordítás valódiságával, tartalmával vagy helyességével kapcsolatosan kétség merül fel, úgy ezt a körülményt közigazgatási hatósági eljárás során kell tisztázni. A közigazgatási hatósági eljárás során az iratról hiteles fordítást szereznek be.

A járművezető igazolhatja a járműhasználat jogszerűségét olyan okirattal, amely szerint a járművet rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra annak külföldi üzembentartójától. A jogszabály megfogalmazásából nem következik, hogy a jármű vezetője az üzembentartó munkavállalója, ezért a munkaviszonyra irányuló igazolást nem lehet megkövetelni a jármű vezetőjétől. A járművezetőnek mindössze olyan okiratra van szüksége, amelyben a külföldi üzembentartó kijelenti, hogy a járművezető a járművet rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra.

Az üzemben tartóra vonatkozó szabályok

A természetes személy üzembentartónak abban az esetben kell a külföldi rendszámú gépjármű magyarországi üzemeltetéséhez igazolással rendelkeznie, ha lakóhelye Magyarországon van. A magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy üzembentartó a következő igazolásokkal üzemeltethet külföldi rendszámú gépjárművet Magyarországon:

A területileg illetékes magyarországi okmányiroda által kiállított közokirat (naponta új iratot kell készíteni), amely igazolja, hogy a jármű forgalomba helyezését a magyarországi okmányirodánál már kezdeményezték, vagy a járművet már korábban származás ellenőrzési nyilvántartásba vették.

Ilyen közokirat lehet:

származásellenőrzési nyilvántartásba vételt kezdeményező „KÉRELEM” adatlap;
származásellenőrzés eredményéről szóló határozat;
az okmányiroda által a forgalomba helyezési eljárás során hozott hiánypótlási felhívást tartalmazó végzés;
az okmányiroda által a forgalomba helyezési eljárás során hozott eljárást felfüggesztő végzés.

Amennyiben a természetes személy üzembentartó rendelkezik magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, a jármű üzembentartóját, valamint vezetőjét a rendőr felszólítja, hogy a törvényben meghatározott mentesülési körülmény fennállását a helyszínen igazolja. Általános szabályként a törvény előírása szerint, amennyiben a nem természetes személy üzembentartó székhelye Magyarországon van, járműve csak magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt a közúti forgalomban.

A nem természetes személy üzembentartónak csak abban az esetben kell a külföldi rendszámú gépjármű magyarországi üzemeltetéséhez igazolással rendelkeznie, ha székhelye Magyarországon van. Az eljáró rendőr a székhelyet a jármű forgalmi engedélyéből, vagy a tulajdonjogot igazoló más okiratból (pl. adásvételi szerződés, bírósági ítélet, stb.) állapítja meg.

Természetes személy csak akkor minősül belföldi üzembentartónak, ha mind lakó-, mind szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van. Ha a természetes személy üzembentartó rendelkezik külföldi lakó- vagy szokásos tartózkodási hellyel, akkor nem minősül belföldi üzembentartónak, és vele szemben a rendelkezést nem lehet alkalmazni. A külföldön végzett rendszeres tevékenység igazolására az üzembentartó által cégszerűen kiállított magánokirat alkalmas.

Szankciók és jogorvoslat

A drákói szabályozás egyik "pillére" a bírság összege volt: a 156/2009. Korm. rendelet. Végül, a 326/2011. Korm. rendelet előírta, hogy a jogellenesen használt külföldi rendszámú gépjármű rendszámát és forgalmi engedélyét a helyszínen el kell venni, és azt meg kell küldeni az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak. Amennyiben a jármű vezetője a fenti igazolások egyikét sem tudja az ellenőrzés során bemutatni, bírsággal sújtható és a gépjárművet le is foglalhatják.

A jogszabály megfogalmazásából következik, hogy a jármű vezetője és a jármű üzembentartója akár külön-külön büntethető, hiszen a feltételeket is külön-külön kell teljesíteni, azaz mindkét fél részéről fenn kell állnia a mentesülési feltételeknek a bírság és gépjármű lefoglalásához.

Az „ellenőrzés során” kifejezés a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 44. §-a szerint értelmezendő, az intézkedés időtartamát öleli fel. Erre való tekintettel, az intézkedés alá vont személy azon kijelentése, hogy legalább egy mentesülési körülmény nála fennáll, de azt csak az ellenőrzés után tudná igazolni, nem akadálya az intézkedések foganatosításának. Az ellenőrzés időpontjában is fennálló jogszerű használat nyolc napon belüli utólagos igazolása esetén a bírság összege a Bírságrendelet 12/A. § (4) bekezdésében meghatározott összegre csökken.

Európai Uniós szabályok és bírósági döntések

A Bíróság elé került ügy felperese magyarországi bejelentett állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki egy osztrák illetőségű, osztrák állampolgár egyéni vállalkozónál dolgozik. Munkavégzésének helye Ausztriában található. Az említett vállalkozó tulajdonosa és egyben üzembentartója egy osztrák forgalmi rendszámú személygépkocsinak. A gépkocsit tulajdonosa 2010‑ben adta át használatra az alapeljárás felperesének, aki ezzel jár magyarországi lakóhelyéről Ausztriába dolgozni. Az ellenőrzés során felperes a gépjármű használatára vonatkozó megállapodást nem tudott felmutatni.

Október 10-én meghozott végzésében a Bíróság mindenek előtt megállapította, hogy jelen jogvita az Európai Unió Működéséről szóló Szerződésnek (EUMSZ) a munkavállalók szabad mozgásának biztosítását előíró 45. Cikkének hatálya alá tartozik. Ezen rendelkezés előírja, hogy az Unión belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását, s e jog magában foglalja az állampolgárság szerinti diszkrimináció tilalmát is.

A Bíróság végzésében hangsúlyozza, hogy bár az a kötelezettség, hogy a külföldi rendszámú gépjárművet használó személy állandóan legyen birtokában azon iratoknak, amelyek bizonyítják a nyilvántartásba vételi kötelezettség alóli mentesülés feltételeinek fennállását, önmagában aligha akadályozza meg vagy tartja vissza valamely tagállam állampolgárát attól, hogy a szabad mozgáshoz való jogával éljen, mégis, az érintettel szemben a jogszabályi alakszerűségek be nem tartására esetén alkalmazott nyilvánvalóan aránytalan szankció a szabad mozgás akadályának minősülhet. Márpedig a magyar szabályozás szerint a szóban forgó kötelezettség megszegésének szankciója ugyanakkora összegű bírság kiszabása, mint amellyel a gépjármű nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettséget megszegő személyt sújtják. Mindezen okokból kifolyólag a Bíróság úgy ítélte meg, hogy az EUMSZ 45. Cikkével ellentétes a magyar szabályozás.

A magyar rendszámtáblák története és típusai

Már az 1901-ben hozott rendeletek is előírják a hatósági rendszám használatát és a kötelező műszaki vizsgálatot Budapesten. 1910-ben a gépjárművek száma már meghaladta az 1000-et, és az azonosításukhoz az áprilisában kiadott 57.000/1910. számú belügyminisztériumi rendelet 30. paragrafusa az ország területét 12 járműkerületre osztotta. Ezek a kerületek egy-egy betűjelzést kaptak, amelyet a rendszámtáblán fel kellett tüntetni. Két város, Budapest és Fiume önálló kerületnek számított. A rendszámok egy betűből, egy kötőjelből és három számjegyből álltak, kivéve Budapestet, ahol a rendszámok római számmal kezdődtek. A járműkerületek jelei vörösek voltak, a számok feketék (fehér alapon).

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés után a rendszámok szabályozását átdolgozták és kötelezték az autók és motorkerékpárok tulajdonosait, hogy azokat bejelentsék (5397/1920. számú ME-rendelet). A fehér alapon fekete betűk mellett a hatósági járműveken ennek fordítottját alkalmazták: fekete alapon fehér betűket. A határokkal együtt a járműkerületek is megváltoztak: Bp, B, D, E, M, O, P, S betűjeleket használtak. A gépjárművek száma csak lassan nőtt, 1926-ra sem érte el a tízezret, de 1933-ra már húsz betűjelet használtak.

A második világháborút követően sokszor nyersanyaghiány miatt a rendőrség nem tudott rendszámtáblákat gyártatni, ezért azokat a tulajdonosok maguk készítették. 1946 elején megalakult az Országos Gépjárműügyi és Közúti Közlekedésrendészeti Bizottság, és a közlekedési miniszter megszüntette a területi alapon kiosztott betűjeleket (53.000/1945. számú KKM. rendelet). A sokszor roncsokból felépített, forgalomban lévő járművekre elrendelték a műszaki szemlét, és csekély összegért adtak hozzá használati engedélyt és új rendszámot (A, C, E betűkkel kezdődtek, négy számjeggyel utána). A fehér alapon fekete betűket és számokat megtartották és az államiakra szintén a fekete alapon fehér jeleket használták; a taxiké J-betűvel kezdődött.

1948-tól ismét kétbetűsek lettek a rendszámok, ahogy megint több lett a gépkocsi, ismét három számjeggyel (20.000/1948. Közl. M. rendelete). A hátsó rendszámon a betűk előtt szerepelt a Kossuth-címer is, de ezt 1949 őszéig át kellett festeni. 1958 őszén vezették be a hatkarakteres rendszámokat, amelyek két betűből és négy számból álltak, közöttük rövid kötőjellel. A kezdőbetűk a jármű típusára, jellegére, üzembentartójára utaltak.

A sorozatban kiadott normál rendszámtábla alapszíne fehér volt, fekete karakterekkel. A bérfuvarozók (buszok, taxik, TEFU-teherautók) fekete alapon fehér karakteres (ún. inverz) rendszámokat használtak, amit az 1970-es évek elején általánosan bevezettek a szolgáltatóvállalatok járműveinél. A diplomáciai rendszámok kék alapon fehér, valamint a külföldi állampolgárok fehér alapon piros betűs színkódolását az 1990 utáni új formátumnál is megtartották. 1986-ig az első rendszámtábla kisebb volt a hátsónál. A négyzet alakú hátsóknál a betűk a felső sorba kerültek. A használt rendszámokat, ha vissza is vonták, később sok esetben újra kiadták.

Magyarországon a gépjárműveken az 1990-től 2022. július 1-ig kibocsátott forgalmi rendszámokon 6 karakter hosszúságú (három betű három szám) azonosító található, amelyek egészen azok lecseréléséig maradnak használatban. Anyaga a hatóságilag előírt szabvány szerint készült, fényvisszaverő fóliával bevont dombornyomott alumíniumlemez. A jelenlegihez hasonlóan fehér alapon fekete karakterekkel, a bérfuvarozók esetében sárga, az elektromos meghajtású gépjárműveknél pedig zöld az alapszín.

A 2004. május 1-jei Európai Uniós csatlakozás előtt a rendszámtábla bal felső részén egy piros-fehér-zöld zászló, alatta pedig egy domború H betű (nemzetközi autójel) található (ún. „nemzeti rendszám”). A csatlakozás után ezt felváltotta a kék alapon az Unió 12 csillagos emblémája és alatta a fehér színű, sima felületű (tehát nem domború) H-betű (ún. EU-s rendszámtáblák, a JDA-001-től kezdve). A "bürokráciacsökkentés" indokával 2016. január 1-jével megszűnt a jármű hátsó rendszámtáblájára, a kötőjel felé és alá ragasztott környezetvédelmi besorolás és a műszaki vizsga érvényességét igazoló matricák rendszere.

A rendszámok között voltak olyan betűkombinációk, amelyekből az összes darab egy „A” és egy „C” típusú táblából áll. Az „I”, „O” vagy „Q” betűk összetéveszthetők voltak egymással vagy az 1-es és 0-s számokkal, ezért azokat úgy szabályozták, hogy ilyen betű nem állhat a hárombetűs kombinációk végén.

Új rendszámtábla formátum 2022-től

A 2021. június 1-jén megjelent 303/2021. (VI. 1.) számú kormányrendelet értelmében 2022. július 1-től új magyar forgalmi rendszámokat vezettek be. A leglényegesebb különbség, hogy a korábbi 6 karakteres (három betű három szám) táblákat 7 karakteres váltotta fel (kétszer két betű és három szám), ezen kívül a magyar címer is felkerült rájuk. A korábban kiadott használatban lévő rendszámok is forgalomban maradnak, amíg azok nem szorulnak cserére. A három betű és három szám matematikailag lehetséges kb. 17,5 millió variációinál a mostani betű- és számkombinációk kb. 300 millióval több variációt tesznek lehetővé.

Az azonosító hamisítása ellen több biztonsági elem is szolgál. Egyrészt az ívesebb betűtípus hasonló karakterei is nehezebben alakíthatók át egymásba, mint korábban, illetve a címer maga is egy ilyen elem. Az egész tábla fóliázása is speciális, tartalmaz pl. hologramszerű biztonsági elemet, továbbá a jobb alsó sarokban megjelenő DataMatrix-kód is nehezíti a hamisítást, amely kódolva tartalmazza az azonosítót. Az utolsó számjegy alatt olvashatóan is megismétlődik az azonosító (apró, szürke karakterekkel).

A sorozat legelső rendszáma, az AA-AA-001 a Közlekedési Múzeumba került. 2023 tavaszán - alig kilenc hónappal az új rendszer bevezetése után - megkezdték az „AE” kezdetű rendszámok kibocsátását, annak ellenére, hogy még bőven lett volna lehetőség az „AA”-val kezdődőkből. Mint kiderült, annak érdekében, hogy a forgalomba helyezett gépjárművek vizuálisan is beazonosíthatók legyenek, mikor helyezték őket üzembe; ezentúl időszakonként (kb. évente) váltani fogják a kezdő betűpárokat.

Miután több, egyedileg igényelt „HH” betűpárt tartalmazó rendszámról felmerült, hogy azok esetleg a Heil Hitlerre utalnak (kiegészülve további náci számszimbólummal), 2023 januárjában kilátásba helyezték, hogy a szabályozást kiegészítik a Németországban alkalmazott korlátozásokkal.

Az új betűtípusoknak köszönhetően már használhatóak a korábban csak egyedi és a kezdetekben kiadott rendszámtábláknál használt karakterek is (I, O, Q). Minden rendszám EU-s jelzésű, az is, ami korábban nem (például OT-s rendszámok), de a kerékpárhordozó és diplomáciai rendszámokon nincs magyar címer. A motorkerékpárok az autókéval megegyező sorozatú azonosítókat kapják, nincs megkülönböztető betűjel számukra.

Különleges rendszámtáblák

A 2022. július 1-jétől bevezetett új rendszámokat szabályozó, a Magyar Közlönyben 2021. június 1-jén megjelent 303/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet részletesen kitér a különböző speciális rendszámtábla típusokra is:

E - különleges rendszám: (háromsoros: 130 × 240 mm) négykerekű segédmotorokra, a mopedautókra.
Normál rendszámtáblák: A bal oldalon kék alapon az Unió 12 csillagos emblémája és alatta a fehér színű, sima felületű (tehát nem domború) H-betű. Kétszer két betű és három szám (AA AA-999), magyar címer a két-két betű között.
Bérfuvarozás: Sárga alapon fekete karakterek.
Környezetkímélő járművek: A korábban is használatban lévő halványzöld háttérrel.
Diplomáciai járművek: A korábban is használatos világoskék háttérrel és fehér karakterekkel. Formátuma a 2017-ben érvénybe lépett szabályozásnak megfelelően 8 karakterű: „CD” betűk, majd kétszer három szám (CD 123-456).
Ideiglenes rendszámok: A korábbi betűket (E, M, P, SP, Z) „I” betű váltotta fel, kivéve az országot véglegesen elhagyó gépkocsik esetén, amelyek a „CD” betűket kapják. A címer itt az I vagy CD betűk után következik. Az utolsó két szám, az évszámot jelölő számok, évente változó színű alapon jelennek meg.
Egyedileg igényelt rendszámtáblák: Legalább 3, legfeljebb 6 betű, és legalább 1, legfeljebb 4 számjegyből, összesen 7 karakterből állhat.
Szürke színű sorozatrendszámok: Kerékpártartók rendszáma. Szürke alapon fehér karakterek.
Zöld színű rendszámok: Külső töltésű hibrid-elektromos (plug-in hibrid (benzin-elektromos vagy dízel-elektromos), vagy teljesen elektromos meghajtású gépjárművek rendszáma. Zöld alapon fekete karakterek. Plug-in Hibrid járműveknél a feltétele a minimum 25 km tisztán elektromos hatótáv.
Mezőgazdasági járművek: M123456 formátum.
Konzuli testületek: CK 12-34 - diplomáciai mentességet nem élvező tagjainak járművei. Fehér alapon piros karakterek.
Tiszteletbeli konzul: HC 12-34 - „Tiszteletbeli konzul” (Honorary Consul) titulust birtoklók járműveinek rendszáma. Fehér alapon piros karakterek (2004. július 1. óta).
Magyar Honvédség: Hx 12-34 - a Magyar Honvédség járműveinek rendszáma.
Mentőszolgálat: MA 12-34 - a Mentőszolgálat járműveinek rendszáma.
Veterán járművek: OT 12-34 (OT 12-345) - Old-timer, azaz minősített veterán járművek rendszáma. (Az OT-s rendszámok 2022 elején kifogytak, ezért február 1-től július 1-ig öt számjeggyel adták ki).
Rendőrség: Rx 12-34 - a Rendőrség járműveinek rendszáma (de normál sorozatrendszámokat is használnak).
Külföldi állampolgárok (régi): C-C 1234, C-X 1234 - Külföldi állampolgárok Magyarországon üzemeltetett gépjárműveinek rendszámai (2009. április 1. óta).
Bérautók (régi): X-A 1234, X-B 1234, X-C 1234 - Bérautók rendszáma (2004. július 1. óta).
Forgalmi vizsga nélkül használt: P-12345 - Forgalmi vizsga nélkül, a vezető felelősségére használt járművek.
Vámügyintézés alatt álló: V-12345, Z-12345 - Vámügyintézés alatt álló járművek rendszáma.
Mopedautók (régi): S Axx 123 - Mopedautók rendszáma.