A Magyar Honvédség afganisztáni szerepvállalása és a Toyota járművek kapcsolata
Nemcsak az Egyesült Államoknak került sokba a kudarcba fulladt afganisztáni megszállás, a magyar állam az évek során több milliárd forintot költött a rendteremtés segítésére, újjáépítésre és az afgán hadsereg kiképzésére. Románia augusztus végén, az afganisztáni misszió lezárásakor közzétette, hogy az évek során mennyi pénzbe került az ország részvétele a végső soron kudarcot vallott megszállásban. Magyarország a NATO tagjaként vett részt a műveletekben, mint ahogyan a többi tagország is. Az „együtt megyünk be, és együtt jövünk ki”- elvét követtük, ma már nincsenek magyar katonák az országban. A közel húszéves magyar részvétel Afganisztánban számos külpolitikai és katonai tapasztalatot hozott, amelyet a kormány és a Magyar Honvédség más krízisekben is tudott hasznosítani.
A magyar szerepvállalás fázisai és céljai
Afganisztánban 2004-től kezdve idén nyárig folyamatosan szolgáltak magyar katonák. Magyarország 2004. augusztus 1-től kezdve gyakorlatilag folyamatosan állomásoztatott egy katonai kontingenst Afganisztában. A célok folyamatosan változtak, a helyzettől függően, mint ahogyan a magyar szerepvállalás is. A misszió először Kabulban kezdődött magyar egészségügyi, őrzés-védelmi, majd repülőtér-biztosítási feladatokkal. A legnagyobb küldetésünk 2006 és 2013 között egy önálló Tartományi Újjáépítő Csoport (PRT) működtetése volt a Baglán tartománybeli Pol-e Homriban.
Az újjáépítés támogatása elsősorban az úgynevezett PRT-program keretében (Provincial Reconstruction Team, azaz Tartományi Újjáépítési Csoport) történt. Sajtóhírek alapján a magyar PRT olyasmikből állt, mint rendőrök kiképzése, humanitárius segítségnyújtás és infrastruktúra (például gátak, elektromos hálózatok, csatornák) fejlesztése, iskolák, kórházak építése, valamint az afgán minisztériumok munkatársainak képzése. A 2007-es költségvetésben szerepelt először az „Afganisztáni PRT támogatása a NEFE keretében” tétel, a Külügyminisztérium fejezet alatt.
A központi költésgvetésben három évben szerepel még egy további összeg, szintén a Külügyminisztérium kiadásai között: az afgán nemzeti biztonsági erők fenntartásához szükséges pénzügyi hozzájárulásként. Az ISAF 2014. végi megszűnése után Magyarország a NATO új afganisztáni műveletéhez is csatlakozott, amely az Eltökélt Támogatás (RSM) nevet viselte. Ennek kitűzött célja az afgán nemzeti hadsereg felkészítése volt, hogy az ország védelmét fokozatosan átadhassák nekik.
Az Orbán-kormány első két évében az afganisztáni missziót igyekeztek a nemzeti büszkeség építőkövévé tenni, 2015 után pedig természetesen a migrációval indokolták újabb katonák kivezénylését: terrorszervezetet tartanak féken. Szijjártó Péter például 2018-ban úgy fogalmazott: „Magyarország különösen fontosnak tartja a közös terrorellenes fellépést a közép-ázsiai országokkal, ugyanis ezek az államok számos szélsőséges mozgalmat és terrorszervezetet tartanak féken.”
KSH vs MVM data on gas consumption
Költségek, csapatlétszám és emberi áldozatok
A fenti, közel 3 milliárd forint csak kis része annak az összegnek, amit Magyarország összesen az afganisztáni szerepvállalásra költött. Nem rekonstruálható könnyen, hogy a katonai jelenlét pontosan mennyibe került a magyar államnak. Részletesebb, bár nem teljeskörű adatokat tudhatunk meg a Honvédelmi Minisztériumnak az Országgyűlés előtt bemutatott beszámolóiból, amelyek elérhetők a parlament.hu-ról.
A magyar katonák juttatásai és létszáma
Bár a Honvédelmi Minisztérium beszámolói nem részletezik, a misszió költségein belül az egyik legnagyobb tételt a katonák juttatásai jelentették. A NATO adatai szerint a magyar kontingens 2013-ban érte el a legnagyobb csapatlétszámot, ekkor 611 honvéd szolgált a közép-ázsiai országban.
| Beosztás | Havi zsold (Ft) | Maximális csapatlétszám (2013) |
|---|---|---|
| Szakaszvezető | 601 781 | 611 |
| Törzsőrmester | 629 222 | |
| Zászlós | 658 210 | |
| Százados (tiszti) | 765 270 | |
| Százados (parancsnoki) | 783 977 |
Felszerelés és veszteségek
Az afganisztáni egységet igyekeztek a Honvédség aktuálisan legmodernebb eszközeivel felszerelni, ennek ellenére a magyar katonák többször panaszkodtak a felszereléseik rossz minőségére. Olyannyira, hogy előfordult, a katonák inkább saját zsebből vásároltak felszerelést a kincstári darabok használata helyett. Arra is volt példa, hogy egy katona megtagadta a parancsot, mivel a legutóbbi összecsapáskor 6-ból 5 géppuska meghibásodott. Az afganisztáni magyar missziónak hősi halottjai is voltak.
- 2008. június 10-én a PRT-csoport egyik tűzszerésze halt meg, amikor egy házi készítésű robbanószerkezetet hatástalanított.
- 2008. július 12-én a Kunduzba vezető úton robbanás következtében hunyt el egy tűzszerész százados.
- 2010. augusztus 23-án Baglán tartományban egy magyar törzsőrmesternő halt meg, amikor a tálibok megtámadták a konvojukat. A támadásban életveszélyesen megsérült egy zászlós is, aki itthon, a Honvédkórházban halt bele a sérüléseibe szeptember 7-én.
A 2008-as, halálos áldozatokkal járó támadás után új, erősebben páncélozott járműveket, amerikai MRAP-okat is rendszeresítettek (később azonban ilyen járművel szenvedett halálos balesetet két katona), kaptak továbbá német gyártmányú új sisakokat, lecserélték a katonák egyenruháit és kézifegyvereit is. Hét magyar honvéd áldozta életét az afganisztáni küldetés során, a misszió pedig komoly tételt jelentett a honvédelmi költségvetésben. Sajnos az afganisztáni műveletek nagyon sok emberi és anyagi áldozattal jártak, nehéz megmondani, hogy megérték-e az áldozatot.
A kivonulás és a "Sámán hadművelet"
Az év végére le is zárult a magyar PTR-egység (illetve az ISAF mint olyan) küldetése, de ez nem jelentette az afganisztáni magyar jelenlét végét. A kivonulás persze kaotikus volt - nem véletlen, hogy sokan a vietnámi fiaskóhoz hasonlítják. Augusztus 25-én éjjel hazatért az a speciálisan összeállított különleges műveleti osztag, amely összesen 540 magyar, amerikai, osztrák és afgán állampolgárt menekített ki Afganisztánból. Benkő Tibor honvédelmi miniszter elmondta: az akció megtervezésén túl fel kellett állítani azokat a különleges műveleti osztagokat, amelyek a légierővel, a titkosszolgálattal és az egészségügyi szolgálattal együttműködve végre tudják hajtani a kimenekítést. Ezek az osztagok augusztus 18-a délutánra már össze is álltak. A feladatban részt vevő honvédségi Airbus szállítógépek tizennégy alkalommal tették meg az Afganisztán és Üzbegisztán közötti utat.
Gépjármű adásvételi szerződés minta
Összefoglaló Domján László vezérőrnagy MH ÖHP parancsnok afganisztáni útjáról
Mint Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy kifejtette, a műveleti területen első teendők között a katonák vezetési pontot létesítettek, megszervezték a saját és a kimenekítendők ellátását, biztosítását. A katonák feladatát nehezítette, hogy az első időkben az amerikai irányítás alatt álló repülőtéren minden szállítógép mindössze harminc percet tölthetett a földön, a harmincegyedik percben már gurulnia kellett a kifutópálya felé. Éppen ezért pillanatok alatt kellett megszervezni a fedélzetre szállók megkeresését és biztonsági ellenőrzését. A repülőgépek körönként 60-70 főt szállíthattak teljes terheléssel a térség időjárási, földrajzi jellemzői miatt.
A közel száz fős katonai egység által kimentett 540 emberrel kapcsolatban Benkő Tibor kiemelte, hogy az Afganisztánt elhagyni kívánó magyarok száz százalékát, más nemzetek tagjainak pedig 87 százalékát sikerült kihozni. Az első magyar repülőgép, ami részt vett a mentőakcióban vasárnap este 11 óra után szállt le Ferihegyen. A Wizz Air Üzbegisztánból induló repülőgépén 170-173 utas volt, köztük 96 afgán állampolgár. A belügyminisztérium szerint őket azért kellett kimenekíteni, mert vagy ők, vagy családtagjaik együttműködtek a magyar katonákkal vagy szövetségeseikkel, ezért a tálib hatalomátvétel miatt már nem volt garantált a biztonságuk.
„Meg tudtuk valósítani a haderőnemek közötti együttműködést a pilóták, a különleges műveleti katonák, a lövészek, a titkosszolgálat és az egészségügy emberei között. A magyar katonák bizonyítottak” - húzta alá Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy.
Lessons Learned és jövőbeli kihívások
A kivonulás - összeomlás - utáni képsorokat látva felmerülhet az emberben a kérdés, hogy volt-e értelme a közös részvételünknek. Igen, az afganisztáni beavatkozás az elsődleges célját elérte, az al-Kaida terrorszervezetet sikerült szétzúzni. Az újonnan hatalomra került tálib kormánynak deklarált célja a terrorszervezetek elleni harc. A hosszú misszió miatt nagyon sok főtiszt fordult meg az országban, akik ma már vezető szerepet kaptak a Magyar Honvédség élén. Talán a legfontosabb, hogy az Országgyűlés már harci feladatokban való részvételre, illetve „éles” önvédelmi feladatokra is adott felhatalmazást, például a különleges erők vonatkozásában.
Sajnos az Egyesült Államok sem az afganisztáni háború indításakor, sem a tálibokkal való tárgyalás, sem a csapatkivonások időpontját tekintve nem konzultált a NATO-val, ami gyengítette a szövetség kohézióját, nehéz helyzetbe hozta a tagállamokat. Magyar vonatkozásban rossz tapasztalat, hogy a közigazgatási rendszer - ez különösen a PRT 6,5 éves működése során volt komoly hiányosság - még mindig nincs felkészülve civil szakértők hadszíntérre vezénylésére. Fejleszteni kell a műveleti tervezést, különösen a kiadások terén, hogy minden évben tudjuk, mennyibe kerülnek a missziók.
Toyota járművek a magyar állami szervek szolgálatában
Toyota eszközök átadása az afganisztáni kivonulás után
A kormány - figyelemmel a NATO közreműködésével folyó, a nemzetközi terrorizmus elleni harc feltételeinek megteremtését elősegítő széleskörű nemzetközi együttműködésre, valamint a Magyar Honvédség rendelkezésre álló és átadható készleteire döntött a Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló vagyonelemek, magyar hozzájárulásként történő térítésmentes átadásáról. A vagyontárgyakat a Németországi Szövetségi Köztársaság Fegyveres Erői, az Afgán Nemzeti Védelmi és Biztonsági Erő, a NATO Bázis Üzemeltető Csoport Kabul, Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren működő szervezeti egysége és a NATO Bázis Üzemeltető Csoport Kabul, Eltökélt Támogatás Parancsnokságon működő szervezeti egysége kapja majd. Az alkatrészekhez tartozó TOYOTA LAND C.VX.TD. gépjárműveket viszont az Afgán Nemzeti Védelmi és Biztonsági Erői kapják. Ők ezen felül alapvetően egészségügyi felszerelést, illetve orvosi fogyóeszközt kapnak, de még két csomag vattát is átadásra kerülő vagyontárgyként tartanak nyilván. A Németországi Szövetségi Köztársaság Fegyveres Erői a Mazar-e Sharif-ban található ingatlanok mellet rengeteg elektronikai és egyéb berendezést kapnak, de például egy fritőzt, gumipókokat, több késes biztosítékot, néhány Toyota alkatrészt, egy focilabdát, és „természetesen” több sörpadot is.
Toyota Land Cruiser a határvédelemben
2020 év végén nemcsak nagyobb mennyiségű mezei rendőrautó került a különböző rendőr-főkapitányságokra, hanem érkezett néhány különleges jármű is. Ilyen az az 52 darab Toyota Land Cruiser 2,8 D-4D típusú terepjáró is, amelyeket az ORFK “Nehéz terepjáró gépjárművek beszerzése a külső határra” elnevezésű projektjének keretében vásároltak. Mielőtt 2008-ban össze nem olvadt a határőrség és a rendőrség, addig nemcsak a két szervezet feladata, hanem járműparkjainak összetétele is nagyon különböző volt. Míg a rendőrök jellemzően aszfalton megközelíthető utakon autózva teljesítettek szolgálatot, addig a határőrök terepen, sárban, dágványban vezettek többet, így az ellátandó feladatok is alapjaiban másféle járműveket igényeltek. A határvédelem kiemelt prioritású, komoly mobilitást igénylő feladat, ami folyamatos személyi jelenlétet igényel. Ehhez pedig megfelelő hasmagasságú, összkerékhajtású járműre van szükség.
A szegedi határrendészeti kirendeltség 4, a kiszombori 3, a nagylaki 2 darabot kapott az új Land Cruiserekből. A gyárból eredetileg fekete fényezéssel kigördülő járművek matt zöld fóliaruhába bújtak szolgálat előtt. Ez amellett, hogy terepen jó rejtőszín, még az eredeti fényezést is védi valamennyire az útra belógó bokrok, cserjék ágaitól. A rendőrségi Land Cruiser 177 lóerős dízelmotorjával, 42 fokos kapaszkodóképességével, 31 fokos első, 25 fokos hátsó terepszögével és 700 mm-es gázlómélységével valószínűleg a szervezet legütőképesebb terepjárója. Hogy nehéz terepen se valljon szégyent az autó, két differenciálzár, - hátul és középen - terepfokozat, és különféle, választható terepprogramok segítik a vezetőt. Emellett 360 fokos kamerarendszer, lejtmenetvezérlő, kúszásvezérlő program is található az extrák között. Az autók belsejében is vannak utólag beszerelt kiegészítők, bár az üléshuzat és a masszív gumiszőnyeg eredeti gyári, de a lábtérben elhelyezett, tölthető akkumulátoros LED-es járőrlámpák már utólag, itthon kerültek az autóba, hasonlóan, a rendőrségi rádióhoz, szirénához, illetve utóbbi vezérlőjéhez. A 2020 karácsony környékén átadott autók egy részébe mostanra már 10-12 ezer kilométer is belekerült. Az új Toyoták még javában garanciálisak, és szervizszolgáltatás is járt melléjük, illetve a rajta szolgálatot teljesítők külön képzést is kaptak.
A Toyota Land Cruiser, mint terepjáró ikon
A Land Cruiser története a Toyota BJ prototípussal kezdődött, ami 1951-ben történelmet írt, amikor képes volt felmenni a Fuji-hegy egyik távoli pontjára - magasabbra, mint bármelyik szárazföldi jármű korábban. Az eredeti Land Cruiser inkább a funkció diadala volt a forma felett. Ugyanez a robusztus autentikusság formálta az új Land Cruisert is. A Land Cruiser utasterének teljes hosszában végighúzódó panorámateteje a filmeket idéző pillanatokhoz készült. A nehéz vezetési körülmények tiszta kilátást követelnek. A Land Cruisert arra tervezték, hogy elhagyja a járt utat a járatlanért. Az autó az új GA-F platformot használja, közvetlen elektromos szervokormánnyal. A Land Cruiser időtlen sziluettje nem csak a jó megjelenésről szól. A karosszéria alatti megerősített, merev váz jobb manőverezhetőséget és vezethetőséget biztosít. Míg a rövid túlnyúlások és a megemelt kiállás olyan hasmagasságot és gázlómélységet tesz lehetővé, amellyel oda is eljuthat, ahová mások félnek elmenni. A Multi-Terrain terepválasztó rendszer optimalizálja a felfüggesztést és a hajtásláncot a különböző terepviszonyokhoz. Az opciós 20" kerekek lenyűgöző tapadást és úttartást biztosítanak minden terepen. A 2009-ben megjelent 150-es sorozat a kiemelkedő tartósságot a Land Cruiser-legenda alapját képező páratlan terepképességekkel ötvözte.
Honvédségi flotta program a Toyota modellekkel
Minden tagja a Magyar Honvédség személyi állományának, aki megfelelő katonai igazolvánnyal tudja igazolni érvényes jogviszonyát, jogosulttá válik a Toyota speciális flotta programjában részt venni, melynek segítségével kedvezményesen vásárolhat magának gépjárművet, évi 1 db/fő megkötéssel a programban bevont érvényes modellekből. Ajánlatunk kizárólag a Honvédségi Flotta programra jogosult ügyfelek számára érvényes, 2026. február 27-ig leadott megrendelés, valamint 2026.
tags: #magyar #honvédség #toyota #land #cruiser #afganisztán