M0 Csepeli Lehajtó: Közlekedési Korlátozások és az M0 Körgyűrű Fejlesztése

A forgalomkorlátozások jelentős hatással vannak a közlekedésre, különösen az M0-s autópálya körgyűrű mentén. Csepelen, a II. Rákóczi Ferenc úton az M0 híd alatti útszakasz teljes szélességében lezárásra kerül április 18-án és 19-én egész nap.

Ez a forgalomkorlátozás az M0 körgyűrű halásztelki csomóponti hídjának szélesítéséhez szükséges munkálatok miatt vált elkerülhetetlenné. A lezárás a hétvégén, április 18-án, szombaton 0 órától 19-én, vasárnap 24 óráig tart a Csepel-szigeten, a II. Rákóczi Ferenc úton, az M0 híd alatti útszakaszon, teljes szélességében.

Közúti terelések és alternatív útvonalak

A forgalomkorlátozás időtartama alatt a közlekedőknek alternatív útvonalakat kell választaniuk. A XXI. kerület felől az M0 autóútra Buda felé az új Leshegyi csomópontban továbbra is lesz lehetőség a felhajtásra.

Fontos tudni, hogy a II. Rákóczi Ferenc útról az M0 autóút M5 felé haladó útpályájára a felhajtás a híd alatti zárás miatt már nem biztosított. Ennek következtében az M5 felé a szigetszentmiklósi (Csepeli úti) felhajtón keresztül lehet közlekedni. A II. Rákóczi Ferenc úti közúti forgalomnak a Plútó utca-Csepeli út útvonalon érdemes kerülni, vagy ajánlott a II. Rákóczi Ferenc útról az Auchan előtt Szigethalom felé, a csepel-szigeti gerincúton át keresztezni az M0 körgyűrűt.

Megvalósult az M0 déli és keleti szektorainak közvetlen összekötése

Az M0 halásztelki csomóponti híd alatt a hétvégi lezárás után is érvényben marad a 3,8 méteres magassági korlátozás, amire a nagyobb járművek vezetőinek továbbra is figyelniük kell.

Lehajtó feltengely Duster

A buszjáratok terelése

A közúti korlátozások a tömegközlekedést is érintik. A 38-as buszcsalád járatai a hétvégén terelt útvonalon közlekednek, és Lakihegy környékét nem érintik. A térség nappal a megszokottnál hosszabb utazással, a Volánbusz 690-es járatával, éjszaka pedig a csak Lakihegyig közlekedő 938-as busszal érhető el.

  • A 38-as, a 38A és a 238-as busz egyik irányba sem érinti az Áruházi bekötőút és a Lakihegy, Cseresznyés utca közötti megállókat.
  • A 138-as busz egyik irányba sem érinti az Áruházi bekötőút megállót, továbbá Budatétény felé a Háros megállóhelyet sem. A Budatétény felé módosított útvonala a hétvégét követően is, várhatóan május elejéig érvényben marad.
  • A 938-as busz Szigetszentmiklósig közlekedő buszai egyik irányban sem érintik az Áruházi bekötőút megállót, továbbá Szigetszentmiklós irányába a Háros megállóhelyet sem.
  • A Lakihegyig közlekedő 938-as járat nem érinti az Áruházi bekötőút megállót és a Háros / Hárosi csárda megállóhelypárt.

Budapest, 2020. április 17.

Az M0 Autópálya Története és Fejlesztése

Az M0-s autóút, a köznyelvben gyakran budapesti körgyűrű, a Budapestet körbevevő gyorsforgalmi út. A tervezett hossza 108 km, ebből 2015-re hozzávetőlegesen 77 km épült meg.

A kezdetek és a tervezés

A főváros körüli gyorsforgalmi út gondolatát először dr. Vásárhelyi Boldizsár, a budapesti Műegyetem egykori professzora fogalmazta meg 1942-ben. Ő vázolta fel az általa javasolt nyomvonalat - Budapesttől a mainál kissé távolabb vezetve -, a magyar automobil utak hálózatáról szóló munkájában.

Az 1960-as években a fővárosba sugárirányban befutó autópályákat - az eredeti gondolattól eltérően - a Hungária körút vonalában egy városi magas vezetésű autópályával kívánták összefogni, a párizsi périphérique mintájára. 1974-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) megbízásából elkészült "A magyarországi autópályahálózat terve és megvalósítási lehetősége" című munka. Ebben részletes tervtanulmányokat javasoltak egy főváros menti autópálya-körgyűrű létesítésére. Ez a gyűrű a külső körút telítődése után hivatott megoldani a forgalom gyűjtésének és szétosztásának feladatát valahol a beépített területek határán. Ekkor alakult ki a mai napig használt felosztás, azaz az északi, déli, keleti és nyugati szektor.

gyorsforgalmi úti előírások

Majd az 1977-ben megfogalmazott Országos Közúthálózati Fejlesztési Keretterv is a főváros külső térségében, illetve határában vezetett autópálya kiépítésének a gondolatát vitte tovább. Az UVATERV-ben az akkori Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium (KPM) megbízásából 1977-ben megbízást kapott a déli M0-s autópálya nyomvonalának vizsgálatára. Az 1977-es tanulmány 36-58 ezer egységjárműre becsülte a déli szektor 2010-es napi forgalmát.

Építkezés és bővítés

1982-ben döntés született a körgyűrű déli (az M1-M5 autópályák közti) szektorának megépítéséről. Az 1985-ben kiadott Országos Közúthálózat Fejlesztése tervdokumentáció ezt a nyomvonalat megerősítette. A munkálatok 1987-ben kezdődtek, és 1990 végén helyezték forgalomba az első szakaszt, amely a 6-os utat kötötte össze az M5-ös autópályával. Az új útvonal forgalmi jelentőségét elsősorban a Csepeltől délre megépített két Duna-híd (a főágon a Deák Ferenc híd) adta. 1994-ben teljes hosszában megépült a déli szektor, a 29,5 kilométeres szakasz immár három autópályát (M1, M7, M5) kötött össze.

Első lépésben az eredetileg tervezett, irányonként három forgalmi sávos sztrádát takarékossági okokból keskeny autóúttá karcsúsították, mellette helyet hagyva a későbbi bővítéshez. Az építés idején a Liszt Ferenc repülőtér (akkor Ferihegyi repülőtér) alatt kívánták a keleti szektort továbbvezetni. Emiatt csatlakozik közel merőlegesen az M51-es autóút (amely korábban a déli szakasz keleti vége volt) az M5-ös autópályához.

2010-ben megkezdődött a déli szektor bővítése. 2013. június 30-án adták át a forgalomnak az M6-os autópálya és 51-es főút közötti irányonként három sávos, 11 km-es szakaszt. Az építését 2010-ben kezdték meg a déli szektor (M1-M5 között) - a hiányzó déli pálya kiépítésével - irányonként három sávos autópályává történő bővítésével együtt.

2013. augusztus 31-én átadták az 51-es főút és az M5-ös autópálya közötti új nyomvonalon épült 6,3 km-es szakaszt. Ez a szakasz köti össze az M0-s régebbi déli szakaszát az újabban épült keleti szakasszal. Erre azért volt szükség, mert a régi, 51-es főút és M5-ös autópálya közti M0-s szakasz nyomvonala az M5-ös autópálya után nem volt folytatható a XVIII. kerület lakott területei miatt. Az eredetileg ide tervezett, alagútban folytatódó nyomvonal annak magas költségei miatt végül nem készült el.

Toyota Auris hibrid részletes adatok

2015. július 22-én elkészült az M1-M7 autópályák közötti 2,7 km-es szakasz hiányzó bal pályája. Az átadást a jobb pálya lezárása és teljes felújítása követte, amely 2015-ben befejeződött. A déli pálya elkészülte után 2017 decemberében a kivitelezők nekiláttak az északi felújításának: a meglévő irányonként három sávos autóút az M6 autópálya és az 51-es főút közé eső szakaszán a bal (északi) pálya (a megépítése óta nyomvályúsra kopott) aszfaltburkolatának cseréje az intenzív teherforgalom miatti fokozott terhelést jobban elviselő vasbeton burkolatra, hídátépítések (köztük a Hárosi és Soroksári Duna-hidak), környezetvédelmi, zajárnyékolási, vízelvezetési és forgalombiztonsági beavatkozások elvégzése. 2006 májusában nyílt meg az M0 Látogató Központ az M3-as 12. kilométerénél. Az M5-ös autópálya és az M3-as autópálya közötti szakasz a nagyobb teherbírás érdekében a szokásos aszfalt helyett már vasbeton borítással készült.

Szakaszok átadási dátumai és jellemzői

  • 1990. november 16.: Az 51-es főút és a 6-os főút - Érd-kelet és a budatétényi Háros utca között kiépült, Budatétényt és Nagytétényt elkerülő - bevezetője közötti szakasz (a hárosi Deák Ferenc híddal és a soroksári Ráckevei-Duna híddal).
  • 1994.: A 6-os főút és az M1-es autópálya közötti szakasz (a 6-os főút tétényi bevezetője Budafokot a Duna partján elkerülve ekkor érte el az albertfalvai Hunyadi János utat, majd 1995-ben a Szerémi utat. 1998-ban az M0-stól befelé a Szerémi úttal együtt irányonként két sávosra bővült).
  • 1998.: Az M3-as autópálya és 2-es főút között, az M2-es autóút alagi becsatlakozásával (eredetileg 2/B és 2/A néven).
  • 2005.: Az M5-ös autópálya és az M4-es autóút között.
  • 2008.: Elkészült az M6-os autópálya nagytétényi becsatlakozása, az M4-es autóút és az M3-as autópálya közötti, valamint a 2-es főút és a 11-es főút közötti szakasz.

Az M0 Körgyűrű Forgalmi Adatai

Az M0-s autóút forgalma folyamatosan növekszik. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. feladata az üzemeltetése és fenntartása.

Év Szelvény (km) Napi járműforgalom
2012 15 km 65 820
2012 26 km 55 842
2012 M3-as 10 km 68 997
2017 15 km szelvény (kb.) >90 000
2017 26 km szelvény (kb.) >76 000

2017-re ezek a mért adatok már meghaladták a 90 ezres, és 76 ezres átlagos napi értéket.

Jövőbeli tervek és kihívások

Évtizedek óta vizsgálják és tervezik az M0 körgyűrű M1-es autópálya és 11-es főút közötti nyugati szakaszának megvalósításának lehetőségét, amellyel az elkerülőút teljes kört zárna be. A lehetséges megvalósítást több tényező is nehezíti. A dombos terepviszonyok miatt a szakasz túlnyomó részét alagútban kellene elvezetni, és számos völgyhidat is építeni kellene, illetve nagyon sok természetvédelmi területet is érintene. A beruházás összköltségét emiatt közel 400 milliárd forintra becsülik. Az új szakasz viszont nem lenne része az európai gyorsforgalmi úthálózatnak, emiatt EU-s forrásokat sem lehetne az építéshez igénybe venni, azt teljesen hazai forrásból kellene finanszírozni. Bár a szakasz tervezése 2018-ban megkezdődött, a következő év elején lekerült a napirendről.

Már évekkel korábban felmerült egy olcsóbb alternatíva lehetősége, amely a várostól és a természetvédelmi területektől távolabb vezetne. E tervek szerint az M1-es autópálya és Esztergom között egy új autóút épülne. Az M100-as jelölésű, 32 km hosszú, észak-déli irányú autóút végleges tervei várhatóan 2019 végére elkészülnek, és ha minden szükséges engedélyt megkap, az építés akár 2020-ban meg is kezdődhet. Az M100-ashoz kapcsolódna az M10-es autópálya, amely összeköttetést biztosítana az M0-s szintén megépítésre váró, 10-es és 11-es főút közötti északi szakaszához, illetve tehermentesítené a 10-es főutat. Az M10-es tervezése és engedélyeztetése viszont még korai fázisban van, így valószínűleg csak jóval később készülhet el, mint az M100-as.

Díjfizetés az M0-s autóúton

Az M0-s autóút használata 2015-ig ingyenes volt - ahogy a Budapestről induló autópályák M0-ig tartó szakaszai is. 2015. január 1-jétől a megyei matricák bevezetésével az M5-ös autópálya és a 4-es számú főút (31-es és 42-es számú csomópontok), valamint az M3-as autópálya és a 2-es számú főút (69-es és 75-ös számú csomópontok) közötti szakaszok, illetve a sugárirányú autópályák bevezetőszakaszainak és az M51-es autóút díjmentessége is megszűnt. A 70-es számú csomópontig a korridoron le lehet hajtani a vonatkozó rendelet értelmében.

tags: #m0 #csepeli #lehajto #benzin #információk