A lízingügyletek elszámolása és a következő évi törlesztések átvezetésének szabályai
A vállalkozások körében a gépjármű és egyéb eszközök beszerzésekor kiemelkedő szerepet játszanak a lízingügyletek. A gépjármű pénzügyi lízingje és bérlete a vállalkozások számára gyakran használt eszközbeszerzési módszerek, számviteli elszámolásuk pedig nagy figyelmet igényel. Mivel manapság a vállalkozók nagy többsége nem feltétlenül szabadfelhasználású rövid lejáratú hiteleket szokott felvenni, hanem inkább valamilyen eszköz (ingatlan, jármű, gép stb.) beszerzése miatt kényszerül külső forrás igénybevételére, ezért a legtöbb kérdés is ezek kapcsán érkezik tőlük. Melyek közül kiemelkedő szerepet játszanak a lízing ügyletek kapcsán felmerülők, ugyanis egyez lízing ügyletek esetén az ÁFA törvényünk 124.§ (4) b) pontja egy ideje már megengedi például a személygépjárművekkel kapcsolatos ÁFA levonást.
Jogszabályi háttér és a lízing típusai
A lízingügyletek számviteli elszámolását több jogszabály is szabályozza, a cég típusától és az áttérési kötelezettségtől függően. A lízingbeadók egy része a friss előírások szerint ugyan áttért az IFRS-ek szerinti beszámolókészítésre, ám amelyek nem tették, azok esetében továbbra is a a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai relevánsak. A lízingbevevők jelentős részénél pedig fel sem merült az áttérés kérdése, így számukra ma is a számviteleről szóló 2000. évi C. törvény a mérvadó, amiről akár azt is hihetnénk, hogy mindent tudunk róla.
A jogi háttér tisztázása érdekében fontos megemlíteni a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) változásait is. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 2014. március 15-től hatályos módosítása alapján a számviteli törvényalkalmazásában pénzügyi lízing az új polgári törvénykönyv szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet. Az új pénzügyi lízing fogalmat csak a Ptk. hatálybalépését követően, 2014. március 15-e után megkötött szerződésekre kell alkalmazni. A korábban létrejött jogügyletekre a számviteli törvény korábbi maghatározása az irányadó.
A számviteli törvény (2000. évi C. törvény a számvitelről, továbbiakban: Szt.) a lízing alatt a pénzügyi lízinget érti, ami egy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ideértve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre. A gyakorlatban a pénzügyi lízingügyleteket a két eset áfabeli megítélése alapján - a futamidő végi tulajdonszerzés biztos-e, vagy opcionális - zárt- és nyíltvégű lízingnek nevezzük. Az áfatörvény szerint akkor, ha a tulajdonjog átszállása a futamidő lejártával és az ellenérték kiegyenlítésével automatikusan megtörténik, azaz a lízing záhtvégű, a birtokbaadáskor fizetendő az áfa.
A pénzügyi lízing számviteli elszámolása és az eszközök aktiválása
Pénzügyi lízing esetén a lízingbevevő saját könyveiben köteles szerepeltetni az eszközt. A pénzügyi lízing számviteli szempontból lényeges fogalmát a 2013-ban megalkotott „új” Hpt. a lízingbevevő esetében a használatra átvett lízingtárgyat az eszközök között kell kimutatni, míg a kapcsolódó kötelezettséget pedig az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni. Az Szt. nem tesz különbséget a nyílt és a zártvégű lízing között, ezért a 23. § (3) bekezdése szerint ígyis-úgyis az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (a használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások, valamint a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított eszközök értékét is.
Az eszközök használatba vételével párhuzamosan megkezdődik azok amortizációja is. Lízingbe vevőnél az értékcsökkenés elszámolásra kerül a használatbavétel (üzembe helyezés) napjától. Az Szt. 80. § (1) bekezdése szerint értékcsökkenési leírásként kell kimutatni: az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek az 52. § (1)-(4) bekezdése szerint tervezett (meghatározott), az 53. § (3) bekezdése szerint módosított értékcsökkenése összegét. A zárt végű pénzügyi lízing esetén az értékcsökkenés mértékét a tényleges használati idő alapján kell meghatározni, valamint a maradványérték is a várható piaci érték kell, hogy legyen.
A lízingkötelezettségek kimutatása és a következő évi törlesztések átvezetése
A lízingszerződés megkötésekor keletkező fizetési kötelezettséget hosszú távú forrásként kell rögzíteni a könyvekben. Az ilyen külső forrásokat is a kötelezettségek között, azaz a 4-es számlaosztályban kell nyilvántartani. A fenti könyvelési tételből már kiderült, de az Szt. 42. § (5) bekezdése is egyértelműen megmondja, hogy egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbe adó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget. A törvény 68. § (2) bekezdése szerint pedig a pénzügyi lízinggel kapcsolatos - a 42. § (5) bekezdése szerinti - kötelezettség összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani. Természetesen az ilyen címen felvett kötelezettség összege nem foglalja magába a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendő kamat összegét.
A mérleg fordulónapján kiemelt feladat a kötelezettségek futamidő szerinti besorolása. A hosszú lejáratú lízingkötelezettségek közül át kell vezetni a rövid lejáratúak közé a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes törlesztőrészletek összegét (ez a következő évi törlesztés átvezetése). A könyvelés során a törlesztések, a kamatok és a záró átvezetések az alábbiak szerint történnek:
- A törlesztések elszámolása: T 447 Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettség / K 38.
- A kamatok elszámolása: T 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai / K 38.
- Az év végi átvezetések (rövid távú rész besorolása): T 44. Hosszú lejáratú kötelezettségek vagy 45. Rövidlejáratú kötelezettségek / K 38.
Operatív lízing (tartós bérlet) elszámolása
Lényeges különbséget kell tennünk a pénzügyi lízing és a bérlet között. A pénzügyi lízingen kívül ismerünk még operatív lízinget is, amit a köznyelv tartós bérletnek is hív, hiszen közelebb van a bérléshez, mint a vásárláshoz. A számviteli törvényünk szerint is ilyen esetben a lízingbe vevőnél nem eszközt aktiválunk, hanem a lízingdíjakat igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni, és ilyen ágon keletkezik költség a cégnél. Bérleti szerződés fennállásakor a költségelszámolás egyszerűbb, mint a lízingnél. A bérbe vett eszköz ilyenkor nem jelenik meg a vállalkozás mérlegében. A bérleti díjakat a vállalkozás költségként számolja el az adott időszak eredménykimutatásában.
Figyelni kell továbbá az időbeli elhatárolásokra is az év végi zárlati munkák során. Első évben az első nagy összegű lízing díj miatt biztosan lesz elhatárolásunk is év végén. Az időbeli elhatárolás, azaz az adott időszakra vonatkozó bevételek és költségek elszámolása akkor történik, amikor azok gazdaságilag felmerülnek, függetlenül attól, hogy a pénzügyi teljesítés mikor történik.
Pénzügyi lízing vs. Operatív lízing összehasonlítása
- Eszköz aktiválása: Pénzügyi lízing esetén a lízingbevevőnél történik, míg operatív lízingnél az eszköz nem kerül a könyvekbe.
- Kötelezettségek besorolása: Pénzügyi lízingnél hosszú és rövid lejáratú kötelezettségként mutatjuk ki. Operatív lízingnél nincs mérlegbeli kötelezettség.
- Értékcsökkenés: Pénzügyi lízing esetén a lízingbevevő számolja el a használatbavétel napjától, operatív lízingnél a lízingbeadó könyveiben marad.
- Következő évi törlesztés átvezetése: Pénzügyi lízingnél kötelező a mérlegfordulónapon átsorolni a rövid távú kötelezettségek közé.
tags: #lizing #kovetkezo #evi #torlesztes #atvezetes #elszamolas