A lízing elszámolása és adózása a magyar jogszabályok tükrében
A lízing mind a lakosság, mind a gazdálkodók körében egyre kedveltebb, bár elég drága finanszírozási forma. A vállalkozások más tulajdonát képező eszközt akkor tudnak használatba venni, ha a szükséges eszközt bérlik vagy lízingelik, netán megvásárolják azt. E speciális finanszírozási konstrukció kapcsán a legnagyobb problémát az okozza, hogy Magyarországon a lízingügyletekre vonatkozó önálló jogszabályok nem léteznek. A jogalkotók különböző helyeken határozzák meg a lízingre vonatkozó törvényi előírásokat, de egyértelmű meghatározás nincs. Ennek következtében az adóztatási kérdések megoldása sem egyszerű.
A lízing jogi háttere és fogalma
A lízing lényege az adásvétel, a bérleti ügylet és a hitelügylet kombinációja. A lízing típusát és egyben adójogi kezelését az dönti el, hogy a három ügyletből melyik a domináns. A lízing értelmezésénél a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.) meghatározásából érdemes kiindulni, hiszen a legtöbb jogszabály erre a két törvényre utal.
A Hpt. értelmező rendelkezése szerint pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbe adó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbe vevő:
- viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
- a hasznok szedésére jogosulttá válik,
- viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),
- jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen.
Ha a lízingbe vevő nem él e jogával, a lízingtárgy visszakerül a lízingbe adó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint a kamatrészét és törlesztésének ütemezését.
A Ptk. szerint, ha a lízingtárgy ingatlan, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha a lízingtárgy ingó dolog vagy jog, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. A lízingbevevő a szerződés megkötésétől, dolog esetén a birtokátruházástól szedi a lízingtárgy hasznait, viseli a lízingtárggyal járó terheket, költségeket és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.
A lízingügyletek típusai és jellemzőik
A lízingügyletek jellege alapvetően két nagy csoportra osztható: operatív és pénzügyi lízingre, mely utóbbi tovább bontható zárt és nyílt végű formákra.
Operatív lízing (tartós bérlet)
Az operatív lízing csak elnevezésében lízing, tartalmát tekintve bérleti ügyletnek minősül. Az operatív lízingre vonatkozó előírások az ügylet bérleti jellege miatt a Ptk. szabályai között találhatók. Ez az ügylet szolgáltatásnyújtásként kezelendő. A számlázása is ennek megfelelően történik. Az általános forgalmi adó a lízingdíjakhoz kapcsolódik. A kérdéses eszköz a lízingbe adó könyveiben szerepel, és az értékcsökkenést is a lízingbe adó számolja el. Az operatív lízing (tartós bérlet) díja havonta, negyedévente stb. fizetendő.
Operatív lízing esetén az eszköz használata rövid távú, és a vevő nem válik tulajdonossá. A bérleti díjak költségként jelennek meg, az eszköz pedig nem kerül a könyvekbe. A bérleti szerződés fennállásakor a költségelszámolás egyszerűbb, mint a lízingnél. A bérbe vett eszköz ilyenkor nem jelenik meg a vállalkozás mérlegében. A bérleti díjakat a vállalkozás költségként számolja el az adott időszak eredménykimutatásában.
Zárt végű pénzügyi lízing
A zártvégű pénzügyi lízingszerződésben az adásvételi ügylet dominál. A szerződés opciós jogot nem tartalmaz. A lízing futamidejének végén lízingbe vevő mindenképpen tulajdonjogot szerez a lízingtárgy felett. Ez az ügylet adásvételként kezelendő. Áfás ügylet esetén (nem biztos, hogy az) a birtokba adáskor a teljes eszközértékre vonatkozó áfát ki kell számlázni. További számlakiállítás nem kötelező.
A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben. Az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el. Zárt végű lízingszerződés esetén a lízingdíjat nem kell számlázni, mivel a lízingdíj nagysága, fizetésének időpontja, a lízingdíjból a tőketörlesztő, illetve a kamatrésznek egyértelműen ki kell tűnnie a lízingszerződésből.
Nyílt végű pénzügyi lízing
A nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnak minősül, mert a szerződés nem rögzíti egyértelműen, hogy a futamidő végén a lízingbe vevő megszerzi-e a tulajdonjogot. Ez a szerződéstípus opciós jogot tartalmaz, amely háromféle döntési lehetőséget biztosít. Ez a három eset számviteli és adózási szempontból eltérően kezelendő.
A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben. Az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el. A lízingdíjakról szóló számlákat kötelező kiállítani, amelyek havonta, negyedévente, stb. fizetendők. A nyílt végű lízingszerződés esetében a lízingbe vevő megnevezheti a vevőt, vagy a lízing tárgya visszaszáll a lízingbeadó birtokába. A lízingbe vevő olyan döntést is hozhat, hogy megszerzi az eszköz tulajdonjogát. Ez esetben óvatosan kell kezelni az áfát, mert a tulajdonjog megszerzésére ekkor kerül sor.
A vagyonkezelés adózási szabályai | A pénzügyi nyugalom szigete
A legdominánsabb lízingtárgyak a termelőberendezések, a gépjárművek és az ingatlanok. A lízingdíj megszabható magyar forintban, devizában, devizához kötötten is, de extrém esetben a kriptodeviza is megjelenhet. A lízingügylethez szinte mindig kötődik valamilyen vagyonbiztosítás. Izgalmas kérdés, hogy a biztosítási díj áfaalapot képez-e.
Számviteli elszámolás a lízingbe vevőnél (fókuszban a pénztárkönyv)
Pénzügyi lízing során a lízingbe vevőnek az eszközt eszközként, a lízingdíjakat pedig kötelezettségként kell szerepeltetnie a mérlegben. A lízingbe vevőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni, függetlenül attól, hogy annak tulajdonjoga csak a szerződésben rögzített feltételek teljesítése után, vagy akkor sem kerül át a vállalkozóhoz. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett eszköz lízingbe adó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget. A lízingbe vevő a lízingelt tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor, az eszköz üzembe helyezésekor meghatározza a hasznos élettartamot (jellemzően a futamidővel azonosan), az esetleges maradványértéket, és ezek függvényében az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét, majd elszámolja azt a költségek között legalább negyedévenként.
Egyéni vállalkozóként, aki pénztárkönyvet vezet, a nyílt végű pénzügyi lízinggel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat a következőképpen rögzítheti, a kapott számla tételei alapján:
Egyéni vállalkozó vagyok, pénztárkönyvbe könyvelek. Nyílt végű pénzügyi lízing útján beszereztem egy tehergépkocsit. A birtokbaadási bizonylaton levő értéken aktiváltam, ez az összeg az értékcsökkenési leírás alapja. A lízing cég havonta számlát bocsát ki, mely az alábbiakat tartalmazza:
- Tőke részlet x Ft + áfa
- Tőke árfolyam különbözet x Ft + áfa
- Esedékes kamat x Ft
- Tőke árf. korrekció x Ft + áfa
- Kamat árfolyam különbözet x Ft
Az 1., 2. és 4. tételeket egyéb költségnek nem minősülő kiadások oszlopába könyvelem a pénztárkönyvbe. A 3. és 5. tételeket egyéb költségnek minősülő kiadások oszlopába rögzítem.
| Lízing számla tétele | Pénztárkönyv oszlopa (kiadások) |
|---|---|
| Tőke részlet + ÁFA | Egyéb költségnek nem minősülő kiadások |
| Tőke árfolyam különbözet + ÁFA | Egyéb költségnek nem minősülő kiadások |
| Esedékes kamat | Egyéb költségnek minősülő kiadások |
| Tőke árf. korrekció + ÁFA | Egyéb költségnek nem minősülő kiadások |
| Kamat árfolyam különbözet | Egyéb költségnek minősülő kiadások |
A futamidő végén, amikor a lízingbe vevő megszerzi az eszköz tulajdonjogát, a pénzügyi lízing számviteli elszámolásait le kell zárni. Az eszköz könyv szerinti értékét és az addig elszámolt értékcsökkenést továbbra is nyilván kell tartani. Ekkor az eszköz teljes értéke a lízingbe vevő mérlegében marad, és az amortizáció folytatódik.
Adózási szempontok és kedvezmények
Általános forgalmi adó (ÁFA)
Az Áfa törvény - a tőketörlesztő rész erejéig - a zárt végű pénzügyi lízinget termékértékesítésnek, a nyílt végű pénzügyi lízinget bérbeadásnak (szolgáltatásnyújtásnak) tekinti. Szolgáltatásnyújtásként kezeli az Áfa törvény az olyan pénzügyi lízinget ahol a szerződés szerint a lízing tárgyának tulajdonszerzése nyitott a futamidő végéig, vagy ahol a lízing tárgya vagyoni értékű jog. Ilyen esetekben az adókötelezettség a bérletre vonatkozó szabályok szerint keletkezik, tehát a fizetési kötelezettség az egyes részkifizetések esedékességekor áll fent. Az adó alapja ebben az esetben is a teljesítésért járó ellenértékből a tőkerész, hiszen a kamat az tárgyi adómentes.
Az ügylet áfa mentessége, vagy áfa esetén az áfakulcs attól függ, hogy mi a lízing tárgya (pl. tehergépjármű, lakóingatlan stb.). Termékértékesítésnek minősülő lízingszerződések esetén a teljes lízingdíjban szereplő áfa levonható az általános szabályok szerint, függetlenül attól, hogy a lízingbevevő a számlát kiegyenlítette-e, tehát az adólevonási joga megnyílik a lízingelt eszköz tulajdonba, ha az később esedékes, a birtokba adáskor. Viszont nem szükséges a teljes adóval növelt ellenértéket, elég csak az adó összegét kifizetni a termékértékesítésnek minősülő lízingszerződések esetén.
A pénzügyi lízingügyletekhez kapcsolódóan felszámított díjak és költségek nem kezelhetők egyformán az általános forgalmi adó tekintetében. A hitelminősítési díjak felszámítása, mint önálló szolgáltatás, a 74.84.11 SZJ szám alá tartozik, és 25%-os adómértékkel adózik. Mivel a pénzügyi lízingtevékenység a tőketörlesztő hányad feletti részt tekintve az Áfa törvény 2. számú mellékletének 6. díjak, valamint a kezelési költségek (mint járulékos költségek) után sem keletkezik adófizetési kötelezettség.
2019.01.01-től a személygépkocsi bérleti díjában felszámított forgalmi adó 50%-a levonható minden nyilvántartás nélkül. Ez a rendelkezés abban az esetben alkalmazható, ha a lízing futamideje 2018.12.31-e után kezdődött. Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, a 12. hónappal időarányos részteljesítésként teljesítés és Áfa fizetés történik.
Társasági adó (Tao) és Kisvállalati adó (KIVA)
A kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Kiva tv.) alapján a kisvállalati adóalap a társasági adóalaptól eltérően határozható meg. Kérdésként merül fel, hogy a lízingügylet befolyásolja-e a kisvállalati adóalapot. Az értékcsökkenés elszámolásra kerül, de az elszámolt amortizáció nem befolyásolja a kisvállalati adó alapját. Ugyancsak sajátos adójogi kérdések merülnek fel a társasági adóval kapcsolatban is.
Az egyéb feltételek fennállása esetén a pénzügyi lízing formájában beszerzett eszközök esetén is élni lehet a kis- és középvállalkozások adóalap kedvezményével, feloldható a lekötött tartalékban elkülönített fejlesztési tartalék. A Tao. tv. 22/A. § (1) bekezdése szerint, a hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe. A 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka vehető figyelembe.
Személyi jövedelemadó (SZJA)
Az SZJA szerint adózó egyéni vállalkozó az értékcsökkenést elszámolhatja. A kisvállalkozói kedvezményként a teljes számla szerinti beszerzési ár vehető figyelembe még akkor is, ha a számla csak egy későbbi időpontban kerül kiegyenlítésre.
A lízingügylet meghiúsulása és elszámolása
Gyakran előfordul, hogy a szerződésben rögzített feltételek nem teljesülnek, a tulajdonjog nem száll át a lízingbevevőre, mert a részleteket nem fizette meg, vagy a futamidő közben felmondják a lízingszerződést, illetve nem él vásárlási jogával. A korábban értékesített eszközt az eladó visszaveszi.
Ez esetben a visszavett eszköz bekerülési értéke a vevő által használt eszköz visszavételkori piaci értékével, legfeljebb az eredeti eladási árral azonos érték lesz, amelyet a lízingbeadó által kiállított helyesbítő számlával kell dokumentálni. Ezen helyesbítő számla alapján kerül kivezetésre az eszköz, úgy hogy a helyesbítő számla összegét a tárgyi eszköz bruttó értékét módosító tételként kell elszámolni a kötelezettséggel szemben. Ezek után a tárgyi eszköz értékcsökkenését át kell vezetni a tárgyi eszköz bruttó értéke számlára.
Ha a szerződés a jövőre nézve megszűnt úgy, hogy a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, akkor valójában a felsorolt költségek az alapügylet (azaz a lízing) járulékai nem lehetnek. A felsorolt költségek önállóan sem minősülhetnek, hiszen azok megtérítésekor a lízingbe adó nem nyújt a korábbi lízingbe vevő felé semmilyen szolgáltatást, így ezen költségek megtérítése az Áfa törvény 10. §-a szerint nem alapügylet, hanem kártérítés. Ezek a költségtérítések kártérítésként áfa körön kívüli tételnek, áfa tárgyi hatályán kívüli pénzátadásnak tekintendők.
Számviteli elszámolás a lízingbe adónál (áttekintés)
A pénzügyi lízing pénzügyi szolgáltatás, ezért azt csak pénzügyi intézmény végezheti, így a lízingbe adónak mindenképpen pénzügyi intézménynek kell lennie. A lízingbe adás céljából beszerzett és a lízingbevevőnek határozott időre átadott eszköz értékét tartósan adott kölcsönként (tartós követelésként) kell kimutatni (általános forgalmi adó nélkül), a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés nem foglalhatja magába a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan járó kamat összegét.
A pénzügyi lízing keretében átadott termék számlázott ellenértékét, eladási árát értékesítés nettó árbevételeként (az átadáskor), a szerződés későbbi meghiúsulása esetén az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként (helyesbítő számla alapján) kell elszámolni (az érték az általános forgalmi adót nem tartalmazhatja). A pénzügyi lízing keretében megfizetett tőketörlesztő részletet a tartósan adott kölcsönként kimutatott tartós követelés csökkentéseként kell kezelni. A lízingdíj kamatrészét pedig a Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége között kell elszámolni (mint a pénzügyi műveletek bevételét), a ténylegesen fizetett, vagy átmenő tétel esetén a kiszámított járó összegben.
A pénzügyi lízing elszámolásának a számviteli törvény szerint kétféle módszere lehet a szállító számlázásának iránya szerint:
- A szállító a lízingbe adónak számlázza ki a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolandó eszközt, majd ezt követően az eszközt a lízingbe adó számlázza a lízingbevevő részére.
- A szállító a lízingbe adó helyett közvetlenül a lízingbevevő részére számlázza ki a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolandó eszközt.
A zárt végű pénzügyi lízingnél (amikor is a tulajdonszerzés biztos) mindkét módszer, míg a nyílt végű lízingnél viszont csak az 1. módszer alkalmazható.
Jogszabályi változások és időbeli alkalmazás
A számviteli törvény 2015. évi módosítása egyértelművé teszi, hogy pénzügyi lízingről csak a Hpt. szerint beszélhetünk. Az új pénzügyi lízing fogalmat csak a Ptk. hatálybalépését követően, 2014. március 15-e után megkötött szerződésekre kell alkalmazni. A korábban létrejött jogügyletekre a számviteli törvény korábbi maghatározása az irányadó. Ennek alapján nem kell átminősíteni a 2014. március 15-e előtti szabályoknak megfelelően pénzügyi lízingként könyvekbe felvett ügyleteket abból az okból, hogy azok nem felelnek meg a 2014. március 15-e utáni definíciónak.
tags: #lízing #elszámolása #pénztárkönyvben