Ideiglenes Rendszám Szabályok Lengyelországban: Mire Érdemes Figyelni?
Kiválasztotta a megfelelő járművet és már csak haza kell hozni? Sima ügy, gondolhatnánk. A használt teherautók beszerzésével foglalkozó blogunk következő részében arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ha meg is találta a megfelelő járművet a kínálatból, akkor sincs még túl a nehezén. A kiválasztott teherautót általában több országon keresztül kell hazaszállítani.
Méretük miatt a „tréleres” beszállítás legtöbbször szóba sem jöhet, ezért „lábon” kell őket hazajuttatni. A vásárlás során a költségek szempontjából nem csupán az a kérdés, hogy mennyit lehet belealkudni. Az autót valahogy haza kell hozni, hiszen a legtöbb országban a rendszámot egyből leszereli az eladó, miután megvettük tőle.
Külföldről behozott Autók 😕 - TITKOK és TIPPEK
Külföldi Rendszámok Használata Magyarországon
Sokan emlékeznek még a kétezres évek végén tapasztalt szlovák rendszámos autódömpingre. Akkor még mindenki elhitte, hogy az EU tagsággal eljött az adóoptimalizálás kolbászkerítése is, mindenki maga döntheti el hol vált ki rendszámot és hol (nem) fizet regisztrációs adót az autójára. 2011-ben egy huszárvágással csukta be a kiskaput a jogalkotó és addig nem látott szigorral korlátozta a külföldi rendszámos autók hazai használatát.
Csakhogy a jogszabályok ezt szigorú keretek közé szorítják. A szabályozási logika szerint külföldi rendszámmal - főszabályként - nem közlekedhet itthon magyar állampolgár, csak a konkrétan meghatározott kivételek megvalósulása esetén engedi ezt a jogszabály. A védekezés érthető az állam részéről, hiszen különben a magyar használtautó piac összeomlana, illetve az sem mellékes, hogy az államnak komoly bevétele származik a behozott autók után.
Igazoltatáskor a rendőr ellenőrzi, hogy a külföldi rendszámú jármű vezetőjének - állampolgárságra tekintet nélkül - van-e magyarországi lakóhelye. Ha a fentieket az autós a helyszínen nem tudja igazolni, a rendőr bevonja az autó külföldi rendszámát és forgalmiját, közigazgatási bírság kiszabásának kíséretében. Ez igen komolyan hangzik. Ami ugye annyit tesz, hogy határellenőrzés nuku. Erre azt a megoldást találta ki a hatóság, hogy az ilyen - már igazoltatott, mentességre hivatkozó - autók és sofőrök adatait rögzíti a központi nyilvántartásban.
Seicento gyártás Lengyelországban
Száz szónak is egy a vége: a hazai honosítási mizéria nehézségeinek áthidalására a külföldi rendszám csak korlátozottan, egy szűk kör számára kínál valódi megoldást. A probléma mindezzel az, hogy EU-s tagállamként tagjai vagyunk a Schengeni övezetnek, ahol nincsen határellenőrzés.
Lengyel Ideiglenes Rendszám: Mire Kell Ügyelni?
Például a lengyel rendszerbe a magyar ideiglenes rendszámot lehetetlen regisztrálni, viszont lengyel ideiglenes rendszámot nem lehet váltani. Adná magát a magyar ideiglenes rendszám, de az ilyen esetben nem jó megoldás.
Német autó esetén sokkal jobb választás a német ideiglenes rendszám (Kurzzeitkennzeichen), ilyen célú használatát a rendőrség sem bünteti az elmúlt 5 évben, amíg sorra nem kerül a "gyorsreagálású" KH hadtest on-line időpontfoglaló rendszerében, és le nem honosítja az autót.
Gyakori Buktatók
- Megfelelő formátumú és tartalmú szerződéseket írtunk, a megfelelő nyelveken?
Költségek és Teendők a Forgalomba Helyezés Során
Az Unióba történő belépésünk után nagyon leegyszerűsödött a használt gépjárművek behozatala az országba. Jó hír, hogy nem kell vámot fizetni, az egységes belső piacnak köszönhetően. Jellemzően az ÁFA a gépjármű megvásárlásánál felszámításra került, az adott ország szabályai szerint, ezért itthon már nem kell ÁFA-t fizetni. A határon tehát egyszerűen átengedik a külföldi rendszámmal rendelkező gépkocsit.
Itthon az első lépés, hogy el kell menni a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz, ahol kiállításra kerül a műszaki adatlap, amely maximum 6 hónapig, illetve a forgalomba helyezési engedély kiadásáig érvényes. A műszaki adatlap feltétlenül szükséges a regisztrációs adó összegének megállapításához, ugyanis ahhoz szükség van a gépjármű műszaki adataira.
Forgalomból kivonás Magyarországon
Nézzük, milyen költségekkel jár a külföldről behozott használt jármű forgalomba helyezése? Az ezzel járó kiadásokat elsősorban az befolyásolja, hogy melyik országból hozzuk be a járművet. A gépjármű adatainak ellenőrzésére vonatkozó hatósági eljárási díjat minden esetben meg kell megfizetni, bár honnan kerül a jármű Magyarországra.
Az okmányirodába való jelentkezés előtt feltétlenül kössük meg a kötelező felelősségbiztosítást, amely elengedhetetlen feltétele a gépjármű közúti forgalomba helyezésének. Amennyiben az összes járulékos költséget hozzászámítunk a vételárhoz, akkor már el kell azon gondolkodni, hogy megéri-e külföldre menni autót vásárolni.
Regisztrációs Adó
Figyelem! A regisztrációs adóra a zöld rendszámra jogosult autók kivételével kizárólag a lehetséges összegek minimumát és maximumát tudjuk megadni. Ezen belül a pontos összegeket online kalkulátorral lehet kiszámolni. A regadó képlet logikája, hogy minél nagyobb köbcentis autóról van szó, annál magasabb az adott sávon belül a végösszeg, a jármű életkorával viszont csökken a szorzó.
Vagyonszerzési Illeték
A vagyonszerzési illetéket a Kormányablakban rója ki az ügyintéző, annak ellenére, hogy a NAV adóigazgatási hatáskörébe tartozik. Másik fontos megjegyzendő, hogy illetékmentesség esetén (például: ajándékozás) nem kapunk nullás igazolást.
Figyelem! A vagyonszerzési illetéket gyakran emlegetik átírási illetékként. Ha kicsit mélyebben beleásunk a témába, átírási illetéknek inkább magyar autó adásvétel esetén lehet nevezni, külföldi autó esetén valóban a vagyonszerzés, vagy a vagyonátruházás megsarcolása ezen illeték lényege.
Mikor igényelhető "I" betűjelű rendszám?
Mentesség a Hatósági Díjak Alól
A szomorú hír, hogy az egyetlen eset a hatósági díjak alól való mentességre, amikor diplomata státuszú személy autójára autójára kerül CD rendszám. A KPM vizsga díja alól még ők sem mentesülnek.
Fontos Jogszabályok és Rendelkezések
A külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművek belföldi üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szabályozza. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 25/B. §-a rendelkezik a témáról.
A Kkt. 25/A. §-a és 21/D. §-a is fontos rendelkezéseket tartalmaz. A Kkt. 47. § 18. pontja szintén releváns.
Természetes személy csak akkor minősül belföldi üzembentartónak, ha mind lakó-, mind szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van. Ha a természetes személy üzembentartó rendelkezik külföldi lakó- vagy szokásos tartózkodási hellyel, akkor nem minősül belföldi üzembentartónak, és vele szemben a rendelkezést nem lehet alkalmazni.
A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 47. § (4) bekezdése szerint a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott belföldi üzemben tartónak a tulajdonába kerülő, külföldön nyilvántartásba vett jármű behozatalától számított legfeljebb 60 napon belül kell kezdeményeznie a jármű származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételét és magyarországi forgalomba helyezését.
A járművezető akkor mentesülhet a rá vonatkozó korlátozások alól, ha az ellenőrzés során igazolja, hogy szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van. Ennek igazolására az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a külföldi tartózkodási helyet megjelölő bármilyen közokirat alkalmas.
A Kkt. 25/B. § (5) bekezdésének korábban hatályba lépett módosítása alapján az idegen nyelven kiállított közokirat csak magyar nyelvű fordítással fogadható el, azonban a korábbiaktól eltérően nem szükséges, hogy a fordítás hiteles legyen, az egyszerű fordítást is el kell fogadni.
A járművezető igazolhatja a járműhasználat jogszerűségét olyan okirattal, amely szerint a járművet rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra annak külföldi üzembentartójától. A jogszabály megfogalmazásából nem következik, hogy a jármű vezetője az üzembentartó munkavállalója, ezért a munkaviszonyra irányuló igazolást nem lehet megkövetelni a jármű vezetőjétől.
A Rendőrség felhívja a figyelmet arra, hogy a mentesülési körülmény igazolására a rendőri intézkedés során átadott közokiratok, illetve magánokiratok tartalmának valósnak kell lenniük.
A közigazgatási eljárás alapján, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (Bírságrendelet) 12/A. §-a rendelkezik.
tags: #lengyelország #ideiglenes #rendszám #szabályok