A Lengéscsillapító: Alapvető Információk, Működés és Karbantartás

Az autó lengéscsillapítóit kicserélni egy olyan művelet, amelyet magad is elvégezhetsz, amennyiben részletesen tudod, hogyan kell eljárni. A felfüggesztés lengéscsillapítói minden autó alapvető alkotóelemei, mivel megakadályozzák, hogy az autó menet közben veszélyesen megdőljön, még akkor is, ha a felület nem tökéletesen vízszintes. A lengéscsillapító az autó olyan alkatrésze, amely szinte az összes többi futómű alkatrésszel együtt dolgozik!

A lengéscsillapítótól függ a vezetési stílus, mint például a sportosság vagy éppen a kényelmesség, komfort, de a teleszkópok adják a biztonságunkat is. Az alkatrész első számú funkciója, hogy a talaj és a kerék közti kapcsolatot minél hosszabb ideig fenntartsa, ami támogatja a jármű stabilitását és irányíthatóságát. A kényelmi faktor mellett elsősorban a vezetés biztonságát szolgálja.

A Lengéscsillapító Működésének Részletei

A lengéscsillapító mint írtam szinte az összes futómű alkatrésszel közösen dolgozik, de a legfőbb társa a rugó! A spirálrugó felelős a kocsi hasmagasságáért, a lengéscsillapító pedig az útfelület okozta lengések csillapításáért. Tehát a kerekek lengéscsillapító teleszkópok nélkül elpattognának. Nyilván ezt úgy kell elképzelni mint egy hullámot, ami szépen és folyamatosan csendesedik, na és pont itt jön a lengéscsillapító szerepe, mert az szinte egyből nyugalmi állapotba kényszeríti a elpattogó futóművet! Nyilván a lengéscsillapítón kívül a gumik, a rugók és a szilentek is csillapítanak, de azoknak nem ez a feladata, csak közreműködnek.

Fontos megjegyezni, hogy a kocsi kereke nem csak a rossz minőségű utakon pattoghat el, számos más olyan szituáció adódik, ahol a lengéscsillapítót dolgoztatjuk, pl. fékezés, kanyarodás és minden olyan helyzet, amikor a kocsi karosszériája megbillen. Karosszéria billenéskor szintén a teleszkóp az az alkatrész, mely hivatott a kocsit nyugalmi helyzetben tartani.

A lengéscsillapító három fő alkatrészből áll: egy hengerből, melyben van egy dugattyú és az azt vezérlő szelepekből. Természetesen egy töltet is kell, ami lehet gáz vagy olaj vagy mindkettő. Ez attól függ, hogy a lengéscsillapítót hol alkalmazzák, gondoljunk csak bele. Lehet ezt munkagépbe, rakodóba, családi egyterűbe, céges furgonba vagy sportautóba. Mind más és más felépítést követel, de a fent felsorolt alkatrészek akkor is ugyanazok, csak más paraméterekkel rendelkeznek.

Vízpumpa hibák és megelőzés

A lengéscsillapítás a gumiabroncs és az alváz között fellépő kilengés kontrollálásával érhető el, így ezt a két külön mozgó egységet kell áthidalni egy olyan alkatrésszel, ami a futómű kilengéseit és rezgését mérsékelten közvetíti az alvázra és a járműtestre. A futóműhöz csatlakozik a lengéscsillapító teste, a nagyobb cső egy rúddal rögzül a karosszériához, melyben a csillapítást végző dugattyú erőhatásra fékezve fel-le mozog a csőben.

A dugattyútérben egy kis áteresztőképességű fenékszelep teszi lehetővé a teret maximálisan kitöltő olaj dugattyún keresztül történő áramlását. Rugózáskor benyomódás esetén a „zárt térben" a dugattyúrúd térfogatának megfelelő olajmennyiséget a fenékszelep vezeti át a külső csőbe, ami körülöleli a belső tartályt. Berugózásnak nevezzük a kaszni és az abroncs egymáshoz közeledő fázisát, ilyenkor a dugattyú lefelé mozdul. Az alsó szelep nyitott állapotban szabad áramlást biztosít az olajnak, a fojtást a fenékszelep látja el.

A kirugózás ennek a fordítottja, a részek távolodnak egymástól, a fojtást a dugattyúszelep végzi. Az energia-megmaradás eredményeképp a lefojtott mozgási energia egy része hővé alakul a folyamat gyorsasága miatt. Ha többet dolgozik a lengéscsillapító, jobban is melegszik.

Lengéscsillapító Típusok és Kialakítások

Az emberek általában annyit tudnak, hogy gázos lengéscsillapító vagy olajos lengéscsillapító. Ilyenkor ők a töltetre gondolnak. Valamilyen szinten igazuk is van, de nem teljes a kép. Régebben a lengéscsillapítók csak és kizárólag olaj töltettel rendelkeztek, ám ez mára elavult és környezetszennyező is ha tönkre megy, ezért áttértek a sokkal korszerűbb gázos lengéscsillapítókra. Azonban azt tudni kell, hogy a gázos lengéscsillapító is tartalmaz némi olajat.

Kétcsöves kialakítás

A gyárilag beszerelt csillapítók döntő hányadban olajos, kétcsöves kivitelűek, karakterisztikájuk laposabb, a futómű lazább érzetet ad vissza. A külső tartályt kitöltő gáz hőszigetelő hatású, az alkatrész nehezen hűl, akár túl is melegedhet. Ennek a kivitelnek a felturbózott változata a kétcsöves-gázos konstrukció, ahogy 5 bar nyomású gáz helyettesíti a levegőt. Az előfeszítésnek köszönhetően a lengéscsillapító sokkal gyorsabban reagál a talajegyenetlenségekre, a vezető keményebbnek érzi a csillapítást. Ezek az alkatrészek gyorsabban reagálnak egy fékezésre, meredek karakterisztikájúak. Kevésbé habosodik és az oxigénmentes közegnek köszönhetően nincs korrózió, hosszabb a lengéscsillapító élettartama.

Koni lengéscsillapítók - teszt és összehasonlítás

Egycsöves kialakítás

Szándékosan jött még csak most szóba ez az opció, mivel ez az eredeti elképzelés leegyszerűsített változata. Ahogy arról már szó volt, ezeket az alkatrészeket az extrém igénybevételű járműveknél alkalmazzák, ahol a kétcsöves rendszer nem képes megküzdeni ezekkel az útviszonyokkal. A csillapítást a kétirányú mozgás mellett a dugattyúszelepei végzik el, a változó össztérfogatot az alsó részen kialakított, 30 bar nyomású gáztér tartja előfeszítve. A szerkezeti kialakításban helyet kapott még egy úszódugattyú, ami a gáztér és az olajtér között dolgozik. Az állandó, nagy nyomás miatt ennek a kialakításnak sokkal jobb a hatékonysága a kétcsöves rendszeréhez képest. Sportcélra és extrém körülményekre az egycsöves csillapító a legideálisabb választás, a hengerfal a környezettel közvetlen kapcsolatban van, hatékonyabb a hőleadása. A cső belsejében az olajtértől a megközelítőleg 30 bar nyomású nitrogén töltetű gázteret egy úszódugattyú választja el, ami elvégzi a mozgás alatt a kiegyenlítést. Karakterisztikája a legmeredekebb. Nagy hátránya, hogy sokkal kényesebb. Ez a kivitel a legdrágább típus, ennek ellenére rövidebb élettartamú a korábban bemutatott lengéscsillapítókhoz képest. Óvni kell a külső fizikális behatásoktól, mivel a hengerfelületre (melyben a dugattyú mozog) is hatással van a külső falat ért ütés, sérülés.

Különleges kialakítások

A lengéscsillapító lehet úgynevezett patronos kialakítású vagy gólyalábas. A patronos az, amikor a teleszkópot egy másik házba kell tenni és úgy beszerelni, a gólyalábas az, amikor a lengéscsillapító alján általában két rögzítő furat van, amit vagy a lengőkarba vagy a kerékagyra rögzítünk (ez gyártóként eltérő). A lengéscsillapító lehet rugó tányéros vagy sem, vagyis a lengéscsillapítóra rátesszük a rugót vagy mellé. Továbbá a teleszkóp szárára jön a porvédő gumiharang és a felütközésgátló, e tetejére pedig a toronycsapágy. Rögzítési pontok és kialakítások is eltérőek, van ahol sima átmenő csavar, van ahol szilentes, van ahol csapágyas és van ahol excenteres állító csavar van!

A Lengéscsillapító Elhasználódása és Hibái

A lengéscsillapítók az autó többi alkatrészéhez hasonlóan elkopnak. Az alkatrészek deformálódnak, a szelep meghibásodik vagy a tömítés kezd szivárogni. Az elhasznált lengéscsillapító miatt a gépkocsi stabilitása csökken. Az autójukat vezetők legtöbbször nem veszik észre, hogy elérték vagy átlépték a biztonsági határt. Persze van olyan hiba, ami hangos kopogással jár, az bizony feltűnik. Azonban a lassú öregedés nem feltétlenül, ahogy fárad az alkatrész, úgy veszti el a lengéscsillapító képességét. Ez több okból is baj, egyrészt a karosszéria lengései egy-egy rugózás után tovább tartanak, másrészt a kerék elpattog az útról, ami részleges tapadásvesztéssel jár.

Ebből következik, hogy a tapadásvesztés miatt megnő a fékút, csökken a kontrollálható kanyarsebesség, ahogy a kocsi manőverezőképessége is. Mivel hibás lengéscsillapítóval a kerék nincs folyamatosan az útra szorítva, így fékezéskor könnyen kialakul az ABS beavatkozása. Ilyenkor gyors kattogó hangot hallhatunk, ahogy az ABS megakadályozza a fékfolyadék további áramlását a blokkolt kerék fék-munkahengeréhez, majd ha szükséges, elengedi a nyomást.

A lengéscsillapító meghibásodása több tényezőre is visszavezethető. Természetesen lehet szó az alkatrészek hibájáról, vagy olajhiányról a tartályban, szimplán csak egy kihagyott, sokáig halasztott szervízelésről. De mindemellett olyan környezeti hatások is elősegíthetik a lengéscsillapító elhasználódását, mint a hirtelen nagy hőmérséklet esés, vagy a nagy mértékű kosz és különféle kémiai anyagok behatása. Ehhez hozzáadódik a mindennapi használat milyensége is.

AEG L47280 mosógép javítás

Előfordul, hogy házilag beszerelt alkatrészekkel találkozunk, hiszen a lengéscsillapító cseréje ár szempontból kényes kérdés lehet. Sajnos az ilyen esetek között gyakori a helytelenül beszerelt lengéscsillapító rugó, ahol látszik, hogy a mechanikai sérülés valószínűleg a beszereléskor keletkezett. A menet esetleges megszakadása még a „kisebbik gond”, rosszabb esetben az alkatrész akad, ami azzal jár, hogy a dugattyúrúd egy idő után deformálódik, és a vezetőben reked.

A szakszerűtlen szerelésre példa lehetett egy ritka Lancia Thesis esete, amely futóműproblémákkal érkezett a szervizbe. Az autó kerekét leszerelve több hibára is fény derült, például a féltengelycsukló kenőanyaga kijutott. Kiderült, hogy a rögzítő bilincs szárait összehegesztették, miután nem a kocsira való bilincset igyekeztek rögzíteni. Ez is mutatja a szakszerűtlen beavatkozás veszélyeit.

Ellenőrzés és Karbantartás

Általánosságban elmondható, hogy a lengéscsillapítók körülbelül 100 000 km után elhasználódhatnak, de ez számos változótól függően akár korábban is bekövetkezhet. Minden különösebb probléma nélkül átlag húsz ezer kilométerenként érdemes ellenőriztetni. Mivel a hideg idő megterheli az alkatrészt, tavasszal érdemes beiktatni egy szervízelést. Minimum évente vagy 20.000 km-ként ellenőriztessük a lengéscsillapítókat. Ez azt jelenti, hogy olajcsere alkalmával nézessük át szerelőnkkel. Keressen rajta olajfolyást, deformációt, korróziót!

Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy a lengéscsillapító csere már esedékes, kérjünk kivizsgálást. A szervízben egyszerűen megvizsgáljuk a lengéscsillapító állapotát. A 60% feletti eredmény kiváló, de 30% alatt már veszélyes az autóval való közlekedés.

Lengéscsillapító Csere: Útmutató és Tippek

A legfontosabb dolog, hogy a lengéscsillapítót párban kell cserélni! Ez azt jelenti, hogy első vagy hátsó tengelyen egyszerre. Ennek több oka is van. Először is a gyártók a javítási gépkönyvek szerint így követelik meg, mert egy nagyon nagy fokú biztonsági alkatrészről van szó, továbbá garancia is így van rá. Mechanikailag egy tengelyen azonos hatásfokú teljesítményt kell nyújtania mind a kettőnek. Másrészről ha a lengéscsillapítókból tönkremegy az egyik, és csak egy újat rakunk bele, a két lengéscsillapítónak nem lesz egyforma a karakterisztikája, ami a fékezésben és az úttartásban is megmutatkozik.

A hátsók cseréje rendszerint jóval egyszerűbb, mint az elsőké. Ma már a legritkább esetben van hátul egybeszerelt rugóstag, így a rugó marad a helyén. A kocsit felemelve a lengéscsillapító alsó és felső rögzítését oldva az alkatrész egyszerűen lefelé kihúzható a helyéről. Az új beillesztése ugyanilyen egyszerű, tehát ez egy gyors, kis időigényű munka.

Az eredmény azonnal érezhető lett, megszűnt a „fenékrisza”, manővereknél, kanyarokban a kocsi stabilabban viselkedik, magabiztosabban vezethetővé vált.

A lengéscsillapító összeszerelése és feltöltése (részletes lépések)

Az első lépés ahhoz, hogy tökéletes gátlókat tegyünk össze, az az, hogy a dugattyúk, melyek a lengéscsillapítók házában le föl közlekednek, mindenképpen teljesen simák kell, hogy legyenek. Ezek után a dugattyút a lengéscsillapító szárára kell illesztenünk és rögzíteni kell a telószárhoz. Ezt a rögzítést egy kis csavar végzi el. Fontos, hogy ezt a csavart zsírtalanítsuk, és csavarrögzítőt használva tekerjük be a helyére. Csavarrögzítő nélkül a csavar kilazulhat az igénybevétel hatására, és az a gátlónkra nézve biztosan végzetes sérüléseket eredményez majd, mire észrevesszük a hibát. Nem kell a legerősebb csavarrögzítőt használni, de mindenképpen kell belőle egy pici.

Amikor a telószaron rajta van a dugattyú, jöhet a következő lépés. Illesszük be a telószarat a dugattyúval együtt a lengéscsillapító házába. A telószarat húzzuk ki végállásba, teljesen lógjon ki a lengéscsillapítóból. Egy kis szilikonolajjal kenjük meg a telószarat teljes hosszában, hogy a tömítések felhelyezésekor azok ne sérülhessenek meg, illetve, hogy könnyebb legyen velük dolgozni. Az adott teleszkóp típusától függően, több darabból áll ez az alsó tömítő és lehúzó rész. Amikor az összes alkatrész a helyén van, a telószárra csúsztassuk fel az alsó zárókupakot, ami ezeket az alkatrészeket fogja a helyükön tartani. Ide is tehetünk egy minimális mennyiségű, nagyon kis hatásfokú csavarrögzítőt, bár a legtöbb esetben erre nincs szükség, mert a menet belső felére általában még egy gumigyűrű is kerül, ami porvédett és teljesen biztos zárást ad ennek a zárósapkának. Teljesen tekerjük fel a helyére és szorítsuk meg finoman.

Én ilyenkor szoktam a teló alsó felére felhúzni a gumi porvédőt a telószárra. Amikor fent van a telószaron a gumi porvédő, tekerjük fel a telószár menetes alsó felére a babának nevezett műanyag gömbfejet. A babát teljesen fel kell tekerni a menetre, ami nem fog menni anélkül, hogy a telószarat meg ne fognánk. Fogóval azonban ne essünk neki! A fogó nyomot hagy a telszáron, és ezek a barázdák aztán ugyanúgy tönkretehetik a tömítőgyűrűket, mint a por. A fogáshoz használjunk puhább fémet, vagy speciális fogót, ami erre a célra van. Ezek nem ejtenek maradandó sérülést a száron. Amikor ezzel is megvagyunk, a porvédő gumit húzzuk fel a babára.

Feltöltés és légtelenítés

A megfelelő feltöltés és légtelenítés a legfontosabb lépés a teleszkópjaink összeszerelése és megfelelő működése szempontjából. Húzzuk ki a telószarat lefele teljes végállásig a teleszkópból. Töltsük fel a javasolt szilikon olajjal a teleszkóp házát 80%-ig. Lassan toljuk fel a telószarat az olaj tetejéig és utána húzzuk vissza. Ezt ismételjük meg párszor. Szépen lassan mozgassuk a telószarat le és felfele. Amennyiben van speciális, vákumos teló légtelenítő szerszámunk, tegyük bele a telókat és pumpáljuk ki a levegőt. A buborékok pezsegve fognak távozni és mi meg meg fogunk lepődni, hogy mennyi levegő van az olajban.

Légtelenítés után tegyük félre a telót még mindig nyitottan egy tartóra, amin tud pihenni a teló. Amíg a buborékok szépen lassan távoznak, van időnk az összes telónkat összeszerelni egymás után és feltölteni olajjal. Ezt a folyamatot egy pumpás edény segítségével gyorsíthatjuk fel. Ebbe bele tudjuk tenni egyszerre a 4 telónkat, és a kis pumpával vákuumot tudunk létrehozni.

Az első és egyben legegyszerűbb, hogy a gumi membránt beillesztjük a zárókupakba, vigyázva, hogy az teljesen jól illeszkedjen a helyére és az alakja is megfelelő legyen. Figyeljük meg, hogy a jobb minőségű zárókupakokon van egy kis levegőztető nyílás. A telót finoman megdöntve azonnal kezdjük el betekerni a telót a kupakba. A másik metódus a zárókupak feltekerésére az az, amikor a membránt nem a kupakba tesszük bele, hanem a teleszkóp tetejére illesztjük. Ekkor a telószára kicsit benyomjuk, hogy az olaj teljesen egy síkban legyen a telóház felső peremével, a gumi membránt az olaj tetejére rányomjuk, és a telószarat kicsit lefele visszahúzzuk, ezzel a membrán rögzül a telóházon a vákuum hatására.

Rebound: A megfelelő rebound beállítása az összes teleszkópban, egyformán, szintén fontos feladat. A nagyobb rebound keményíti a lengéscsillapítást, mivel a telók maguk keményebben állnak ellen az összenyomásnak. A telók összeszerelése után minden maradék külső olajat takarítsunk le a lengéscsillapítóról.

Szerelési tanácsok és ellenőrzések a csere után

1. Gondosan olvassa el a gyártó által javasolt eljárást vagy a vonatkozó műszaki kézikönyvet.
2. Szükség esetén tisztítsa meg a jármű azon felületeit, amelyek a felfüggesztési egység közelében találhatók.
3. A felfüggesztés kialakításától függően hagyja a járművet a kerekeken állni, vagy emelővel emelje fel.
4. Alaposan figyelje meg az eredeti lengéscsillapítók helyzetét, és jegyezze fel a darabok elhelyezkedését.
5. Győződjön meg arról, hogy minden szükséges szerszám a rendelkezésére áll.

Fontos figyelmeztetések a szerelés során:

• Ne használjon pneumatikus pisztolyt. A használata a szár/rúd elfordulását okozhatja, és a meghúzás során megkarcolhatja a krómfelületet. Az ilyen sérülés tönkreteheti a tengely tömítését, ami olajszivárgást eredményezhet.
• A dugattyúrudat sosem szabad hagyományos fogóval rögzíteni, mivel ez megsértheti a krómfelületet, ami tönkreteheti a tengely olajtömítő gyűrűjét, és ezáltal magát a lengéscsillapítót is. Mindig az egyes feladatoknak megfelelő célszerszámot használjon.
• A lengéscsillapítókat mindig párban kell beszerelni.
• Felszerelés előtt készítse elő a lengéscsillapítót.
• Nyomatékkulccsal húzza meg a gumiból készült rögzítő csapágyperselyeket a felső rögzítőkészleten. Ha nem követi a nyomatékra vonatkozó műszaki utasításokat, kárt tehet a csapágyperselyekben, és jelentősen csökkentheti az élettartamukat.
• A rögzítőgyűrűs lengéscsillapítóval ellátott járművek esetében gyakran előfordul, hogy a rögzítőgyűrű elmozdul a helyzetéből, és károsítja a dugattyúrudat. Ezt a hibát a rögzítőgyűrű fölötti elemeket rögzítő anya nem megfelelő meghúzása okozza. Ezt az anyát 1,5 és 3 daN.m közötti nyomatékkal kell meghúzni.
• A megfelelő szerszám használata az össze- és szétszerelés során az egyik legfontosabb tényező a felfüggesztési rendszer új alkatrészeinek biztosan hibátlan működése szempontjából.

A csere utáni ellenőrzések:

1. Ha a jármű a saját kerekein áll, mozdítsa el kicsit az alvázat, hogy a felfüggesztés darabjai a helyükre kerüljenek. Győződjön meg arról, hogy a lengéscsillapító megfelelően a helyén van.
2. A kerekek felszerelése után ellenőrizze a keréknyomást.
3. Ellenőrizze a jármű kerekeinek igazítását.
4. Végezzen dinamikus tesztet a járművön annak biztosítása érdekében, hogy minden alkatrész megfelelően működik. Csak ezt követően adja át a járművet az ügyfélnek.
5. Kövesse a helyes felszerelési eljárást a rögzítés helytelen meghúzása következtében fellépő funkcióvesztés elkerüléséhez.

Még a lengéscsillapítók vagy rugók szerelése során magunkban és az autónkban is könnyen kárt tudunk tenni. Mindenképpen szakemberrel végeztessük el a cserét! Van nagyon bonyolult kialakítás és van nagyon egyszerű, de ne felejtsük el, hogy a saját és más életével játszani nem szabad. Illetve, sok szerszám is kell hozzá és tapasztalat.

Választás és Gyártók

Gyakori típusokhoz elég nagy a lengéscsillapító-választék, lényegében a tízezer forintos kategóriától a százezres nagyságrendű, állítható sportgátlókig minden kapható. Itt a választásban szerepet játszott, hogy legyen egy kicsit „keményebb” a gyári gátlónál az új, hiszen a szóban forgó VW Passat meglehetősen kényelmes futóművel készült. A sportosabb választás lehetősége adott, az autóba a narancssárga Koni került (STR.T), amely még nem keményvonalas sportgátló, mégis kissé feszesebb a csillapítása. 30%-kal keményebb, mint a gyári lengéscsillapítóé, viszont az ára még nem extrém, amolyan középút a sárga és a piros állítható sportgátlók vadászterületén.

A lengéscsillapítók az egyik legkeresettebb alkatrészek közé tartoznak! Vannak olcsó utángyártott és vannak a borsos árú gyári termékek. Azt, hogy kinek mi a jó vagy a megfelelő lökésgátló, nem más, mint az elvárt igény szabja. Lehet sportos, kényelmesen lágy vagy nagy teherbírású, tehát kinek mire kell, hogy megfeleljen. A gyári lengéscsillapító beszállítók a Kayaba, Sachs, Monroe, TRW, Bilstein, ezek egy adott típushoz is több féle és fajta teleszkópot gyártanak a fent felsorolt igények szerint. Az utángyártott, de prémium minőségű lengéscsillapítók általában már nem hagynak választási lehetőséget ilyen tekintetben! Az árak nagyban függnek a termék márkájától és, hogy milyen autóba keressük a teleszkópokat. Nyilván a kialakítását tekintve is változhat az ár.

A Monroe a világ minden táján megbízható választás a szakmai szerelők körében. A Monroe termékek élen járnak a biztonság és tartósság terén. A Monroe teljes futóműalkatrész-választékot kínál személygépkocsik, könnyű haszongépjárművek és tehergépjárművek számára.

Lengéscsillapító választás motorkerékpárokhoz

A hátsó lengéscsillapító a motorkerékpár hátsó futóművének központi eleme, melynek feladata a rugóval együttműködve elnyelni a kerék mozgásából eredő energiát, és lelassítani a rugózás sebességét. Ezzel megakadályozza a motor túlzott be- és kirugózását, fenntartva a hátsó kerék állandó tapadását az úttal, ami kritikus a biztonságos fékezéshez, a gyorsításhoz és a kanyarstabilitáshoz. Választáskor fontos a típus (Monoshock vagy Twin Shock), a kompatibilitás a robogó típusával és évjáratával, valamint az ár. Ha bizonytalan vagy a technikai paraméterekben, kérj szakértői segítséget.

A Motorosbolt365 segítőkész telefonos ügyfélszolgálattal, gyors szállítással és termékvisszaküldési lehetőséggel áll rendelkezésedre. Széles termékválaszték, kiegészítő szolgáltatások, számos fizetési lehetőség és ingyenes szállítás bizonyos termékekre és 60000 Ft feletti rendelés esetén. Az összes szükséges termékinformációt megtalálod náluk, és néhány az ügyfelek értékeléseit is tartalmazza, amely megkönnyíti a választást. Kiválaszthatod az általad legjobbnak tartott gyártó termékeit, beállíthatod milyen értékben szeretnél vásárolni, illetve szűrhetsz a termék nevében, vagy leírásában szereplő szóra is. Ajánljuk még a közkedveltség és az ár szerinti sorbarendezést is. Listázd a termékeket az eladott mennyiség, vagy vásárlói értékelés szerint. Kérdezd bátran az ügyfélszolgálatunkat, ha segítségre, vagy információra van szükséged a megfelelő termék kiválasztásához.

tags: #lengescsillapito #tetejere #fogo #információ

• környezetvédelmi besorolás
• ajtónyitás Daewoo Lanos esetén
• Egy elfeledett egyterű
• minden a Punto Evo navigációs konzoljáról
• a tökéletes fényezés kulcsa