A lendkerék: Fogalma, működése és szerepe a gépjárművekben

A lendkerék egy olyan mechanikus eszköz, amelynek célja a forgási energia tárolása és késleltetett leadása. Általában egy nagy átmérőjű, masszív kerékből áll, amely kis ellenállás mellett képes forogni. A lendkeréknek köszönhetően a gépek és berendezések képesek fenntartani a forgási sebességüket, még akkor is, ha az eredeti hajtóerő megszűnik. A lendkerék a tehetetlenség elvén alapul, amely kimondja, hogy egy test megmarad állapotában, amíg külső erő nem hat rá. A lendkerék esetében ez azt jelenti, hogy ha a kerék egyszer felgyorsult, akkor tovább fog forogni, amíg a külső erők le nem lassítják. A tehetetlenségi kerék kifejezés arra utal, hogy a lendkeréknek nincs közvetlen kapcsolata a hajtóerővel, hanem csak a forgási energia tárolására és leadására szolgál. A lendkerék koncepciója nem újkeletű; már az ipari forradalom idején, a gőzgépek és korai belső égésű motorok megjelenésekor is kulcsfontosságú szerepet játszott az egyenletes működés biztosításában.

A lendkerék szerepe a belső égésű motorokban

A gépjárművek hajtáslánca rendkívül komplex rendszer, ahol minden egyes alkatrésznek kulcsfontosságú szerepe van a hatékony és zavartalan működésben. A lendkerék lényegében egy nagy tömegű, forgó alkatrész, amely a főtengely végén, a motor és a sebességváltó között helyezkedik el. Alapvető funkciója, hogy tárolja a motor forgási energiáját, majd azt egyenletesen adja le a hajtáslánc felé.

A forgattyústengely nyomatékának kiegyenlítése

Ez a funkció különösen fontos a belső égésű motorok esetében, ahol a dugattyúk mozgása és az égési folyamatok miatt a nyomaték leadás nem folyamatos, hanem pulzáló jellegű. Bármennyi hengerből is áll a belső égésű motor, a munkafolyamata periodikus jelleggel ismétlődik, tehát a forgattyústengely nyomatéka nem egyenletes minden időpillanatban. Ebből az következne, hogy a nyomatékhegyek és -völgyek okán a fordulatszám folyamatosan ugrálna. A belső égésű motorok működési elvéből adódóan a forgattyús tengelyre ható nyomaték nem állandó. A négyütemű motoroknál például csak a munkaütem során termelődik hasznos energia, míg a szívó-, sűrítési- és kipufogó ütemek során a főtengelynek kell energiát befektetnie a dugattyúk mozgatásához. Itt jön képbe a lendkerék mint egyfajta mechanikus energiatároló és kiegyenlítő eszköz.

A lendkerék nagy tömege és a forgási tehetetlensége révén elnyeli a motor munkaüteme során keletkező többletenergiát, majd a holtütemek alatt leadja azt, fenntartva ezzel a főtengely egyenletesebb forgását. A lendkerék nemcsak a motor belső működéséből adódó egyenetlenségeket hivatott kiegyenlíteni, hanem az erőátvitel szempontjából is kritikus. A lendkerék működésének alapja a fizika egyik alapvető elve, a tehetetlenség. Amikor a motor munkaüteme során hirtelen nagy nyomaték keletkezik, a lendkerék elnyeli ennek egy részét, növelve a saját forgási energiáját. Amikor pedig a motor a holtütemekbe ér, és a nyomaték csökken, a lendkerék a tárolt energiát adja le, segítve a főtengelyt a következő munkaütemig. A lendkerék által tárolt energia mennyisége közvetlenül arányos a tömegével és a forgási sebességének négyzetével. Ezért van az, hogy a nehezebb lendkerekek jobban kisimítják a motor járását, különösen alacsony fordulatszámon, de lassabban engedik felpörögni a motort. A lendkerék tehát nem más, mint egy mechanikus akkumulátor, amely a motor kinetikus energiáját tárolja és adja le szükség szerint. Általános esetben kijelenthetjük, hogy a fenti feladat a lendkerék fő funkciója, azt viszont nem, hogy az egyetlen.

Egyéb funkciók

A lendkerék külső peremén egy fogaskoszorú található, amely az indítómotor bendix fogaskerekével kapcsolódik. Amikor a vezető elfordítja a kulcsot (vagy megnyomja az indítógombot), az indítómotor ezt a fogaskoszorút forgatja meg, beindítva ezzel a motort. Praktikus okokból azonban itt is megtaláljuk, mert kézi sebességváltó esetén erre van felerősítve az indítást elősegítő fogaskoszorú és a felületeket összeszorító nyomólap, valamint a tengelykapcsolóház.

Alkatrészek és szerszámok: Keeway Hurricane lendkerék csavar

A lendkerék felülete szolgál a kuplungtárcsa és a kuplungszerkezet rögzítési pontjaként. A kuplungtárcsa súrlódó felülete a lendkerék megmunkált felületével érintkezik, és ezen keresztül történik meg a motor nyomatékának átvitele a sebességváltó bemenő tengelyére. A lendkerék felületének simasága és tisztasága kritikus a kuplung hatékony és rángatásmentes működéséhez.

Sok modern motornál a lendkerék peremén vagy magán a tárcsán speciális jelölések találhatók, amelyeket a főtengely-fordulatszám érzékelő (CPS - Crankshaft Position Sensor) olvas le. Ez az érzékelő szolgáltatja az ECU (Motorvezérlő Egység) számára a motor pontos fordulatszámát és a főtengely szöghelyzetét, amelyek elengedhetetlenek az üzemanyag-befecskendezés és a gyújtás időzítéséhez. A lendkerék tehát nem egy passzív alkatrész, hanem egy aktív és sokoldalú komponens, amely alapvető fontosságú a motor és a hajtáslánc harmonikus és hatékony működéséhez.

Hogyan működik? Manuális Sebességváltó (animáció)

A lendkerekek típusai és fejlődésük

A lendkerekek az idők során jelentős evolúción mentek keresztül, alkalmazkodva a motorok és a hajtásláncok növekvő igényeihez. A modern gépjárművek fejlődésével a lendkerék is jelentős változásokon ment keresztül. Az egyszerű, egytömegű kivitelektől eljutottunk a kifinomult, két tömegű rendszerekig, amelyek még hatékonyabban képesek kezelni a motorok által generált összetett rezgéseket.

Egytömegű lendkerék (SML - Single Mass Flywheel)

Az egytömegű lendkerék (SML - Single Mass Flywheel) a hagyományos és legegyszerűbb konstrukció. A fő hátránya, hogy a motorból érkező rezgéseket és nyomaték-ingadozásokat csak a saját tömege révén képes csillapítani. Ez azt jelenti, hogy a modern, nagyobb teljesítményű és nyomatékú motoroknál, különösen az alacsony fordulatszámon működő dízeleknél, nem biztosít elegendő rezgéscsillapítást. Ma már kijelenthető, hogy az a néhány kézi sebességváltóval még kapható új jármű, mely a piacon hozzáférhető, nem alkalmaz egytömegű, klasszikus lendkereket.

Kettős tömegű lendkerék (DMF - Dual Mass Flywheel, KTL - Két Tömegű Lendkerék)

A kettős tömegű lendkerék (DMF - Dual Mass Flywheel, vagy KTL - Két Tömegű Lendkerék) a modern motorok, különösen a turbódízelek és a nagy nyomatékú turbófeltöltős benzinmotorok elengedhetetlen része lett. Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején jelent meg a kettős tömegű lendkerék (KTL), mint forradalmi megoldás. Az első KTL-eket a LUK fejlesztette ki, és hamarosan széles körben elterjedtek, különösen a prémium kategóriás és a dízelmotoros autókban.

Részletes útmutató a Robi 55 lendkerék eltávolításához

A kettőstömegű lendkerék esetében a lendkerék testet két részre osztják, melyek közül az egyik a motor forgattyústengelyére van felerősítve, a másik pedig ívben hajlított, a lendkerék síkjába, egy tórusz alakú horonyba ágyazott rugók segítségével csatlakozik az elsőhöz. A két tömeg közötti kapcsolatot egy rugalmas csillapító rendszer biztosítja, amely jellemzően ívrugókból és súrlódó elemekből áll. A megoldás célja kettős. Az egyik, hogy a motor és a hajtáslánc torziós lengési rendszerét dinamikai szempontból elhangolja, mégpedig úgy, hogy az elsődleges rezonanciafrekvenciája, azaz a primer kritikus fordulatszáma az alapjárati fordulatszám alá csökkenjen. Ugyanakkor az ívben elhelyezett rugók a két lendkerék egymáshoz képest történő elfordulása során összenyomódnak, ennélfogva súrlódnak a horony palástján, így a motor minden üzemállapotában csillapítják a hajtáslánc torziós lengéseit. Az egyik "fél-lendkerék" fixen kapcsolódik a főtengelyhez, a másik pedig közvetlen a kuplungtárcsához, amely az ilyen konstrukciókban már nem tartalmaz rezgéscsillapító elemet.

A modern motorok, különösen a turbódízelek, nagyon magas nyomatékot adnak le már alacsony fordulatszámon is, és ezek a nyomatéklökések jelentős torziós rezgéseket generálhatnak a hajtásláncban. Az egytömegű lendkerék önmagában nem képes ezeket a rezgéseket megfelelő mértékben csillapítani, ami károsíthatja a sebességváltó fogaskerekeit és csapágyait. Itt válik különösen fontossá a kettős tömegű lendkerék. Azóta a KTL rendszerek is folyamatosan fejlődtek. A kezdeti, viszonylag egyszerű rugórendszereket felváltották a komplexebb, többfázisú ívrugók, amelyek még finomabb csillapítást tesznek lehetővé különböző fordulatszám-tartományokban. A modern járművekben, különösen azokban, amelyek start-stop rendszerekkel vannak felszerelve, a lendkeréknek még nagyobb kihívásoknak kell megfelelnie. A gyakori motorleállítás és újraindítás extra terhelést jelent a KTL számára, ami további fejlesztéseket tett szükségessé az élettartam és a megbízhatóság növelése érdekében.

A kettőstömegű lendkeréknek van egy kevésbé ismert hatása is. A fizikából ismert sajátrezgés és gerjesztett rezgés fogalmát most nem boncolgatnánk, de aki volt katona, bizonyára emlékszik arra a homályos magyarázatra, miért is nem menetelünk egyszerre a hídon. A motornak is van (számos) sajátfrekvenciája, és ezeket - elkerülendő a motorikus "hídszakadást" - lehetőség szerint úgy kell hangolni már a motor tervezésekor, hogy kívül essen az üzemi tartományon. Mint minden rendszernek, a DMF-nek is van sajátfrekvenciája, ez nagyjából a 300 f/p perc tartományba esik.

KTL előnyei és hátrányai

Előnyök: Kiemelkedő rezgéscsillapítás: A legfontosabb előny, hogy jelentősen csökkenti a motor által generált torziós rezgéseket, különösen az alacsony fordulatszám-tartományban. Vezetési komfort: A csökkentett vibrációk és zajok javítják a belső tér akusztikai komfortját és a vezetési élményt. A kettős tömegű lendkerék jelentősen javítja a vezetési kényelmet, mivel minimalizálja a motor vibrációinak továbbadását a váltó felé és a kabinba.
Hátrányok: A hatékonyabb, ám bonyolultabb rendszerű kettőstömegű lendkeréknek megvannak a hátrányai is. Az egyik fő hátránya a magasabb költség mind a gyártás, mind a karbantartás szempontjából. A meghibásodás számos okból eredhet, a nem megfelelő kenéstől az erőltetett kuplunghasználaton át a motor egyenetlen járásáig. Meghibásodási hajlam: Mivel több mozgó alkatrészt tartalmaz, hajlamosabb a kopásra és a meghibásodásra, különösen extrém igénybevétel vagy nem megfelelő használat esetén. A hibajelenség ennek ellenére valamelyest szerencsés, ugyanis a kettőstömegű lendkerék mindig hallható jelet ad működés közben, mielőtt eléri élettartama végét.

Könnyített lendkerekek (Lightweight Flywheel)

A könnyített lendkerekek (Lightweight Flywheel) jellemzően tuningolt vagy versenyautókban fordulnak elő. Fő céljuk, hogy csökkentsék a forgó tömeget a főtengely végén, ezáltal lehetővé téve a motor gyorsabb felpörgését és a fordulatszám hirtelenebb változását. Hátrányuk a csökkentett tömeg miatt kevésbé hatékonyan csillapítják a motor rezgéseit, ami durvább alapjáratot és fokozott vibrációkat eredményezhet a belső térben.

Különleges kialakítások

Különleges kialakítású a „lendkerék”, ha a nyomatékátadás hidrodinamikus tengelykapcsolón keresztül valósul meg. Ideális esetben a lendkerék úgy nézne ki, hogy az alkatrész teljes tömegét a legnagyobb sugara menti kerületen helyeznénk el, akár egy gyűrű. A méretezés során az a cél, hogy minél kisebb tömeg mellett minél nagyobb tehetetlenségi nyomatékot érjenek el. Ez az oka annak, hogy túl vékony, tárcsaszerű lendkereket akkor sem alkalmazhatnak a gyártók, ha az dinamikai megközelítésből egyébként tökéletesen megfelelne. Fontos azonban megjegyezni, hogy a nagyobb motor nem feltétlenül igényel nagyobb lendkereket. A hathengeres négyütemű motorok forgattyús hajtóművének már olyan nagy poláris tehetetlenségi nyomatéka van, hogy a motor már lendítőkerék nélkül is képes lenne üzemelni.

Lendkerék lehúzó vásárlási útmutató KTM

A lendkerék anyaga és gyártása

A lendkerék, mint kritikus fontosságú alkatrész, rendkívül nagy mechanikai igénybevételnek van kitéve: jelentős centrifugális erők, torziós terhelések, hőtágulás és súrlódás jellemzik működését.

Anyagok

Öntöttvas: Hagyományosan az egytömegű lendkerekek leggyakoribb anyaga. Az öntöttvas kiváló csillapítási tulajdonságokkal rendelkezik, ami segít elnyelni a vibrációkat. Emellett viszonylag olcsó és könnyen megmunkálható.
Acél: Bizonyos egytömegű lendkerekek, különösen a sportcélú vagy nagy teljesítményű alkalmazásokban acélból készülhetnek. Az acél nagyobb szilárdságot és kopásállóságot biztosít, mint az öntöttvas, de drágább és nehezebben megmunkálható.
Alumínium és egyéb könnyűfém ötvözetek: A könnyített lendkerekek anyaga. Az alumínium ötvözetek jelentősen csökkentik a lendkerék tömegét, ami gyorsabb motorfelpörgést eredményez. Hátrányuk a magasabb ár és a korlátozottabb rezgéscsillapító képesség.

Gyártási folyamatok

Öntés: Az öntöttvas lendkerekeket formába öntéssel állítják elő.
Forgácsolás és esztergálás: Az acél lendkerekeket gyakran tömör anyagból forgácsolják, vagy kovácsolt előgyártmányból esztergálják.
Dinamikus kiegyensúlyozás: Ez az egyik legfontosabb lépés. A lendkeréket nagy fordulatszámon forgatva mérik a kiegyensúlyozatlanságot, majd anyageltávolítással (fúrással vagy marással) korrigálják azt.
Hőkezelés: Bizonyos lendkerekeket hőkezelnek.
KTL specifikus gyártás: A kettős tömegű lendkerekek gyártása még komplexebb. Magában foglalja a két tömeg precíziós megmunkálását, a rugórendszer (ívrugók, súrlódó elemek) beépítését, a zsírzást és az összeszerelés utáni ellenőrzést.

A lendkerék hibái és azok jelei

A lendkerék, különösen a kettős tömegű lendkerék (KTL), az autó egyik leginkább igénybe vett alkatrésze, amelynek meghibásodása jelentős kellemetlenségeket és költségeket okozhat. Minden lendkerék fő gyenge pontja a fogaskerék, amely idővel elhasználódik. A fogak elkophatnak vagy eltörhetnek, és ennek következtében indításkor csikorgó hangot hallunk. A ferde fogaskerék egy levehető alkatrész, amely szükség esetén megvásárolható és beszerelhető a kopott fogaskerék helyére. Ennek az alkatrésznek az élettartama körülbelül 200 ezer km, de az indító meghibásodása miatt ez lerövidülhet. Maga a lendkerék leggyakrabban a jármű helytelen használata miatt sérül meg.

Gyakori meghibásodási okok

Kopott kuplungfelület: Hosszú távú használat során a kuplung súrlódó felülete koptatja a lendkerék felületét, ami barázdákhoz, egyenetlenségekhez vezethet.
Hő okozta elszíneződés, repedések: Erős túlmelegedés (pl. hosszas kuplungcsúsztatás miatt) a lendkerék felületének elszíneződését, sőt, akár mikroszkopikus repedéseit is okozhatja.
Indítómotor fogaskoszorú kopása: A fogaskoszorú fogai idővel elkophatnak, különösen, ha az indítómotor vagy a bendix hibás.
Kiegyensúlyozatlanság: Ritkán, de előfordulhat, hogy a lendkerék kiegyensúlyozatlanná válik.
Különösen a kritikus túlmelegedés, a súrlódási felület repedezése és kopása, a kettős tömegű lendkerék belsejének túlmelegedése és zsírszivárgás, valamint az ívrugók meghibásodása a fő problémák, amelyek a járműtulajdonost a lendkerék cseréjére kényszerítik. Mivel a lendkerék zárt helyen van, mely valamilyen öntött- vagy lemezház, kedvezőtlen a hűtése, ezért a keletkező hő hatására eldeformálódhat, berepedezhet. Ez természetesen kerülendő, hiszen ha a kuplung betétjének felfekvőfelülete nem sík, az a kontaktfelület csökkenését, egyúttal a felületi nyomás növekedését eredményezi, ami a várható élettartam drasztikus visszaesését vonja maga után.

A lendkerék meghibásodásának jelei

Zörgés, kopogás alapjáraton vagy alacsony fordulatszámon: Ez az egyik leggyakoribb jel.
Motor leállításakor hallható ütődés: Amikor leállítjuk a motort, a KTL-nek el kell nyelnie a főtengely utolsó mozdulataiból eredő rezgéseket.
Megnövekedett zaj a sebességváltó felől: A KTL feladata a sebességváltó védelme a torziós rezgésektől. Ha a KTL nem működik megfelelően, a rezgések átjutnak a váltóba, ami megnövekedett zajt okoz.

Diagnosztikai módszerek

A lendkerék hibáinak diagnosztizálása gyakran tapasztalatot és speciális szaktudást igényel.

Meghallgatás: A leggyakoribb diagnosztikai módszer. A motor alapjárati, illetve alacsony fordulatszámú működését kell figyelni, különösen hideg indításkor és motorleállításkor.
Vizuális ellenőrzés (kuplungcsere során): Amikor a kuplungot cserélik, a lendkerék is hozzáférhetővé válik. Ekkor ellenőrizhető az egytömegű lendkerék felületének állapota (barázdák, elszíneződés, repedések), illetve a KTL esetében a két tömeg közötti holtjáték és elfordulás mértéke.

Karbantartás és csere

A lendkerék, különösen a kettős tömegű lendkerék (KTL), nem tartozik a rendszeresen karbantartandó alkatrészek közé. Nincs előírt csereintervalluma, élettartama nagymértékben függ a vezetési stílustól, a jármű terhelésétől és a motor típusától. Egy meghibásodott lendkerék cseréje nem csak a komfortot és a vezetési élményt állítja vissza, hanem megelőzi a hajtáslánc további, drágább alkatrészeinek károsodását.

Csere szükségessége

Kuplungcsere: A leggyakoribb ok. Mivel a kuplungtárcsa a lendkerék felületéhez kapcsolódik, és a KTL a kuplungszerkezettel együtt alkot egy rendszert, szinte mindig javasolt a lendkerék ellenőrzése, sőt, sok esetben a cseréje a kuplungcserével egy időben.
Nagy futásteljesítmény: Bár nincs előírt intervallum, egy bizonyos futásteljesítmény után javasolt ellenőrizni.

Csere folyamata

A lendkerék cseréje munkaigényes és komplex feladat, mivel a motor és a sebességváltó között helyezkedik el. Új lendkerék beszerelése: Az új lendkeréket a gyártó előírásainak megfelelő nyomatékkal kell rögzíteni, jellemzően új csavarokkal. A lendkerék cseréje szakértelem és speciális szerszámokat igényel, ezért minden esetben javasolt autószervizben elvégeztetni.

Egytömegű lendkerekes átalakítás

Egyes esetekben, különösen régebbi vagy nagyobb futásteljesítményű autóknál, felmerülhet a kérdés, hogy egy meghibásodott kettős tömegű lendkerék helyett egytömegű lendkerekes átalakító készletet szereljenek be. Hátrányok: Csökkent komfort: Az egytömegű lendkerék nem képes olyan hatékonyan csillapítani a motor rezgéseit, mint a KTL. Az egytömegűre való átalakításról szóló döntést alapos mérlegelés előzze meg, figyelembe véve a jármű típusát, a felhasználási célt és a várható kompromisszumokat.

A lendkerék hatása a jármű teljesítményére és kényelmére

A lendkerék típusának kiválasztása mindig kompromisszumot jelent a komfort, a tartósság, a költség és a teljesítmény között. A lendkerék funkciója messze túlmutat a motor rezgéseinek puszta csillapításán.

Vezetési komfort és vibrációk

A kettős tömegű lendkerék (KTL) egyik legfőbb előnye a vezetési komfort drámai javítása. A motorból érkező rezgések és torziós ingadozások hatékony csillapításával a KTL sokkal simábbá teszi a motor járását, különösen alacsony fordulatszámon és alapjáraton. Ez azt jelenti, hogy kevesebb vibráció jut el a karosszériába, a kormánykerékre és a pedálokra, ami sokkal kellemesebb utazást eredményez. Ezzel szemben egy hibás KTL vagy egy nem megfelelő egytömegű átalakító rontja a komfortot.

Gázreakció és dinamika

A lendkerék tömege befolyásolja a motor gázreakcióját és dinamikáját. Egy nehéz lendkerék, mint amilyen a KTL is, nagyobb tehetetlenségi nyomatékkal rendelkezik, ami lassítja a motor felpörgését és a fordulatszám változását. A könnyített lendkerekek ezzel szemben csökkentik a forgó tömeget, lehetővé téve a motor gyorsabb felpörgését és a fordulatszám hirtelenebb változását. Ez javítja a gázreakciót és dinamikusabb gyorsulást eredményez, ami a sportautók és versenyjárművek kedvelt módosítása.

Üzemanyag-fogyasztás és hatékonyság

A lendkerék közvetlenül nem befolyásolja az üzemanyag-fogyasztást, de közvetett hatása jelentős lehet. Egy hibás lendkerék azonban növelheti a fogyasztást. A súlycsökkentés és a motor hatékonyságának fokozása is fontos szemponttá lépett elő. A modern motorok már alacsonyabb fordulatszámon is képesek jól működni. Nyomatékgörbéjük laposabb, így a motor működési zajszintje jóval alacsonyabb lehet. Aerodinamikai és akusztikai szakemberek hadai dolgoznak azon, hogy a szélzaj minél jelentéktelenebb, a hangszigetelés minél eredményesebb legyen. Az öt- és hatsebességes váltók elterjedése szintén hozzájárult ahhoz, hogy a menetzaj nagyságrendekkel alacsonyabb, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Az így elkényeztetett sofőr és utasai egyre kevésbé fogadják el a beszűrődő háttérzajokat. Elméletben ezt könnyű megoldani, az erőátvitel tehetetlenségi nyomatékát kell megnövelni anélkül, hogy a kapcsolandó tömeget megnöveljék. A gyakorlatban ezt úgy oldották meg, hogy a lendkereket egyszerűen megfelezték, a két tömeg közé pedig rezgéscsillapító és rugózó elem került.

A lendkerék mint energiatároló

Az energiatárolás az a folyamat, amikor különböző forrásokból, például nap-, szél- vagy atomenergiából származó energiát rögzítenek és tárolnak, és szükség esetén felszabadítják, például csúcsigénykor, áramkimaradások vagy vészhelyzetek idején. Sokféle energiatároló rendszer létezik, mint pl. akkumulátorok, kondenzátorok, szivattyúzott víz, sűrített levegő, termikus, és kinetikus. A lendkerékben tárolt energia mennyisége a tömegétől, alakjától és forgási sebességétől függ.

Lendkerekes energiatároló rendszerek (FES)

A lendkerekes energiatároló rendszerek (FES) esetében a csapágyrendszer, amely a lendkerék tengelyét megtámasztó eszköz, lehetővé teszi annak egyenletes és minimális súrlódású forgását. A csapágyaknak két fő típusa van: mechanikus és mágneses. A mechanikus csapágyak fizikai érintkezést, például golyós- vagy görgőscsapágyat használnak a tengely megtámasztására.

E rendszereknek azonban vannak hátrányai:

Magas költség: A FES még mindig viszonylag drága a többi energiatároló rendszerhez képest, különösen a nagyszabású alkalmazásokhoz.
Korlátozott energiasűrűség: A FES csak korlátozott mennyiségű energiát képes tárolni egységnyi tömegre vagy térfogatra, összehasonlítva az akkumulátorokkal vagy a kondenzátorokkal.
Biztonsági kockázatok: A FES magában foglalja a nehéz tárgyak nagy sebességű forgását, ami potenciális veszélyeket jelenthet meghibásodás esetén, például lendkerék szakadása, csapágyhibája vagy tűz esetén.

A kondenzátorok még mindig viszonylag drágák más energiatároló rendszerekhez képest, különösen nagyszabású alkalmazásokhoz. A fejlett teljesítményelektronika és vezérlőrendszerek: A FES profitálhat a fejlett teljesítményelektronika és vezérlőrendszerek fejlesztéséből, amelyek optimalizálhatják a motor/generátor sebességét, irányát és teljesítményáramlását, valamint javíthatják a motor/generátor hatékonyságát, stabilitását és biztonságát.

tags: #lendkerék #egyenlőtlenségi #fok #fogalma #és #kiszámítása