A KRESZ Változásai és Története: Átfogó Áttekintés
A Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása (rövidítve: KRESZ) egy rendeletbe foglalt közlekedési szabálygyűjtemény, jogi nevén az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, amely „a Magyarország területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza”.
A KRESZ Változásainak Jelenlegi Állása
Bár korábban még arról szóltak a tervek, hogy az új közlekedési szabályok már 2026-ban életbe léphetnek, a KRESZ-változások végleges menetrendje ma már jóval bizonytalanabbnak tűnik - írja az Origo. A portál szerint a jelenlegi helyzet alapján egyre kevésbé tűnik valószínűnek, hogy egy a KRESZ-szabályok változása rövid időn belül, egyetlen lépésben lépjen hatályba. Lázár János építési és közlekedési miniszter közösségi oldalán jelentette be az új KRESZ érkezését, hangsúlyozva, hogy a módosítások középpontjában a közlekedésbiztonság áll. A tárcavezető szerint az új szabályozás kijavítja a régi jogszabály hibáit, és kiterjed az új közlekedési eszközökre is. A munkában mintegy 70 szervezet és 100 szakértő vett részt. Az egyeztetések célja az volt, hogy a száraz nyelvezetű, az utóbbi évtizedekben végrehajtott kisebb módosítások miatt nehezen átlátható, így nehezen tanulható jelenlegi KRESZ-t egy átdolgozott jogszabály váltsa fel. A módosítások célja, hogy a szabályozás korszerűbbé váljon, és egy átláthatóbb, egységesebb felépítésű jogszabály lépjen életbe. Cikkünkben közérthetően foglaljuk össze az új KRESZ legfontosabb változásait.
A KRESZ Történetének Fontosabb Mérföldkövei
A közúti forgalom rendjét már a 19. században is igyekeztek meghatározni. Az első magyar KRESZ-nek egy 1910-ben született belügyminiszteri rendeletet tekintünk. A belügyminiszter 57.000/1910. számú rendelete az egész országra kiterjedő hatályú volt, kizárólag a gépjárművek vonatkozásában tartalmazott előírásokat. Az 1909-es Párizsi Egyezmény hatására a magyar királyi belügyminiszter és a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter 250.000/1929. BM. számú rendelete már az első hazai KRESZ-nek tekinthető - A Közúti Közlekedési Rend és Közrend Egységes Szabályzata - ebből lett a ma is fogalomként használt rövidítés. Ez a rendelet 1930. január 1-jén lépett hatályba.
A gépjárművekre, egyéb járművekre, kerékpárosokra és a gyalogosokra is kiterjedt, a gépjárművek megengedett legnagyobb sebességét 20-40 km/órában határozta meg, hatálya alatt. 1910 óta a személyautók belterületi menetsebessége maximum 25 km/óra lehetett. 1931‑től az autóbuszoknak megengedték, hogy lakott területen - ha az útviszonyok megengedik - a korábbi 12 km/óra helyett 40 km/óra sebességgel közlekedjenek, 1954-től lakott területen kívül autóbusz már akár 60 km/óra sebességgel is közlekedhetett. A személyautók legnagyobb sebességét viszont nem korlátozták.
Az állam már az 1920-as években igyekezett a közúti forgalom környezeti ártalmait, veszélyességét mérsékelni: 1926-ban először született rendelet a gyermekek védelmére az utcai forgalomban. Az 1930-ban bevezetett új KRESZ értelmében a tehergépkocsikat és autóbuszokat kötelező visszapillantó tükörrel felszerelni. 1935-től a gépjárművezetőknek a városokban csak a kézi kürt hangjánál nem erősebb, ún. tompított villanykürtöt volt szabad használni. A két világháború között a forgalmi rend legnagyobb változását a jobbra hajtás (vagy jobbra tartás) bevezetése jelentette. Vidéken 1941. július 6-ától, Budapesten november 9-től lépett életbe a jobbra hajtás. A közúti jelzőtáblák kinézetét az 1968-as Bécsi Közúti Jelzési Egyezmény és az azt kiegészítő európai Megállapodás, valamint ezeknek 1995-ben hatályba lépett módosításai szabályozzák.
Új Fogalmak és Fogalom-pontosítások az Új KRESZ-ben
Az új szabályozásban a KRESZ nemcsak átalakult, hanem egyszerűbbé és közérthetőbbé is vált. Számos, a mindennapi közlekedésben régóta használt kifejezés hivatalosan is bekerült a jogszabályba, miközben több korábbi megnevezést megszüntettek vagy pontosabb fogalmakkal váltottak fel. A cél egyértelmű: kevesebb félreértés, világosabb szabályok. A KRESZ korábbi változata sok esetben nem adott egyértelmű, pontos fogalmi meghatározásokat, ezért számos alapvető kérdés - például hogy mi számít útnak, pontosan hol kezdődik és hol ér véget egy út vagy ki minősül gyalogosnak - értelmezési bizonytalanságot okozott. Az új KRESZ-ben ezeket a hiányosságokat pótolták: több száz új vagy pontosított fogalom került be a szabályozásba.
Megállás és Parkolás
A parkolás szó korábban nem szerepelt a KRESZ-ben, annak ellenére, hogy a köznyelvben régóta elterjedt. A jogszabály eddig a várakozás fogalmával írta le a jármű hosszabb idejű megállását, ez azonban sokszor félreérthető volt. 2026-tól ez világossá válik:
- Megállásról beszélünk akkor, ha a járművel megállunk, de azt nem hagyjuk el.
- Parkolásról pedig akkor, ha a járművet magára hagyjuk, még akkor is, ha ez csak rövid időre történik.
Zebra és Jelzőlámpa
A zebra és a jelzőlámpa kifejezések eddig csak a közbeszédben voltak használatosak, a KRESZ hivatalos szövege azonban kerülte ezeket. Az új szabályozásban ezek a hétköznapi megnevezések is megjelennek, jogilag pontos definícióval. A zebra így hivatalosan is a gyalogos-átkelőhely megnevezése lesz, míg a jelzőlámpa a közúti forgalmat irányító fényjelző készüléket jelöli majd.
Robogó és Traktor
Hasonló változás történt a robogó és a traktor elnevezéseknél is. Ezeket a kifejezéseket eddig szinte mindenki használta, a KRESZ azonban más, hivatalos megnevezésekkel dolgozott. Az új szabályokban ezek a köznyelvi fogalmak is megjelennek, pontosítva, hogy mely járműkategóriákat takarják, és milyen szabályok vonatkoznak rájuk.
Mellette elhaladás
Az előzés mellett új fogalomként jelenik meg a mellette elhaladás. Ez azokra a helyzetekre vonatkozik, amikor egy jármű a középső vagy külső sávban halad el egy belső sávban lassabban közlekedő jármű mellett. A fogalom bevezetése segít tisztázni azokat a forgalmi helyzeteket, amelyek eddig vitásak voltak, különösen többsávos utakon, városi környezetben. A német szabályokból merítettek a magyar KRESZ készítői azzal, hogy megszüntetnék a párhuzamos közlekedés fogalmát és ehelyett bevezetik a mellette elhaladás fogalmát többsávos úton, az előzés pedig a felezővonal átlépésével járó manőver lenne. A mellette elhaladás egyébként fokozott óvatossággal jobbról is történhet.
Michelin téli gumik összehasonlítása
Cipzár módszer
A cipzár módszer alkalmazását eddig is sok közlekedő alkalmazta, és több helyen tanították is, a KRESZ azonban nem nevezte meg konkrétan. Az új szabályozás ezt hivatalosan is rögzíti. A cipzárelv szerint sávmegszűnés esetén az egyenesen haladó járműveknek be kell engedniük a megszűnő sávról érkezőket, váltakozó sorrendben. Különösen hangsúlyos ez akkor, ha tábla is figyelmeztet a sáv megszűnésére. A cél a folyamatosabb, konfliktusmentesebb haladás. Attól függően, hogy az egyenesen haladó sávon folyamatos-e a forgalom vagy feltorlódott a kocsisor, a mellette haladó sáv megszűnése előtti legkorábbi lehetőségnél, vagy a megszűnés helyének közvetlen közelében kell beengedni majd az innen érkező járműveket az ötlet szerint. Ahol külön tábla írja majd elő a cipzárelv használatát, ott a megszűnő sávról érkezők a tábla közelében besorolhatnak, az egyenesen haladók pedig kötelesek lesznek ezt elősegíteni.
Vegyes használatú sávrész
Az új KRESZ egyik újdonsága a vegyes használatú sávrész bevezetése. Ez az úttest jobb szélétől számított egy méter széles terület, amelyet külön elnevezéssel és önálló szabályokkal látnának el. A cél nem az, hogy teljesen új közlekedési rendet hozzanak létre, hanem hogy egyértelművé tegyék azt, ami eddig is a gyakorlatban működött. Ezen a sávrészen elsősorban a kerékpárosok, gyalogosok és más, jellemzően egy nyomon haladó közlekedők haladnának, míg az autók a forgalmi sáv közepén közlekednének. Ez világosabban elkülönítené a különböző közlekedők mozgásterét, és csökkentené az ebből adódó bizonytalanságokat. A változás egyik fontos hatása, hogy a gépjárművezetőknek nem kellene folyamatosan jobbra húzódniuk, ami kiszámíthatóbb haladást és kevesebb félreértést eredményezhet a mindennapi forgalomban. A vegyes sávrész használóit bizonyos közlekedési helyzetekben akár a záróvonal átlépésével is meg lehetne előzni, de csak csökkentett sebességgel és fokozott óvatossággal, amikor ezt a forgalmi viszonyok megengedik.
Változások a Gyalogosokra Vonatkozóan
Gyalogosok elsőbbsége a kereszteződésekben
Az új KRESZ alapján egyes helyeken zebra hiányában is elsőbbséget élveznek majd a gyalogosok. Egyenrangú útkereszteződésben a gyalogos elsőbbséget élvez majd. A járművezetőnek lassítania kell vagy meg kell állnia, és segítenie kell az áthaladást. A gyalogosoknak a jelzőtáblával szabályozott útkereszteződésekben is, a főútvonal és a védett útvonal úttestjének keresztezése kivételével, elsőbbsége lesz, ha az úttesten közlekedő járművet nem akadályozza. Pontos meghatározást kap, hogy a kanyarodó járműnek mekkora útszakaszon kell elsőbbséget adnia annak a gyalogosnak, aki gyalogátkelőhely nélküli úton kíván átkelni. A tervek szerint ez a szakasz olyan hosszú lesz, amilyen szélességű járdáról a gyalogos lelép az úttestre, így megszűnnek a korábbi értelmezési viták. A módosítás célja, hogy mind a járművezetők, mind a gyalogosok számára világos, egyértelmű és kiszámítható helyzetet teremtsen. Ezen túl a gyalogosoknak áthaladási szándékát a zebra felé irányuló mozgásával vagy kézjelzéssel kell jeleznie, keresve a szemkontaktust az úttesten - hozzá legközelebbi forgalmi sávban - közlekedő jármű vezetőjével.
Nem telefonozhatnak a gyalogosok
Az új KRESZ a gyalogosokra vonatkozó szabályokat is pontosítja: az úttesten, valamint a vasúti átjáróban tilos lesz mobiltelefont használni. A szabály célja a figyelemelterelés csökkentése, mivel ezek a közlekedési helyzetek kiemelten veszélyesek. A módosítás egyértelművé teszi, hogy átkelés közben a gyalogosnak a forgalomra és a környezetére kell koncentrálnia, nem pedig a telefonjára, ezzel is növelve a közlekedés biztonságát. Apróságnak tűnhet, de életet menthet, ha gyalogosként az úttesten, illetve vasúti átjáróban tilos lenne mobiltelefont használni, illetve olyan tevékenységet végezni, amely elvonja a figyelmet.
Ki számít gyalogosnak?
Egyértelmű lesz ezentúl az is, hogy ki számít gyalogosnak. Gyalogosnak számít majd a gördeszkás, a görkorcsolyás, a lábbal hajtós rolleres, a talicskát toló személy, a kisállatot, hobbiállatot pórázon vezető személy és a 10 km/óránál nem gyorsabb motoros kerekesszékkel közlekedő is.
Változások a Járművezetőkre és Járművekre Vonatkozóan
Bevezetik az utascserét
A módosítás egyértelművé teszi, hogy utasok ki- és beszállítása céljából legfeljebb egy percre meg lehet állni olyan helyeken is, ahol eddig ez sokszor bizonytalan volt. Így például autóbuszöbölben, kerékpársávon vagy nyitott kerékpársávon, illetve taxiállomáson is megengedett a rövid idejű megállás, feltéve, hogy ezzel nem zavarjuk vagy akadályozzuk az ott közlekedőket, illetve az adott terület rendeltetésszerű használatát. Az új szabály célja, hogy jogilag is rendezze az eddig gyakori, de sokszor vitatott forgalmi helyzeteket, miközben továbbra is a forgalom zavartalanságát helyezi előtérbe.
Suli- és oviövezetek bevezetése
Kiemelt figyelmet fordít az új szabály a gyermekek védelmére is: az óvodák és iskolák környezetében úgynevezett suli- és oviövezeteket hoznak létre. Ezekben az övezetekben a közlekedés szabályai szigorúbbak lennének, elsősorban a járművek sebességének csökkentésével és a fokozott óvatosság előírásával. A cél az, hogy a reggeli és délutáni időszakban, amikor sok gyermek tartózkodik az úttesten vagy annak közelében, biztonságosabbá váljon a közlekedés mind a gyalogosok, mind a járművezetők számára. Egyebek mellett ezeken a helyeken, tanítási időben fokozott óvatosságot várnának el a járművezetőktől, a sebességhatár pedig 30 km/óra lenne.
Kötelező világítás lakott területen is
A láthatóság növelése érdekében lakott területen belül is előírják a tompított fényszóró kötelező használatát azon járművek esetében, amelyek nem rendelkeznek nappali menetfénnyel. Így minden körülmény között jobban észlelhetők lesznek az autók. A látni és látszani elv jegyében felmerült, hogy lakott területen is előírnák a tompított fényszóró kötelező használatát azokon az autókon, amelyeken nincs nappali menetfény. A jelenlegi szabály szerint ez most csak lakott területen kívül kötelező mindig, valamint éjszaka és rossz látási viszonyok közt mindenhol.
Három év alatti gyermekek utazása autóbuszon
Az új szabályok szerint a lakott területen kívül közlekedő autóbuszon a harmadik életévüket be nem töltött gyermekekkel a kísérőnek kötelezően ülve kellene utaznia. A cél ezzel az, hogy a hirtelen fékezések vagy manőverek során csökkenjen a balesetveszély, és a legkisebb utasok nagyobb biztonságban legyenek a helyközi közlekedésben.
Változás a kötelező motoros védőfelszerelésekben
A javaslat alapján a védőfelszerelések viselésére vonatkozó előírások szigorodnak a motorosokkal szemben: zárt ruházatot, zárt lábbelit és motoros kesztyűt kell viselniük lakott területen kívül. A motoros bukósisak használatára vonatkozó szabályok ugyanakkor nem változnának, azok továbbra is a jelenlegi formában maradnának érvényben.
Új elvárások a „T” jelzéssel közlekedő járművek körül
Az új szabályozás a tanulóvezetők védelmét is erősíti: a „T” betűvel megjelölt járművek közelében az új KRESZ szerint kötelező lesz a fokozott óvatosság és a maximális türelem, vagyis a vezetőknek alkalmazkodniuk kell a tanuló esetleges bizonytalanságaihoz, lassabb reakcióihoz.
Sebességhatárok módosítása
Egyebek mellett egységesíthetik a sebességhatárokról szóló rendelkezéseket, egyúttal autóúton a mostani 110 helyett akár 120 km/órás sebességhatárt is megengedhetne az út kezelője, autópályák egyes szakaszain pedig akár 140 km/órás gyors szakaszokat is kijelölhetnek. Jelenleg a teherautók, a buszok és az utánfutót vontató autók, lakott területen kívül mindenhol 70 km/órával mehetnek, autópályán pedig 80-nal, a javaslat szerint viszont az összes felsorolt útszakaszon 90-re gyorsíthatnának ezek a járművek. Ezt a szabályt azzal egészítenék ki, hogy autóútra és autópályára csak olyan járművel, illetve járműszerelvénnyel lehetne felhajtani, amely legalább 70-es tempóra képes, ami 10 km/órával több mint az eddigi alsó határ. A traktorok megengedett sebességét lakott területen kívül 60 km/órára emelnék, a villamosok pedig zárt pályán akár 70-nel is suhanhatnának.
Szimulátoros oktatás és családi autósoktatás
Akik az új szabályok hatályba lépését követően tanulják majd az autóvezetést, azok örülhetnek, ha valóban bevezetik a szimulátoros oktatást, a gyakorlati oktatás hagyományos módszerének kiegészítésére. A gépekkel olyan közlekedési helyzeteket is alaposan be lehet gyakorolni, amelyek élőben feltartanák a forgalmat, esetleg veszélyesek, ugyanakkor fontos, hogy csak a közlekedési hatóság által engedélyezett szimulátorral végzett gyakorlásokat veszik figyelembe a vizsgán. Az elképzelés szerint a kötelező 29 gyakorlati órából legfeljebb hatot válthatnak ki a tanulóvezetők ezen a módon, a kötelező óraszám fölött viszont korlátlanul igénybe vehetnék, hátha könnyebben sikerül a vizsga.
A gépesített autóvezetés-tanulásnál is fontosabb felvetés a családtagi vezetés lehetőségének megteremtése. A tervezet szerint hozzátartozói támogatással autópályán és autóúton nem lehetne gyakorolni, és erre a tanulóautósok esetében eleve csak a 29 kötelező gyakorlati óra után lenne lehetőség, esetleg 20 óra után, ha ez utóbbi változatot fogadják el végül. Mindkét esetben csökkenhet a képzési költség, mert az országos átlag szerint most 46 óra után sikerül a vizsga a kezdőknek. Van persze megkötés és némi kockázat is, hiszen csak olyan hozzátartozó segíthetne a kezdőknek, akinek legalább 10 éves a jogosítványa és nem követett el közlekedési bűncselekményt. A tanuláshoz használt családi autót átmenetileg külön meg kell jelölni, de nem kell második pedálsort beépíteni, illetve oktatóautóként levizsgáztatni, és a gyakorlást segítő bátor családtag viselheti a felelősséget a kezdő hibáiért, szabálysértéseiért. Ez a megoldás számos nyugat-európai országban régóta működik.
Közforgalom elől elzárt magánutak szabályozása
A kockázatok felmérését segítheti, ha beemelik a KRESZ-be a közforgalom elől elzárt magánutakat, a mélygarázsokat, parkolókat, illetve a parkolóházakat. Ezeken a helyeken eddig a tulajdonosok tettek, illetve tehettek ki a közlekedési szabályok betartására figyelmeztető táblát, ahogy a nemzeti emlékhelyeken is, amelyekre ugyancsak kiterjesztenék az általános szabályokat.
Változások a Kerékpárosokra Vonatkozóan
Kedvez az új KRESZ a kerékpárosoknak, sok új szabályozás lép életbe a kerékpárosok közlekedésével kapcsolatban is.
Egyértelmű előzési oldaltávolság a bringások védelmében
A tervezet pontosan meghatározná, mekkora oldaltávolságot kell tartani a kerékpárosok előzésekor. Lakott területen és 50 km/óra sebességig legalább 1 méter, ennél nagyobb sebességű elhaladás esetén pedig minimum 1,5 méter lenne az előírt távolság. Ez a szabály jelentősen csökkentheti a veszélyes, „leszorítós” előzéseket, és jogilag is egyértelművé teszi, mikor szabálytalan az autós magatartása. Amikor az előírt minimális oldaltávolság nem betartható, akkor az előzést vagy kikerülést végrehajtó jármű legfeljebb 15 km/óra sebességkülönbséggel mehetne el a lassabb mellett. Ebben az esetben centiméterben nem meghatározott oldaltávolságot kellene tartania.
Előresorolhatnak a kerékpárosok
Az új szabályok szerint a kerékpárosok álló vagy lassan haladó járművek mellett jobbról előrehaladhatnak, így nem kell a feltorlódott kocsisor végén vesztegelniük. A módosítás nemcsak a kerékpárosokra vonatkozik: a segédmotorosok a járműsorok között vagy jobbról, míg a motorkerékpárosok balról vagy a sorok között haladhatnak előre. Az előresorolás célja kizárólag az, hogy a kétkerekűek elérjék a kereszteződést vagy a megállás vonalát, és ezt legfeljebb 25 km/órás sebességgel tehetik meg. Fontos korlátozás, hogy az előresorolt járművek a kereszteződésbe csak megállás után hajthatnak be, vagyis nem kapnak automatikus elsőbbséget. Ha a járműsor már mozgásban van, a kétkerekűek nem haladhatnak gyorsabban a forgalomnál, és nem akadályozhatják az irányjelzőt használó járművek kanyarodását sem.
Járdahasználat alacsony sebességgel
Az új szabályozás értelmében a kerékpárosok legfeljebb 10 km/órás sebességgel kivételesen a járdán is közlekedhetnének, amennyiben ez nem zavarja a gyalogosokat. Erre azonban csak akkor lenne lehetőség, ha az adott útszakaszon nincs kijelölt kerékpárút vagy kerékpársáv, illetve ha az megléte ellenére rossz állapotú, és azt a helyi útkezelő vagy önkormányzat külön nem tiltja. A járdahasználat tehát továbbra sem válna általánosan megengedetté, kizárólag indokolt esetekben, fokozott körültekintés mellett lenne szabályos.
Kerékpárral a zebrán
A tervezet lehetővé tenné, hogy a kerékpárosok a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeken áttekerjenek, a gyalogosok tempójához igazodva, legfeljebb 10 km/óra sebességgel. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az átkelés során nem illeti meg őket elsőbbség az autókkal szemben - a járművezetőknek továbbra sem kötelességük elsőbbséget adni a zebrán áttekerő kerékpárosnak.
Megjelenik a „kerékpáros utca” fogalma
Az új KRESZ bevezetné a kerékpáros utca jogi fogalmát. Ezeken az útszakaszokon a kerékpáros forgalom elsődleges szerepet kapna, az autós közlekedés pedig csak korlátozott formában lenne jelen. A cél olyan városi környezet kialakítása, ahol a bringázás biztonságosabb, kiszámíthatóbb és természetesebb közlekedési forma. Ezekben az utcákban a gyalogosok kizárólag a járdát használhatnák, az autók pedig elsősorban célforgalomban, illetve legfeljebb 25 km/óra sebességgel hajthatnának be, és nem zavarhatnák a kerékpárosokat.
Alkoholfogyasztás szabályozása kerékpárosoknál
A tervezet szerint a kerékpárosokra vonatkozóan konkrét határértékekhez kötnék a jelenleg is megengedett alkoholfogyasztást. Amennyiben a véralkoholszint nem haladja meg a 0,8 g/l-t, vagy a légalkohol érték a 0,4 mg/l-t, a rendőr nem szabna ki büntetést - feltéve, hogy a kerékpáros közlekedésre alkalmas állapotban van, vagyis nem mutatja ittasság, bódultság vagy bizonytalan közlekedés jeleit.
Kötelező bukósisak 14 éves kor alatt
Az új KRESZ-tervezet egyik legfontosabb biztonsági újítása, hogy 14 éves kor alatt kötelezővé tenné a kerékpáros bukósisak viselését. A szabály célja egyértelműen a gyermekek védelme, hiszen a fejsérülések a legsúlyosabb következményekkel járó balesetek közé tartoznak.
Utasszállítás életkorhoz kötve
A tervezet pontosítja a kerékpáros utasszállítás szabályait is. Eszerint 16 éves kor alatt nem lehet utast szállítani, míg az idősebb bringások legfeljebb két, 10 évnél fiatalabb gyermeket vihetnének, kizárólag erre alkalmas ülésen. A cél itt is a biztonság növelése, különösen a gyermekek védelme. Kerékpáros utánfutóban legfeljebb négy, 10 évnél fiatalabb gyermeket lehetne vinni.
Csoportos kerékpározás az úttesten
Újdonság, hogy 4-12 fős kerékpáros csoportok az úttesten már egymás mellett is haladhatnak, egyfajta kerékpáros bolyként. Ez a szabály jobban tükrözné a valós közlekedési helyzeteket, például túrák vagy sportcsoportok esetén, és egyértelmű jogi keretet adna egy ma sokszor vitatott közlekedési formának. Lakott területen kívül, az úttesten egymás mellett is haladhatnának a 4-12 kerékpárosból álló csoportok, köznapi nevükön a kerékpáros bolyok.
Elektromos Rollerek és Mikromobilitási Eszközök Szabályozása
Magyarországon már több tízezer elektromos roller vesz részt a közlekedésben, ezért az új, átdolgozott KRESZ is részletes szabályozást vezet be. A tervezet különbséget tesz a kis- és nagy teljesítményű rollerek között, amelyekre eltérő előírások vonatkoznak.
- A legfeljebb 25 km/órás végsebességű rollereket csak 12 év felett lehet majd használni.
- Az első két évben bukósisak viselése lesz kötelező.
- Járdán legfeljebb 10 km/órával, máshol maximum 20 km/órával - vagy a helyi korlátozás szerint - lehet haladni.
Az ennél erősebb rollerek már a segédmotorokra vonatkozó szabályok alá esnek:
- Kötelező felelősségbiztosítással.
- Legalább 14 éves alsó korhatárral.
- Akár 45 km/órás megengedett legnagyobb sebességgel.
Az új szabály szerint egyik kategóriában sem lehet utast szállítani, és a több sorban történő közlekedés is csak meghatározott helyeken, például lakó- vagy pihenőövezetben lesz megengedett.
Az ömlesztett járműkategóriának tekinthető egyéb mikromobilitási eszközök esetében a gyalogosokra vonatkozó szabályokból merítenének a koncepció összeállítói, de kerékpáros fejvédőt vagy motoros bukósisak viselését írnák elő a használóiknak, és akkor mehetnének kerékpárúton, illetve gyalogos- és kerékpárúton, ha sebességük eléri a 10 km/órát.
További Fontos Előírások
Lakó-pihenő övezetek
Lakó-pihenő övezetben a gyalogosok és gyermekek játszhatnak az úttesten, parkolni csak az erre kijelölt területen szabad. A járműveknek fokozott óvatossággal kell haladniuk, és a gyalogosokat nem szabad zavarni, szükség esetén azonnal meg kell állni.
A KRESZ frissítése és tanulása
A közlekedés folyamatosan fejlődik, ezért létfontosságú, hogy a közlekedők naprakészen tartsák KRESZ-ismereteiket. A KRESZ többéves késéssel követi a megváltozott szokásokat. A modern technológia segítségével, például online KRESZ tanfolyamok és tesztalkalmazások révén, könnyedén lehetőség nyílik a felkészülésre és a tudás frissítésére a vizsgára készülők és a tapasztalt vezetők számára egyaránt. Érdemes rendszeresen átismételni a szabályokat és figyelni a változásokra, hogy mindenki hozzájárulhasson a biztonságosabb közlekedéshez.
New USA Driving Laws 2026: 10 Traffic Rule Changes Every Driver Needs to Know
tags: #legujabb #kresz #szabalyok #jegyzeke #összefoglaló