A Legnépszerűbb Röviditalok Fogyasztása Magyarországon: Pálinka és Vodka

A Forsense közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek közel kétharmada úgy véli, hogy Magyarországon a pálinka a legkedveltebb rövidital.

A Magyar Pálinka: Defínió és Hagyomány

Ahogy arra a bevezetőben utaltunk, a pálinka név kiérdemlésére szigorú szabályoknak kell megfelelnie a párlatoknak. A Pálinkatörvény definíciója szerint a pálinka kizárólag Magyarországon termett vagy termelt gyümölcsből, szőlőtörkölyből, illetve aszú szőlőtörkölyből készült párlat, mely semmilyen egyéb anyagot nem tartalmaz.

A Pálinka Legfőbb Ismérvei a Fogyasztók Szemével

• A pálinka legfőbb ismérvének legtöbben azt tartották, hogy gyümölcsön kívül más adalékanyagot nem tartalmazhat (37%).
• Minden negyedik kérdezett szerint az ital alkoholtartalmának el kell érnie a 37,5 százalékot.
• 22 százalékuk szerint pedig kizárólag Magyarországon termett gyümölcsből készülhet.

A Pálinka Fogyasztási Szokásai és Preferenciák

A kérdezettek közel fele (47%) állította, hogy szokott pálinkát fogyasztani. Többségük azonban ritkán: a pálinkát fogyasztók 14 százaléka legalább hetente, 38 százaléka legalább havonta, de legnagyobb hányaduk (62%) ennél ritkábban iszik pálinkát.

A legnépszerűbb a házi pálinka, a pálinkát fogyasztók 48 százaléka mondta, hogy jellemzően a házi készítésű pálinkát fogyasztja legszívesebben, további húsz százalékuk pedig inkább a házi pálinkát részesíti előnyben. Kizárólag bolti pálinkát a fogyasztók 10 százaléka iszik, s ugyanekkora az aránya azoknak is, akik inkább bolti pálinkát isznak.

Legkedveltebb Gyümölcspálinka Típusok

A fellendülőben lévő új kereskedelmi főzdéknek és a minőségi pálinkakészítésnek köszönhetően ma már a vadszedertől a kökényen át, a birsig számtalan gyümölcsből készülnek kiváló pálinkák.

Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához

• A szilvából készül pálinka a legnépszerűbb, a fogyasztók 29 százaléka mondta, hogy ezt fogyasztja legszívesebben.
• A barack a második (19%).
• A körte pedig a harmadik (13%) a „népszerűségi listán”.

Ezt a három típust jelölte meg a fogyasztók közel harmada, a többi gyümölcspárlat említési gyakorisága nem érte el az 5 százalékot sem, minden ötödik fogyasztónak pedig nincs kedvenc típusa. A legalább havonta pálinkát fogyasztók körében jóval kisebb volt azok aránya, akiknek nincs kedvenc gyümölcspálinkája (10%).

A Pálinka Megítélésének Változása és Társadalmi Befolyása

Olyan bő 10 évvel ezelőtt a hazai gyümölcspálinka kissé lesajnált szegény rokonnak számított az égetett szesz piacon dömpingszerűen megjelenő kommersz wiskey, konyak és vodka fajták mellett. Mára változott a helyzet, és a trendek azt jósolják, hogy a magyar gyümölcspárlatok fogyasztása egyre divatosabb. Mérésünk is alátámasztja, hogy a korábbiakkal ellentétben ma már a magasabb státuszú, tehetősebb és magasan iskolázott társadalmi csoportok körében is divatos a kiváló minőségű, magyar gyümölcsökből készülő pálinkakülönlegességek fogyasztása. Felmérésünk szerint a pálinkafogyasztásnak ma már nincsenek erős csoportsajátos jellegzetességei. A Hungaricum egyszerre kulturális és gazdasági érték.

A Tipikus Pálinkafogyasztó Demográfiája

A tipikus pálinkafogyasztót ma középkorúnak tekintik a válaszolók, míg harmad annyian említették az időseket vagy a fiatalabb korcsoportokhoz, a 35 év alattiakhoz tartozókat. Még jelentősebb az eltérés, ha a település típusa szerint vizsgáljuk a véleményeket: a válaszolók több mint fele a falvakban élőket tartja tipikus pálinkafogyasztónak, a budapestiekről viszont mindössze 1 százalék gondolta, hogy azok lennének.

Pálinkamárkák Ismertsége

Kétféleképpen is vizsgáltuk a pálinkamárkák ismertségét. Először arra kértük a kérdezetteket, hogy segítség nélkül, maguktól nevezzenek meg pálinkamárkákat. Vélhetően a házi pálinka kedveltségével magyarázható, hogy a segítség nélkül kevés márkát tudtak a kérdezettek megnevezni. A kérdezettek harmada egyetlen pálinkafajtát sem tudott megnevezni, a márkák többségének említési gyakorisága pedig általában 5-6 százalékos volt.

Fontos Pálinka Fogalmak és Definíciók

• Alkoholfok: Az alkohol koncentrációját általában térfogatszázalékban adják meg. Az alkoholfok az italban jelen lévő tiszta alkohol térfogatának aránya a folyadék teljes térfogatához viszonyítva, 20 °C hőmérsékleten.
• Alszesz: A kétszeri szakaszos lepárlás - kisüsti főzés - esetén az első lepárlás után a cefréből kapott, alacsony alkoholtartalmú folyadék.
• Ágyas pálinka: Ágyas vagy gyümölcságyon érlelt pálinka az a gyümölcspálinka, amelyet legalább 3 hónapig, gyümölccsel együtt érleltek. Az ágyas pálinka előállításához 100 liter pálinkához legalább 10 kg érett, vagy legalább 5 kg aszalt gyümölcsöt kell felhasználni.
• Biopálinka: Egy pálinka kizárólag akkor tekinthető és nevezhető biopálinkának, ha annak a teljes előállítási folyamata (a gyümölcs termesztésétől kiindulva) és a végtermék analitikai paraméterei is megfelelnek a biotermékekkel szemben támasztott követelményeknek. Az erre vonatkozó igazolást - mely a fenti feltételeknek való megfelelés folyamatos ellenőrzését is jelenti - Magyarországon a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. adhatja ki.
• Desztilláció (Lepárlás): Az a folyamat, amelynek során a cefre forralásával a gyümölcsből az aromákat és az alkoholt kinyerik.
• Előpárlat: A lepárlási folyamat során a főzőberendezés hűtőegységéből először kifolyó alkoholos folyadék, mely a cefrében található legillékonyabb és a pálinkába nem kívánt kellemetlen ízű és illatú anyagokat tartalmaz.
• Erősítő feltétes lepárlás: Az erősítő feltétes vagy más néven finomító oszlopos, illetve tornyos lepárlás során a párát a főzőüstből egy erősítő (finomító) oszlopba vezetik, amely csak a magas alkoholtartalmú, aromákban gazdag gőzöket engedi tovább a hűtőspirál felé. Az eljárás lényege, hogy ennél a teljes lepárlási folyamat egy szakaszban megtörténik, azaz a cefre egyszeri felmelegítésével eljutunk a pálinkáig.
• Érlelt pálinka: Az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legalább 3 hónapig érleltek 1.000 liternél kisebb vagy legalább 6 hónapig, 1.000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. Miben mások az érlelt pálinkák? Egyrészt színvilágukban, amelyre a hordótól nyert sárga, esetleg mély sárga szín a jellemző, másrészt azon többletértékekben, amelyek az érlelés során keletkeznek.
• Kisüsti pálinka: Az a gyümölcs- vagy törkölypálinka, amelyet legfeljebb ezer literes - innen az elnevezés - rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő. A kisüsti technológiával két különálló lepárlás során kapnak készterméket. Az első fázisban felmelegítik (lefőzik) a cefrét és desztillációval kinyerik belőle az etil-alkoholt és az egyéb illó anyagokat.
• Középpárlat: A lepárlási folyamat során, az előpárlatot követően megjelenő alkohol a középpárlat, amely maga a pálinka.
• Mézes pálinka: Mivel a pálinka esetében a méz is hozzáadott, egyéb anyagnak számít, ezért az olyan párlatot, amely mézet tartalmaz, nem hívhatjuk pálinkának.
• Likőr: A likőr megnevezés a francia „liqueur” szóból származik és olyan szeszes italt jelöl, melyet hozzáadott cukorral édesítenek és különböző élelmiszerekkel vagy aromákkal ízesítenek. Alkoholtartalmuk legalább 15% és alapjuk lehet pálinka is.
• Opálosodás: Az a jelenség, amikor a pálinka hosszabb állás után vagy alacsonyabb hőmérsékleten opálossá, zavarossá válik. Kiváltói a kozmaolajok. A kozmaolajok a pálinka természetes alkotóelemei, amelyek alkoholban jól, vízben viszont nem oldódnak. Ennek következtében főleg a kisebb alkoholfokú pálinkákban (40-46%) hosszabb idő alatt, vagy alacsonyabb hőmérsékleten zavarosodást okozva kicsapódnak.
• Pálinka kihozatal: Azaz például, mennyi gyümölcs szükséges egy liter 50%-os pálinka előállításához? A pálinka kihozatal elsősorban a gyümölcstől, illetve azon belül annak érettségétől függ. Az alkoholos erjedés mértékét ugyanis a gyümölcsben lévő cukor mennyisége határozza meg. A legtöbb pálinka szőlőből, szilvából és kajszibarackból nyerhető, melyeknél egy liter 50%-os pálinkához 9-10 kg gyümölcs szükséges. Ezeket az alma, a körte, a meggy és a cseresznye követi 12-16 kg-os kihozatallal. Vadgyümölcsök esetében - pl.: kökény, som, berkenye - viszont már egy liter 50%-os pálinka elkészítése 40-45 kg gyümölcsöt igényel.
• Pálinka tárolása: A pálinkát fénytől elzárt, illetve alacsony fényerősségű helyen ajánlott tárolni. Ennek az a magyarázata, hogy az egyes gyümölcsök aromái ugyan különböző mértékben, de mind érzékenyek a fényre. Fény hatására ezek az aromák átalakulhatnak, így a pálinka illat és íz világa megváltozik, sérül. Természetesen a folyamat erősen függ a fény intenzitásától és a behatás időtartamától is.
• Pálinkafőzés: Az a desztillációs (lepárlási) eljárás, amelynek során a cefre egyes alkotóelemeit, melyeknek különböző a forráspontja (az illékonysága), ezen a módon választják szét. A cefre alkotóelemei közé tartozik az etil-alkohol is - a köznyelvben ezt hívjuk alkoholnak - melynek a forráspontja 78,3 oC, míg a vízé 100,0 oC, így melegítés hatására az alkohol előbb kezd párologni.
• Pálinkatörvény: A 2008. évi LXXIII. törvény a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról.
• Pálinkavédjegy: A Pálinkavédjegy arról tájékoztatja a fogyasztót, hogy a pálinka átesett olyan műszeres analitikai vizsgálatokon, amelyek eredménye alapján az összetétel vonatkozásában megfelel a jogszabályi elvárásoknak, továbbá érzékszervi bírálói minősítése is elérte a megkívánt szintet. A Védjegy a két feltétel együttes teljesülésekor kerülhet kiadásra.
• Pihentetés: Nem szabad elfelejteni, hogy a pálinkafőzés a gyümölcs szempontjából - melynek értékeit pont ezen a módon mentjük át az italba - nagyon drasztikus folyamat. A friss pálinka fogyasztásra még nem alkalmas, pihentetni kell. A pihentetés időtartama általában 30-60 nap. Ennek során a pálinka „megnyugszik”, belső egyensúlya rendeződik, letisztul, nyersessége megszűnik.
• Rézeleje: A „kisüsti” pálinkafőzésnél, a második lepárlásnál keletkező, rézvegyülettel szennyezett alkoholos folyadék. Habár a lepárlás elején, az előpárlattal gyakorlatilag egy időben jelentkezik, a rézeleje nem tisztán előpárlat, hanem a megelőző párlás utópárlati maradéka is, amely a pálinkafőző berendezés belső felületein megrekedt, és amelyet a soron következő párlás előpárlati alkotói „mosnak” ki a rendszerből.
• Seprő pálinka: A seprő vagy borseprő, a must erjedése után a tárolóedényekben lerakódó, még bort tartalmazó üledék. A borseprőből - alkoholtartalma miatt - lepárlással készíthető szeszesital, azonban a Pálinkatörvény értelmében az soha nem nevezhető pálinkának, csak borseprő párlatnak. Borseprő felhasználásával törkölypálinka készíthető, de csak úgy, ha az erjesztett törköly-anyagban a borseprő mennyiségi aránya a szőlőtörkölyhöz képest nem haladja meg a 15kg/100kg mennyiséget.
• Törkölypálinka: A törkölypálinka szőlőtörköly erjesztésével és lepárlásával készül. A szőlőtörköly, a szőlő kipréselése után a présben visszamaradó, növényi részekből (héj, hús, mag, stb.) álló anyag.
• Pálinka fogyasztás:
  • A pálinkát 16-20 Celsius fokon fogyasszuk.
  • Megfelelő formájú, úgynevezett tulipán pohárba töltsük. A tulipán formájú pohár alsó része öblös, felfelé haladva pedig összeszűkül.
  • Szárazpróba: Ha négy-öt perccel a pálinka elfogyasztása után az orrunkhoz emeljük a poharat, kellemes illatok felszabadulását érezhetjük. A gyümölcs legintenzívebb, legkarakteresebb illatai köszönnek ilyenkor vissza. Ez egyben a pálinka próbája is (innen az elnevezés).
  • Mikor fogyasszuk? A pálinka étkezések előtt és azok után is fogyasztható.

A Vodka: Története, Előállítása és Jellemzői

A méltán népszerű vodka már a 16. században is közkedvelt ital volt, a ma elterjedt verzió viszont csak 1895-ben jelent meg a piacon. Az ital nagyon egyszerűen előállítható akár otthon is, de a legmeglepőbb, hogy szinte bármilyen alapanyagból készítheted, aminek magas a keményítő- vagy cukortartalma. Tehát, ha otthon találsz egy fölös kiló rizst, vagy krumplit, már mehet is a főzés.

Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero

A Vodka Készítése

A gyártók az olcsó alapanyagból - ami már említettük, szinte bármi lehet, többek között burgonya, gabona, rizs, kukorica, cirok, búza vagy akár melasz is - cefrét készítenek. Ennek az első lépése, hogy pépesítik a választott alapanyagot. Ezt vízzel keverik el, majd egy órán keresztül melegítik, élesztőt adnak hozzá, majd pár napig állni hagyják. A kész cefrét ezután lepárolják, majd szűrik. A szűrés gyakran még az üstben megtörténik a lepárlási folyamat alatt, ezután aktívszén-szűrőn és más anyagokon engedik át a párlatot. Az elő- és utópárlatot teljes mértékben leválasztják, mivel az etil-acetát és etil-laktát, valamint a kozmaolajok is könnyen elrontják a vodka ízét.

A Vodka Jellemzői

A többszörös lepárlás egyébként igen nagy alkoholtartalmat eredményezhet, ami a 95-96%-ot is elérheti, ezért palackozás előtt vízzel hígítják. Az oroszok által vizecskének keresztelt ital tehát nagyrészt víz és etanol elegyéből áll, az égetett szeszekre jellemző más összetevőket pedig alig tartalmaz. Legtöbbször 37,5-40%-os alkoholtartalommal kerül forgalomba. Mivel az ital meglehetősen semleges ízvilágú, ezért előszeretettel ízesítik azt utólag különböző mesterséges aromákkal. A legjellemzőbbek a gyümölcs ízű italok, de a vanília és a citrusfélék aromájával ízesített opciók is nagy népszerűségnek örvendenek.

Általános Alkoholfogyasztási Trendek Magyarországon és Európában

A KSH 5 évente méri a népesség alkoholfogyasztási szokásait. Így a 2009-es, 2014-es és a 2019-es adatok állnak egyelőre rendelkezésre. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében nőtt leginkább a nagyivók aránya. Míg 2009-ben 2,9%-uk számított nagyivónak, addig 2019-ben már 6,1%-uk. Nagyivónak azokat a nőket nevezték, akik a kérdezést megelőző héten összesen több mint 7, illetve azokat a férfiakat, akik több mint 14 egységnyi alkoholt fogyasztottak. A 18-35 év közötti fiatalok alkoholfogyasztásának vizsgálatából az tűnik ki, hogy a nagyivók száma a 2009-es 2,6%-os arányról 10 év alatt több, mint duplájára (5,9%-ra ugrott). A pandémia hatására ezek a tendenciák csak erősödnek. Ez majd a 2024-es tanulmányból derül ki. Mindenesetre fontos tudatosítanunk, hogy az alkoholfogyasztás egyrészről nemzeti hagyományunk része, azonban a nagyivók esetében az okok mögött már lelki, mentális gondokkal való megküzdés képességének hiánya is állhat.

Az Alkohol Ára Európában

Norvégiában 2,5-szer drágábbak az italok, mint az unióban átlagosan, Izlandon 139, Finnországban 93, Svédországban 66 százalékkal. De hogy nézzünk néhány V4-es példát is: Szlovákiában 5%-kal, Csehországban 10%-kal, Magyarországon pedig 25%-kal olcsóbbak az alkoholos italok, mint az Uniós átlag.

Alkoholfogyasztás és Járművezetés: A Zéró Tolerancia Szabályai

Húsvét az egyik legfontosabb vallási ünnepünk az évben. Szívünket, lelkünket ünneplőbe öltöztetjük és ápoljuk hagyományainkat. Locsoló verseket szavalunk és tojásokat festünk. Az ünnepnek egyik legfontosabb aspektusává váltak a családi ebédek is, melyek újra összehozzák a rég nem látott rokonokat. De mit is fogyaszt a magyar Húsvétkor? Ezek a kérdések már messze nem válaszolhatók meg olyan könnyedén. A világgazdaság napról-napra változik, a pandémia új szokásokat hozott és hát ne felejtsük el, hogy nemzetünk önérzetének alapja többek között az is, ki mennyi és milyen minőségű italt fogyaszt. Az árak követhetetlen mértékben növekednek.

Cukorbetegek és az alkohol

Nyakunkon a húsvét, ilyenkor gyakran visszatérő kérdés a legtöbb sofőrnél, hogy mégis mi az az időtartomány, ami után biztonsággal autóba ülhet a húsvéti sonka mellé elfogyasztott 1-2 pohár alkohol után. A kérdés ennél jóval összetettebb, ezért most ennek jártunk utána.

Közeleg a húsvét, és ilyenkor még az is elcsábul egy kupica pálinkával, tojáslikőrrel vagy egy jó pohár borral, aki egyébként a hétköznapokon egyáltalán nem fogyaszt alkoholt. Csakhogy, mint ismert, Magyarországon zéró tolerancia van érvényben az ittas vezetés tekintetében. Ez annyit jelent, hogy a hatályban lévő rendelkezés szerint semmilyen tűréshatár vagy felső limit nincs. Ha vezetés közben egy közúti ellenőrzés során történt szondázásnál, rosszabb esetben a rendőr által elrendelt vérvételnél kiderül, hogy alkoholt fogyasztottunk, azonnal jön a büntetés, aminek mértéke leginkább a véralkoholszinttől, vagy a légalkohol-koncentrációtól (is) függ.

Bűncselekmény, vagy Szabálysértés?

Ha a szervezetünkben található véralkoholszint nem éri el a 0,50 gramm/liter véralkohol-koncentrációt, illetve 0,25 milligramm/liter légalkohol-koncentrációt, akkor nem bűncselekményről, hanem szabálysértésről beszélünk.

Ha az ittas sofőr szervezetében a 0,50 gramm/liter véralkohol-koncentrációnál, illetve a kilélegzett levegőben a 0,25 milligramm/liter légalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol található, akkor bizony már bűncselekményről beszélünk, így a büntetés is jóval súlyosabb.

A retorzió mértéke igen nagy skálán mozog. A zéró tolerancia bevezetése óta az alkoholos befolyásoltság alatt történő járművezetés vétsége a több százezer forintot is elérő pénzbüntetésen túl akár több éves eltiltást is eredményezhet a járművezetéstől, utánképzésen kell részt vennünk, ám ha a szabálysértés kiemelkedően súlyos, akár az elzárás is indokolt lehet.

Mítoszok az Alkohol Lebontásáról és a Biztonságos Vezetésről

Sokan úgy gondolják, hogyha alkoholra eszünk, akkor hamarabb felszívódik. Ez egy hatalmas tévhit! Az étel, így a zsír sem közömbösíti az alkoholt. Hasonlóan városi legenda az is, hogy a fröccs rendben van, ha vezetünk, ugyanis hígítva kevésbé árt. A leheletünket könnyedén elnyomhatjuk valamilyen mentolos cukorkával, vagy néhány fej hagymával, ám ettől még a vérünkben ugyanúgy ott lesz az alkohol, amit a szonda lazán ki is mutat. A kávét is gyorsan felejtse el mindenki. Bármennyire is jól esik egy fekete, az nem segíti a lebontást. Erre csak a májunkban dolgozó enzimek képesek, ami minden ember esetében más tempóban történik.

Az olyan tényezők, mint az életkor, a testzsírtartalom, az elfogyasztott élelmiszerek mennyisége és azok zsírtartalma is jócskán befolyásolja az alkohol lebontásának folyamatát. Az sem mindegy, hogy éhgyomorra ittunk-e, vagy szedünk-e valamilyen gyógyszert, ahogy az sem, hogy mennyi idő alatt végeztünk az adott alkoholmennyiséggel.

Hozzávetőleges Lebontási Idők

A leggyakrabban fogyasztott italokra vonatkozó adatok a fentiek értelmében csak viszonylagosak, amik kizárólag egy egészséges májjal rendelkező 70-80 kilós felnőttre vonatkoznak:

• 2 dl 10%-os bor: 1 óra 40 perc
• 1 pohár (3 dl) 4%-os sör: 50 perc
• 1 korsó 4%-os sör: 1 óra 35 perc
• 1 feles 50 %-os tömény (pálinka): 2 óra

A legjobb döntés az, ha aznap, mielőtt vezetni kell, egyáltalán nem iszunk alkoholt. Sőt, a rendőrség azt tanácsolja, hogy már a járművezetés napját megelőző este se poharazzunk. Érthető, hiszen a nulla százalék, az nulla százalék. Ennek fényébe pedig mindenki tegye fel a kérdést magában: megéri kockáztatni egy-két pohárkáért?

Véralkoholszint Határértékek Európai Országokban

A következő táblázat összefoglalja az európai országokban érvényes véralkoholszint határértékeket, amelyek felett büntetik az ittas vezetést:

tags: #legnepszerubb #vodka #palinka #fogyasztas #Magyarországon

• Hibakód olvasás Avensis T25
• Gumi kopás jelei
• Gyakori Peugeot 406 problémák
• Skoda Octavia hátsó futómű
• Csomagtérajtó központi zár motor csere Ford Fiesta