A Lambda Szonda Mérése Oszcilloszkóppal: Részletes Útmutató

Ahhoz, hogy az autóink tisztább anyagokat bocsássanak ki a levegőbe, egy lambda szonda nevű alkatrészre van szükségünk. Ez mindenkinek a javát szolgálja, mivel az általunk belélegzett oxigén minősége nagymértékben befolyásolja az egészségünket. Nem akarhatunk olyan világban élni, ahol nincsen levegőszennyezés úgy, hogy nem teszünk érte semmit. Szerencsére a katalizátor és a lambda szonda együtt nagyon jó eredményeket érnek el, amin a növekvő technológia még inkább segített. A korszerű és szigorú környezetvédelmi sztenderdeknek megfelelő gépjárműveknél a lambda szonda megfelelő működése kulcsfontosságú. Cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a témában, különös tekintettel az oszcilloszkópos mérésre.

Mi az a Lambda Szonda (Oxigénérzékelő)?

A lambda-szonda, vagy kevésbé ismert nevén oxigénszenzor a kipufogó rendszer elengedhetetlenül fontos alkatrésze. A gépjárművekben található alkatrész feladata a levegő és üzemanyag arányának szabályozása. Kettős feladatot lát el: egyrészről garantálja, hogy a katalizátor elegendő oxigént kapjon a működéshez, másrészt méri a kipufogógáz oxigéntartalmát, amely elengedhetetlen a levegő és üzemanyag arányának kontrollálásához. A fontos alkatrészt az 1970-es években fejlesztette ki a Volvo, a mai modern autókban pedig már két lambda-szondát is elhelyeznek. A szenzor kiviteli formájában a gyújtógyertyára emlékeztet és a kipufogócsonkba építve, a katalizátor előtt helyezik el. A korszerű és szigorú környezetvédelmi sztenderdeknek megfelelő gépjárműveknél közvetlenül a katalizátor elé helyezik a második oxigénérzékelőt.

Az eszköz képes mérni az autó által kibocsátott gáz és a környezeti levegő oxigénkoncentrációja közötti különbséget, amelyet kommunikál a vezérlőegység (engine control unit, ECU) részére. A jelzés befolyásolja, hogy mekkora gázmennyiséget kap a motor, ez pedig elengedhetetlen a károsanyag redukció és a megfelelő motor működéshez. A nevét a tüzeléstechnikában is használatos légfeleslegtényező általánosan használt jelének, a lambda (λ) görög betű nevéből kapta. A légfeleslegtényező egy dimenziómentes szám, ami megadja a tüzelőanyag (üzemanyag) egységnyi mennyiségének tökéletes elégetéséhez szükséges, a gyakorlati és az elméleti levegőmennyiség hányadosát.

Miért fontos, hogy megfelelően működjön a lambda-szonda?

A lambda-szonda megfelelő műszaki állapota kiemelten fontos, hiszen a meghibásodás következtében fokozódhat az üzemanyag-felhasználás, növekedhet a környezetszennyezés, csökkenhet a motorteljesítmény, extra költségek jelentkezhetnek. A környezeti terhelés csökkentése mellett, pénzügyi megfontolás miatt is érdemes extra figyelmet fordítani az oxigén érzékelőre.

Jól látható, hogy a lambda-szonda hiba igen nagy költség növekedéséhez vezethet, így érdemes probléma esetén mielőbb szervizhez fordulni.

Lambda szonda cseréje

Az alábbiakban egy fiktív példán keresztül szemléltetjük, milyen extra költségekkel járhat a műszaki probléma:

Lambda-szonda hiba jelei: így ismerhető fel a műszaki probléma

A lambda-szonda hiba súlyos konzekvenciákkal járhat. Fokozhatja az üzemanyag használatot, amely nem csupán költséges, de környezetszennyező is. Továbbá növelheti a károsanyag kibocsátást. Az alábbiakban összefoglaltuk azokat a jeleket, amelyekről felismerhető a lambda-szonda meghibásodás.

• Csökkenő motorteljesítmény gyorsulást követően: Azt tapasztalja, hogy csökken a motorteljesítmény gyorsulást követően? Könnyen lehet, hogy a lambda-szonda hiba a felelős a romló motorteljesítményért. Ilyen esetben érdemes professzionális diagnosztikai szolgáltatást igénybe venni a hiba kiszűréséhez.
• Fokozott káros gázemisszió: Sajnos, a megemelkedett káros gázkibocsátás nem észlelhető otthoni körülmények között. Így az oxigénérzékelőt érintő hibák kizárólag speciális eszközökkel ismerhetők fel.
• Hibajelzés a műszerfalon: A műszerfalon felvillanó hibajelzés az egyik leggyakoribb árulkodó jel a lambda-szonda hiba kapcsán. A check engine hibajelzés egyéb hibára is utalhat. Ha megjelent az aggasztó jelző fény, forduljon szervizhez mielőbb! A motor diagnosztika segíthet a probléma pontos és szakszerű azonosításában.
• Megemelkedett üzemanyag fogyasztás: Indokolatlanul magas az üzemanyag fogyasztás? A hibás oxigénérzékelő téves jeleket adhat az ECU-nak, amely fokozhatja az üzemanyag felhasználást. Amikor a lambda szonda rosszul működik, és a katalizátor sem tud bekapcsolni, azt fogjuk tapasztalni, hogy a jármű fogyasztása akár 15%-kal is emelkedhet.
• Rándulás induláskor: Sok oka lehet annak, hogy az autó induláskor megrándul. Azonban az egyik leggyakoribb a lambda-szonda szenzort érintő meghibásodás.

A Lambda Szondák Típusai és Működésük

Nincs korszerű motorvezérlő rendszer lambda szonda (oxigén szenzor) nélkül. Mivel benzines modellekben a benzin-levegő keverék összetételére jelentős ráhatása van, a motorvezérlő rendszerben kiemelt jelentőséggel bír. A fejlődés a lambda-szabályozásban is jól követhető. Először új kivitelű szondák jelentek meg, majd a kocsitest független beépítési módok, aztán egyes típusokba 5 Voltos szondákat szereltek. A katalizátor után megjelent a monitorszonda, aminek a feladata a katalizátor korrekt működésének ellenőrzése.

Cirkónium-dioxid (Nernst) szondák

A lambda-szonda alkatrészei: szilárd elektrolit, ház (negatív elektród, mérőelektród), belső elektród-kivezetés (pozitív elektród, referencia-elektród). A szilárd elektrolit segítségével tehát egy ún. oxigén elektród-koncentrációs galváncella alakul ki. A belül üreges szondakerámia külső és belső oldalát is egy vékony rétegben felvitt platinaréteg borítja, ez tölti be az elektróda szerepét. A szondakerámia külső felülete érintkezik a kipufogógázzal, míg a belső, üreges részbe külső levegő van vezetve. A kipufogógázban, illetve környezeti levegőben eltérő az oxigéntartalom, a kerámia már említett tulajdonságából adódóan oxigénion vándorlás jön létre, aminek következtében feszültség generálódik a két elektróda között. A kerámia külső, tehát a kipufogó gázzal érintkező részén egy vékony kerámiaréteg védi a platinát a kipufogógáz esetleges szilárd részecskéitől. A generált feszültség értéke 0 és 1 Volt közötti.

Ha a feszültség kisebb, mint az előre megállapított érték, akkor a kipufogógázban nagyobb az oxigéntartalom és a keverék üzemanyagban szegény, és fordítva. Szegény keveréknél 0-0,3V, dúsnál 0,7-0,9V körüli ez az érték. Az ideális, sztöchiometrikus, lambda=1 értékű keverékösszetételhez közelítésre, illetve ebből a tartományból történő kilépésre - nagyon szűk mezőn, az ún. lambda ablakon belül - nagy feszültségváltozással válaszol. Ez teszi alkalmassá a motorvezérlő rendszerben betöltött kiemelt szerepére. A keverék változására rendkívül gyorsan reagál: a szakirodalom a szonda reakcióidejét 100ms alatti értékben határozza meg.

Lambda szonda csere útmutató

A szonda működésének elengedhetetlen feltétele, hogy üzemmeleg állapotba kerüljön, mintegy 300 °C-ra melegedjen fel. Amíg ez nem következik be, a gépkocsi elektromos vezérlőegysége "szabályozatlanul" üzemel, és az üzemanyag/levegő keveréket előre meghatározott értékek szerint állítja be. Ezek a hideg motorüzemnek megfelelő, kissé dús keveréket biztosítanak. Az üzemi hőmérséklet mielőbbi elérése érdekében a modernebb lambda-szondákat beépített fűtőszál melegíti. Ezeket a szondákat a vezetékeik számáról lehet megismerni: az egy- vagy kétvezetékesekben nincs fűtőelem, a háromvezetékeseknél az egyik a szabályozó jel, a másik kettő a fűtést biztosítja; négy vezeték esetén a negyedik a fűtőszál által keltett esetleges zavaró jeleket vezeti el (árnyékolás). A gépkocsi elektromos vezérlőegysége ezáltal majdnem teljesen zavarmentes jelet kap. A szondakerámia a menetes fémházba kerül beszerelésre, elől furatokkal ellátott vagy felhasított védőcső takarja. A cirkondioxid kerámia tulajdonsága, hogy kb. 300 Celsius fok fölött átereszti az oxigénionokat.

Planáris szondák

Bonyolultabb szerkezet a Bosch által kifejlesztett lapos mérőcellás (az autós köztudatban inkább a planár megnevezés ismert) szonda. A kerámia egység magában foglalja a mérőcellát és a fűtőegységet is. A planár szonda lényegesen jobb tulajdonságokkal bír, mint a Nernst-szonda. Már 150 Celsius fokos kipufogógáz hőmérsékleten működik, így a "megszólalási ideje" rendkívül kicsi, 3-5 másodperc. Akár 930 fokos hőmérsékletet is elvisel, várható élettartama hosszú. A planár szonda mára teljesen kiszorította a Nerst-szondát a gyári, első beépítés tekintetében. Gyakran felmerülő kérdés: ha tönkrement a "mezei" szonda, lehetséges-e a lényegesen jobb paraméterekkel bíró planár szondára kicserélni? A műszaki jellemzőket szem előtt tartva ez a csere mindenképpen csak ajánlható. A planár szondát "mezeire" cserélni viszont semmiképp sem ajánlott, a lambda-szabályozás sínylené meg a gyengébb műszaki jellemzőket. Ne felejtsük el: a két, egymástól paramétereiben jelentősen eltérő szondatípus bevezetése között bő két évtized telt el.

Szélessávú lambda szondák

Újabban 5 ill. az Ecu felé 6 vezetékes (ún. szélessávú) lambdaszonda is megjelent. Extraszéles működési tartományban dolgozik, 0,7-4 lambda érték között. A közvetlen befecskendezésű rendszereknél csak ez jöhet számításba. Egyes autógyártók (pl. VW-Audi) előszeretettel alkalmazzák hagyományos, külső keverékképzésű motorjainál is, de a legtöbb részecskeszűrős dízelmotornál is megtaláljuk. Szélessávú lambda-szondát nagy tételben két gyártó készít: a Bosch illetve a japán NGK/NTK. A szélessávú (más néven "széles spektrumú" vagy "broad-band") lambda szenzor a kipufogógázban lévő maradék oxigén koncentrációt méri, és összehasonlítva a hagyományos lítium-dioxid és cirkónia érzékelőkkel - amelyek csak a lambda 1-et érzékelik - ez a szonda alkalmas a szélesebb levegő/üzemanyag-keverék tartományok mérésére is.

A tág szabályzási sáv miatt a szonda működési módja meglehetősen bonyolult. A szonda lelke a szivattyúcella, amely oxigén-ionokat "pumpál" a szenzor "hagyományos" (Nernst) cellájához. A szivattyúzáshoz szükséges áram arányos a két cella közötti oxigénkoncentráció-különbséggel. Azaz, ha a Nernst cellában fenntartjuk a "lambda=1" légviszonyt, akkor a szivattyúzó áram arányos lesz a pillanatnyi légviszonnyal. A nagyméretű szondacsatlakozó rejt még egy kalibráló ellenállást is, mely az ECU felé külön kivezetést kapott. Ez a magyarázat arra, hogy a szonda ugyan csak 5 vezetékes, a csatlakozótól az ECU-ig már 6 kábel fut.

A belső működés eltér a hagyományos érzékelők működésétől. A szélessávú érzékelő belső felépítése két alapvető cellából áll: egy mérőcellából és egy a szivattyúcellából: a mérőcella az oxigénkoncentrációt méri, majd átalakítja az egy feszültség jellé, amelyet összehasonlít egy 450 mV referenciafeszültséggel; ez a feszültség képviseli a λ=1 sztöchiometrikus arányhoz társuló névleges értéket. Amennyiben ez az érték eltér a referenciaértéktől, a szivattyúcella oxigénionokat szivattyúz be mérőcellába/szivattyúz ki mérőcellából, ezzel korrigálja a cellában lévő oxigénkoncentrációt, és fenntartja a 450 mV-os referenciafeszültséget. Rendkívül széles lambda tartományban képes érzékelni a keverék összetételét: szegény keverék = Pozitív szivattyú áram, dús keverék = Negatív szivattyú áram.

Mit tegyél, ha a Mazda 3 lambda szonda hibát jelez?

Titán-dioxid (ellenállás-ugrás) szondák

Az eddig említettektől teljesen eltérő az ún. "ellenállás-ugrás" szondák működési módja. (Ezen a néven kevesen ismerik, beleértve a legtöbb alkatrész forgalmazót is. Az "5 Voltos, négyvezetékes szonda" jobban elterjedt megjelölés.) Itt a kerámiaelem titándioxidból készül, ennek a tulajdonsága, hogy az ellenállását az oxigénkoncentráció függvényében változtatja. Itt az ECU által előállított feszültség csökkenésének a mértéke a szonda ellenállásától függ, ezt használja fel az ECU a keverék pillanatnyi összetételének pontos megállapításához. Meglehetősen magas a megszólalási hőmérséklete, ezen részben segít a szonda fűtés. Nagyon kevés motornál találkozhatunk ezzel a szondatípussal, pl. a BMW, az Opel, a Volvo néhány típusán. Bár a mérőcellát burkoló védőcső mérete és kialakítása is eltérő, az egyéb méretarányok is árulkodóak, a kábelszínekre tekintve tudjuk leggyorsabban azonosítani a titándioxid ("ellenállás-ugrás") szondákat. Kb. 500 °C-on válik üzemképessé és 5V-os referencia áramkörre van szüksége, amit a motorvezérléstől kap.

Lambda Szonda Diagnosztika és Mérés Oszcilloszkóppal

A lambda-szonda hiba kiszűrése általában motor diagnosztikával és műszaki inspekcióval történik. Ezt kizárólag a megfelelő eszközök és szakértelem birtokában lehet elvégezni. Így a lambda-szonda hiba kiszűrése otthoni körülmények között nem lehetséges. A hagyományos lambdaszondák szakszerű ellenőrzése kizárólag oszcilloszkóppal lehetséges. A mindennapi gyakorlatban a legtöbb szerviz természetesen diagnosztikai készülékkel vizsgálja a lambdaszondákat, keverékkorrekciós értékeket.

Nernst/Planáris szondák oszcilloszkópos mérése

A szonda a kipufogógázok oxigéntartalmának függvényében változtatja a feszültségét, pontosabban feszültséget generál. Szegény keveréknél 0-0,3V, dúsnál 0,7-0,9V körüli ez az érték. (Ez a hagyományos, ún. Nernst szondára, és a planár szondára igaz). A vezérlőegység ennek alapján ha dús a keverék, szegényíti, ha szegény, akkor dúsítja azt, a befecskendező szelepek nyitási idejét változtatva. A szokásos szabályozási sáv lambda értéke 0,97-1,03, ezt a tartományt nevezzük lambda ablaknak. Ilyenkor a szabályozás visszacsatolásos (closed loop). Az ugrás kevesebb vagy max. 0.1s alatt megy végbe. Jel frekvenciája kb. 1Hz (1 másodpercenként van 1 feszültség csúcs).

Vannak a motornak olyan működési körülményei, amikor a keverékképzés - átmenetileg - eltér az ideálistól, a keverékképzés elhagyja a lambda ablakot. Ilyen a hidegindítás, a motor ilyenkor dúsabb keveréket igényel (és még a szonda sem érte el a megszólalási hőmérsékletet), ilyen a teljes terhelés állapota és a tolóüzem (motorfék). Nem felmelegedett szonda, vagy vezetékszakadás esetén az ECU hardveresen egy alapértékkel (általában 0,45V körül) helyettesíti be a kiesett jelet. Ilyenkor a motor open loop üzemmódban működik.

Az ábrán egy fűtött, 4 vezetékes szonda feszültségviszonyai láthatók. Felül, pirossal a szonda által generált feszültséget jelenítettük meg. Egy másik csatornán kékkel a szondafűtést vizsgálhatjuk. A bemelegedett szonda már nem igényli a folyamatos fűtést. Esetünkben a kb. 180 ms-os árammentes szakaszokat a kb. A fűtőbetét ellenállása szonda típusonként változó lehet. A motorvezérlő rendszerek egy része érzékeny a fűtőbetét ellenállására: ha az eredetitől eltérő ellenállással bír a kicserélt lambda szonda, hibaüzenetet generálhat.

Egy V6 motor két, katalizátor előtti (szabályzó) lambda szondájának a vizsgálatáról készült kép. Mint látható, a lambda-szabályzás mindkét hengersoron rendben van. Egy szonda általában 150-180 ezer km után kiöregszik, lelassul, a csúcstól-csúcsig feszültség értéke erősen lecsökken. Ilyenkor csak a csere segít. (Találkozni lehet 220ezer km-t futott, de még kielégítően működő szondával is.)

Szélessávú szondák diagnosztikája és oszcilloszkópos mérése

A szélessávú érzékelőket diagnosztikai eszközökkel kell ellenőrizni. Az esetek többségében a szivattyúáramot egy szabványos műhelyben nem lehet multiméterrel megmérni, hiszen ez a mérés olyan speciális eszközöket igényel, amelyek képesek nagyon alacsony értékű áram mérésére (a szabványos multiméterek nem képesek egy vagy két milliamper értéket mérni!). Szükség van egy diagnosztikai eszközre. Dízelmotorokban nem gyakori a szélessávú érzékelők felügyelete, mivel ezek a motorok mindig széles keverési tartományban működnek.

A mindennapi diagnosztikában ezek közül három vezeték érdemel kiemelt figyelmet. A fűtésszálak vizsgálatának (Bosch szondánál: szürke-fehér) felmelegedett szonda esetén hasonló eredményt kell hoznia, amit az oldal első oszcillogramjának alsó részén, kék színnel látunk, mivel itt is szakaszos fűtésről van szó. A szonda működését a "Szivattyúcella pozitív" kábel feszültségviszonyai mutatják. Megfelelő, lambda ablakon belüli keverékösszetételnél - és persze hibátlan szondánál - szinuszjelhez közeli, csúcstól-csúcsig kb. 0,6 Volt amplitúdójú jelsorozatot kapunk állandósult üzemben. (Mint a lenti ábrán is észrevehető, ezt a jelsorozatot ne a Nernst szondáknál megszokott 0 és 1 Volt közötti tartományban várjuk.)

A fenti oszcilloszkóp ábrát egy Skoda Fabia 1,4 típusú, 55 kW-os teljesítményű, 2005 évjáratú (BKY motorkód) NGK gyártmányú hibátlanul működő szélessávú szonda vizsgálatánál nyertük, alapjárati fordulatszámon. Hogy a piros színű, ECU számára hasznos lambda jel áttekinthető legyen, az időalapot viszonylag nagyra (500 msec/osztás) kellett választani, így viszont a lambda fűtés szakaszos volta tisztán nem kivehető. 2500/perces fordulatszámot tartás után hirtelen gázadásra a lambdafeszültség így alakul. Más típusoknál is hasonló vizsgálati eredményekre számíthatunk.

A "Soros adatok" menüben a szivattyúáramot pozitív vagy negatív értékként is megfigyelhetjük. Néhány leolvasó eszköz az "Equivalency ratio equal to Lambda" értéket grafikonként is megjeleníti. A polaritás alatt (mínusz vagy plusz) azt értjük, hogy a motor dús vagy szegény keverékkel dolgozik-e.

Hibás vagy rendellenes jelzések okai (nem mindig a szonda a hibás)

A szélessávú érzékelő rossz vagy rendellenes jelzéseinek számos különböző oka lehet, és ez nem mindig egy hibás lambda-érzékelő. Az alábbiakban felsorolunk néhány okot:

• Helytelen légtömeg áramlás mérés, ami rossz befecskendezési időzítéshez vezet (például légtömegmérő elkoszolódás miatt).
• Üzemanyag-szivattyú, befecskendező stb. problémák (pl. keveset szállító injektor / behugyozó injektor).
• Légszivárgás (a kipufogórendszerben/légbeszívó körben).
• Gyújtási rendszer problémák.
• Gyenge motorállapot.
• Hibás EGR-szelep.

Üzemanyag korrekciók (Fuel Trim)

Az adaptációs (tanult) értékek megmutatják, hogy a lambda szonda jele alapján a pillanatnyi üzemi állapotban milyen mértékben kell korrigálni a befecskendezett üzemanyag mennyiséget. Amit a vezérlőegység jelen pillanatban módosít a keverék összetételén (befecskendezett mennyiségen), normális, ha +- 10% körüli értéken mozog. Gyorsan változó érték.

A hosszú távú üzemanyag korrekció (angolul: Long term fuel trim, LTFT) megközelítőleg egy kalkulált átlagérték a sok rövidtávú üzemanyag korrekciókból. Az üzemanyag korrekciók előnye, hogy a rendszer rugalmas lesz, lesz neki alkalmazkodó képessége. Megjegyzés: +-20-25% körüli értékeknél a motorvezérlőegység (egy bizonyos idő után, motorvezérlésétől függően) hibakódot ír be rá.

Lambda Szonda Csere

Mint ahogy minden élő és nem élő tárgy megöregszik, úgy ez a szonda is elhasználódik. Az évek múlásával, a megtett kilométerekkel folyamatosan veszít a tulajdonságaiból. Ha a lambda szonda túl régi, vagy túl sok kilométer van mögötte, akkor az általa kibocsátott jel is gyenge és lassú lesz. Ilyen módon a motor vezérlőegysége nem kap megfelelő jelet, és nem kapja meg a helyes információt az égő keverék összetételéről.

A lambda-szonda csere általában 140-150000 kilométerenként szükséges, vagy élettartama körülbelül 150000 kilométer. Azonban meghibásodások és egyéb tényezők miatt ennél gyakrabban is szükséges lehet a lambda-szonda csere. Ennek gyakori oka a motorhiba miatti kipufogógáz szivárgás, ami kárt tehet az érzékeny szenzorban. A 850 fok feletti tartós hőterhelés a szonda gyors tönkremeneteléhez vezet.

A szondát az ólomvegyületek, az olaj, a szilikon és a fagyálló károsíthatja. A katalizátorhoz hasonlóan a lambda-szondát is tönkreteheti a motor hibás vagy nem rendeltetésszerű működése (gyújtáskimaradás, "beugratással" indítás stb.) Motoradalék okozta szilikon-szennyeződésre utal, ha a szondán fehér filmréteget látunk. Ha a lambda-szondán bármilyen kezdődő minőségromlást észlelünk, cseréltessük ki! Potenciális veszélyt jelent a katalizátorra, idővel tönkreteheti azt.

A lambda szonda cseréje nem minden esetben problémamentes. Már akár 8-10 éves autóknál is gyakran kell a csere során menetet javítani, és sokszor mindezt elképesztően rossz hozzáférési körülmények között. Mennyi idő a lambda-szonda csere? A válasz sok tényezőtől függ, azonban a tapasztalt szakemberek körülbelül 30-45 perc alatt képesek beszerelni az új szenzort.

Amire külön felhívnánk a figyelmet, az a gyártó cikkszám pontos betartása: ha a lambdaszonda cseréjére kerül sor, az első lépés alvázszám alapján a megfelelő cikkszámú termék azonosítása, esetleges cseretermék vagy továbbfejlesztett alkatrész kinyomozása. A szonda rögzítése - néhány, főleg japán kivételtől eltekintve - csavarmenettel történik (M18x1,5). Előírt meghúzási nyomaték: 35 - 55 Nm, típusfüggő. Az új szondák meneteit a gyártó rendszerint hőálló grafitos zsírral látja el, esélyt adva a szonda későbbi roncsolásmentes eltávolításának.

Az olcsó, "utángyártott" szondákkal rossz tapasztalataink vannak. A boltok kínálatában már néhány ezer forinttól találunk szondát. Élettartamuk nem egy esetben csak napokban mérhető, az is előfordul, hogy az új szonda beépítése után azonnal kiderül: kidobott pénz volt. Ilyen szondákat nem vásárolunk, ezt ügyfeleinknek sem ajánljuk - persze mindenki maga dönt. A mindössze néhány, garantáltan jó minőséget nyújtó gyártó hosszú élettartamú (180-220e km), rövid felmelegedési idejű (5-6 mp) csúcskategóriás szondái nem olcsók.

tags: #lambda #szonda #mérése #oszcilloszkóppal #magyarázat

• Jazz felni méretek és típusok
• Karbantartás régi CZ és Jawa motorkerékpárokhoz
• Részletes információk a Jawa Mustang karbantartásáról
• Tankolási tippek Megane dízelhez
• Milyen olaj kell a Toyota Corolla E12/E15-be?