Lada olajgomba helye és működése: Alapvető tudnivalók
Az autó megfelelő működéséhez elengedhetetlen az olajozási rendszer hibátlan állapota. Ennek az egyik kulcsfontosságú eleme az olajgomba, más néven olajnyomás-érzékelő vagy olajnyomás-jeladó, amely az olajnyomás méréséért és az olaj áramlásáért is felelős. Ha ez az alkatrész meghibásodik, komoly problémákat okozhat a motor működésében, sőt akár annak végzetes károsodásához is vezethet. Fontos megjegyezni, hogy az olajgomba hibájának időben történő felismerése komoly javítási költségektől óvhat meg bennünket. Ezért is ajánlott minden autótulajdonosnak tisztában lennie az alábbiakkal.
Az olajgomba szerepe és jelentősége
Az olajgomba az egyik legfontosabb érzékelő a belső égésű motorokban, amelynek elsődleges feladata az olajnyomás figyelése. A legtöbb autóban az olajgomba elektromos jelet küld a műszerfalon található olajnyomás-lámpához, amely figyelmeztető jelzést ad, ha a rendszerben nem megfelelő a nyomás. Ez az alkatrész kulcsszerepet játszik abban, hogy időben észlelni tudjuk az olajhiányt, vagy a kenési rendszer egyéb hibáit. Ha az olajnyomás túl alacsony, a motor nem kap megfelelő kenést, ami súlyos kopást és meghibásodást okozhat. Ezzel szemben a túl magas nyomás is problémás lehet, hiszen megrepesztheti a tömítéseket. Az olajgomba tehát egy egyszerűnek tűnő, de rendkívül lényeges alkatrész. Meghibásodása esetén a rendszer hibás adatokat szolgáltat, így a vezető tévesen hiheti, hogy minden rendben van.
Hol található az olajgomba a Ladában?
Az olajgomba helyzete általában a motorblokk oldalán található, közvetlenül az olajcsatornában. Ez a klasszikus Lada modellekre, mint például a VAZ-2103, VAZ-2105, VAZ-2107, is jellemző. A pontos elhelyezkedés motorblokkonként változhat, de jellemzően könnyen hozzáférhető helyen van a kenési rendszer fő nyomásvezetékéhez csatlakoztatva.
Lada specifikus olajnyomás-érzékelők és működésük
MM 393-A potenciométeres motorolajnyomás-jeladó (VAZ-2103)
A VAZ-2103 típusú gépkocsikban használt MM 393-A jelű potenciométeres jeladó szerkezeti felépítése a következőképpen írható le: A jelátalakítóban levő membránt gyűrű szorítja a ház és az alaplap közé. A membrán nyomócsapja karral továbbítja a membránelmozdulást a potenciométer csúszkáihoz. A potenciométer a jeladóházhoz erősített dugaszoló csatlakozón keresztül kapcsolódik a jelzőműszer mérőtekercseihez. A dugaszoló csatlakozás a szigetelő belsejében helyezkedik el. Az adó csatlakozó csőcsonkjába préselt fojtó fúvóka az esetleges nyomáslengéseket csillapítja. A gyűrű a jeladó csatlakozását tömíti. A mérendő nyomás hatására a membrán elmozdul (felfelé) és a közvetítő mechanizmuson keresztül elmozdítja a potenciométer csúszkáját (az ellenállás-csökkenés irányába). A hullámos membrán nemcsak a térelválasztásról gondoskodik, hanem rugóként működve a nyomásból elmozdulást képez, azaz mechanikai jelátalakítást végez. Ez az átalakítás önmagában lineáris, de a potenciométer csúszka ív mentén végzett mozgásának - az ellenállás változás szempontjából - csak a hossztengelyre merőleges vetülete hatásos, így a membránelmozdulás (a mérendő nyomás) és az ellenállás-változás közötti kapcsolat végeredményben nemlineárissá válik. Az 1.80. ábrán látható jelátalakító az UK 194 jelű kereszttekercses jelzőműszerrel működik együtt.
MM 120 motorolaj-nyomáskapcsoló (VAZ típusok)
A motorolaj-nyomás legkisebb értékét jelző kapcsoló az egyik legrégebbi szerkezeti egység, felépítésében is viszonylag keveset változott. A nyomáskapcsolót az általa szolgáltatott információ fontosságára való tekintettel beépített nyomásmérő jelzőműszer esetén is használják, pl. a VAZ típusú személygépkocsikban. Az összes VAZ típusú személygépkocsikban alkalmazott MM 120 motorolaj-nyomáskapcsoló szerkezeti felépítése a következő: A speciális szűrő nyomáskiegyenlítést végez (a külső nyomás felé). Az érintkezők zárt állapotában a nyomáskapcsolón 0,5A áram folyhat (Imax 0,5A tehát maximum 6W-os izzót lehet visszajelzőként használni "relézés" nélkül). A nyomáskapcsolókban a működéshez szükséges jelátalakítás és jel-összehasonlítás mechanikai mennyiségek között megy végbe. A mérendő nyomást a membrán alakítja erővé, amit a rugóerővel összehasonlítva jön létre az érintkezőket bontó elmozdulás.
Samara kerékcsapágy Francia típus
A Lada 2101-től 2107-ig (klasszikus Lada) terjedő modelleknél az MM 120 működési elve a következő: Alapállapotban az érintkezők zárt állapotban vannak, az olajnyomás ellenőrző lámpája világít. A motor beindítása után amint az olajnyomás eléri azt az értéket, amelynél a nyomáskapcsoló membránjára nagyobb erővel hat, mint a rugó, a membrán elmozdul a rugó felé. Az membrán elmozdulása a nyomócsapon keresztül eltávolítja a mozgó érintkezőt az álló érintkezőtől, az áramkör megszakad, a visszajelző kialszik. Ha az olajnyomás lecsökken a kapcsolási nyomás alá (motorolaj-nyomás olyan kis értékre csökkent, amelynél a motor már károsodhat), a rugó nagyobb erővel hat a membránra, mint az olajnyomás, így a membrán elmozdul a nyomócsappal és a mozgó érintkezővel együtt. Zárnak az érintkezők, az áramkör záródik és az olajnyomás ellenőrző lámpája világít.
Az olajgomba hibájának tünetei
Az olajgomba hibája számos módon jelezheti magát, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az egyik leggyakoribb jelenség, hogy a műszerfalon kigyullad az olajnyomás-lámpa, miközben a motor megfelelően működik, és az olajszint is rendben van. Előfordulhat az is, hogy a lámpa csak időszakosan villan fel, főként hidegindítás után vagy alacsony fordulatszámon. Ezen kívül tapasztalható lehet ingadozó olajnyomás-jelzés is, ami szintén a szenzor meghibásodására utalhat. Lada 2105-ös, szíjas motoroknál a húzós kanyarokban kivillanó olajlámpa az olajvisszafolyási gondokra utalhat. Az a baj, hogy ez az izzó nem jelzi pontosan az olajnyomás meglétét, csak akkor jelez, ha nagy a baj, azaz az olajnyomás kb. 0.5 bar alatt van. Pár tizeddel nagyobb nyomáson nem jelez és abban a nyugodt tudatban nyomjuk tovább, hogy minden rendben.
Egyes esetekben a motor furcsa zajokat adhat ki, például kopogást vagy zörgést, mivel a hibás adat miatt a motorvezérlés nem szabályoz megfelelően. Néha előfordul, hogy a motorleállító rendszer aktiválódik, különösen modern járműveknél, amelyek képesek védekezni az alacsony olajnyomás ellen. A hibás olajgomba okozhat hamis riasztásokat is, amik felesleges aggodalomra adhatnak okot. Ezek a tünetek önmagukban nem mindig bizonyítják a hiba forrását, de mindenképp érdemes szakemberrel megvizsgáltatni a rendszert.
Diagnosztizálási módszerek
Az olajgomba meghibásodásának diagnosztizálása nem mindig egyszerű, de több módszer is rendelkezésre áll. Az első lépés a műszerfalon jelentkező jelzések figyelése, különös tekintettel az olajnyomás-lámpa viselkedésére. Ezután ellenőrizni kell az olajszintet, hiszen a hibás olajgomba gyakran hasonló tüneteket produkál, mint az alacsony olajszint. Amennyiben az olaj rendben van, és mégis fennáll a jelzés, gyanakodhatunk a szenzorra. Egy másik lépés lehet a motor mechanikus olajnyomás-mérővel történő ellenőrzése, amely függetlenül működik az autó elektromos rendszerétől. Így pontos képet kaphatunk arról, valóban fennáll-e nyomásprobléma. A szakszervizek gyakran diagnosztikai műszereket is alkalmaznak, amelyek képesek a hibakódok kiolvasására. Ezekből kiderülhet, hogy az olajnyomás-érzékelő (olajgomba) működése hibás. Egyes autóknál lehetőség van a szenzor csatlakozójának átvizsgálására is, mivel a kontakt hiba gyakori probléma.
Érdemes elgondolkodni egy olajnyomás mérő műszeren! A mutatós műszerről a hiba már akkor is leolvasható, mikor az olajnyomás izzó még nem jelzett. Több típusú autóban van olyan olajgomba, ami 2-2.5 bar nyomás alatt zár. Érdemes lehet ilyet beszerelni és csapatás közben ennek a jelére figyelni. Össze lehetne köti egy olyan egyszerű elektronikával, ami csak 2000-3000-es fordulat fölött engedné jelezni a hozzá kapcsolt izzót.
Alkatrész útmutató Lada típusokhoz
Az olajgomba meghibásodásának okai
Az olajgomba meghibásodásának számos oka lehet, amelyek közül több megelőzhető karbantartással. Az egyik leggyakoribb ok az olaj lerakódása vagy szennyeződése, amely eltömíti a szenzort és megzavarja annak működését. Ha a jármű tulajdonosa ritkán cseréli az olajat, az olaj öregedése és sűrűsödése is hibás érzékelést eredményezhet. Emellett a túlmelegedett motor is károsíthatja az olajgombát, különösen, ha az hosszan tartó terhelésnek van kitéve. A rossz minőségű, utángyártott alkatrészek is okozhatnak hibát, mivel nem minden esetben felelnek meg a gyári specifikációknak. Egy másik gyakori ok az elektromos csatlakozások hibája, például oxidáció vagy kontakt hiba. Ritkább esetekben gyári hiba vagy gyenge forrasztás is állhat a háttérben. A motor mechanikai hibái - például olajszivattyú probléma vagy eltömődött olajszűrő - szintén kihatással lehetnek a szenzor működésére. Végül, de nem utolsósorban a szenzor természetes elöregedése is előidézheti a hibát, különösen nagy futásteljesítmény esetén.
A hibás olajgomba következményei
Az olajgomba hibáját semmiképp sem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel a következmények súlyosak lehetnek. Az egyik legnagyobb veszély, hogy a vezető nem veszi észre az alacsony olajnyomást, így a motor nem kap megfelelő kenést. Ennek ellenére percek alatt komoly károk jelentkeznek a motorban akkor, ha az ideális 4-5Bar helyett csak 1bar alatti nyomásból gazdálkodik. A csapágyak sérülnek, a dugattyúk kenése, hűtése gyakorlatilag megszűnik. Ez súlyos belső kopásokhoz vezethet, ami akár motorcserét is szükségessé tehet. Ennek hozománya az, hogy a csapágysérülések miatti résveszteség nő, így az olajnyomás normál üzemben is 20-50 %-al csökken. Szóval én azt hiszem, hogy a kivillanó olajlámpának a sérült csapágysor lehet a fő oka.
Ezen kívül a hibásan működő szenzor hamis jelzései miatt a jármű folyamatosan riasztást adhat, ami zavaró lehet a mindennapi használat során. Egyes autókban az elektronikus vezérlőegység automatikusan leállítja a motort a hiba észlelésekor, ami balesetveszélyes is lehet, ha éppen menet közben történik. A rendszeres olajnyomás hibák miatt a vezető elbagatellizálhatja a valódi problémákat, és akkor sem reagál időben, amikor valóban komoly baj van. A szervizköltségek ilyen esetekben nagyságrendekkel magasabbak, mint egy egyszerű olajgomba csere ára. Az is előfordulhat, hogy a hiba következtében más alkatrészek is megsérülnek, például a turbófeltöltő vagy a vezérműtengely. A hosszan tartó problémák a jármű teljesítményét is negatívan befolyásolhatják.
Megelőzés és karbantartás
Az olajgomba hibájának megelőzése érdekében elsősorban a rendszeres és minőségi karbantartásra kell törekedni. Az olajcsere időben történő elvégzése alapvető fontosságú, hiszen a friss és tiszta motorolaj hozzájárul a szenzor hibamentes működéséhez. Emellett célszerű jó minőségű olajszűrőt használni, amely hatékonyabban távolítja el a szennyeződéseket az olajból. A motor túlmelegedésének elkerülése szintén kulcsfontosságú, mivel a hő hatására az érzékelő károsodhat. A vezetékezés és a csatlakozások rendszeres ellenőrzése segíthet megelőzni az elektromos hibákat. Érdemes kerülni az olcsó, utángyártott érzékelők használatát, mert ezek megbízhatatlanabbak lehetnek a gyári alkatrészeknél. Hasznos lehet időszakosan elvégezni egy diagnosztikai vizsgálatot, amely a legkisebb rendellenességet is képes észlelni. A szakszervizben végzett átvizsgálás során nemcsak az olajgomba, hanem az egész kenési rendszer állapotáról átfogó képet kaphatunk. Fontos tudni, hogy a preventív karbantartás mindig olcsóbb és egyszerűbb, mint a már bekövetkezett hiba javítása. A megelőzéssel elkerülhetők a váratlan lerobbanások és a magas javítási költségek is.
Az olajgomba cseréje
Az olajgomba cseréje általában nem túl bonyolult feladat, de a motor típusától függően eltérő lehet a hozzáférés. Első lépésként mindig ki kell kapcsolni a jármű gyújtását, majd lehetőség szerint le kell venni az akkumulátor negatív saruját is. Ezt követően az olajgomba helyét kell megtalálni, amely legtöbbször a hengerfej vagy a motorblokk oldalán található. A szenzor eltávolításához szükség lehet speciális dugókulcsra vagy olajgomba-leszedő szerszámra. Az alkatrész kiszerelése után érdemes ellenőrizni a menetek tisztaságát, és ha szükséges, új tömítést is alkalmazni. Az új érzékelőt az előírt nyomatékkal kell meghúzni, hogy elkerüljük a szivárgást vagy a túlzott meghúzást. Ezután vissza kell csatlakoztatni az elektromos csatlakozót, majd beindítani a motort és figyelni az olajnyomás-lámpát. Ha a csere megfelelően történt, a jelzőfény nem világít tovább, és a rendszer normálisan működik. Fontos, hogy csak minőségi, megbízható gyártótól származó alkatrészt használjunk. A Start-Auto boltjában sikerült szerezni az egyetlen jó minőségű és jó lelkiismerettel beépíthető szivattyút, ami szintén fontos a rendszer megfelelő működéséhez.
Ablakemelő javítás Lada gépkocsikban
Ha olajnyomás gondok vannak a Ladánál, erre figyelj.
Olajnyomásmérő műszerek kalibrálása (Lada 2103 példán)
A Lada 2103 olajnyomásmérő vevője és egy új adó rész asztalon történő összerakásakor és kipróbálásakor tapasztalható volt, hogy az adó-vevő párosítással lefelé csal a műszer, nem is keveset. Megoldásként egy egyedi értékű ellenállást kell tenni a vevő műszer test érintkezője és tekercs kivezetése közé. Például 74 ohmra jött ki egy ilyen érték, miközben az ideiglenesen odarakott potméterrel a mutató helyzetét a hitelesnek ítélt másik nyomásmérőével megegyezőre állítottam. Az alsó tartomány pontosabbá vált, cserébe viszont 4 bar fölött valamivel többet hazudik a műszer. Tapasztalatok szerint a műszert és az adót összekötve, feszültség alá helyezve 0 nyomáson a mutató nem nullát mutat, hanem alaphelyzetben áll. Ha ilyenkor a cikkben leírt módon berakott potméterrel beállítjuk a műszer mutatóját pontosan a 0-ra, akkor jó közelítéssel pontos lesz a műszer, tapasztalatom szerint 4 bar-on kb.