A Lada Niva karburátor gyorsítószivattyújának feladata és működése
A klasszikus ladák vákumos működtetésű második torokkal szerelt porlasztóiról van szó, melyek közül az Ózon porlasztó az egyik jellegzetes típus. A régebbi típusú gépjárművek esetén a motorba juttatott üzemanyag adagolásának feladatát a porlasztó, vagyis a karburátor látja el. Ebben a rendszerben kiemelt szerepe van a gyorsítószivattyúnak, amely a motor zökkenőmentes működését biztosítja a terhelés változásakor.
Miért szükséges a gyorsítószivattyú?
A stacioner állapotokon már túlrágtuk magunkat, most már belevághatunk a normál működést kiegészítő szerkezeti elemek bemutatásába. De még mielőtt nagyon elmerülnénk a habokban, úgy érzem, meg kell említeni, hogy az alapjárat és a főfúvókarendszer közötti átmeneti állapot mellett ezt állapotot is átmeneti állapotnak szokás nevezni, amikor egy konstans fordulattal és terheléssel való haladás közben adunk gázt. Igazából nem is fals a megnevezés, hiszen valóban egy átmenetet képezünk két stacioner állapot között, és a motor keverék-igénye a köztes átmeneti szakaszban nem egyezik meg a két pont közötti szakasz egyes pontjaiban képződő stacioner állapotbéli keverékigénnyel, plusz benzint igényel.
Mi is történik, amikor 120-szal haladunk autópályán, épp belekezdtünk egy előzésbe és ekkor vesszük észre, hogy valaki gyorsabb autós közelít felénk. Gázt adunk. Egészen eddig egy stacioner állapot állt be a karburátoron belül. Amikor gázt adunk, akkor megnyitjuk a fojtószelepet és több levegőt engedünk be a motorba. S miután az Otto-motor mennyiségi keverékszabályzást igényel, ezért ehhez a több levegőhöz több benzint is kell adnunk. Ezzel nincs is gond, hiszen a főfúvóka-rendszer teszi a dolgát. De ha a gyorsítófúvóka nem lenne beletervezve a karburátorba, mégis megtorpanna az autó egy pillanatra. Miért?
A dolog magyarázata nagyon egyszerű: a benzin és a levegő sűrűsége közti különbség. Gyors gázadásra a fojtószelep előtt lévő levegő gond nélkül tudja követni a fojtószelep-nyitás által fellépő hirtelen légsebesség-növekedést, de a benzin annyival nehezebb, hogy időre van szüksége, amíg be tud állni egy, a karburátoron átáramló levegőhöz szükséges mennyiség áramlására. És amíg ez beáll, addig a keverék elszegényedik; egészen annyira, hogy gyulladás-képtelenné is válik a keverék.
A gyorsítószivattyú működési elve
Mit lehet tenni? Ezt rendszerint úgy oldják meg, hogy a fojtószelep-tengely végén van egy speciális alakú profil, ami egy áttételes karon keresztül egy membrán egyik oldalát nyomja. A membrán másik oldalán pedig benzint „tárolunk”, ami összeköttetésben van a torokba nyúló gyorsító-fúvókával. S így, ha gázt adunk, akkor az alakos profil a kar áttételének megfelelően elmozdítja a membránt, így préselve ki a maga mögül a benzint, ami pedig a fúvókán keresztül a torokba jut. Ezzel meg is oldottuk a gázadásra fellépő torpanás kérdését! A gyorsító berendezés megoldásai még ha nem is szerteágazóak, de mindenképpen megkülönböztetendő a membrános és a dugattyús megoldás.
Samara kerékcsapágy Francia típus
A vákuum szívó hatásának kivédése
Szemfülesebbek kérdezhetnék, hogy ez mind nagyon szép, de ha a gyorsító-fúvóka is ugyanúgy a torokba lóg, mint a porlasztócső (más nevén: segéd-Venturi), akkor a gyorsítófúvókából hogyan nem szívja ki a vákuum a benzint? Erre is gondoltak apáink. Ezt úgy oldották meg, hogy vagy egy kiszámolt tömegű golyót (golyós szelepet) tettek a fúvókán belül a benzin útjába, amit még a legnagyobb fellépő vákuum sem tud felemelni; vagy pedig ugyanezt a golyót egy kiszámolt erejű kis rugócskával feszítették elő.
Lada 2105 karburátor beállítás után.
A fogyasztás optimalizálása lassú gázadás esetén
De mi van akkor, ha a közlekedési szituáció végett tényleg nagyon lassan adunk gázt, amikor még a lusta, tohonya benzin is tudja követni a légáram növekedését? Ekkor is bespricceljük ezt a plusz benzint a torokba, feleslegesen növelve a fogyasztást??? Igen is, meg nem is. Átgondoltabb és persze drágább karburátorokba építettek egy olyan, pontosan kiszámolt megkerülő csatornát, amin akár a teljes benzin mennyiség vissza tud folyni az úszóházba, ha kellően lassan adunk gázt. Ha viszont gyorsan adunk gázt, akkor ennek a megkerülő csatornának az ellenállása akkora, hogy a benzin inkább megnyitja a golyós szelepet és a torok felé távozik.
A gyorsítószivattyú hibájára utaló jelek
A gyorsítószivattyú meghibásodása vagy helytelen működése jellegzetes tüneteket produkálhat. Az egyik leggyakoribb, ha az autó gyorsításkor akadozik: hirtelenebb gázadásra dadog. Óvatosabb gázra hol elindul, mint a zsírozott villám, hol meg csak a levegőbeszívás nagy hangja hallatszik és mintha nem jutna hozzá benzin. Ugyancsak a befecskendezővel lehet gond akkor, ha az autót erőtlennek érezzük, ilyenkor általában a túl kevés üzemanyag állhat a probléma hátterében. Ezek a tünetek, bár injektoros rendszereknél is előfordulnak, karburátoros Ladák esetében a gyorsítószivattyú hibájára is utalhatnak.
Tesztelés és beállítás
A karburátor működésének ellenőrzése és finomhangolása során fontos a gyorsítószivattyú megfelelő működésének vizsgálata is. Az emelt fordulat tesztje a következő: bal kézzel a gázkart kell tartani, és kb. 3000-es fordulaton járatni a motort. A gyorsítószivattyúval ismét kis plusz benzint kell adagolni, és várni a hatását. Ha a fordulatszám a plusz benzinre nem változik, netán csökken, akkor sajnos túl van dúsítva a keverék. Ez azt jelenti, hogy túl sok benzin jut a motorba az alapjárati rendszeren, az átmeneti furatokon és az első torok fúvókarendszerén át. Ilyenkor érdemes a levegőcsavaron kifelé hajtani egy keveset, hátha jobb lesz. Ha a beállított értékekkel sikerül elérni a kívánt működést, meg lehet kísérelni egy tesztutat. Ideálisan, határozott, de ésszel kivitelezett gázadásra az autó minden fokozatban rángatás nélkül gyorsít, szépen egyenletesen haladva pedig alig (fél centire) kell nyomni a gázpedált.
Alkatrész útmutató Lada típusokhoz
Ablakemelő javítás Lada gépkocsikban
tags: #lada #niva #karburatorban #gyorsito #szivattyunak #mi