A Lada Főtengely és Csapágyak Működése, Valamint a Gyújtógyertyák Jelentősége

A modern motorokkal szemben támasztott követelmények közül a teljesítmény és az üzemanyag-takarékosság a legfontosabbak. Ugyanakkor csak azok a gépjárművek lehetnek sikeresek a piacokon, amelyeket vezetni is élvezet. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a Lada főtengely hézagoló ék beállításának fontosságát és módját, valamint a gyújtógyertyák szerepét a motor optimális működésében.

A Csapágyak Szerepe és Típusai

Forgómozgást végző tengelyeknél és gépszerkezeteknél a mozgás vezetésére és a tengely megtámasztására szolgáló gépelemek a csapágyak. A csapágyak feladata az alátámasztáson kívül elsősorban az, hogy minél kisebb súrlódási ellenállással biztosítsák a tengely forgását. A csapágy terhelésének iránya lehet radiális (sugárirányú), vagy axiális (tengelyirányú). A valóságban mindkét irányú terhelés egyszerre léphet föl.

Siklócsapágyak

Szemcsapágy: Egyszerű kivitelű, egy darabból öntéssel készült csapágy. Kisebb igényű esetekben persely nélkül is alkalmazzák, ilyenkor a csapágyház öntöttvas anyaga szerepel perselyanyagként. Ha nagy fordulatszámú helyen akarják alkalmazni, akkor bronzpersellyel használják.

Kúpos furatú csapágyak: Pontos futású és kis hézagú csapágyaknál olyan megoldást kell használni, hogy legyen lehetőség a csapágyhézag állítására. Ilyenkor a csapágy házát kúpos furattal készítik, amelyben a behasított persely tengelyirányban állítható.

Osztott csapágyak: Jellemzője, hogy a csapágyház és a csapágypersely két darabból áll. Általában stabil gépeknél használják.

Samara kerékcsapágy Francia típus

Siklócsapágyakban a tengelycsap és a csapágypersely közé kenőanyagot kell vezetni. Eszerint a fordulatszám növekedésével kezdetben rohamosan csökken a súrlódás, és száraz súrlódásból fokozatosan folyadéksúrlódásba megy át. A legkisebb súrlódás akkor lép fel, amikor az elforduló részeket egy nagyon vékony kenőanyagréteg (olajfilm) választja el egymástól. A csapágyak súrlódási viszonyait a csapágyperselyek és a bélések anyaga döntően befolyásolja.

Csapágyanyagok és Önkenő Csapágyak

Ón és ólomalapú csapágyfémeket csak bélésanyagnak használnak. A könnyűfém csapágyak főleg alumínium és magnézium ötvözetek. Öntöttvas csapágyakat kis terhelés és fordulatszám mellett használnak. A műanyag csapágyak könnyűek, jó a súrlódásuk, kopásállóak, viszont nagy a hőtágulásuk és rossz hővezetők. Főleg bélésanyagként használják acélperselyre ragasztva.

Az önkenő csapágyak porkohászati eljárással készülnek. A vasport kevés grafittal és ólommal keverik, majd nagy nyomással a kívánt alakra sajtolják. Utána 1000 °C körüli hőmérsékleten izzítással zsugorítják. Zsugorítás közben lyukak maradnak a szerkezetben, melyeket kifőzéssel olajjal telítenek. Ezek után üzemelés közben melegedés hatására a felületre szívódik a grafitos olaj és kenőréteg jön létre.

Gördülőcsapágyak

A csapágyak gördülőtestjei különböző alakú forgásfelületek, golyó, henger, csonkakúp, szimmetrikus vagy aszimmetrikus hordóalakúak. A gördülőtestek egyenletes eloszlását a kerületen a csapágy kosara biztosítja, amely körülfogja a gördülőelemet, és megakadályozza annak oldalirányú elmozdulását. A görgők egy vonal mentén fekszenek a gyűrűk futópályáin.

Ha kevés sugárirányban a hely, tűgörgős csapágyat használnak. A beálló csapágyakat akkor használják, ha a házfurat és a tengelycsap egytengelyűsége nem biztosítható. A külső gyűrűben kialakított futópálya gömbfelületű, ezért 2-3°-os szögeltérés a csapágy működését nem befolyásolja. A gördülőcsapágyakat készítik 2 vagy 3 golyósorral is. Ezeknél a csapágyaknál a golyósorok nem egyenletes terhelésűek. Sokszor olyan csapágyat alkalmaznak, melyet teljes élettartamára bezsíroznak.

Alkatrész útmutató Lada típusokhoz

A Gyújtógyertya Szerepe és Hibái

A gyújtógyertya szerepe a benzin üzemű motorok benzin-levegő elegy begyújtása. A gyertyatest és elektróda között keletkezik, egy 25-50 kV elektromos ív, ami meggyújtja az összesűrített levegő-benzin elegyet.

Gyakori Gyújtógyertya Hibák

A gyújtógyertyák állapota sokat elárul a motor működéséről. Az első képen egy hibamentes gyújtógyertya látható. Nincs szennyezve, törve, nem olajos. A hatodik képen egy erősen szennyezett, kormos, hibás gyertya látható, amely már nem látja el megfelelően a feladatát.

Gyújtógyertyák Cseréje és Karbantartása

A gyújtógyertyák cseréje házilag is könnyen megoldható. A gyertyamenetet beszerelésnél ne kenjük be semmivel, ugyanis ha nem hőálló kenőanyagot használunk, összeéghet a menetekkel, és legközelebb már nem tudunk könnyen gyertyát cserélni. Másrészt a meghúzási nyomatékok száraz menetet feltételeznek.

Meghúzási Nyomaték

Az alábbi táblázat segítségével a meghúzási nyomaték látható. A nem kellően meghúzott gyújtógyertya nem érintkezik elég nagy felületen, illetve szorosan a hengerfejjel, ezáltal nem képes ellátni a hőelvezetési funkcióját.

Menet Mérete Meghúzási Nyomaték (Nm)
16mm 25-30
19mm 35-40
21mm 40-45

Hőérték

Az alacsony hőértékű (meleg gyertyák) kevesebb hőt vezetnek el, mert a belső szigetelés (szigetelőcsúcs) kisebb felületen érintkezik a gyertya testével, így kevesebb hőt képes kivonni az égéstérből. A magasabb hőértékű (hideg gyertya) ennek az ellenkezője. Egyes gyártók eltérő módon tüntetik fel a hőérték értékét.

Ablakemelő javítás Lada gépkocsikban

Gyertya Hézag Beállítása

A középelektróda és a testelektróda közti távolságot értjük a gyertya hézagán. Ezt hézagmérő lapokkal ellenőrizhető. Minden gépjármű típushoz meg van határozva, hogy mekkora legyen a hézagérték, ami 0,4 mm-től 1,2 mm-ig változhat. Túl nagy hézag csökkenti a gyertya teljesítményét, és rosszabb hatásfokkal gyújtja be a keveréket (levegő benzin). Túl kicsi hézag esetén korábban bekövetkező előgyújtást eredményez, ez kopogós égéshez vezethet, ami akár megolvaszthatja a gyertya elektródáit is.

Hogyan kell beállítani az Iridium gyújtógyertyák közötti távolságot?

Modern Motorok és Gyújtógyertyák

A modern közvetlen benzin befecskendező rendszerek szigorú követelményeket támasztanak a gyújtógyertyák felé. Az olyan intelligens befecskendező rendszerek, mint a közvetlen benzinbefecskendező rendszer nem könnyítik meg a gyújtásrendszerek dolgát. Míg normál égés során a legmagasabb befecskendezési nyomás az égéstérben 100 és 120 bar között van, addig a modern turbós motor esetén a nyomás akár 250 bar is lehet.

Bosch Gyújtógyertyák

A Bosch immár több mint egy évszázada szabadalmaztatta a gyújtógyertyát. A Bosch gyújtógyertyáiban fejlesztési és gyártási tapasztalata összpontosul. Ez idő alatt a Bosch tökéletesítette gyújtógyertya technológiáját. A világmárka évek folyamán számos más szabadalmat is bejegyeztetett. A folyamatos hullámú (CW) lézerrel történő hegesztés is e szabadalmak sorába tartozik. Ezt a technológiát kizárólag a Bosch alkalmazza gyártási folyamata során.

Az elektródáknak a motorban uralkodó szélsőségesebb körülmények között is meg kell őrizniük stabilitásukat. Ezeknek a fokozott kipufogógáz visszakeringetésnek és magasabb hő- és elektromos terhelésnek is ellenállniuk kell. A kerámiaanyagok folyamatos fejlesztése és a kialakítási mód módosításával a nagy teljesítményű gyújtógyertyát a legmagasabb elektromos, hő- és mechanikus igénybevétel mellett való működésre tervezték. A gyújtógyertyák ellenálló képességét a szigetelőfal megvastagításával javították. A Bosch által forgalmazott nagy teljesítményű gyújtógyertya esetén ugyanakkor nem csak a középelektródában lévő hihetetlenül finom nemesfém szál jelent különlegességet, hanem a gyújtógyertyában használt teljesen új anyag is: ez a 602-es nikkelöntvény, mely a hagyományos nikkelöntvényeknél nagyobb arányban tartalmaz krómot. A Boschnál alkalmazott minőségi előírások rendkívül szigorúak.

Iridium Gyújtógyertyák

Egy jó gyertya kritikus helyzetben mutatja meg igazán, hogy mit is tud, és műszaki jellemzője, élettartama a lehető legjobb. Az NGK japán világmárka irídiumgyertyájának nincs több testelektródája, és itt az egyébként hasznos elektródahornyokat sem alkalmazzák. Az NGK IRIDIUM IX és a LASER IRIDIUM Premium gyertyák nagyszerűsége a középső elektróda anyagában és kialakításában van.

Az elektródák közötti ívképzés kritikus esete az, amikor - a motor indításakor és után - a gyertya még nem éri el az öntisztuláshoz szükséges hőmérsékletet, legalább 400-450 fokot. Ilyenkor a szigetelő kerámia felületén lerakódás képződik, mely áramvezető, tehát a gyertya úgymond söntölődik, azaz nincs szikra. Ezen kritikus időszak átvészelésére számtalan test-elektróda kialakítás született, melyet a gyakorlatban alkalmaztak. Hatásmechanizmusuk az, hogy a felületi kúszóáramot nem engedik a szigetelőtesten végigfutni a gyertyaházig, hanem - az áramutat tekintve előbb - a segédelektródák egyikére kiugrasztják.

tags: #lada #fotengely #vegcsapagy #információ