Utasi Ágnes: A Kulturális Fogyasztás és Társadalmi Kapcsolatok Kutatója
Utasi Ágnes 1940-ben született Hegyeshalmon. A diploma megszerzése után a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanára, később adjunktusa volt. Az itt végzett megfigyeléséből készült a doktori disszertációja. Részt vett a nagyüzemi vegyipari munkások életmódjának országos felmérésében mint a Veszprém megyei felvételnek a vezetője. Ennek kapcsán életmódjavító kurzust is tartott. 1980-ban az MTA levelező aspiránsa lett, s kutatásvezetője Kolosi Tamás volt.
Később a Kolosi által vezetett Országos Rétegződés-modell vizsgálat céljára felállított kutatócsoportba is bekerült. Mint fogalmazott: "A rétegződésmodell kutatócsoport, az egy véletlen volt, hogy odakerültem, ha nem kerülök oda, talán soha nem lettem volna szociológus. Vagy legalábbis nem lett volna alkalmam arra, hogy az életemben központi szerepe legyen a szakmának." Az életvitel-vizsgálat volt, ami aztán végig megmaradt kutatási témaként mind a mai napig. Rá néhány évre védte meg kandidátusi disszertációját, mely az életstílus-csoportok és azok fogyasztási preferenciáit vizsgálta. 2001-ben habilitált, 2005-től az MTA doktora.
Az Életstílus-kutatás Kezdetei Magyarországon
A hazai életstílus-kutatások kezdete a hetvenes és nyolcvanas évekre tehető, korábban a társadalmi berendezkedés nem legitimálta az életstílus-kutatásokat, idegenként kezelték a témát, azt feltételezve, hogy jólét uralkodik a társadalomban, nincs mit kutatni (Hankiss-Manchin 1976; Szántó 1978). Ezt követően jelentek meg az életmód egy-egy szeletét vizsgáló (S. Nagy 1976; S. Nagy 1978), majd későbbi életstílus-kutatások (Losonczi 1977; Utasi 1982; Andorka 1978), melyek az antropológia, a néprajz, a kultúrakutatás és a szociológia eszközrendszerét egyaránt használták (Hoppál-Szecskő 1984). Ezek az első kutatások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy elinduljon Magyarországon is az életstílus-kutatás.
Eleinte a kutatások az életstílus egy-egy területére irányultak. S. Nagy Katalin (S. Nagy 1976; S. Nagy 1978; S. Nagy 1987) a lakberendezési szokásokat, a lakások dekorációját, szimbolikus tárgyait, a lakások minőségére utaló komfortfokozatokat vizsgálta. Ezek a kutatások rávilágítottak arra, hogy alkalmasak az egyes társadalmi státuszcsoportok azonosítására és a köztük lévő különbségek feltárására. Elemzésében foglalkozott az ízlésbeli különbségeket tükröző képek, festmények, fotók, falvédők, televízió és könyvek stb. szimbolikus szerepével és státuszcsoportonként eltérő reprezentációjával. Másik aspektusa az életstílusnak a kulturális fogyasztás volt, melynek korai kutatásai a felnőtt lakosság általi kulturális intézmények látogatottságát és hetilapolvasási szokásait vizsgálta (Róbert-Tóth 1977; Róbert-Tóth 1979). A vizsgálat eredményei megerősítették, hogy a társadalmi-demográfiai változók erősen hatnak a kultúrafogyasztásra (Róbert-Tóth 1979: 38-39).
Utasi Ágnes Munkásságának Főbb Területei
Utasi Ágnes munkásságának középpontjában a kulturális fogyasztás és az életstílusok állnak. Az irodalmi, szakirodalmi megismeréssel alakult ki az a módszer, amivel a fogyasztási preferenciáknak a tünetét akarta nézni, kiegészítve néhány kérdéssel, a magyar kapcsolatrendszer-vizsgálattal. Kutatásai az életstílus-csoportok, a fogyasztási preferenciák, és az eltérő módon élő és fogyasztó társadalmi rétegek vizsgálatára terjedtek ki.
Tudjon meg többet a kulturális részvételről
Utasi Ágnes több magyar és külföldi egyetemen és oktatási intézményben is tanított, többek közt Stockholmban, Athénban. Ösztöndíjas volt Oxfordban a Ruskin College-ban, illetve Hollandiában.
Társadalmi Rétegződés és Fogyasztói Magatartás
Utasi Ágnes részletesen vizsgálta a magatartástípusokat, mint az életstílusok egyik vetületét. Munkái között szerepelnek a differenciált szükségleti szintek, valamint a "robotolók" és "hiányok közt élők" elemzése. Kutatásai kiterjedtek a formálódó középosztályok, mint az "elit eredete és vagyona", a "kisvárosi elit" és a "middle class to the middle strata: the Hungarian version" vizsgálatára. Számos publikációja, mint például a "demand levels and Hungary's elite", "Középosztály Kapcsolatok" vagy az "Elite" bis zu den "Heruntergekommenen". Ungarn der achtziger Jahre" című tanulmányok, a társadalmi rétegződés és a fogyasztói magatartás közötti összefüggéseket tárták fel.
A Rendszerváltás Utáni Társadalmi Változások
Az elmúlt évtizedben végbement jelentős gazdasági-társadalmi változások után a társadalom túlnyomó többsége nem érzi a függetlenség felszabadító érzését, mind többek számára vált világossá, hogy a piacgazdasággal járó verseny, s a magántulajdonnal fokozódó teljesítménykényszer szükségképpen növeli a gazdasági egyenlőtlenségeket. A szélső rétegek között mélyülő egyenlőtlenségek pedig szétszakíthatják a társadalmat, csökkentve a társadalom egységét, integrációját.
Ugyanakkor a meggazdagodott réteg luxusfogyasztásának mintája és az esélyek egyenlőségének, lehetőségének demagóg hangoztatása a siker hamis illúziójának elérésére készteti azokat is, akik legális erőforrásaik mobilizálásával valójában képtelenek a mintaként felkínált fogyasztói életformákat követni. A társadalom anyagi forrásainak nagy részét mára már kiárusították, a kormányok kezében nem maradt elég erőforrás, de nincs elég politikai hatalmi akarat sem a rétegek közötti gazdasági egyenlőtlenségeket kompenzálni képes intézményes társadalmi szolidaritás megszervezésére. A folyamat eredményeként az elmúlt évtized során a szélső társadalmi rétegek közötti korábbi jövedelmi egyenlőtlenség négyszeresről nyolcszorosra tágult.
Utasi Ágnes kutatásai kiterjedtek az "elszabaduló egyenlôtlenségek" (Ferge Zs. 2000), a "munkamegosztási pozíciók egyenlôtlenségei" és az "Öregedés Közép-Európában" témáira is.
Mit jelent a kulturális fogyasztás?
Szubjektív Jóllét és az Emberi Kapcsolatok Szerepe
Az eddigi kutatások ráirányították a figyelmet arra, hogy az emberek objektív körülményei és elégedettségük mértéke között gyakran nincs összhang. Ennek alapvető oka egyesek szerint az, hogy az elégedettség mértékét elsősorban a fiatalkori szocializációval kialakult, a személyiségbe beépült igényszint és alapértékek alakítják, amelyek annak ellenére sem változnak, ha a későbbi életfeltételek - akár pozitív, akár negatív irányban - gyökeresen megváltoznak. (Utasi Ágnes: Éltető kapcsolatok, 39. oldal). Mondhatnánk, hogy a boldogsághoz és megelégedettséghez, vagyis a „jólléthez" úgysem elég a „jólét", ahhoz az emberi kapcsolatok nyújtotta szeretetforrások is szükségesek, csakis ezek fokozhatják a szubjektív életminőséget.
A forráshiányos piacgazdaságra alapozott társadalomban azonban a többség számára biztosított szűkös „jóllét" talaján boldogan, megelégedetten élni ugyancsak embert próbáló feladat. Az embereket körülvevő közvetlen közösségi kapcsolatok azonban kétségtelenül sokat segítenek. Szolidaritásukkal, a javakat egymásnak áramoltató transzferekkel növelik a közösségbe tartozók jólétét, miközben a közvetlen kapcsolatok termelik a szeretetforrásokat, végső soron fokozzák az életminőséget. Utasi Ágnes számos művében foglalkozik a kapcsolatok témájával, mint például a "Kapcsolatok. Mikro-társadalmi kapcsolatok, szolidaritás", "A bizalom hálója Mikrotársadalmi kapcsolatok, szolidaritás" és a "Társadalmi szolidaritás és altruizmus" című munkáiban. Vizsgálta az integráció és szolidaritás jelzőszámait, valamint az integráció és szolidaritás alapjait: a bizalmas kapcsolatokat. Kutatásai kitértek a kapcsolati tőkéjére Magyarországon a rendszerváltás után, illetve az ISSP 1986-os nemzetközi kapcsolatrendszer-vizsgálatára is.
A Bizalmas Kapcsolatok Jelentősége
A bizalom és az emberi kapcsolatok vizsgálata során számos érdekes eredmény született:
- A válaszadók szerint a családjukban-rokonságukban bíznak a leginkább (3,6-os átlagos érték).
- A legfontosabbat a család jelenti (81,0%).
- Kétharmadának van (64,6%) bizalmas barátja.
- A kötelék nélküliek aránya 7,2%.
- A szolidaritást mutató kapcsolatok aránya 0,4%, míg az arány 1,8%.
Ezek az adatok rávilágítanak arra, hogy a bizalmas kapcsolatok kulcsszerepet játszanak az egyén életében, biztosítva az integrációt és a szolidaritást. A barátságok hatására alakulnak, és képesek integráltnak érezni magukat a kapcsolattal rendelkezők közül. A barátok száma is a kedvezôbb életminôségre utal, az életfeltételek szolgáltatják a mértékét. A bizalmas barátot birtokló férfiak fölényét jelzik a korcsoportok között is, de az életciklushatás is megfigyelhető (Allan 1979, Utasi 1990). Az egyenlôtlenség az életfeltételeket is befolyásolja, és a szolidaritáskapcsolatok biztosítják az esélyt a boldogságra.
Az Egyedülállók és Idősek Életvitele
Utasi Ágnes kutatásai nemcsak a szélesebb társadalmi rétegekre, hanem specifikus csoportokra is kiterjedtek. Vizsgálta az egyedülálló harmincasok, azaz a szingli életvitelének alakulását a rendszerváltás után, itthon és Európában is. Emellett behatóan foglalkozott az időskorú falusiak életvitelével Magyarországon, a "Mobility and Quality of Life of Elderly People in Hungary", "Ageing and Technology" és az "Explosing European Old Age in East and West" témakörökkel is. Az "időskorúak önismerete" is fontos kutatási területe volt.
Programajánló: a Gyulai Kulturális Kft. őszi-téli eseményei
Fenntartható és Tudatos Fogyasztás
Napjaink válságokkal teli világában a fogyasztás és a fogyasztói társadalom értelmezése ellentmondásokkal terhelt. Formádi Katalin könyve vállalja a kihívást, és a fogyasztásszociológia megszokott témái (életstílus, értékek, fogyasztói élmény stb.) mellett egyenrangúan szól a fenntartható és tudatos fogyasztásról, a nem fogyasztás jelenségéről és a fogyasztásetika kérdéseiről. A kötet alapos történeti áttekintést is nyújt a témáról, és a fogyasztás kutatását elméleti és empirikus eredmények, valamint gyakorlati példák segítségével mutatja be. Dr. Neulinger Ágnes jó szívvel ajánlja a könyvet mindazoknak, akik szeretnék megérteni a fogyasztás aktuális társadalmi összefüggéseit, legyenek akár diákok, tanárok vagy az üzleti élet szereplői.
Formádi Katalin hiánypótló műve a fogyasztás társadalomtudományi vizsgálatának komplex áttekintését nyújtja az olvasó számára. A könyv a fogyasztás szociológiájának történeti és elméleti gyökereitől indulva tárgyalja a modern fogyasztási trendeket, a fenntarthatóság és a tudatos vásárlás releváns kérdéseit, valamint szakmai fogódzót ad a fogyasztói élmény mélyebb rétegeinek megismerése kapcsán. Prof. Dr. véleménye szerint az elméleti áttekintést gyakorlati példákkal ötvöző kötet mind az oktatásban, mind pedig a fenntarthatósági szemléletet követő szakemberek számára egyaránt értékes, értékteremtő munka, amely meggyőződésem szerint kiemelten hozzájárul a fogyasztói magatartás jobb megértéséhez és a tudatosabb jövő formálásához. Utasi Ágnes munkásságához kapcsolódva ez a terület is hozzájárul a "sustainable society" (fenntartható társadalom) eléréséhez.
A 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely
A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetében 2009 tavaszán életre hívott 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely (www.20szazadhangja.hu) a maga szerény eszközeivel a magyar társadalomkutatás, ezen belül a kvalitatív módszerekkel készült kutatások örökségét kívánja gyarapítani. Műhelyünk összegyűjti, digitalizálja és közkinccsé teszi a kutatók által felajánlott interjúk, dokumentumok, stb. másolatait. A kutatóműhely célja a magyar szociológia „hangzó” örökségének leltárba vétele, a kvalitatív módszereket alkalmazó magyar szociológiai műhelyek történetének feltárása és dokumentálása, valamint új történeti szociológiai kutatások kezdeményezése az összegyűjtött interjúk bázisán.
tags: #Utasi #Ágnes #kulturális #fogyasztás