A kulturális fogyasztás fogalma és társadalmi meghatározottsága
A kultúra és a kulturális fogyasztás több oldalról is megragadható. A kulturális fogyasztás - mint a fogyasztói magatartás általában - tanult magatartás. Szűkebb értelemben a kulturális javak - a művészeti alkotások és az örökségjavak - befogadását, szellemi elsajátítását jelenti, melynek során megtörténik az alkotás értékelése, értelmezése és a befogadóban kialakul valamilyen kognitív és érzelmi hatás. Tágabb értelemben kultúrafogyasztásnak tekinthetünk minden olyan cselekvést, amellyel az egyén bizonyos lelki, szellemi, társas, esetleg gazdasági szükségletet elégít ki kulturális javak igénybevétele révén, adott belső és külső körülmények, feltételek között.
Elméleti megközelítések a kultúrakutatásban
Sági (2010) megállapítása szerint a kulturális fogyasztás témaköre az elmúlt időszakban kiemelkedő szerepet kapott. A témában végzett kutatások a társadalmi osztályok és státuscsoportok, valamint a kulturális fogyasztás, illetve viselkedés közötti kapcsolat elemzésére összpontosítottak. E témakörben három fő elméleti megközelítés versenyez egymással:
- A homológiákat feltételező (Pierre Bourdieu elmélete).
- Az individualizáció-elméleti (posztmodern elmélet).
- Az „omnivore-univore” (kulturális mindenevőség) modell.
A kulturális tőke jellemzői a leginkább relevánsak tekinthetőek, hiszen ezek azok a társadalmi erőforrások, amelyek szocializációs szegmenseket is tartalmaznak. Az egyén által birtokolt társadalmi tőke nagysága egyrészt azon kapcsolatok hálójának kiterjedésétől függ, amelyet ténylegesen mozgósítani tud, másrészt azon tőke nagyságától, amelyet azok birtokolnak, akikkel kapcsolatban áll.
Kulturális mintázatok a modern társadalomban
A modern társadalmak működésében a szabadidős fogyasztási mintázatokat alapvetően meghatározza a munka világa. Az információs társadalom korában tömeges tartalmak válnak elérhetővé széles társadalmi rétegek számára. A kulturális értékek és normák, a kultúra termékei szabadon értelmezhetővé és újraértelmezhetővé válnak. A hálózatra felkerülve a kulturális értékek formálhatóak, alakíthatóak, az egyének döntenek arról, hogy mit tekintenek a tömegkultúra és mit az elit részének.
A kulturális fogyasztás statisztikai mutatói Magyarországon
Magyarország esetében európai összehasonlításban igen magasak a GDP-arányos kulturális kiadások. A költségvetés által a kultúrára fordított összegek 2018 óta Magyarország az első a rangsorban. Ennek megfelelően a 2010-es évek eleje óta fokozatosan emelkedést láthatunk olyan mutatókban, mint a színházak és múzeumok látogatottsága.
Tudjon meg többet a kulturális részvételről
| Mutató | Trend (2010-2022) |
|---|---|
| Színházlátogatás (ezer lakosra) | Jelentős növekedés (2018-ig) |
| Múzeumlátogatás (ezer lakosra) | 40% közeli növekedés |
| Könyvkiadás | 50% közeli növekedés |
A technológia és az új fogyasztási formák
Az informatika és a kommunikáció forradalma révén új eszközök születtek, melyek nem csupán az emberek közötti kapcsolatokat, de a kultúrafogyasztás lehetőségeit is megváltoztatták. Az új technikai lehetőségek fokozzák az interaktivitás lehetőségét és segítségükkel lehetővé válik az egyéni igények kielégítése a kultúrafogyasztásban. A szórakozást szeretőkre is jellemző a modern kultúra fogyasztása, de náluk ez nem jár együtt a hagyományos kultúra kedvelésével, inkább a sporttal, a bulizással párosulnak ezen tevékenységek.
Az OECD 2022-es kutatása arra a megállapításra jutott, hogy a kulturális részvétel számos társadalmi és gazdasági területre hat. Így többek között összefügg az oktatással, az innovációkkal, a jóléttel és az egészséggel, valamint polgári szerepvállalással és a különféle társadalmi csoportok és kultúrák közötti elfogadással.
Programajánló: a Gyulai Kulturális Kft. őszi-téli eseményei
Tudj meg többet Utasi Ágnes munkásságáról
tags: #kulturalis #fogyasztas #fogalma