Külföldről Bérelte Személygépkocsik Cégautóadó Adózása és Fontos Tudnivalók

A cégautóadó egy olyan speciális adónem, amelyet minden olyan személygépkocsi után meg kell fizetni, ami magyar rendszámmal rendelkezik és nem magánszemély tulajdonában van. A cégautóadót a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott személygépkocsi után kell fizetni.

A vállalkozások számára kiemelten fontos megérteni, hogy mikor és milyen feltételekkel merül fel az adófizetési kötelezettség, és hogyan befolyásolja ez a céges autók fenntartási költségeit. A nagyvállalatok a céges telefonhoz és laptophoz hasonlóan a vezető pozícióban lévő alkalmazottaik számára gyakran céges autót is biztosítanak.

Az adókötelezettség alá tartozó járművek és az adó alanya

Az adókötelezettség azon személygépkocsi után áll fenn, amelynek nem magánszemély, tehát például gazdasági társaság, egyesület vagy egyéb szervezet a hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa, és a személygépkocsi belföldi hatósági nyilvántartásba vett, magyar rendszámmal rendelkezik.

Személygépkocsinak minősül a jármű, ha a vezetővel együtt maximum 8 fő szállítására alkalmas, és tömege nem haladja meg a 2500 kg-ot. Adó kapcsolódik minden olyan személygépkocsihoz is, amely után "nem magánszemély" a számvitelről szóló törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve magánszemély a személyi jövedelemadó törvény szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számolt el. Ebben az esetben a gépkocsi lehet akár belföldön, akár külföldön nyilvántartott is.

A fenti szabályozás alapján tehát egy belföldi illetőségű gazdasági társaság (kft., bt.) a magyar hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi után a törvény erejénél fogva köteles cégautóadót fizetni, még abban az esetben is, ha költséget egyáltalán nem számol el utána, vagy mert például kisadózó vállalkozások tételes adója alá tartozik.

Használt autó behozatal és lízing

Főszabály szerint az adó alanya a személygépkocsi belföldi hatósági nyilvántartás szerinti nem magánszemély tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Abban az esetben is fennáll az adókötelezettség, ha a gépjárműnek például két tulajdonosa van, de csak az egyikőjük számol el költségeket az autó után. Ilyenkor is a tulajdoni hányad az irányadó a cégautóadó kiszámításánál.

Ha az autó nem szerepel a hatósági nyilvántartásban, akkor az lesz az adó alanya, aki a használat után költséget számol el. A cégautóadót bérelt gépkocsi után is meg kell fizetni. Fontos, hogy a cégautóadó a pénzügyi lízingbe vett személygépkocsikra is érvényes, azonban a különböző lízing típusoknál eltérő lehet a szabályozás.

Nyílt vagy zárt végű pénzügyi lízing esetén a cégautóadó a lízingbevevőt terheli. Tartós bérlet, más néven operatív lízing esetén azonban a gépjármű tulajdonosa, vagyis a lízingcég a fizetésre kötelezett. Operatív lízing esetén az adminisztráció és a határidő betartása is a lízingcéget terheli. A lízingbe vevőnek ebben az esetben nem kell foglalkoznia a cégautóadó bevallással és fizetéssel. Operatív lízing esetén, üzembentartó bejegyzés esetén az üzembentartó és a bérbeadó két különböző adóalanyként jelenik meg.

Cégautóadó szempontjából tehát akkor minősül adóalanynak egy társaság, ha:

Külföldi Yaris Verso behozatal lépésről lépésre

olyan magyar rendszámmal ellátott autó tulajdonjogával rendelkezik, amelyik pénzügyi lízing alá nem tartozik,
nem magyar rendszámú autó után költséget számol el,
pénzügyi lízingbe vesz személygépkocsit.

Magánszemély pedig akkor minősül cégautóadó-alanynak, ha:

a tulajdonában lévő jármű után költséget számol el,
magyar rendszámú járműve után más számol el költséget,
magyar rendszámmal nem rendelkező jármű után költséget számol el,
ha az általa pénzügyi lízingbe vett jármű után ő vagy más költséget számol el,
ha a járműnek rajta kívül társasági tulajdonosa is van.

Költségnek, illetve ráfordításnak minősül az üzemeltetéssel közvetlenül összefüggő, kizárólag a személygépkocsi tulajdonlása, használata esetén felmerülő költség, mint például az üzemanyag-, kenőanyag költsége, az adóéven belül elhasználódó tartalékalkatrészek költsége, a javítás, a karbantartás díja, a bérleti-, illetve lízingdíja, az értékcsökkenési leírás, a kötelező felelősségbiztosítás, a baleseti adó és a CASCO díja, valamint a gépjárműadó.

Külföldről bérelt személygépkocsi és a cégautóadó

A Gjt. nem csak a belföldi rendszámmal ellátott (nyilvántartásba vett) személygépkocsira vonatkozóan állapít meg cégautóadó kötelezettséget, hanem bizonyos feltételek teljesülése esetén azokra a személygépkocsikra is, melyek külföldi rendszámmal rendelkeznek. Tartsuk észben, hogy ha külföldön bérelünk autót, amit később költségként elszámolunk, akkor is keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettségünk!

A vállalkozások munkavállalói gyakran utaznak külföldre, mely során a célországban pár napra személygépkocsit bérelnek. Ha egy gazdasági társaság a külföldi üzleti út során dolgozójának rövidtávon autót bérel és ezután költségeket (pl. bérleti díj, üzemanyag, biztosítási díj) számol el, akkor a külföldi bérautó után Magyarországon cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezik.

A belföldi hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsik után abban az esetben keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, ha a bérbevevő a Számv. tv. rendelkezései szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számol el.

Külföldi autóvitel: Mire figyeljünk?

Az alkalomszerűen bérelt magyar hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldi) személygépkocsi utáni adókötelezettség - ha a költségelszámolás egy hónapon belül történik - abban a hónapban áll fenn, melyet megelőző hónapban a költségelszámolás történt.

Az adó mértékének meghatározása külföldi autók esetén

Az adó mértékének meghatározásához szükséges a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése. Ezen adatok jellemzően szerepelnek a gépjármű használatához szükséges okmányokban (forgalmi engedély).

A külföldön (jellemzően nem európai országokban) bérelt személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása problémás, mivel a személygépkocsi külföldi okmányaiból nehézkes annak környezetvédelmi osztályba sorolása. Rendszerint a bérleti szerződésben kizárólag a személygépkocsi típusát és motorjának hengerűrtartalmát adja meg a személygépkocsi kölcsönző cég. Abban az esetben is problémás a besorolás, ha a cégautóadó bevallás kitöltése során szembesülünk, hogy nincs információnk a gépjármű teljesítményéről és környezetvédelmi osztályáról.

A Gjt. 18. § 29. pontja határozza meg a törvény alkalmazásában a környezetvédelmi osztályjelzés fogalmát. Ennek értelmében a besorolásnál a 6/1990 (IV.12.) KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-én hatályos 5. számú melléklet II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztályjelzést kell alapul venni. Ezen osztályjelzés besorolása alapvetően a személygépkocsi forgalmi engedélyének V9 pontjában kerül feltüntetésre.

Ha a KöHÉM rendelet szerinti osztályjelzés nem ismert, akkor azt a személygépkocsi, légszennyezési, zajkibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét (hajtómotorjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően bizonyító iratai (pl.: forgalmi engedély, típusbizonyítvány, hatósági okirat, szakértői szakvélemény) alapján - a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontjára figyelemmel - kell megállapítani.

Ha a gépjármű környezetvédelmi osztály-jelzése nem ismert a társaság előtt az adókötelezettség meghatározása érdekében, akkor a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló KöHÉM rendelet előírása értelmében a személygépkocsi környezetvédelmi osztály-jelzése: „6”.

Cégautóadó mértéke, bevallása és megfizetése

A cégautóadó összege a személygépkocsi teljesítménye és a környezetvédelmi osztályjelzésétől függően változik. A cégautóadó mértéke a személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye és a környezetvédelmi osztály-jelzése alapján kerül meghatározásra. A cégautóadó mértéke 2025-ben 20%-kal emelkedett, ami onnantól az inflációkövető adók közé sorolódik, emiatt 2026-ban további 4,3 %-kal emelkedett az cégautóadó mértéke.

A következő táblázat a korábbi, 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti havi mértékeket szemlélteti, mely iránymutatást adhat az adó számításához:

	„0”-„4” osztályjelzések esetén	„6”-„10” osztályjelzések esetén	„5”; „14-15” osztályjelzések esetén
0-50	30 500 forint	16 000 forint	14 000 forint
51-90	41 000 forint	20 000 forint	16 000 forint
91-120	61 000 forint	41 000 forint	20 000 forint
120 felett	81 000 forint	61 000 forint	41 000 forint

A cégautóadót - főszabályként - az adó alanya, speciális esetben a költséget elszámoló vagy a személygépkocsit használó, önadózással negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20-áig állapítja meg, vallja be és fizeti meg. A cégautóadó bevallása negyedévente esedékes. Önadózással kell megállapítani minden olyan hónapra, amelyben az adókötelezettség fennáll. A cégautóadó bevallását a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell benyújtani az Adóhatósághoz, és ugyancsak a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megfizetni is. Ha egy személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor valamennyi adóalany önállóan (tulajdoni hányadnak megfelelően) köteles teljesíteni az eljárási kötelezettségeket.

Az adókötelezettség időtartama

Az adókötelezettség a nem magánszemély tulajdonában lévő, vagy általa pénzügyi lízingbe, tartós bérletbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében a tulajdonszerzést, pénzügyi lízingbe vételt, tartós bérletbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik. Ha a cégautó tulajdonosa egy vállalkozás, az adókötelezettség az autó tulajdonlásának vagy lízingjének napját követő hónap első napjától indul. Például: Ha június 16-án kezdődik a lízing, július 1-től kell cégautóadót fizetnie a vállalkozásnak. Az adót fizetni kell mindaddig, amíg a gépkocsi a vállalkozás tulajdonában van.

Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit a nem magánszemély tulajdonos elidegeníti, a lízingbe adónak visszaadja, illetve, amelyben a személygépkocsit a bérbeadónak visszaadja. Például: Ha a tulajdonos március 5-én adja vissza az autót a lízingbe adónak, úgy március 31-ig áll fenn az adókötelezettség.

Nem magánszemély esetén tehát legalább egy hónapra fennáll, és minden esetben teljes naptári hónapra vonatkozik akkor is, ha költséget egy naptári hónapon belül akár csak 1-2 napos bérlet időtartamára számoltak el.

Ha a céges autó magánszemély (pl. munkavállaló) tulajdonában áll, az adókötelezettség az azt követő hónap első napján kezdődik, amelyben a jármű után először költséget számoltak el. Arra a járműre is ez vonatkozik, amit a magánszemély tartós bérletbe vesz vagy lízingel. Például: Ha a magánszemély október 12-én számol el először költséget az autóra, november 1-én kezdődik az adókötelezettsége arra a gépjárműre.

Az adókötelezettség megszűnésének határideje annak a hónapnak az utolsó napja, amelyben még költséget számoltak el a jármű után. Például: Ha utoljára december 3-án voltak a tulajdonosnak elszámolható céges autó költségei a járműre, december 31-ig tart az adókötelezettség.

Forgalomból ideiglenesen kivont személygépkocsi

A cégautóadóra vonatkozó jogszabály értelmében a cégautóadó kötelezettség nem függ attól, hogy az adó tárgyát képező személygépkocsit ideiglenesen kivonták-e a forgalomból vagy sem, mivel a jogszabályban nem szerepel a megszűnési okok között a forgalomból való kivonás.

Amennyiben a nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsit ideiglenesen kivonják a forgalomból úgy, hogy a tulajdonjog átruházására nem kerül sor, akkor a személygépkocsi értékesítéséig fennáll a cégautóadó fizetési kötelezettség.

Cégautóadó mentesség és kedvezmények

Cégtulajdonosként fontos kérdés, hogy mikor mentesülhetünk a cégautóadó megfizetése alól, azaz mikor vonatkozik ránk az adómentesség. Cégautóadó mentesség elsősorban a környezetkímélő gépjármű tulajdonosokat illeti meg.

Ebbe a kategóriába tartoznak:

a tisztán elektromos (5E környezetvédelmi osztály),
az akkumulátorról legalább 50 km megtételére képes hatótávnövelt (5N környezetvédelmi osztály) autók.

Tehát a cégautóadó és a gépjárműadó mentesség jár minden tisztán elektromos, plugin hibrid és hatótávnövelt elektromos autónak, illetve minden olyan autónak, ami használat közben nem szennyezi a levegőt. Azok a hibridek, amik nem külső forrásból nyert - nem tölthetők konnektorról - elektromos áramot használnak nem mentesülnek a cégautóadó és gépjárműadó megfizetése alól. A környezetkímélő gépkocsik (elektromos gépkocsi és nulla emissziós gépkocsi, melynek környezetvédelmi osztályjelzése 5Z) után nem kell cégautóadót fizetni.

Nem kell fizetnünk olyan gépjármű esetén, amely:

több mint 8 személy szállítására alkalmas (pl. mikrobusz, autóbusz vagy kisteherautó)
2500 kg együttes tömeg feletti vegyes használatú jármű

További mentességi esetek:

A tulajdonos magánszemély, akinek a gépkocsi a saját tulajdonában van és kiküldetési rendelvénnyel számolja el a megtett üzleti útjait a munkáltatója felé.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy magánszemély tulajdonában álló olyan gépkocsi esetében nem kell egy társaságnak cégautóadót fizetnie, amelynek használatával összefüggésben a magánszemély a költségei ellentételezésére kizárólag hivatali, üzleti utazásra kiállított kiküldetési rendelvény alapján, munkába járással kapcsolatban kap költségtérítést, mely nem haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket.
A tulajdonos háziorvos, aki a praxisához használja autóját - ők csak útnyilvántartás vezetésével mentesülnek a cégautóadó kifizetése alól.
A tulajdonos egyházi jogi személy, aki vallási tevékenységekre használja autóját.
A tulajdonos személygépkocsi-kereskedelemmel foglalkozó személy, aki továbbértékesítés céljából szerezte be a gépkocsit.
A tulajdonos egyéni vállalkozó, aki a jövedelemszerző tevékenységéhez használt saját gépjármű költségelszámolásához az 500 km-es átalányt választja.
Az átalányadózó és a KATA adózást választó egyéni vállalkozóknak, illetve a fizetővendéglátó tevékenységre tételes átalányadózást választó magányszemélyeknek szintén nem kell cégautóadót fizetniük.

A céges autó kiválasztásánál fontos szempont lehet, hogy nagy teljesítményű, idősebb modellek esetén a legmagasabb az adó mértéke. Mindezt azonban elkerülhetjük akkor, ha előre tervezünk, kalkulálunk és egy kisebb teljesítményű modellt választunk, aminek jobb a környezetvédelmi besorolása.

Cégautóadó és egyéb adónemek

Cégautóadó és gépjárműadó - A kettős adózás elkerülése

Cégtulajdonosként tisztában kell lennünk azzal, hogy az általunk használt gépjárműre cégautóadó, illetve gépjárműadó fizetési kötelezettségünk is van. Jó hír a cégautó tulajdonosoknak, hogy a jogszabályok szerint az önkormányzatok által megállapított gépjárműadó mértéke levonható a cégautóadóból, ha az alábbi feltételek mindegyike fennáll:

ugyanaz a gépjármű tulajdonosa és üzembentartója
az adott időszakban mindkét adó befizetésének kötelezettsége fennáll
a gépjárműadó időben be lett fizetve (féléves gépjárműadó-határidők: március 15. és szeptember 15.)

Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó esetén van lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt. A levonásnak további feltétele, hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségének határidőben eleget tegyen. A levonási lehetőség csak abban az esetben érvényesíthető, ha a két adó megfizetésére ugyanazon személy kötelezett. Különböző személyek esetén a levonás nem érvényesíthető.

Cégautóadó és az ÁFA-visszaigénylés

Cégtulajdonosként fontos szempont a költséghatékonyság, amelyhez szorosan hozzátartozik az ÁFA visszaigénylése, illetve az, hogy mindez hogyan egyeztethető össze a cégautóadóval. Amennyiben egy cég autóbérlés mellett dönt, akkor két lehetőség közül választhat:

a céges autó üzleti célra történő használatának arányában igényli vissza az ÁFA-t, és ehhez útnyilvántartást vezet
átalány alapú adózást választ, amely során nem szükséges útnyilvántartást vezetni, viszont ebben az esetben maximum 50%-ot tud visszaigényelni

A két megoldás között az segít dönteni, hogy a céges autót milyen arányban használják üzleti célokra. Az útnyilvántartás pontosan mutatja, mennyit és mire használják az autót, így a lízing ÁFA-t már nem becslések alapján, hanem valós adatokkal lehet visszaigényelni. Az útnyilvántartás segít igazolni, hogy az autót milyen arányban használták céges célra.

Egyéb kapcsolódó adók

Cégautó vásárlás előtt és a költségszámításnál számoljon a cégautóadóval. Cégautó igénybevételekor felmerülő adók:

Regisztrációs díj (regisztrációs adó): A gépjármű forgalomba helyezésekor kell megfizetni. Ez az adónem vonatkozik a Magyarország területén forgalomba helyezett személygépkocsikra, lakóautókra és motorkerékpárokra.
Vagyonszerzési illeték: Az autó tulajdonosa fizeti, mértéke az autó teljesítményén és korán alapul.
Gépjárműadó: A gépjármű birtoklásának és használatának általános adója, amelyet személygépkocsik vagy haszonjárművek után kell fizetni.
Biztosítási díj: Céges autókra ugyanúgy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötni, mint a magánhasználatú személygépkocsikra. Bár a CASCO biztosítás nem kötelező, a céges autók esetében egyértelműen ajánlott.

Környezetvédelmi termékdíj a külföldről bérelt személygépkocsi után

Külföldi tulajdonú cégeknél gyakran előfordul, hogy a külföldi tulajdonos az anyaországban lízingelt autót használatra átadja a belföldi leányvállalatnak.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény (Ktdt.) rendelkezése alapján a gépjárműveknek vannak termékdíjköteles alkotórészei, összetevői, például a gumiabroncs, az akkumulátor, a kenőolaj és az elektromos, elektronikai berendezés.

A Ktdt. előírása szerint a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség a termékdíjköteles termék forgalomba hozatala, saját célú felhasználása vagy készletre vétele esetén keletkezik és az első belföldi forgalomba hozót vagy első saját célú felhasználót terheli.

tags: #kulfoldrol #berelt #szemelygepkocsi #cegautoado #adózás