A védett útvonal elhagyása és az elsőbbségi szabályok értelmezése
A közlekedési táblák mindennapi életünk részei, de nem mindig egyértelműek. A védett útvonal jelzése sok esetben kiegészítő táblák értelmezésével válik egyértelművé, ezért fontos, hogy tisztában legyünk ezek jelentésével. Vannak olyan táblák, amelyek önmagukban is világos üzenetet közvetítenek, míg másokat kiegészítő táblákkal együtt kell értelmezni. Az egyik ilyen gyakran félreértett eset a védett útvonal és az elsőbbségi szabályok megjelölése, különösen a kereszteződésekben.
A közlekedési táblák értelmezése nem mindig olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik. Fontos megérteni, hogy a kiegészítő táblák hogyan egészítik ki az alapjelzéseket, és hogy a védett útvonal nyomvonalának követése esetén mi a helyes eljárás.
A védett útvonal jelzése és kiegészítő táblák
Egyes elsőbbségi táblák önállóan is egyértelműek, például a „Elsőbbségadás kötelező” vagy a „Stop” tábla. Azonban amikor egy útvonal nyomvonala eltér a megszokott egyenes haladástól, kiegészítő táblákra van szükség. Ilyenkor a vastag vonallal jelölt irány a védett útvonal, a vékony vonallal érkező járműveknek pedig elsőbbséget kell adniuk - tájékoztatott kérésünkre Kiss Sándor, Dunaújváros egyik legrutinosabb KRESZ és járművezető-oktatója.
Az „út” - melyen érkezik a jármű a vastagon jelzett vonalat követve - a kereszteződésben balra kanyarodva folytatódik tovább (a KRESZ 16.§ (1) pontjának u) alpontja egyértelműen ezt fejezi ki). Éppen ezért van kihelyezve a tábla-együttes! Az előbb idézett pont úgy fogalmaz, hogy az „elsőbbséggel rendelkező út” kanyarodik, a vonalvezetését jelzi a kiegészítő táblán a vastag vonal.
A védett útvonal kanyarodó nyomvonala
A probléma ott kezdődik, ha a sofőrök nem veszik figyelembe a kiegészítő táblákat, vagy nem értelmezik őket együtt az alaptáblával. Egy ilyen esetben könnyen előfordulhat, hogy valaki tévesen úgy gondolja, egyenes irányba halad tovább a védett úton, miközben valójában az jobbra kanyarodik.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Ez a fajta jelölés több helyen is előfordul Dunaújvárosban, például a városháza környékén, a Római körúton, vagy a Duna sor mentén, ahol a védett útvonal jobbra kanyarodik, és az ezt jelző táblák együtt értelmezendők. Az ilyen típusú táblázás célja, hogy az érkező sofőrök tisztában legyenek azzal, hogy a védett útvonal milyen vonalvezetése van, és ne kanyarodjanak rossz irányba vagy hagyják figyelmen kívül az elsőbbségi szabályokat.
ÖVEKET BECSATOLNI | Ungdani
Indexelés a védett útvonalon: Kötelező vagy ajánlott?
Egy másik gyakran vitatott kérdés, hogy kell-e indexelni, amikor a védett útvonal irányát követjük. Magyarországon jelenleg nem kötelező jelezni, ha valaki a védett útvonal vonalát követi anélkül, hogy másik útra térne át. Azonban ez hasznos lehet, mivel plusz információt ad a többi közlekedőnek. Németországban ezzel szemben kötelező az irányjelzés ilyen helyzetekben is.
Az irányváltoztatás csak akkor követel meg jelzést, ha a sofőr elhagyja az adott útszakaszt, például másik útra tér rá, vagy átlép egy terelővonalat. A jogkövető magatartást tanúsítani szándékozó járművezetőben felmerül a kérdés, hogy merre kíván továbbhaladni a kereszteződésben, kell-e azt előtte irányjelzéssel jeleznie?
A döntéshez elegendő a KRESZ 29. §. 1) és 2) pontja:
- 1) Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.
- 2) Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is. A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet.
Meg kell tehát állapítanunk, hogy mikor hajtunk végre irányváltoztatást, és akkor kell kitennünk az irányjelzőt! Terelővonalat nem lépünk át, forgalmi sávot nem változtatunk, nem térünk le sem főútvonalról, sem szilárd burkolatú útról - bármerre folytatjuk is az irányt a kereszteződésben -, tehát ezek miatt nem kell az irányjelző. Ha balra kanyarodunk a kereszteződésben, akkor sem az úttest szélét, sem a képzeletbeli felezővonalat nem lépjük át, sem másik útra nem kanyarodunk be, tehát ezek miatt nem kell irányjelzés.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
Ha a geometriai egyenes mentén haladunk tovább, vagy jobbra kanyarodunk a kereszteződésben, akkor „másik útra” fogunk kanyarodni, meg átlépjük a balra kanyarodó út jobb szélét is (akár ki van jelölve útburkolati jellel, akár nincs), tehát jobbra kell irányjeleznünk. Az előző pontban felsoraltak miatt hasonló a helyzet az irányjelző használata szempontjából, mint a kanyarodó főútvonal esetében. Annyiban mégis jogos, hogy idéztem a 2) pontot, hogy megtévesztő nem lehet az irányjelzés. Hozzáteszem még, hogy - ha az előző pontban említett megtévesztés nem merülhet fel -, akkor nem tilos balra irányjeleznünk, ha a kanyarodó úton maradva, balra kívánunk fordulni a kereszteződésben.
Csak nálunk, ebben az országban van az, hogy - főútvonalon haladva - ami minden normális ember számára irányváltoztatás, az nálunk nem az, s fordítva: aki egyenesen haladva letér a főútvonalról, annak kell irányjelzést adnia jobbra. Ha A nem indexelne, mint sehol a világon másutt ilyen helyzetben, akkor B tudja azt, amit így esetleg nem. A jelű jármű vezetője a főútvonal kanyarodó ívét követve - a magyar elvárásoknak megfelelően - nem jelez semmit. C jármű vezetőjének eszébe sem jut, hogy A nem fog egyenesen tovább haladni, s emiatt kihajt eléje. A magyar szabályosan közlekedik, csak erről a külföldinek fogalma sincs, mert ilyet még nemhogy nem tanult, de esetleg még nem is látott.
Erre az én tanácsom - fél évszázadnyi, mindez ideig balesetmentes vezetési gyakorlattal a hátam mögött - a következő: A vezetője, ha jobbra letér, indexeljen, de vigyázzon arra, nehogy félreértsék szándékát! És nem volna rossz mindezt elmagyarázni az autósoknak is, tanítani az autósiskolában!
KRESZ teszt: Elsőbbségadás védett úton
Végül itt egy fejvakarós KRESZ-teszt. A közlekedési szabályok nem mindig egyértelműek, különösen akkor, ha több előírás egyszerre érvényesül. A következő KRESZ-teszt egy olyan helyzetet mutat be, amely a védett úton haladóknak is fejtörést okozhat. Vajon kinek kell elsőbbséget adnia?
A KRESZ-teszt feladatok célja nemcsak a tudás felmérése, hanem az is, hogy rámutassanak azokra a szabályokra, amelyek a hétköznapi vezetés során könnyen háttérbe szorulnak. Egy védett úton kialakított kereszteződésben például sokan automatikusan az elsőbbségi táblára hagyatkoznak, pedig a döntéshez más szabály is szükséges.
KRESZ-teszt: elsőbbség védett úton
A feladat egy olyan kereszteződést ábrázol, ahol a járművek védett úton haladnak, azonban az útvonalaik eltérő irányban folytatódnak. A helyzet első ránézésre megtévesztő lehet, különösen akkor, ha a védett út a csomópontban irányt változtat.
Kérdés:
Ha Ön az így jelölt útról jobbra kanyarodik, elsőbbséget kell-e adnia a balról érkező, a védett útvonalat egyenes irányban elhagyó jármű részére?
Védett út és elsőbbség a KRESZ szerint
A védett út elsőbbség kérdése sok esetben félreértésekhez vezet, különösen akkor, amikor a kereszteződésben a védett út iránya megváltozik. Ilyenkor nem elegendő kizárólag az elsőbbséget jelző táblákra figyelni, mert a KRESZ más alapelvei is szerepet kapnak.
Megoldás és magyarázat
Válasz: Nem kell elsőbbséget adnunk.
Magyarázat: Ebben a forgalmi helyzetben a jobbkéz-szabály alkalmazása dönti el az elsőbbséget, mivel mindkét jármű védett útról érkezik. A KRESZ egyértelműen kimondja, hogy azonos elsőbbségi viszonyok esetén a jobbról érkező jármű haladhat tovább elsőként.
Ez a KRESZ-teszt kérdés az iKresz.hu oldaláról származik, és arra hívja fel a figyelmet, hogy a megszokás sokszor félrevezető lehet. A közlekedési helyzet helyes megítéléséhez nemcsak a táblák ismerete, hanem a szabályok összefüggéseinek értelmezése is szükséges. A közlekedési szabályok nem elszigetelten működnek, hanem egymásra épülnek. A KRESZ ismerete nemcsak a vizsgán, hanem a forgalomban is éppolyan fontos, mégis sokan belezavarodnak, ha például egy védett kereszteződésen kell áthaladniuk.
Főútvonal vs. Védett út: Fogalmi tisztázás
Főútvonal: bár a feladatban ez nem szerepel, fontos viszonyítási pont. Védett út: ez pedig a feladatban szerepel, azonban a KRESZ-ben nem, ahogyan a védett kereszteződés sem. A főútvonal mindig a „Főútvonal” tábla elhelyezésénél kezdődik, a „Főútvonal vége” táblánál ér véget, és a köztes kereszteződésekben a főútvonalon haladónak mindenhol elsőbbsége lesz. Ezzel szemben a „védett út” akár a következő saroknál megszűnhet, és egy alárendelt útként folytatódhat, de az is lehet, hogy a következő kereszteződés már egyenrangú lesz.
Ezért pontosabb a „védett kereszteződés” kifejezést használni, ami arra utal, hogy az adott csomópontban az egyik irány élvez elsőbbséget, de ez a következőnél már nem feltétlenül igaz. Az „Útkereszteződés alárendelt úttal” táblával bármely védett kereszteződésben találkozhatunk. Lakott területen kívül a szabályok előírják, hogy az elsőbbséggel rendelkező úton ezt a táblát mindig ki kell helyezni a kereszteződés előtt, ha a keresztirányban érkezők számára „Elsőbbségadás kötelező” tábla van.
A jelzőtáblán vastag vonallal jelzett útirányt követni szándékozó gépkocsinak elsőbbsége lesz a kereszteződésben a neki jobbról, vagy szemből érkező járművekkel szemben. Ezt az elsőbbséget a szóban forgó táblán vékony vonallal jelzett, becsatlakozó utakra ilyenkor kötelezően kihelyezendő, a KRESZ-ben is szereplő 10. vagy 12. ábrái biztosítják.