A KRESZ-szabályok és a földút: Kapcsolódás a közúthoz, jogi értelmezések és aktualitások
A közlekedésben való biztonságos részvétel alapja a KRESZ-szabályok ismerete és betartása. Néha érdemes átismételni a szabályokat, hogy ne legyen baj! A hatályos KRESZ szabályozást a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet tartalmazza.
A földút jogi státusza és a közúti csatlakozás
Sokan hajlamosak elfelejteni, de a földút nem „szürkezóna”, hanem teljes jogú közút - legalábbis, ha hivatalosan nyilvántartották. Ezzel szemben az igazság, hogy Magyarországon a jogszabály világosan kimondja: a közút nem attól közút, hogy aszfalt borítja. A földút akkor is földút, ha a kereszteződéstől számítva legfeljebb 50 méteres távolságon szilárd burkolattal rendelkezik! A földút és szilárd burkolatú út kereszteződése esetén a földút minden esetben alárendelt útnak számít, de előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor nem egyértelmű.
Az elkövetéskor hatályos KRESZ 1. §-a egyértelműen kimondta, hogy a rendelet a Magyar Köztársaság (jelenleg: Magyarország) területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza, s útnak a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút) tekintendő. A szó szoros értelmében vett közút a megnevezéséből kitűnően a köz, azaz mindenki által igénybe vehető utat jelenti, és a közforgalom elől el nem zárt magánút sem jelent mást, merthogy rendeltetése ugyancsak a köz forgalmát biztosítja. Azaz más megfogalmazással a közforgalom elől el nem zárt magánút funkcionálisan ugyancsak közút, de megjelölhetnénk quasi közút gyanánt is. A közút és a közforgalom elől el nem zárt magánút a KRESZ 1. §-ának értelmében a közúti közlekedési szabályok alkalmazhatósága szempontjából azonos tartalmú fogalmak.
A Kúria eseti döntése a földutakról
A közúti veszélyeztetés bűntette nemcsak közúton, hanem közforgalom elől el nem zárt magánúton is elkövethető - a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a terhelt 2011. szeptember 19-én, este 7 óra körül, nappali, jó látási viszonyok között vezette autóját a részben más személlyel közös, részben a kizárólagos tulajdonában lévő külterületi szántóföldön, egy autónyi nyomvonalú földúton. A terhelttel szemben közlekedett tehergépkocsijával a vele haragos viszonyban lévő sértett. A terhelt a földútról lehúzódott a termőföldre, majd amikor egymás mellett haladtak el, szóváltásba keveredtek. A terhelt indulatában autójával üldözni kezdte a sértettet, és a földút menti barázdába próbálta leszorítani, több alkalommal rá is húzta autója kormányát. Az üldözés végén az autók kicsit koccantak, de személyi sérülés nem történt.
A városi bíróság felmentette a terheltet, mivel arra a megállapításra jutott, hogy - az egyébként a közúti veszélyeztetés elkövetési magatartásának fogalmi körébe vonható - cselekményt olyan úton valósította meg, amely sem közútnak, sem pedig a közforgalom elől el nem zárt magánútnak nem tekinthető, így nem vonatkoznak rá a KRESZ előírásai (1. §). A régi Büntető Törvénykönyv (Btk.) 186. paragrafusának (1) bekezdésében foglalt közúti veszélyeztetés bűntettét pedig csak az követheti el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével teszi ki más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek. Meglátása szerint a tényállásbeli útszakaszra a KRESZ 1. A másodfokon eljárt törvényszék a tényállást korrigálva ugyan, de helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Szemben a városi bírósággal azonban arra a következtetésre jutott, hogy a tényállásban szereplő út közforgalom elől el nem zárt magánútnak minősül. Az ügyészség érvelése szerint a közúti veszélyeztetés tényállása keretdiszpozíció, amit háttérjogszabályként a KRESZ tölt ki tartalommal, melynek hatálya a Magyarország területén levő közúton és közforgalom elől el nem zárt magánúton folyó közlekedésre terjed ki. A Kúria egyetértett az ügyészség álláspontjával és hangsúlyozta: mivel a közúti veszélyeztetés keretszabály, a KRESZ alapján döntendő el elsődlegesen, hogy a felrótt cselekmény közúton elkövetett-e, s ha igen, akkor a terhelt közúti közlekedési szabályt szegett-e. Mivel a tényállásban szereplő útszakasz nem volt a forgalom elől elzárva, így vonatkoznak rá a KRESZ előírásai, hiszen a közforgalom elől el nem zárt magánút funkcionálisan ugyancsak közútnak minősül. Ebből a Kúria szerint egyenesen következik az, hogy a közút és a közforgalom elől el nem zárt magánút a közúti közlekedési szabályok alkalmazhatósága szempontjából azonos tartalmú fogalmaknak minősülnek. Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 336/2014.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2014/12.
A járművekre vonatkozó szabályok földutakon
Ez annyit jelent, hogy ha például motorral, quaddal vagy akár autóval mennél egy kis földutas túrára, ugyanúgy kell hozzá jogosítvány, rendszám, érvényes műszaki és biztosítás is. A járműnek közúti forgalomra alkalmas állapotban kell lennie, pont mintha az autópályán vagy a belvárosban gurulnál. A közúti közlekedésben mindenkinek joga van résztvenni; a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén - járművezetőként bárki igénybe veheti.
Általános KRESZ-szabályok és a tervezett változások
A KRESZ-szabályokat érdemes néha újra feleleveníteni. Rutinból vezetsz? Gyalog jársz? Néha érdemes átismételni a szabályokat, hogy ne legyen baj! Az alábbi videóban egy speciális eset látható, amikor nem egyértelmű elsőre, hogy kinek van elsőbbsége:
Minden, amit az elsőbbségadásról tudni kell
Hang- és fényjelzés
- A dudát csak kivételes esetben lehet használni!
- Dudával hangjelzést adni kizárólag balesetveszély esetében lehet, a baleset megelőzése érdekében.
- Lakott területen kívül szintén használható az előzési szándék jelzése céljából.
- Fényjelzés: amennyiben a közlekedésben résztvevőket nem vakítja el, a távolsági fényszóró felvillantásával van rá lehetőség.
Közlekedés a körforgalomban
Az egysávos körforgalom szabályai könnyen követhetőek: annak van elsőbbsége, aki már bent van a körforgalomban, behajtásnál nem, kihajtásnál viszont minden esetben irányjelzőt szükséges használni. Bonyolultabb kérdés a többsávos körforgalom: legfontosabb, hogy behajtás előtt a jelzőtáblákat és az útra felfestett jeleket kell figyelni, és a haladási irány szerint besorolni, mert a körpályán már nem lehet sávot váltani, kihajtani csak az előre kiválasztott sávból lehet.
Gyalogosok és kerékpárosok
Mikor van elsőbbsége a gyalogosnak és hol mehet át az úton? Főszabály szerint a gyalogos a kijelölt átkelőhelyen mehet át az úton. Ha a közelben nincs, akkor felfestve, akkor lakott területen lévő főútvonalon az útkereszteződésnél haladhat át. Ettől eltérő helyzetben pedig bárhol átkelhet a gyalogos, betartva a rá vonatkozó szabályokat, azaz: az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti. A gyalogosnak a zebrán elsőbbsége van a járművekkel szemben, de csak akkor léphet rá, ha körülnézett, és meggyőződött a zavartalan átkelésről. Segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt tolni a menetirány szerinti jobb oldalon lehet.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
KRESZ-változások küszöbén
A KRESZ-változás a küszöbön áll, szükségessége kétségtelen, hiszen az utóbbi évtizedekben végrehajtott kisebb módosítások miatt is nehezen átlátható, így nehezen tanulható a jelenlegi szabályrendszer, amely ráadásul időben lemaradt, tehát az új típusú közlekedési eszközök nem szerepelnek benne. Az új KRESZ egy átdolgozott jogszabály lesz, de a táblák, vagy jelzőlámpák jelentése ugyanúgy változatlan maradhat, mint a nemzetközi jogrendbe illeszkedő egyéb közlekedési szabályok. A kreszváltozással kapcsolatos újabb információk egy, a Telex birtokába jutott kormányzati munkaanyagból kerültek a nyilvánosságra. A mintegy huszonhét oldalas jelentés az ügyben zajló közigazgatási egyeztetéshez készült, és részleteiben annak az egyéves szakmai előkészítő folyamatnak az eredményeire épül, amelyben száz közlekedési szakértő, illetve hetven szervezet vett részt.
Zách Dániel lapszerkesztő gyűjtése szerint az új elemek között szerepel olyan jelentősnek nem tűnő, mégis életek megmentésére képes változás, amely szerint gyalogosként az úttesten, illetve vasúti átjáróban tilos lenne mobiltelefont használni, illetve olyan tevékenységet végezni, amely elvonja a figyelmet. Hasonlóan közvetlenül balesetmegelőző ötlet, hogy lakott területen kívül 3 év alatti gyerekkel csak ülve lehetne utazni a közösségi közlekedési eszközökön, továbbá, hogy az óvodák és iskolák közelében suli/ovi övezeteket hoznának létre speciális szabályokkal.
Autósokra vonatkozó változások
Mivel a forgalom nagy részét továbbra is az autók teszik ki, sok lesz az autósokra vonatkozó szabályváltozás is. Egyebek mellett egységesíthetik a sebességhatárokról szóló rendelkezéseket, egyúttal autóúton a mostani 110 km/óra helyett 120 km/órás sebességhatárt is megengedhetne az út kezelője, autópályák egyes szakaszain 140 km/órás gyors szakaszokat is kijelölhetnek. Ezt a szabályt azzal egészítenék ki, hogy autóútra és autópályára csak olyan járművel, illetve járműszerelvénnyel lehetne felhajtani, amely legalább 70 km/órás tempóra képes, ami 10 km/órával több mint az eddigi alsó határ. A traktorok megengedett sebességét lakott területen kívül 60 km/órára emelnék, a villamosok pedig zárt pályán 70 km/óra sebességgel is haladhatnak majd.
Írásba kerülhet az úgynevezett cipzárelv, vagyis, hogy amikor két forgalmi sáv közül az egyik megszűnik, akkor az egyenesen továbbhaladó sávban közlekedőknek bizonyos esetekben be kell engedniük a megszűnő sávról érkezőket. Attól függően, hogy az egyenesen haladó sávon folyamatos-e a forgalom vagy feltorlódott a kocsisor, a mellette haladó sáv megszűnése előtti legkorábbi lehetőségnél, vagy a megszűnés helyének közvetlen közelében kell beengedni majd az innen érkező járműveket az elképzelés szerint. A látni és látszani elv jegyében felmerült, hogy lakott területen is előírnák a tompított fényszóró kötelező használatát azokon az autókon, amelyeken nincs nappali menetfény.
Oktatási reformok
Akik az új szabályok hatályba lépését követően tanulják majd az autóvezetést, de már most szörnyülködnek a B-kategóriás jogosítvány megszerzésének 600-700 ezer forintos várható költsége miatt azok örülhetnek, ha valóban bevezetik a szimulátoros oktatást, a gyakorlati oktatás hagyományos módszerének kiegészítésére. Az elképzelés szerint a kötelező 29 gyakorlati órából legfeljebb hatot válthatnak ki a tanulóvezetők ezen a módon, a kötelező óraszám fölött viszont korlátlanul igénybe vehetnék. Szintén az autóvezetéshez szükséges jogosítvány megszerzése mellett szól, hogy továbbra is napirenden van a javaslat, amely lehetővé tenné a legfeljebb 125 köbcentis motorkerékpárok és robogók vezetését ezzel az engedéllyel, illetve várható az is, hogy az eddigi 40-ről 45 km/órára emelik a segédmotorok legnagyobb megengedett sebességét. A szimulátoros autóvezetés-tanulásnál is fontosabb felvetés a családtagi vezetés lehetőségének megteremtése. A tervezet szerint hozzátartozói támogatással autópályán és autóúton nem lehetne gyakorolni, és erre a tanulóautósok esetében eleve csak a 29 kötelező gyakorlati óra után lenne lehetőség, esetleg 20 óra után, ha ez utóbbi változatot fogadják el végül. Van persze megkötés és némi kockázat is, hiszen csak olyan hozzátartozó segíthetne a kezdőknek, akinek legalább 10 éves a jogosítványa és nem követett el közlekedési bűncselekményt. A tanuláshoz használt családi autót átmenetileg külön meg kell jelölni, de nem kell második pedálsort beépíteni, illetve oktatóautóként levizsgáztatni, és a gyakorlást segítő bátor családtag viselheti a felelősséget a kezdő hibáiért, szabálysértéseiért.
Kerékpáros szabályok és elektromos rollerek
Kötelezővé tennék a kerékpáros bukósisak viselését 14 éves kor alatt, de ez a szigorítási ötlet így is enyhébb az eredeti, sokat vitatott elgondolásnál. Abban az szerepelt, hogy tizennégy év fölött, felmenő rendszerben mindenkinek előírnák a bringás sisakot. Részben ugyancsak a bringásokat érinti, hogy az úttest jobb szélétől számított egy méter széles útfelületet vegyes használatú sávrésznek neveznék és saját szabályrendszert is kapcsolnának az új fogalomhoz. Ezzel gyakorlatilag megerősíthetik azt a mostani előírást, amely szerint a kerékpárosok, gyalogosok és más, jellemzően egy nyomon haladó járművek az úttest jobb szélére húzódva közlekedhetnek. Bekerülhet az új KRESZ-be a kötelező oldaltávolság előírása: a tervezet szerint 50 km/óra sebességig 1 métert, ennél nagyobb sebességű elhaladásnál legalább másfél métert kellene tartani mellettük. Ezzel nemcsak a gyorsabb jármű által keltett légörvények zavaró hatását csökkentenék, de a bringások és a többi egy nyomon haladó jármű oldalirányú kitérése sem okozna balesetveszélyt a manőver közben. Amikor az előírt minimális oldaltávolság nem betartható, akkor az előzést vagy kikerülést végrehajtó jármű legfeljebb 15 km/óra sebességkülönbséggel mehetne el a lassabb mellett. A német szabályokból merítettek a magyar KRESZ készítői azzal, hogy megszüntetnék a párhuzamos közlekedés fogalmát és ehelyett bevezetik a mellette elhaladás fogalmát többsávos úton, az előzés pedig a felezővonal átlépésével járó manőver lenne. A mellette elhaladás egyébként fokozott óvatossággal jobbról is történhet.
Több tízezer kisebb-nagyobb elektromos roller közlekedik már Magyarországon, és bár egységes nyilvántartás nem készül a rollerekről és más mikromobilitási eszközökről, legalább ezek is bekerülhetnek a KRESZ alaposan átdolgozott változatába. A jelentés szerint kis- és nagy teljesítményű rollereket is megkülönböztetnek majd az új jogszabályban, és ezekre merőben eltérő szabályok vonatkoznak majd. Az előbbiek azok, amelyek legfeljebb 25 km/óra sebességre képesek, csak 12 évnél idősebbek használhatnák őket, az első két évben sisakot kéne viselniük, és járdán maximum 10 km/órával, máshol 20 km/órás sebességgel mehetnének, vagy a helyi korlátozást betartva. Az erősebb elektromos rollerek a segédmotorokra vonatkozó szabályok szerint vehetnének részt a forgalomban, így tehát nemcsak a már most is kötelező felelősségbiztosítást kéne rájuk kötni, de vezetésükhöz 14 éves alsó korhatár is tartozhat, legnagyobb megengedett sebességük pedig 45 km/óra lehet.
tags: #kresz #szabalyzat #foldut #csatlakozasa #kozuthoz #részletes