Gépjármű bérbeadása közeli hozzátartozónak: Adózási és jogi szempontok

A gépjármű bérbeadása számos gazdasági szereplő számára releváns téma, legyen szó magánszemélyekről, egyéni vállalkozókról vagy cégekről. Különösen érdekes és számos kérdést felvető terület, amikor a bérbeadás közeli hozzátartozó között történik. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a gépjármű bérbeadásának adózási, jogi és számviteli vonzatait, különös tekintettel a közeli hozzátartozók közötti ügyletekre, kihasználva a jogszabályi változások adta lehetőségeket.

Ki minősül közeli hozzátartozónak?

Mielőtt mélyebben belemerülnénk a részletekbe, tisztázzuk, hogy a jogszabályok szerint ki tekinthető közeli hozzátartozónak, mivel ennek a definíciónak kulcsfontosságú szerepe van a költségelszámolási szabályok tekintetében.

Megjegyzem, hogy közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvben közeli hozzátartozóként megjelölt személy. Eszerint közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

A bérbeadásból származó jövedelem adózása a bérbeadó szempontjából

A gépjármű bérbeadásból származó jövedelem után adózni kell, ha a tevékenységből jövedelem származott: akár magánszemélyről, akár társas vállalkozásról van szó.

Magánszemélyként történő bérbeadás

Adószámos (nem egyéni vállalkozóként önálló tevékenységet folytató) magánszemélyként az Szja tv. [1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról] keretei között: tételes költségelszámolás alkalmazásával (Szja tv. 3. számú mellékeltében részletezettek szerint) vagy a bevétel 10 százalékát költségnek tekintve lehet elszámolni a költségeket. Ez utóbbi esetben - ha szükség van arra, hogy „számlaképes legyen” - akkor az adószámos magánszemély státusz megfelelő.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

Ha az ügyvezető bérbe adja a személygépkocsiját a kft.-nek, akkor bérbeadásból származó jövedelme keletkezik. Társaságunk magánszemélytől ingatlant és személygépkocsit bérel. A magánszemély a bérbeadásokról számlát állít ki. A bérleti díj összegét társaságunknál bérleti díjként vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként kell könyvelni? A válasz részlete szerint, ha másként nem rendelkezik, ingatlant, ingó vagyontárgyat hasznosító tevékenységből származik a jövedelem.

Egyéni vállalkozóként történő bérbeadás

Egyéni vállalkozóként is tételes költségelszámolás (vállalkozói személyi jövedelemadózás, figyelembe véve az Szja tv. 11. számú mellékletében előírtakra is) vagy az átalányadózás választásával (Szja tv. 8.) történhet az adózás. Amennyiben főfoglalkozású egyéni vállalkozóként folytatja a tevékenységet, és csak olyan személyeknek nyújtja a szolgáltatást, akik/amelyek nem minősülnek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kifizetőnek (nem egyéni vállalkozó magánszemély vagy őstermelő), akkor a kisadózók tételes adójának szabályait (KATA) is alkalmazhatja. Az adó összege havi 50 ezer forint, de magában foglalja a szociális hozzájárulási adót is.

Költségelszámolás közeli hozzátartozó gépjárműve esetén (a bérlő szempontjából)

A gépjárművek költségelszámolásának egyik kulcsfontosságú eleme a „saját tulajdonú” fogalma. A saját tulajdonú személygépkocsi fogalmának a költségelszámolás szempontból van jelentősége. Ennek a körnek 2018-tól jelentős bővülése következett be.

Tágulni fog a költségelszámolás szempontjából saját tulajdonú gépjárműnek minősülő autók köre, a közeli hozzátartozó tulajdonát képező személygépkocsi is annak számíthat majd a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint. A körülményesen megfogalmazott szöveg lényege, hogy tágulni fog a saját tulajdonú gépjárműnek minősülő autók köre.

Korábbi szabályok és a változás

Korábban, amennyiben a személygépkocsi nem saját tulajdonban volt, akkor a hivatali, üzleti célú használatra tekintettel a kiküldetési rendelvényhez kapcsolódó kedvező szabály nem volt alkalmazható. A nem saját tulajdonban lévő személygépkocsi hivatali, üzleti célú használata esetén a személygépkocsi bérleti vagy lízing díja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatta meg a bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen címen a magánszemély költséget nem számolhatott el. A nem saját tulajdonú személygépkocsi üzemi célú használata esetén útnyilvántartás alapján elszámolható volt az üzemi használatra eső - a norma szerinti üzemanyag mennyiség figyelembevételével számla, vagy a NAV által közzétett üzemanyagár alapulvételével megállapított üzemanyagköltség, valamint - a számla szerinti egyéb költség, amennyiben az a szerződés alapján a magánszemélyt terhelte.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

2018-tól érvényes könnyítések

A következmény, hogy a kiküldetési rendelvény olyan járművek költségelszámolásánál is használható lesz, melyekre eddig nem volt alkalmazható.

2018. január 1-től a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú mellékletének II. fejezet 6. pontja szerint igazolás nélkül, költségként elszámolható a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi (ideértve a közeli hozzátartozó tulajdonát képező személygépkocsit is) használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 15 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg.
Fontos megjegyezni, hogy 2017. január 13-tól újra csak a 9 Ft utazási költségtérítést kötelező kifizetnie a munkáltatónak. A 9 Ft és a 15 Ft közötti különbözet megfizetéséről a munkáltató saját maga dönthet.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozók költségelszámolásának szabályait a személyi jövedelemadóról szóló törvény 11. számú melléklete tartalmazza.

A melléklet III. fejezetének (járművek költsége) 1. pontjában szereplő szabály szövegezése 2018-tól a következő: „A saját tulajdonú, a magánszemély által zárt végű lízingbe vett kizárólag üzemi célú jármű (ideértve a továbbiakban a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által zárt végű lízingbe vett járművet is) (e rendelkezés alkalmazásában a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsi is, ha az egyéni vállalkozó azt más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják) üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el.”

A tulajdonjog igazolása is megváltozott:

2018-tól a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú mellékletének IV. fejezet 9. pontja értelmében a magánszemély a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát - a törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával - a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott igazolással köteles igazolni.
2017-ben még a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvényt használtuk erre a célra.

Általános forgalmi adó (ÁFA) és gépjármű bérbeadás

Az Áfa tv. számos specifikus szabályt tartalmaz a gépjármű bérbeadásra vonatkozóan, különösen a levonhatóság és a teljesítés helye tekintetében.

A Járműmérnöki Képzés részletei

Rövid és folyamatos bérlet

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) szerint rövid távúnak minősül a 30 napot meg nem haladó jármű bérlet (kivéve a vízi járműveket). Ez azért érdekes, mert a rövid időtartamú bérbeadás esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevő birtokába adják. Folyamatos bérleti szerződés alapján 2016-ban az új, időszakos elszámolás szabályai szerint kellett számlázni az ügyletet.

ÁFA levonhatóság és értékesítés

Milyen feltételek mellett lehet a bérleti díj, illetve a különböző lízing ügyletek áfáját visszaigényelni? Amennyiben az első 12 hónapban nem valósul meg a legalább 90%-os mértékű hasznosítás, akkor az áfa levonására nincs lehetőség, s az esetleg 100%-ban levont áfa levonását vissza kell korrigálni abban a bevallási időszakban, amelyben az áfát levonták. Ezt követően, ha valamely időszakban legalább a 90%-os bérbeadási tevékenységhez való használati arány teljesül, akkor az Áfa tv. 135. §-a szerint kell eljárni. Amennyiben az első időszakban legalább a 90%-os bérbeadási tevékenységhez való használati arány teljesül, de valamely 12 hónapos időszakban nem ez a helyzet, akkor az Áfa tv. 135. §-a szerint kell eljárni. Az Áfa tv. 126. §-a is releváns. Amennyiben az adóköteles bérbeadásra tekintettel áfa akárcsak részben is levonható, akkor az értékesítésnél az Áfa tv. 87. §-a szerint kell eljárni.

Az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontja szerint mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó az Áfa-tv. 124. és 125. §-ai szerint nem vonható le.

Ha a más EU-s tagállamba irányuló értékesítés során az Áfa tv. 89. §-a is releváns. Amennyiben az értékesítés harmadik országba történik, akkor az adómentességhez az Áfa tv. 98. §-át kell figyelembe venni. Ha 6 hónap után mint használt gépjárművet értékesítenek az EU-ba vagy harmadik országba, annak szintén külön szabályai vannak.

Az elektronikus áfarendszer (eÁFA) bemutatkozása új távlatokat nyit az adózás világában. Bár néhány hiányosság még fennáll, az új rendszer könnyen integrálható és segítheti a vállalkozásokat az adóbevallások hatékonyabb elkészítésében. Ha szeretné egyszerűsíteni az adózási folyamatot, az eÁFA rendszer a megoldás!

Egyéb adók és járulékok

A bérbeadás során felmerülhetnek más adónemek is, mint például a gépjárműadó, a cégautóadó vagy az iparűzési adó.

Gépjárműadó és cégautóadó

A bérlő nem fizet gépjármű adót és, ha 1 éven belüli a bérleti szerződés, akkor cégautó adót sem. [1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról (Gjt.) 17/A. §]. A cégautóadó új rendszerét valójában azért vezették be, mert a magánszemélyek a tulajdonukban nem lévő személygépkocsikat magáncélra használják. A magánszemélyeknek bérbe adott autók után van-e cégautóadó-fizetési kötelezettség? Ennek megválaszolásához a pontos körülményeket kell vizsgálni.

Iparűzési adó (HIPA)

Hogyan lehet adómegtakarítást elérni az iparűzési adónál a bérleti díj vagy a lízing esetében? A Htv. 35. §-a és 37. §-a (1) bekezdése alapján az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség a vállalkozó székhelye, telephelye szerinti településen áll fenn. A Htv. a székhely fogalmát az 52. §-a 41. pontjában részletezi. Levonható-e a társaság tulajdonában lévő, adóköteles tevékenységvégzésre használt személygépkocsira megvásárolt autópálya-matrica 7,5%-a a HIPA összegéből? Ha igen, akkor csökkenthető a társaságunk által megvásárolt, majd a bérbe vevő partnereknek "továbbszámlázott" autópálya-matrica díjával is? Vagy kizárólag a társaságunk saját célra használt gépjárműveihez megvásárolt autópálya-matrica díjait vehetjük figyelembe? A Htv. 40. §-a ad választ ezekre a kérdésekre.

Bérleti szerződés általános feltételei

A bérleti konstrukcióknak több típusa ismert. A bérlet tárgya lehet ingatlan, jármű, illetve bármilyen dolog. Az ingatlan bérbeadás egy külön témát kíván, ezért ezt most figyelmen kívül hagyjuk. Az eseti bérleti szerződésnek nincs különösebb hatása, csak a bérleti díj, amit költségként számolunk el, és a kaució, ami visszajár. Lássuk, melyek a tipikus szerződéses pontok.

A bérlet tárgya és feltételei

Szerződő felek megállapodnak a bérlet pontos időtartamában, a Bérbeadó bérbe adja, Bérlő pedig bérbe veszi a gépjárművet, annak tartozékaival együttesen.
A gépjármű Kötelező biztosítással, CASCO biztosítással, zöldkártyával és érvényes műszakival rendelkezik. Üzemkész, hibakódmentes állapotban, tartozékokkal, pótkerékkel kerül átadásra.
Bérlőnek az tekinthető, aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, amely legalább 1 éve a bérelt járműkategória vezetésére jogosít és betöltötte a 21. életévét.
Bérbeadó szavatol azért, hogy a bérlet időtartama alatt a gépjármű műszakilag alkalmas a rendeltetésszerű használatra.
Bérlő a gépjárművet kipróbálja, annak teljes műszaki tulajdonságáról és kezeléséről őt Bérbeadó részletesen tájékoztatja. Motorolaj, fékfolyadék, hűtővíz szintje rendben, előírásszerű. Az autó kitakarítva kerül átadásra.
Bérlő a gépkocsit a bérleti szerződés szerinti üzemanyagtank állással veszi át és úgy is kell leadnia. Bérlő az előírt minőségű üzemanyagot köteles a gépjárműbe tankolni, csak hivatalos üzemelő töltőállomásról tankolhat. Arról kapott számlát köteles bemutatni.

Bérleti díj és kaució

A bérleti díj a bérelhető járművek adatlapjain megtalálható napi díjak szerint kerül meghatározásra a kiválasztott időintervallum függvényében. Az adott jármű meghatározott napi kilométer futása feletti használat után túlfutási díj fizetendő.
A bérleti díjhoz szorosan kapcsolódik a kaució témakör is, mivel szerződéskötéskor gyakran felmerül. A bérleti időre a Bérlő kauciót köteles fizetni, melynek összege az adott jármű adatlapján kerül meghatározásra. A kaució átadásakor vizsgálni kell, hogy a bérleti időszak végén - vagy, ha kár keletkezik, akkor akár közben - a fizetett kaució beszámítható-e a bérleti díj ellenértékébe? Ha 1 éven belül lejár a szerződés és a kaució visszajár, akkor egyéb követelésként, ha éven túli a szerződés, akkor a befektetett pénzügyi eszközök között tarjuk nyilván. Ezen kívül felmerülhet még a devizás átértékelés is.

A bérlő felelőssége és kötelezettségei

A bérlő kijelenti, hogy az általa okozott károkért teljes mértékben felel, azokat egy összegben azonnali‚ hatállyal rendezi. Amennyiben nincs lehetősége azt egy összegben kifizetni, akkor saját, vagy cége ingó és vagy ingatlanjainak terhére is, a bérbeadó azonnali hatályú követeléssel élhet. Akár a bíróság mellőzésével is! Bérlő ezt a szerződés aláírásával elismeri és nyugtázza sőt, egyben felhatalmazza a bérbeadót, vagy annak jogi képviselőjét, hogy a kár mértékéig, a bérbeadó kártalanítva legyen.
A bérlő köteles a gépkocsit és tartozékait annak típusára vonatkozó használati-kezelési útmutató szerint kellő gondossággal használni, kezelni és megóvni. Ennek be nem tartásából származó minden felmerülő kárért teljes anyagi felelősséggel tartozik. Bérlő köteles neki átadott okmányokat gondosan kezelni, a rongálódástól megóvni. Bérlő köteles a birtokában és használatában álló gépkocsit a rendelkezésre álló összes eszközzel megvédeni a lopással szemben.
Bérlőt terheli továbbá minden olyan kár összege mely biztosító által már kifizetett kárösszeg és a valódi kár különbözetre értendő, melyet a saját hibájából okoz a Bérbeadó autóján, vagy esetleg harmadik személynek. Külső, belső, motor, futómű stb., az autó teljes állagát, állapotát érintő esetleges károkról beszélünk, melyek a gépjármű értékét csökkentik, és / vagy a javítási időre eső elmaradt haszonra is értendő. A természetes kopási és amortizáció és értékcsökkenés nem lehet kár igény. Bérlő ismételten kijelenti, hogy a keletkezett kárt megtéríti, akár ingó és ingatlan tulajdonának terhére is.
A gépkocsit kifejezetten tilos: másnak bérbe, illetve kölcsön adni, a bérleti szerződésen nem szereplő személynek a vezetést a Bérbeadó előzetes írásos engedélye nélkül átengedni. Hűtőfolyadék, kenőolajok elfolyása, ill. az ellenőrző műszerek tiltó jelzése esetén használni! Alkohol, gyógyszer, vagy kábítószer befolyása alatt vezetni, vagy ilyen befolyásolás alatt álló személynek a vezetést átengedni!
Szerződő felek megállapodnak, hogy a Bérlő minden rendkívüli eseményről köteles Bérbeadót is értesíteni és vállalja, hogy a gépkocsi feltörése, rongálása, ellopása esetén Bérbeadót értesíti először és az akkor kapott információk szerint jár el. Balesetnél a bérlő köteles továbbá kellő gondossággal eljárni, az ügy tisztázására mindent megtenni, a káreseményben résztvevők minden lehetséges adatát beszerezni (pl. másik jármű rendszáma, a tulajdonos/vezető neve, címe, tanú neve, címe, helyszínrajz, esetleg fénykép). A bérlőnek nincs megegyezési joga, a Bérbeadó sérelmére semminemű elismerő nyilatkozatot nem tehet.
Bérlő kötelezettséget vállal, hogy meghibásodás esetén a Bérbeadóval egyeztet és a legésszerűbb és legolcsóbb javítás intézkedésekben aktív résztvevőként, tartózkodási helyéhez legközelebbi szerelőműhelyben a hibát kijavíttatja az előzetes Bérbeadó által elfogadott árajánlat alapján. Bérbeadó engedélye nélkül megrendelt javítás, autószállítás esetén, mindennemű számla, költség a Bérlőt terheli.
A Bérlő kijelenti, hogy a gépjármű eltulajdonítása esetén annak aktuális forgalmi engedélyét és 1 db átadáskor átvett eredeti indítókulcsát a Bérbeadónak átadja. Ennek elmulasztása esetén a Casco biztosításban található "lopásra" vonatkozó kárkifizetést magára vállalja.
A Bérbeadó semmilyen módon nem felelős a Bérlő által a gépkocsiban elhelyezett tárgyakért, értékekért, azok károsodásáért vagy eltűnéséért.
A Bérlő köteles a gépkocsit és tartozékait a megjelölt helyen és időpontban - a normál amortizációt figyelembe véve - az átvételkorival megegyező állapotban visszaadni. Amennyiben a bérlő a gépkocsit rendeltetésellenesen használta, az szennyezett, az ebből származó kárt és többletköltségeket a Bérlő tartozik megtéríteni.
Felek rögzítik, hogy amennyiben a bérlő a bérleti szerződés lejártát követően az általa bérelt gépkocsit a bérbeadónak nem szolgáltatja vissza, illetve a bérleti szerződést nem hosszabbítja meg, vagy a késedelmét nem menti ki, úgy bérbeadó joggal vélelmezheti, hogy a gépkocsira nézve a bérlő a Btk. 317. §-ába ütköző sikkasztást követte el, s ezért a bérbeadó jogosult a bérlővel szemben feljelentést tenni, illetve a gépkocsit köröztetni. Bérlő kijelenti, hogy vagyon elleni bűncselekmény kapcsán elmarasztalva nem volt és büntetőeljárás alatt nem áll.

A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó rendelkezései és a 20/1981 (VI.19.) MT rendeletben foglaltak az irányadóak. Vitás kérdésekben a felek a Szolnoki Városi Bíróságot jelölik meg kizárólagosan.

Bérlet és lízing: Főbb különbségek

Fontos, hogy megkülönböztessük a bérleti és a lízing konstrukciókat, mivel adózási és számviteli szempontból is eltérő szabályok vonatkoznak rájuk.

A pénzügyi lízinggel összehasonlítva: a bérleti díj esetében nincs kamat, nincs átértékelés, és nem vezetünk tárgyi eszköz-nyilvántartást sem a bérelt eszközről. A nyílt végű lízingelt (bérelt) személygépkocsi havi bérleti díját elszámolom a kötelezettséggel szemben, és év végén értékcsökkenést számolhatok el. Hosszabb bérlet esetén nincs probléma, de vannak olyan szerződések, amelyek 1-2 évig tartanak. Ebben az esetben a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést (20%-ot) időarányosan elszámolom, de mi a teendő a megmaradt gépkocsiértékkel, mivel a szerződés lejárta után a gépkocsit vissza kell adni? Gondot okoz még, hogy az autó átvételekor egy nagyobb összeget kell fizetni. A válasz elején meg kell jegyezni, hogy a kérdező nagyon rosszul értelmezi a lízinggel, illetve bérlettel kapcsolatos elszámolási feladatokat, valójában az érdemileg eltérő szabályokat összekeveri.

Nyílt végű pénzügyi lízing lejártakor a lízingbe vevőnek joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság a tulajdonos ügyvezetőjét jelölné ki vevőként, aki a maradványértéken megvenné a személygépkocsit. A lízingszerződés szerinti maradványérték azonban lényegesen alacsonyabb az aktuális piaci árnál. Az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése alapján az ingyenes jogátengedés kapcsán adókötelezettsége nem merül fel.

Nyilvánvalóan eltérés van abban és akkor, ha egy cég esetenként ad bérbe gépkocsit vagy rendszeresen.

tags: #gepjarmu #berbeadas #kozeli #hozzatartozonak