A KRESZ szabályai a reflektorok használatáról lakott területen

Bár a KRESZ-vizsgán mindenkinek be kell számolnia a különféle fények használatáról, az utakon közlekedő autósok jelentős része nincs tisztában vele, mikor melyik lámpákat is kellene bekapcsolnia. A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a címben feltett kérdés, meglepő módon, olykor nem is annyira egyértelmű, és számos gépjárművezető nincsen tisztában azzal, hogy mikor, mivel és hogyan kell kivilágítani a gépjárműveket. Hasonlóképpen nem tudják, hogy mi történik, ha a világítás nem megfelelő, és összességében mit is mondanak az egészről a vonatkozó jogszabályok, rendeletek.

A biztonságos közlekedés egyik alappillére a látás és a láthatóság. Ebben pedig kulcsszerepet játszik autónk világításrendszere, amelynek egyik leggyakrabban használt eleme a tompított fényszóró. De vajon mikor is kell felkapcsolni? Ahogy már említettük, a tompított fényszóró használata éjszaka és rossz látási viszonyok között kötelező, lakott területen belül és kívül egyaránt.

Kezdjük az alapokkal. Az autókra háromféle célból szerelnek fel lámpákat:

A lámpák elsődleges funkciója a látás, azaz, hogy te láss.
A lámpák második funkciója a látszódás, azaz, hogy téged lássanak.
A lámpák harmadik célja, hogy a többi közlekedőnek információt nyújtsanak a helyzetedről vagy haladási irányodról.

Fontos megemlíteni, hogy sok lámpa több funkciót is szolgál egyszerre.

A tompított fényszóró használata

A tompított fényszóró az autó alapvilágításának része, és elsődleges célja, hogy a jármű előtt megfelelő látási viszonyokat biztosítson anélkül, hogy elvakítaná a szembejövő forgalmat. A reflektorral ellentétben a tompított világítás fénye lefelé és oldalirányba vetül, így egyenletesen világítja meg az út szélét is. A KRESZ világosan meghatározza, hogy lakott területen belül mikor kell használni a tompított fényszórót. Sok autós követ el hibát azzal, hogy csak a nappali menetfényt használja borús időben, vagy alkonyatkor, pedig ezekben az esetekben a tompított fény kötelező. Lakott területen kívül éjszaka minden esetben kötelező a tompított fényszóró használata, kivéve, ha a távolsági fényszóró használata engedélyezett, és nem vakítunk el vele senkit.

Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában

A KRESZ szabályozása alapján a járműveket éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani, ez elég nyilvánvaló, így az emberek többsége tisztában van vele. Ez tompított fényszóró és helyzetjelző használatát jelenti, kivéve egyes segédmotoros kerékpárokat, amelyeken gyárilag nincs tompított fényszóró. Ám néhányan nincsenek tisztában azzal, hogy a járművekkel nappal és jó látási viszonyok mellett is világítani kell. Kocsival csak akkor, ha lakott területen kívül közlekedünk, de amit végképp kevesen tudnak, hogy motorral lakott területen belül is folyamatosan be kell kapcsolni a tompított fényszórót.

A nappali menetfény célja a látszódás. Nappal, jó látási viszonyok között kell használni. Fontos megemlíteni, hogy a nappali menetfénnyel felszerelt autók egy részénél nem kapcsolnak be automatikusan a helyzetjelző fények. A tompított fényszóró használatát azonban nem helyettesíti a felkapcsolt nappali menetfény, hiszen funkciójukat tekintve nem az a feladatuk, hogy megvilágítsák az utat a járművezető előtt, hanem hogy láthatóvá tegyék a járművet a többi közlekedő számára.

A nappali menetfény nappal, jó látási viszonyok között bárhol használható, automatikusan kapcsolódik be gyújtáskor, és a helyzetjelző vagy tompított fényszóró felkapcsolásakor elalszik. Fontos, hogy álló autón csak akkor használhatod, ha forgalmi okokból álltál meg. Viszont a járművet álló helyzetben is ki kell világítani, ha az az úttesten áll, és nincs kellőképpen megvilágítva a közvilágítás vagy egyéb fényforrás által.

A nappali menetfény célja, hogy a járművet nappal, jó látási viszonyok között láthatóvá tegye, de nappali menetjelző lámpák csak előrefelé világítanak. Hátsó lámpák nem kapcsolódnak hozzá, így sötétben, ködben, esőben vagy hóesésben az autó hátulról szinte láthatatlan marad. A nem megfelelő világítás nemcsak balesetveszélyes, hanem szabálysértésnek is számít.

Mikor kell a nappali menetfény és mikor a tompított fényszóró

Aki 2011 előtt gyártott autóval jár-kel, annak fokozottan oda kell figyelnie arra, hogy rossz látási viszonyok mellett, vagy lakott területen kívül felkapcsolja a tompított fényszórót - ezzel téve magát is jól láthatóvá mások számára. A KRESZ ugyanis pontosan kimondja, hogy lakott területen kívül a járművet nappal, jó látási viszonyok között is ki kell világítani - nappali menetfénnyel vagy tompítottal. Lakott területen belül nappal csak korlátozott látási viszonyok esetén kötelező a világítás, például:

KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól

esőben,
hóban,
ködben,
sötétedéskor.

Vadas Attila, a Sprint Autósiskola vezetője ennek kapcsán így figyelmeztet: Ha nincs a járműben beépített automatikus nappali menetfény, a sofőr felelőssége, hogy időben felkapcsolja a megfelelő világítást. Ködben, esőben vagy havazásban ráadásul a nappali menetfény önmagában nem elég, hiszen ezek a lámpák csak elöl világítanak, hátul pedig semmi nem jelzi az autót. Ez egy nagyon lényeges információ, ugyanis sok autós hiszi azt, hogy a menetfény elől-hátul láthatóvá teszi őket. Pedig valójában csak az első nappali menetfény működik, a hátsó lámpák viszont sötétek.

Jó hír azonban, hogy a szakember szerint a közeljövőben már olyan rendszerekkel szerelik az új autókat, amelyeknél a nappali menetfény elöl és hátul is világít majd.

Távolsági fényszóró (reflektor)

A távolsági fényszóró (reflektor) használata csak lakott területen kívül engedélyezett, kivéve, ha fényjelzést adunk. Ha szembe jön gépjármű, vagy előttünk halad, nem használhatjuk a távolsági fényszórót, és ugyanez igaz akkor is, ha az úttal párhuzamosan vonat vagy hajó közlekedik, mert őket sem vakíthatjuk el a reflektorral. Természetesen fényjelzést sem lehet adni, ha az elvakítaná a forgalom más résztvevőjét - figyelmeztetett dr. Szabó Áron.

A távolsági fényszóró - vagy köznapi nevén a reflektor - használatnak szabályait A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. A reflektor használata néhány esetben viszont kifejezetten tilos, még lakott területen kívül is. A KRESZ szerint a távolsági fényszóró használata tilos, ha a szembejövő jármű olyan távolságon belül van, ahonnan a fényszóró a vezetőt elvakíthatja. Természetesen nem csak a szembejövő forgalomra kell figyelemmel lenni.

Mikor használjunk távolsági fényszórót és a ködlámpát?

Ha már világítás, érdemes pár szót ejteni a többi fényfajtáról is. A távolsági fényszórót lakott területen belül csak fényjelzésre (fénykürt) szabad használni, lakott területen kívül viszont akkor, ha az nem vakítja el a szembejövőket.

Hírek a KRESZ Parkokról

Ködlámpa és fényszóró

A ködlámpák használata csak akkor engedélyezett, ha ezt a látási viszonyok indokolják. A hátsó ködlámpa ugyanis a féklámpa fényének megfelelő fényerővel világít, így normál látási viszonyok között megtévesztő lehet. A ködfényszóró (első ködlámpa) pedig a reflektorhoz hasonlóan vakít, ha köd vagy sűrű eső nem tompítja a fényét. Álló járművön a tompított fényszórót csak ködben és hóesésben lehet használni, ködlámpát és reflektort egyáltalán nem. Természetesen ez nem vonatkozik arra a járműre, ami csak forgalmi okból állt meg.

Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják, mint például a jelenlegi erősen ködös, párás időjárás. Amennyiben a látási viszonyok indokolják, a tompított vagy a távolsági fényszóró helyett, illetve mellett a ködfényszóró, vagyis a ködlámpa használata is megengedett. De mit is jelent ez a gyakorlatban?

A ködlámpát tényleg csak korlátozott látási viszonyok között, tehát ködben lehet használni lakott területen kívül és belül is. Viszont amint kitisztul az idő, le kell kapcsolni, mert ez nagyon zavaró tud lenne a szembeforgalomnak- mondta el Vadas Attila.

Az első ködlámpa a tompított fényszóró kisegítő eszköze, alapvető feladata, hogy korlátozott látási viszonyok mellett segítse a gépjármű láthatóságát, illetve az úttest jobb megvilágítását. Rossz látási körülmények esetén tehát bármikor alkalmazható (kivéve álló jármű).

Egyéb fontos tudnivalók

A fentiek mellett fontos még megemlíteni azt is, hogy a szabályok betartását a rendőrség nyilvánvalóan ellenőrzi, és vannak olyan hibák, amikor bizony nem mehetünk tovább, ameddig az nincsen kijavítva. Nem vehet részt a forgalomban olyan gépjármű, amelynek az összes féklámpája elromlott, vagy nem működik az irányjelzője, illetve a bal oldali első vagy hátsó helyzetjelzője.

A féklámpa, amely a fékpedál érintésével villan fel, arra szolgál, hogy jelezze a mögöttes forgalom számára, hogy a gépjármű csökkenti sebességét. Ezzel a világítási eszközzel lehet jelezni a többi járművezető részére, hogy az adott jármű a megszokott mozgástól eltérően hátramenetben közlekedik, egyúttal segíti a vezetőt éjszakai viszonyok közepette, hogy a mögötte lévő területet jobban belássa. Irányváltoztatás esetén kötelező a használata, emellett induláskor a baloldali indexet, megálláskor a jobboldali indexet kell alkalmazni. A figyelmeztető lámpa használatával jelezni lehet a többi járművezető számára, hogy csak óvatosan lehet az adott járművet megközelíteni vagy elhaladni mellette. Amennyiben a jelzőfény szaporán világít, az autó vezetője vészfékezést hajt végre.

A kerékpárosok kivilágítása

A kerékpárosok kivilágítását szintén a KRESZ szabályozza. Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között olyan kerékpárral lehet közlekedni, amelyre előre fehér, hátrafelé piros színű, folyamatos vagy villogó fényt adó lámpát és fényvisszaverőt helyeztek el. E mellett lakott területen kívül viselni kell fényvisszaverő mellényt, vagy egyébként fényvisszaverő ruházatot - mutatott rá dr. Szabó Áron.

A helyes fényszóró használat mellett az sem mindegy, hogy jól vannak-e beállítva a lámpák. Ez a régebbi típusú autóknál jelent problémát, a modern gépjárművekben már intelligens rendszerek gondoskodnak a megfelelő beállításról. Bár az interneten sok cikk elérhető azzal kapcsolatban, hogyan kalibráljuk a fényszóró magasságát házilag, mi inkább azt javasoljuk, hogy érdemes mindezt szakemberre bízni egy gyors és nem túl költséges beavatkozás keretében. Ugyanilyen fontos a kiégett izzók mihamarabbi cseréje.

A világítás tehát sokkal inkább biztonsági tényező, mint esztétikai kérdés. A szabályok betartása életeket menthet, míg a megszegése nemcsak veszélyes, hanem büntethető is: a rendőr figyelmeztetést adhat, helyszíni bírságot szabhat ki - akár 65 ezer forintig -, vagy szabálysértési eljárást is indíthat.

Felelős sofőrként az autód állapotának nyomon követése és a szükséges karbantartások azonnali elvégzése ugyanúgy feladatod, mint a közlekedés írott és íratlan szabályainak betartása. Ugyanúgy alapvetés, hogy nem ülsz alkoholfogyasztás után, korlátozott ítélőképességgel a volán mögé. Mivel Magyarországon zéró tolerancia van érvényben az alkoholfogyasztással kapcsolatban, ha rosszul ítéled meg a helyzetet, az bizony ittas járművezetés vádjához vezethet, ami súlyos következményekkel járhat, beleértve a pénzbírságot, a jogosítvány elvételét és akár a börtönbüntetést is. Az ittas vezetés súlyos jogi következményekkel járhat, beleértve a pénzbírságot, a vezetői engedély bevonását, vagy akár a szabadságvesztést.

Sok autós hiszi, hogy a nappali menetfény felkapcsolásával letudta a világítás kérdését - pedig ez nem mindig van így. A szabályok pontosan meghatározzák, mikor elegendő a nappali menetfény, és mikor kell a tompítottat használni, de a gyakorlatban gyakran keveredik a kettő.

A nappali menetfény - hivatalos nevén nappali menetjelző lámpa - 2011 óta kötelező szériafelszerelés az Európai Unióban forgalomba hozott új autókban. Ezekben a járművekben tehát a nappali menetfény automatikusan bekapcsol, amikor gyújtást adunk vagy elindítjuk a motort, és magától elalszik, ha bekapcsoljuk a tompított fényszórót - vagy leállítjuk az autót. De mi van akkor, ha olyan járművet használunk, ami ennél egy kicsit öregebb?

És akkor kanyarodjunk vissza az automata rendszerekhez. Az újabb típusú gépjárművek rendelkeznek egy automata (AUTO) funkcióval, amelynek kapcsán sokan azt gondolják, hogy bekapcsolása után nincs további teendőjük a fényszórókkal, hiszen a funkció magától vált majd világításról világításra aszerint, hogy éppen mire van szükségünk a közlekedési viszonyok közepette. Ez azonban nem minden esetben igaz és balesetveszélyes lehet, ha kizárólag az automatikus rendszerre hagyatkozunk. Vegyünk például egy ködös, fátyolos napot. Az automatikus funkció úgy érzékelheti, hogy bőven elegendő a nappali menetfény használata, ami azért helytelen, mert ilyenkor nem minden gépjármű esetében világítanak a hátsó helyzetjelző lámpák.

Ködben, csapadékos időben kiemelten fontos a helyes világításhasználat. 2011 óta szériafelszerelés az EU piacain forgalomba hozott autókban a nappali menetfény. Ennek többféle változatát alkalmazzák a gyártók, van automatikusan, a gyújtás ráadásával már felkapcsolódó, van külön kapcsolható, léteznek többfunkciós (tehát másodlagos üzemmódban fényt váltva indexként is alkalmazott) változatai. Autótípustól függő az is, hogy az autó frontrészén elhelyezett nappali menetfény mellett világítanak-e a hátsó helyzetjelző lámpák.

A jogszabályok szerint lakott területen kívül a napppali menetfény használata kiváltja a tompított világítás használatát. Ennek oka, hogy a nappali menetfény fényerejét úgy állítottták be, hogy a láthatóságot szolgálja. Erősebb a helyzetjelző-parkoló fénynél, de gyengébb a tompított világításnál.

A KRESZ határozottan fogalmaz: a forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. A kivilágítás kötelező módja a tompított fényszórók és a helyzetjelzők használata. Tehát szürkülettől, illetve rossz látási viszonyok között, erősen csapadékos időben, esőben, hóban, illetve ködben az autókon a tompított világítást kell felkapcsolni. Tehát az őszi-téli időjárásban jellemző erősen ködös időben nappal is a tompított világítás használata az ajánlott!

A tompított világítást felkapcsolva a szabályosan kiépített nappali menetfény gyengébb fényerőre vált, a helyzetjelző-parkolófény fényerejével világít, hogy ne zavarja a többi közlekedőt.

Távolsági fányszórót lakott területen belül csak fényjelzés adására (fénykürt) lehet használni, lakott területen kívül pedig olyan forgalmi szituációkban, amikor annak használata nem zavarja a többi közlekedőt.

Ködös időben ésszerűen felmerül a ködlámpák használata. Ezek nagyon hasznos eszközök, ha jól használjuk őket. Az első ködlámpákat a gyártók rendszerint alacsonyra szerelik be, ennek oka, hogy bevilágítsanak a köd alá, így tud a fényük messzebbre jutni ködös időben, mint a tompított világításé. Nagy ködben előfordulhat, hogy a tompított fényt helyzetjelző fényre állítva (ekkor a hátsó piros helyzetjelzők felkapcsolva maradnak), csak az első ködlámpákat használva nagyobb lesz a látótávolság, mert a lekapcsolt tompított lámpa fényét nem veri vissza a köd, nem vakít. Ezt szélsőséges látási viszonyok között, indokolt esetben a KRESZ is engedi (de jó látási viszonyok között a tompított világítás helyett nem kapcsolható fel a ködlámpa, mert úgy szabálytalan használatnak számít), ezért is vannak úgy bekötve a lámpák gyárilag, hogy ebben a leosztásban is működhessenek.

Más esetben a ködlámpa nem váltja ki a tompított világítást, a fénykévéje irányított, de nem formált, emiatt vakíthatja a szembejövőt, illetve nem is világít olyan messzire, mert nem arra készült. A ködlámpákat csak addig szabad bekapcsolt állapotban tartani, amíg indokolt. Amint javulnak a látási viszonyok, le kell kapcsolni, mert zavarhatja a többi közlekedőt. Ez a hátsó ködzárófényre is igaz. Ennek fényereje nagyobb mint a helyzetjelző lámpáé, ezért is észlelhető nagyobb távolságból.

Az első- és a hátsó ködlámpa alkalmazása nem csak a látási viszonyoktól, hanem a forgalmi szituációtól is függ. Amikor országúton, vagy autópályán már hosszabb sor jön össze, tehát minden bizonnyal a mögöttes forgalom már észlelte az előtte haladót, akkor időszakosan lekapcsolható a ködzárófény, majd ha ismét magában, vagy sorzáróként halad a kocsi, akkor felkapcsolható. Ez az első ködlámpákra is igaz: utolérve a sort, ha várható a huzamos idejű együtthaladás, akkor a sorban haladók lekapcsolhatják az első ködlámpát is, ha ezzel nem rontják a saját látási távolságukat.

Visszatérve a nappali menetfényekre, ezek utólag is felszerelhetők. A felszerelés szabályosságát az időszakos műszaki vizsgákon ellenőrzik. A felszerelésnél ellenőrzik a menetfények elhelyezését - minimum 25 cm, maximum 150 cm magasan lehetnek, az egymástól való távolságuk minimum 60 cm -, és a működését. Tompított fény kapcsolásakor vagy le kell kapcsolniuk, vagy alacsonyabb fényerőre kell váltaniuk. A lámpatestekben szerepelnie kell az európai jóváhagyási „E” jelnek, valamint az „RL” betűjelzésnek (running light).

A menetfény - szakszerű és hivatalos nevén: nappali menetjelző lámpa - a nevéből adódóan a gépjárművek nappali kivilágítására, helyzetének megjelölésére szolgál. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 55/A §-a alapján: „A gépjárművet fel szabad szerelni két, menetirányban fényt kibocsátó nappali menetjelző lámpával. A nappali menetjelző lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki.”.

A nappali menetjelző lámpák legfontosabb ismérvei, hogy csak színtelen (fehér) fényt bocsáthatnak ki, továbbá a tompított fényszóróhoz képest gyengébb a fényerejük, ezáltal nem arra szolgálnak, hogy a jármű előtti útfelületet megvilágítsák, hanem hogy a jármű helyzetét jelezzék más közlekedők felé. Hasonlóan fontos ismérv - amit sajnos sokan nem tudnak -, hogy kizárólag előre bocsátanak ki fényt, hátra azonban nem. Amennyiben a látási viszonyok romlanak (pl. ködben, sűrű csapadék esetén, esteledni kezd, vagy már besötétedett), a nappali menetjelző lámpa használatának már nincs helye, hiszen előre már elégtelen fényt bocsátanak ki, a hátsó lámpák pedig teljesen sötétek maradnak. Az előzőekben már említett 6/1990. A rendelet 55/B §-a nappali menetjelző lámpára vonatkozó további műszaki feltételek sorában meghatározza, hogy gépjárműre csak jóváhagyási jellel ellátott nappali menetjelző lámpát szabad felszerelni (ez az utólagos beszerelések esetében a műszaki vizsgán akár gondot is jelenthet).

A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy automatikusan bekapcsoljanak, amikor a jármű motorját beindítják.

A nappali menetjelző lámpáknak a közúti közlekedés biztonságára gyakorolt közvetlen hatása jelentős. Nem csak borult időben, hanem napsütésben is igaz, hogy jóval később veszünk észre egy velünk szemben kivilágítatlanul közlekedő gépkocsit, mint egy kivilágítottat. A helyzet összehasonlíthatatlanul kedvezőtlenebb például fasor, illetve erdős terület mellett haladva, ahol napsütésben a fényes és az árnyékos területek rendkívül sűrűn váltják egymást, ami nem csak az emberi szemet fárasztja, hanem összemossa a háttérrel, azaz lényegében felismerhetetlenné teszi a szemből érkező járműveket.