Rejtélyes „szürke zónás” parkolás Budapesten: KRESZ, önkormányzat és a parkolóőrök dilemmája

Azt gondolná az ember, hogy a fővárosi fizetős parkolási zónák területén szabályosan, közúton parkoló autók után parkolási díjat vagy helyiként legalább éves lakossági hozzájárulást kell fizetni. Csakhogy ez nem így van. A II. kerület példáján mutatjuk be, hogy a fizetős zónákon belül vannak kis szigetek, mondhatni parkolási paradicsomok, amiket a parkolóőr elkerül. Méghozzá nem is kevés ilyen szürke zónás parkolóhely van.

Mikroszint: a Ganz utca esete

A vízivárosi Ganz utcában 40 kijelölt fizetős parkolóhely van a II. kerületi önkormányzat adatai szerint. Az utóbbi egy hónapban rendszeresen számoltuk, 47-48 kocsi szokott parkolni az utcán, méghozzá úgy, hogy a parkolóőr nem tud mit kezdeni a többletautókkal. Hogy lehet ez? A válasz röviden: a közútból elbirtokolt, szokásjog alapján kialakult szürke vagy szabálytalan, fekete parkolással.

Egy idő után feltűnt, hogy a Medve utca-Ganz utca sarok kanyarulatában, a Ganz Öntödei Múzeum gépkocsikijárata előtt egyre gyakrabban parkol egy autó a padka mellett. Gyanúsan nem kijelölt parkolóhelyen, de mégsem biztosan szabálytalanul, hiszen bár erősen belógott a közútra, bőven el lehetett férni mellette a kis forgalmú utcán. Aztán más kocsik is odaszoktak, sőt, valamiért a legnépszerűbb parkolóhellyé vált az utcában: szinte sosem áll üresen, míg a többi parkolóhely azért néha-néha felszabadul.

Egyszer az utcán beszélgetve kiderült a titok: mivel lényegében nem tiltja tábla, oda lehet állni, viszont mivel nem számoltak vele a fizetős parkolók kialakításakor, nem is kell fizetni annak, aki odaáll. Ezt a mondást le is csekkoltuk egy lakossági parkolási engedéllyel nem rendelkező autóval. Reggeltől délutánig ott parkoltunk, és láss csodát: nem büntetett meg az egyébként ott járőröző parkolóőr. Ezután már valóban meg kellett kérdeznem tőle, miért nem büntet ezen a helyen, és bebizonyosodott: mert ez nem fizetős parkolóhely. Ha pedig szabálytalanul áll ott valaki, az nem az ő dolga. Még búcsúzóul megsúgta, hogy több ilyen hely is van az utcában, de nem mutatta meg, hol.

Kikértük az önkormányzattól a hivatalos, utcaszintű parkolóadatokat, és kiderült: több környező utcában is hasonló a helyzet. Mivel ilyen nyilvántartás a parkolási rendelethez kapcsolódóan nincs a fővárosnál, ezért a II. kerületnél folytattuk, ahonnan hosszas várakozás után megkaptuk az adott várakozási övezet utcaszintű adatait. Ezekből derült ki, hogy az utcában összesen 40 hivatalos fizető parkolóhely van. A papírral a kezemben a helyszínen napközben elvégeztem az ellenőrzést: az utcában 50 parkoló autó állt. Ebből le kellett vonnom egy elektromos autóknak fenntartott helyet, egy mozgássérülteknek felfestett parkolót, valamint azt a két autót, amik nyilvánvalóan rossz helyen álltak az egyik lakóépület garázskijáratai előtt, és ezeken kívül azt, amelyik az egyértelműen tilos (sárga padkás) helyen várakozott.

Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában

Ebből kiderült, hogy az állandóan használt, fizetősnek tűnő parkolóhelyekből még további négy van a korábban kiszúrt egy mellett, ami szürke zónás parkoló. Azaz se nem igazán szabálytalan, se nem fizetős. Csak tippelni tudok, hogy hol vannak, mert az utcaszintű fizetősparkoló-nyilvántartás nem térkép-, hanem listaalapú. De a négyből kettő valószínűleg az a kettő lesz, ami a Medve Corner irodaház előtt van a sövény mellett, hiszen olyan parkolót nem jelölnek ki a józan ész szabályai szerint, amelyiknek az utasoldalán nem lehet kiszállni a sövény miatt. További egy-egy állandóan kihasznált szürke hely található a Ganz utca 13. udvari behajtója melletti kis ficakban, valamint az utca Király fürdő felőli végén, középen.

Ahhoz, hogy megtudjam, valóban jól gondoltam-e, részletes, Google Utcakép-fotókkal megspékelt kérdéseket küldtem az önkormányzatnak. A válasz szerint az első fotón látható sötétkék Citroen Xsara Picasso nem követ el szabálysértést, mert semmi sem tiltja azon a helyen a megállást, hiszen a jármű várakozása mindenben megfelel a KRESZ 40. § (1) bekezdésben foglaltaknak. A jármű az úttesten, annak menetirány szerinti jobb szélén, az útszegéllyel párhuzamosan, egy sorban várakozik, közúti jelzés nem tiltja a megállást, várakozást. Mindazonáltal nem kell neki várakozási díjat fizetni, mert nem kijelölt várakozóhelyen várakozik.

A második képen a kérdezett jármű nem követ el szabálysértést, mert szintén az úttesten, annak menetirány szerinti jobb szélén, az útszegéllyel párhuzamosan egy sorban várakozik, vagyis ennek a járműnek a várakozása is mindenben megfelel a KRESZ 40. § (1) bekezdésében foglaltakat, és közúti jelzés itt sem tiltja a megállást, várakozást. Egyik járműnek sem kell várakozási díjat fizetnie, mert nem kijelölt várakozóhelyen várakoznak.

Szabálysértő parkolási példák

Az önkormányzati válaszok alapján több esetben is fennállt a szabálysértés:

• Az első fotón a fehér színű jármű szabálytalanul várakozik, megsérti a KRESZ 41. § (2) d) pontját, mert úgy várakozik, hogy akadályozza egy szabályosan várakozó másik jármű elindulását.
• A harmadik képen nem csak a sárga matricás jármű, hanem valamennyi jármű szabálysértő módon várakozik, mert nem az útszegéllyel párhuzamosan, hanem arra merőlegesen várakoznak, és erre közúti jelzés nem jogosítja fel őket, így várakozásukkal megsértik a KRESZ 40. § (1) bekezdésében foglaltakat. A sárga matricás jármű ezen kívül feltehetően megsérti a KRESZ 41. § (2) c) pontjában foglaltakat is, mert egy ingatlan bejáratában várakozik. Várakozása akkor nem sérti ezt a szabályt, ha a várakozásához az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárult.
• A negyedik képen látható mindhárom jármű szabálysértést követ el. Ez a terület a Ganz utca zsákutca része, és mint minden zsákutca, kétirányú forgalmat bonyolít le. A két szélső jármű azért követ el szabálysértést, mert egyikük sem a menetirányuk szerinti jobb oldalon, hanem a bal oldalon várakozik. A középső jármű pedig azért követ el szabálysértést, mert nem az úttest szélén, hanem a közepén várakozik.

Tehát a számok alapján az utcában parkoló 47-48 autóból 3, azaz több mint hat százalék úgy parkol rendszeresen a Ganz utcában, hogy a kijelölt parkolóhelyeken felül foglalja a helyet (közterületet), méghozzá ingyen és szabályosan. Hozzá kell tenni, hogy az utcában négy lakossági garázs, egy lakossági parkolóudvar és három mélygarázs van (kettő az irodaházak, egy a szálloda alatt), valamint százméteres körzetben további kettő mélygarázs található (a Bem Center Irodaház és a Diákhitel Központ alatt), az utca pedig a lakók szerint ennek ellenére sokszor túlparkoltnak számít.

KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól

Kistérség: a környékbeli utcák parkolási adatai

A kikért lista alapján összehasonlítottuk a hivatalos és a láthatóan rendszeresen használt parkolóhelyek számát a Ganz utca környékén is. A parkolóhelyek számolásánál természetesen eltekintettünk a szabálytalanul (járdán, tiltott helyen) álló tucatnyi autó hozzászámolásától.

Az alábbi táblázat bemutatja a kijelölt és a ténylegesen parkoló autók számát néhány környező utcában:

Ha megnézzük a Ganz keresztutcáját, az állandóan majdnem fullra parkolt Kandó Kálmán utcát, ott az önkormányzati lista 28 hivatalos fizetős parkolóhelyére rendszeresen 33-34 parkoló autó jut. Itt a Kandó Kálmán utca és a Bem utca sarkán található két parkoló lehet a szürke zónában, valamint az utca fái között halszálkában parkoló autók közé éppen hogy becipőkanalazott plusz autók.

Kérdésünkre az önkormányzat ezt válaszolta: az, hogy a Kandó Kálmán utcában csak 28 kijelölt várakozó hely van, mégis 33-34 jármű várakozik ebben az utcában, nem feltétlenül jelent jogellenes állapotot, mert lehet, hogy eme utcában van 5-6 nem kijelölt - de a KRESZ-nek megfelelő - várakozóhely is. A Gyorskocsi utca hivatalos 34 helyére 36 szabályosnak tűnő parkoló jut, a Nagy Imre térnél 103-ra 104. A Királyfürdő utcánál nincs különbség, mert 9 hivatalos helyre 9 parkoló jut, a Kacsa utcánál ugyanígy 85-re 85. Kakukktojás a Medve utca, ahol a hivatalos 93 parkolóhely se szürkén, se feketén nem férne el fizikailag a valós 82 helyén.

Kerületi szint és a KRESZ értelmezése

Hangozzon bár akármilyen furának is, az önkormányzat szerint a fizető zónákban „a szabályos várakozó helyek száma mindig magasabb, mint a kijelölt várakozóhelyek száma”. A magyarázat szerint minden olyan terület, amely biztosítja a KRESZ 40. § (1) bekezdése szerinti várakozást, szabályos várakozóhelynek minősül, míg a kijelölt várakozóhelyek csak azok, amelyek jelzőtáblával, útburkolati jellel vagy az úttesttől eltérő útburkolattal vannak kijelölve.

Hírek a KRESZ Parkokról

Az önkormányzat szerint valóban igaz, hogy azokkal a szabályos várakozóhelyeken várakozó járművekkel szemben, amelyek nem kijelölt várakozóhelyen várakoznak, a parkolóellenőrök nem tudnak intézkedni. Ennek oka a tárgykört szabályozó 30/2010. (VI.4.) Főv. Kgy. rendelet 1.§ (1) bekezdése: „A rendelet hatálya kiterjed Budapest főváros közigazgatási területén található helyi közutakon, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken kialakított várakozási célú területekre, kivéve a taxiállomásokat, amelyeken történő várakozás feltételeiről külön jogszabály rendelkezik.”

A rendelkezésből az önkormányzati gondolatmenet szerint az következik, hogy várakozási díjat csak azokon a várakozóhelyeken lehet szedni, amelyek kifejezetten várakozási célra lettek kialakítva, vagyis csak a kijelölt várakozóhelyeken. Márpedig a parkolóőrök feladata a várakozási díj megfizetésének ellenőrzése, így azokkal a járművekkel szemben, amelyek olyan várakozóhelyen várakoznak, ahol nem kell várakozási díjat fizetni, illetve amelyek várakozásukkal szabálysértést követnek el, a parkolóőrök nem intézkedhetnek.

Pető Attila, a Kreszprofesszor nem ért teljesen egyet ezzel az érveléssel. A parkolási zóna tábla a KRESZ szerint azt jelenti, hogy az egész övezetben a várakozás díjfizetéshez kötött - mondta. Szerinte mindegy, hol parkolsz, ha tilosban, akkor is. A KRESZ szerint a Várakozási övezet (zóna) tábla azt jeleli, hogy az úton a várakozás megengedett, vagy - a kiegészítő táblákon feltüntetett módon - a „Várakozási övezet (zóna) vége” (112/e. ábra) jelzőtábláig a várakozás feltételekhez kötött - azaz fizetni kell.

Pető Attila szerint a KRESZ nem rögzít olyat, hogy ez csak a kijelölt parkolóhelyekre érvényes, főleg hogy a szabály a megállás, várakozás alapértelmezett helyének az úttest jobb szélét határozza meg. Érdekes kérdés az is, hogy sokszor alig lehet észrevenni, hogy egy parkolóhely kijelölt vagy sem. Nem látszik például rendesen a tábla, vagy lekopott a festék. Sőt, rá is eshet a hó, és akkor eltűnik a jelölés, akkor sem kell fizetni? - teszi fel a kérdést Pető Attila.

Kik léphetnek fel, ha a parkolóőrök nem?

A fent leírt szürke zónában lényegében senki. A nem kijelölt várakozóhelyeken várakozó járművek ellenőrzése a rendőri szervek és a közterület-felügyelők feladata, de csak azzal a járművel szemben intézkedhetnek, amely szabálysértő, mármint a KRESZ szabályaiba ütköző módon várakozik. Ilyenek lehetnek a járdán vagy a sárgára festett útszegély mellett parkoló autók. De általában erre sincs elég ember: a városrendészeknek sok más fontos feladatuk van, a rendőröknek pedig még több.

Jövőbeli megoldások

A megoldás a fejlettebb városokban már működő, kamerarendszeres rendszám-azonosítás alapján végzett ellenőrzés-büntetés és a digitális parkolóhelykihasználtság-mutató és -foglaló alkalmazások lehetnek majd a jövőben. Addig is, amíg ezt elérjük, a kirívóan szabálytalan parkolások megakadályozására a kerület tavasszal egy új módszer tesztelésébe kezd: 60 szenzort helyeznek el olyan helyekre, ahol az ilyen parkolás gyakori és balesetveszélyes.

tags: #kresz #parkolas #lorinc #center

• Suzuki Vitara Hollandia jellemzői
• Részletes áttekintés: LEGO City Rendőrség
• Motor, váltó és differenciálmű olajcsere
• útmutató a Twingo akkumulátor cseréjéhez
• Kilométeróra problémák Peugeot 206-ban