A Mozgássérült Parkolók Kialakításának Feltételei és a Jogosulatlan Használat Következményei Magyarországon
A mozgásukban korlátozott személyek érdekében a KRESZ (Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása) konkrét szabályokat rögzít az ő számukra kijelölt helyen történő várakozásra.
Sokan tévesen azt hiszik, hogy ha tábla nem jelzi a speciális várakozóhelyet, akkor szabadon, akár engedély nélkül is lehet ott parkolni. Ez egy téves feltevés, mivel a KRESZ lehetővé teszi, hogy a mozgáskorlátozott helyet kifejezetten felfestéssel, útburkolati jellel is megjelöljék.
A mozgáskorlátozott helyen történő, engedély nélküli várakozást a jogszabály súlyosan bünteti. Fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy mozgássérült parkolónak, és milyen következményekkel jár, ha valaki jogosulatlanul használja ezeket a helyeket.
Néhány érv a mozgáskorlátozott parkolók szabadonhagyása mellett
A Mozgássérült Parkolók Kialakításának Szabályai
A parkolóhelyek kialakításának módját jogszabály határozza meg. Minden építésügyi szabályozást a 280/2024. (IX.30.) kormányrendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzata határoz meg.
A rendelet értelmében a 200 gépjármű befogadóképességű parkolóban minden megkezdett 20 várakozóhelyből egynek akadálymentesnek kell lennie. Azokban a parkolókban, amelyek több mint kettőszáz járművet tudnak befogadni, a korábban említett várakozóhelyeken túlmenően, 25 várakozóhelyenként egy akadálymentes hely kialakítása szükséges.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Az épület funkciójából adódóan kiszámolt összes parkoló létszámhoz viszonyítva szükséges meghatározni a mozgássérült parkolók számát. Épületbővítés esetén a bővítményhez kiszámolt parkolószámot kell a mozgássérült parkoló számának meghatározásához figyelembe venni, de minden esetben akadálymentesítéskor a mozgássérült parkoló számának el kell érnie az 1 db-ot. Minden megkezdett 50 db parkolóból 1 db akadálymentes / mozgássérült parkolónak kell lennie. 4 db mozgássérült parkolónál több ne kerüljön egymás mellé (OTÉK 42. § (3)).
A Szabvány és a Segédlet is 5,50 m-ben állapítja meg a mozgássérült parkoló hosszát merőleges beállás esetén.
A mozgássérültek számára készített akadálymentes parkolónak burkolt, sík, szilád, egybefüggő felületűnek kell lennie. A parkoló felületének lejtése a vízelvezetés miatt nem haladhatja meg a 1,5%-ot - különben a kerekesszék elgurul átszálláskor a használótól.
A Parkolási Igazolvány
A KRESZ értelmében a jogosultságokat a mozgásában korlátozott személy, valamint a mozgásában korlátozott személy(eke)t szállító jármű vezetője veheti igénybe, aki a parkolási igazolványt a járműben elhelyezte.
A jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni az igazolványt, hogy előlapja ellenőrzés céljából tisztán látható legyen. Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
Ki jogosult a parkolási igazolványra?
- Aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott - a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § a) pont ac) alpontja értelmében.
- Aki látási fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, autistának, illetve mozgásszervi fogyatékosnak minősül - a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának (1), (3), (4), (5) bekezdésének értelmében.
- Akit vaknak minősítettek - a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet alapján - 2001. július 1-jét megelőzően.
- Aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. számú melléklete szerint vaknak, vagy gyengénlátónak (K betűjel, 1 számjel), mozgásszervi fogyatékosnak („L” betűjel), értelmi fogyatékosnak („M” betűjel) vagy autistának (N betűjel) minősül.
Hol lehet igényelni a parkolási igazolványt?
Az igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. Az igazolvány kiadására irányuló kérelem a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjeszthető, aki azt megvizsgálja, és az ügyfelet szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel.
Az elveszett, eltulajdonított, valamint megsemmisült okmány pótlása, valamint a mozgásában korlátozott személy állapotának véglegessége esetén az okmány cserével történő meghosszabbítása iránti kérelem elektronikus úton is intézhető.
Meddig hatályos a parkolási igazolvány?
Az ügyfél részére lejárati határidő nélkül kell kiállítani az igazolványt, ha a jogosultságot igazoló irat - például a közlekedőképesség minősítéséről kiadott szakvélemény, súlyos fogyatékosságra vonatkozó szakvélemény - alapján a mozgáskorlátozott személy állapota végleges.
A kormányrendelet parkolási igazolvány érvényességéről rendelkező 7. § szakasza két új bekezdéssel egészül ki, amelyeket 2020. január elsejétől kell alkalmazni. Ettől az időponttól a járási hivatal köteles az igazolvány érvényességének lejárta előtt 90 nappal értesíteni az ügyfelet arról, hogy az igazolványa le fog járni.
Szintén 2020, amely szerint a parkolási igazolvány meghosszabbítását már jóval az igazolvány lejárta előtt lehet kérni, ennek értelmében a lejárattól számított legfeljebb 90 napon belül elindítható az eljárás. Ebben az esetben az új igazolvány érvényességének időpontja az új igazolvány kiállításának napja lesz.
Fontos megjegyezni, hogy azoknak az igazolványoknak az esetében kell így eljárni, amelyek 2020.
Az igazolványra való jogosultság igazolására szolgáló iratokban nincs változás, továbbra is a kormányrendelet szerinti iratokkal lehet igazolni a jogosultságot.
A Jogosulatlan Használat Következményei
Aki érvényes parkolási igazolvány nélkül használ mozgáskorlátozott parkolóhelyet, súlyos pénzbüntetésre számíthat.
A helyszíni bírság összege 50.000,- Ft, míg egy lefolytatott szabálysértési eljárás esetén a pénzbírság már 100.000,- Ft-ot tesz ki.
Fontos, hogy amennyiben a helyszínen a szabálysértési felelősség elismerésre kerül, úgy tipikusan nincs helye további jogorvoslatnak.
Ha valakinek a távollétében szabták ki a helyszíni bírságot, úgy mérlegelheti, hogy meghatározott időn belül befizeti-e vagy sem. Amennyiben befizeti, úgy az eljárás ténylegesen lezárul. Ellenkező esetben - szabálysértési feljelentés nyomán - szabálysértési eljárás fog indulni, és amennyiben a szabálysértési cselekmény bizonyítható, valamint az elkövető személye is egyértelműen megállapítható, akkor a fenti összegű bírsággal célszerű számolni.
Új Lehetőségek: Társasházi Parkolóhelyek Önállósítása
2022. május 2-án hatályba lépett a 9/2022.(IV.29.)MvM rendelet, amely nem csak a jövőben létrejövő társasházi teremgarázsok esetében, hanem azok esetében is lehetővé teszi, hogy az egyes parkolóhelyeket (a rendelet szóhasználata szerint: álláshely) különtulajdonú ingatlanként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba, amelyek már korábban is léteztek. Megvalósul az, amit az ingatlanpiac már oly’ régen várt. A teremgarázs parkolóhelyei forgalomképessé válhatnak.
Az MvM rendelet az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtásáról szóló 109/1999.(XII.29.)FVM rendelet - Inytv-vhr. - társasházi ingatlanok nyilvántartásba vételéről szóló 52.§-át egészíti ki. A rendeletet nem társasházi ingatlanra nem lehet alkalmazni és fontos, hogy nem társasházi jogi, hanem ingatlan-nyilvántartási szabályváltozásról van szó, tehát a rendeletet a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvénnyel (Tht.) együtt kell alkalmazni.
A rendelet hatálya csak olyan gépjárműtárolásra szolgáló társasházi közös tulajdonú helyiségre terjed ki, amely több gépjármű elhelyezésére alkalmas, vagy ha csak egynek a tárolására alkalmas, a tulajdonos nem a helyiség összes beállóhelyét (vagy egyéb területét) kívánja különtulajdonú parkolóhellyé alakítani. Kizárt, hogy olyan helyiségben hozzanak létre különtulajdonú álláshelyet, amely nem társasházi teremgarázsban van.
Az álláshelyre, különtulajdoni jellege okán, törvényes elővásárlási jog csak akkor érvényesül, ha az alapító okiratban a tulajdonostársak ezt a különtulajdonok eladása esetre kikötötték.
Az álláshellyé válás feltételei
A jövőben létrejövő társasházak esetében az alapító feladata, hogy ha ezt indokoltnak tartja, az alapító okiratban határozza meg az egyes különtulajdonú beállóhelyeket, azok helyrajzi számát, területét, elhelyezkedését, határoló vonalait és azt, hogy az alapításkor kinek a tulajdonába kerül. A szerkesztő ügyvédnek éppen olyan dologi és személy adatokat kell feltüntetnie az alapító okiratban, mint bármely más különtulajdon esetében (Tht. 9.§, Tht-vhr. 53.§).
A rendelet értelmében az minősül az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető, ekként önálló helyrajzi számmal ellátható és önállóan forgalomképes álláshelynek, amely teljes egészében a teremgarázsban van. A teremgarázsnak meg kell felelnie a 253/1997.(XII.20.)Korm. r. (OTÉK) 85.§ (3) bekezdés és a 103.§ feltételeinek (minden oldalról határolófalakkal körülvett, belmagasság legalább 190 cm).
Az önálló tulajdoni lap megnyitásának feltétele a beállóhely megközelíthetősége, tehát az, hogy oda e közlekedést biztosító útvonal igénybevételével a tárolásra szánt járművel el lehessen jutni. Az is feltétel, hogy a beállóhelynek legyen még három olyan oldala, amelyet a helyiség padlóján, tartós fizikai jelölés mutat, vagy az álláshelyet falak veszik körül.
A méretek
A rendelet meghatározza, mekkora lehet egy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett különtulajdonú álláshely. A rendelet az önálló ingatlanná minősíthető álláshely méretéről azt írja, hogy hossza mozgásukban korlátozottak részére legalább 5,00 méter, szélessége legalább 3,60 méter, egyéb esetben az álláshely hossza legalább 5,00 méter, szélessége legalább 2,70 méter, azzal, hogy a közforgalom számára nem megnyitott gépjárműtárolóban az álláshelyek legfeljebb 30%-ának a hossza 4,10 méterre és szélessége 2,20 méterre csökkenthető. A méreteket a tartós fizikai jelölés tengelyétől kell számítani.
A bejegyzés feltételei
A rendelet értelmében az önállósításhoz elegendő, ha a társasházi épületben lévő gépjárműtároló létezése „igazolt”. Az önállósítás feltétele ugyanis az alapító okirat módosítása és ezzel összefüggésben a gépjármű tároló helyiség záradékolt vázrajza, mint az alapító okirat módosítás melléklete, amely az önálló tulajdoni lap (társasházi különlap) megnyitására alkalmas módon tartalmazza az egyes álláshelyeket, helyrajzi számokat, méreteket, a határolófalak vagy a padlón elhelyezett tartós határolóvonalak jelöléseit.
Az alapító okirat módosítása
Az alapító okirat módosítást az erre irányadó társasházi szabályok szerint okiratba kell foglalni. Az alapító okirat módosításban fel kell tüntetni minden különtulajdon esetében a hozzá tartozó társasházi közös tulajdoni hányadot. Az így módosított alapító okiratot és záradékolt vázrajzot kell benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz annak a kérelemnek a mellékleteként, amelyben a tulajdonos (tulajdonosok) kérik, hogy a hatóság az álláshelyeknek nyisson társasházi különlapokat, azokon az egyes álláshelyekhez rendelt tulajdonos tulajdonjogát jegyezze be, megfelelően módosítsa a társasházi törzslapot és az egyébként már létező különlapokat (a lakások és helyiségek különlapjait). Az ingatlan-nyilvántartási díj a megnyitásra illetve módosításra kerülő különlaponként 6.600,- Ft, de társasházanként legfeljebb 100.000,- Ft.
tags: #kresz #mozgássérült #parkoló #kialakítása #feltételei