A megállás és várakozás szabályai a KRESZ-ben: Amit minden járművezetőnek tudnia kell
Hogyan maradhat meg a KRESZ-tudás a jogosítvány megszerzése után? A jogosítvány megszerzésének elengedhetetlen feltétele a sikeres KRESZ-vizsga. De vajon hosszú távon is megmaradnak ezek az ismeretek? A közlekedés szükséges és hasznos tevékenysége a társadalomnak. A közlekedés rendje a feltétele annak, hogy a közlekedés eredeti rendeltetése megvalósuljon. Sorozatunk első részében a megállással, várakozással és az ezekre vonatkozó tilalmakkal foglalkozunk, kiemelve a gyakori tévhiteket és a KRESZ pontos előírásait.
A megállás és várakozás közötti különbség
Fontos különbséget tenni a KRESZ-ben a megállás és a várakozás között.
- A megállás időtartama lehet a folyamatos be- és kiszállás, valamint rakodás ideje, illetve azon túl legfeljebb öt perc, ha a vezető a járműben, vagy közvetlen közelében marad. Az a lényeg, hogy a jármű bármikor el tudja hagyni a helyszínt.
- A várakozás minden olyan járműves tartózkodás, ami meghaladja a megállás feltételeit.
A KRESZ rendelkezései szerint járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a jogszabályi rendelkezésekből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. Megállni kizárólag az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló részén szabad.
Általános megállási és várakozási tilalmak
Ezen alapszabályok betartásán túl ügyelni kell arra is, hogy meghatározott helyeken a KRESZ előírásai tiltják a gépjárművel történő megállást vagy várakozást. Ilyen esetekben nincs szükség külön jelzésre vagy útburkolati jel felfestésére, a tilalom magából a jogszabályból ered. A megállási tilalmak közvetlenül a közlekedés biztonságát védik. Ezekhez kapcsolódva találkozhatunk különböző kiegészítő táblákkal, melyek további információt tartalmaznak például konkrét időszakra vonatkozó időkorlátot határozhatnak meg vagy kijelölt rakodóhely szabadon hagyása érdekében tiltja a megállást.
A járdán történő megállás és várakozás
Mivel a KRESZ elsősorban az úttestre engedélyezi a megállást és várakozást, ezért járdán és járdaszigeten főszabály szerint tilos az álló járművet elhelyezni, hiszen ez a terület a gyalogosok közlekedését szolgálja. Ezért helytelen, de gyakori az az elképzelés, hogy a járdán csak akkor nem szabad megállni, ha azt tábla tiltja.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
A járdán alapvetően megállni tilos, kivéve, ha:
- azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi;
- ha a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el;
- ha a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad;
- vagy ha a jármű tengelyterhelése az 1.000 kg-ot nem haladja meg.
Fontos megjegyezni, hogy pár éve szerepel a KRESZ-ben az a szabály, hogy kétkerekű motorkerékpár akkor is megállhat a járdán, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg. Ebből következik, hogy a fenti feltételek teljesülése esetén nincs további előírás arra, hogy a járdának melyik területén várakozhat a jármű. Való igaz, hogy a járdán történő várakozás a kétkerekű segédmotoros kerékpárok részére is engedélyezett. Azonban különbséget kell tenni a járda és a járdasziget között, utóbbin a moped várakozása is tilos.
A "STOP" tábla, avagy az "ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező" tábla
Arról, hogy hol kell megállni a "STOP" táblánál, sokszor alakul ki nézeteltérés, viszont ha fellapozzuk a KRESZ jogszabályokat, minden egyértelművé válik. Nem ritka, hogy a rendőrök is büntetnek azért, ha nem a megfelelő helyen állunk meg a "STOP" táblánál, így érdemes tisztában lenni azzal, hogy pontosan mik a szabályok erre vonatkozóan. Az elsőbbségadás szabályainak megsértéséért a helyszínen 10-20 ezer forint helyszíni bírság szabható ki.
Az "ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező" tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésnél - a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt, ilyen útburkolati jel hiányában az útkereszteződésbe való behaladás előtt - meg kell állni, és a keresztező úton érkező járművek részére elsőbbséget kell adni.
A szabály alapján, ha a "STOP" tábla mellett látunk megállás helyét jelző útburkolati jelet, akkor a vonal előtt kell megállnunk, és ezután elsőbbséget adni a keresztező út forgalmának. A "STOP" táblánál a megállás helyét jelző útburkolati jel hiányában is kötelezően meg kell állnunk. Az viszont tévhit, hogy a tábla vonalában vagyunk kötelesek megállni. A szabály csak annyit ír elő ilyen esetben, hogy a kereszteződésbe való behajtás előtt kötelező a megállás. Érdemes ilyen esetben egy olyan helyen megállni, ahol jól belátod a kereszteződés forgalmát, és nem zavarod az elsőbbséggel rendelkező járműveket.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
Hol kell megállni a "STOP" táblánál?
| Helyzet | Hol kell megállni? |
|---|---|
| Ha van megállás helyét jelző vonal | A vonal előtt |
| Ha nincs megállás helyét jelző vonal | A kereszteződésbe való behajtás előtt (ott, ahonnan belátjuk a forgalmat) |
| Ha vasúti átjáróban van elhelyezve a "STOP" tábla (nincs vonal) | A jelzőtábla előtt |
Légy figyelmes, ugyanis van egy eset, amikor pontosan a "STOP" tábla előtt kell megállni, mégpedig akkor, ha a táblát vasúti átjáróban helyezték el. Ha az „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” jelző táblát vasúti átjárónál helyezték el, a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt - ilyen útburkolati jel hiányában a jelzőtábla előtt - meg kell állni és tovább haladni csak abban az esetben szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közlekedik.
Így vezess - Megállás STOP táblánál
Megállási és várakozási tilalmak busz-, villamos- és taxiállomásokon
Tilos megállni buszöbölben. Tény, hogy a buszmegálló útburkolati jel nem feltétlenül teljes hosszúságban kerül felfestésre, de a KRESZ-ben az szerepel, hogy tilos megállni buszöbölben. Ettől függetlenül tilos megállni autóbusz megállóhelyet, taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelből más következik. Tehát az öböl teljes hosszúságában tilos megállni.
Ezen felül a szabálykönyv azt is rögzíti, hogy tilos megállni villamos megállóhelynél levő járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttestrészen is. A KRESZ nem említi azt, hogy ez a tilalom nem lenne érvényes akkor, ha a gyalogos védelmére a megállóhelyen korlátot létesítettek. A megállóhelyekhez kötődő megállási tilalom nem foglalkozik a buszmegálló kiépítésének formájával. Lehet az járdaszigettel kiemelt, térkővel kiépített, de akár az úttesttel egy szinten lévő is.
Gyalogos-átkelőhelyek és az elsőbbség
Tilos megállni kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, valamint a gyalogos-átkelőhely előtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb járművel 15 méter távolságon belül. Fontos észrevenni, hogy a szabályozás csak a zebrán és előtte tiltja a megállást, a mondatban nem szerepel a gyalogos-átkelőhely utáni terület.
Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Azt a helyet, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni.
Speciális övezetek és járművek
Gyalogos és lakó-pihenő övezetek
Amennyiben a Gyalogos övezet (zóna) tábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van, csak a jelzett időszakon kívül hajthatnak be az út kezelője által kiadott engedéllyel rendelkezők járművei. A lakó-pihenő övezetben a vezetőnek fokozottan ügyelnie kell a gyalogosok (különösen a gyermekek) és a kerékpárosok biztonságára.
Veszélyes anyagot szállító járművek
A KRESZ külön szabályozza a veszélyes anyagot szállító járművek közlekedését, többek között meghatározza azt is, hogy a veszélyes anyagot szállító járművel - a részére kijelölt várakozóhely kivételével - tilos várakozni. Ezeket a járműveket általában narancssárga tábla jelzi.
Kapubejárók
Pár évvel ezelőtt belekerült a szabálykönyvbe az a meghatározás, hogy ugyan tilos várakozni kapubejáróba - az út menti ingatlanra be vagy kihajtó részen -, azonban ez mégis megtehető abban az esetben, ha rendelkezünk az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulásával. Ugyanakkor ha egy kapubejárónál X jel van felfestve, az további jelzésértékkel bírhat.
Párhuzamos közlekedésre alkalmas utak és három külön úttest
A Városligeti fasor, hasonlóképpen az Andrássy úthoz, úgynevezett három külön úttesttel rendelkező út. A KRESZ ezzel kapcsolatban megemlít egy egyedi szabályt, mégpedig azt, hogy ilyen úton tilos várakozni a középső úttesten. A két szélsőn viszont igen, ezért is nevezik „szerviz” útnak. Azonban, ha a vezető az álló járműben benne ül, és ez öt percnél tovább nem tart, akkor ez megállásnak és nem várakozásnak minősül, ami megengedett lehet.
Párhuzamos közlekedésre alkalmas úton sincs külön meghatározva megállási tilalom, ám a forgalmas főútvonalakon, mint például a Hungária körúton, az Üllői úton vagy a Váci úton, a forgalmi rend miatt nem szokás megállni, még ha ezt tábla nem is tiltja explicit módon.
Időkorlátos várakozási övezetek
Sokan nem is törődnek a parkoló övezetekben található időtartam megjelöléssel. A parkolási idő lejárta után a fizetés újraindításával akár fél napokat is várakoznak egyhelyben. Pedig a KRESZ a következőt említi meg: „Várakozást ellenőrző óránál munkanapon 8 és 18 óra, szombaton 8 és 14 óra között csak az óra működtetésével és legfeljebb az órával jelzett időtartamig szabad várakozni.” Ahol jelzőtábla meghatározott időtartamú várakozást enged, a várakozás megkezdésének időpontját a járművön - gépkocsi esetében a jármű szélvédő üvege mögött - elhelyezett tárcsán jelezni kell.
Mozgáskorlátozottak részére fenntartott parkolóhelyek
A szabály meghatározza, hogy a mozgáskorlátozottak gépjárművei részére fenntartott várakozóhelyen látható piktogram útburkolati jelként önállóan is alkalmazható. Azaz nem szükséges ezt táblával megerősíteni. Ugyanakkor ez az előírás több kérdést is felvet, mert például mi van olyankor, ha esik a hó és nem látható az útburkolati jel, vagy ami a képek kapcsán is tapasztalható, hogy olyan erősen megkopott, hogy szinte azonosíthatatlan a hely. Pedig az ezzel kapcsolatos jogszabály egyértelműen rögzíti: „Az útburkolati jeleket tisztán, jól látható állapotban kell tartani. Ahol ezek a követelmények nem teljesülnek, az útburkolati jeleket fel kell újítani.”
A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével és a betegszállító gépjármű olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével és - tárcsa használatával egy óra időtartamig - a betegszállító gépjármű a várakozást ellenőrző órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat.
Várakozási tilalom más járművek akadályozása esetén
A KRESZ külön foglalkozik azzal az esettel, amikor azt írja, hogy: „Tilos várakozni ott, ahol a jármű szabályosan várakozó másik jármű megközelítését vagy elindulását akadályozhatja.” Ebből viszont az is következik, hogy a várakozás ugyan tiltott, de a megállás nem. Abban az esetben, ha a vezető elhagyja a járművét, akár csak egyetlen percre is, várakozás történik, ami ezen a helyen tilos.
Tehergépkocsikra vonatkozó sajátos szabályok
A KRESZ 2011-es változásai óta a tehergépkocsikra vonatkozó közlekedési szabályok csak a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsik esetében érvényesek (korábban a 2500 kg össztömeg feletti járművekre vonatkoztak). Fontos tudni, hogy a pick-upok az N1-es járműkategóriába tartoznak, annak ellenére, hogy használóik személyautó funkcióban alkalmazzák. Az N1 járműkategória pedig legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó tehergépkocsit és vontatót jelent, tehát valójában tehergépkocsival közlekednek. Ezért, ha egy jármű forgalmi engedélyében tehergépkocsi meghatározás szerepel, akkor arra a tehergépkocsikra érvényes KRESZ szabályokat is alkalmazni kell, még akkor is, ha B kategóriás vezetői engedéllyel vezethető. Tehergépkocsik esetében valóban létezik egy 15 méteres távolság meghatározás, de ez a gyalogátkelőhely előtt érvényes megállási tilalom.
Autópályán és autóúton érvényes tilalmak
Autópálya és autóút úttestjén - a forgalmi okból szükséges megállást kivéve - megállni tilos. A leállósávon - ha a közúti jelzésekből más nem következik - csak meghatározott járművek és a forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek közé besorolni kívánó járművek haladhatnak. A leállósávon álló, a forgalmat ellenőrző járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen.
Az elindulás és elsőbbségadás szabályai
Az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének, az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell adni. Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak, trolibusznak, az iskolabusznak és a gyermekeket szállító autóbusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) - ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető - lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni.
Szabályszegés következményei
A megállási és várakozási tilalom megszegése esetén a közterület-felügyelő intézkedést kezdeményezhet. Az elsőbbségadás szabályainak megsértéséért a helyszínen 10-20 ezer forint helyszíni bírság szabható ki.