Kresz Géza utca: A Mentőügytől a Kortárs Falfestészetig
A főváros XIII. kerületében, Újlipótvárosban található Kresz Géza utca a Váci úttal párhuzamosan halad a Lehel tértől a Szent István körútig. Nevét még véletlenül sem a KRESZ-szabályokról, hanem a városrész (mely akkor még az V. kerülethez tartozott) egy jeles alakjáról kapta: Dr. Kresz Gézáról.
Dr. Kresz Géza: A Magyar Mentőügy Megalapítója
A pesti belváros tisztiorvosának köszönhetjük a magyarországi mentős ellátás megszervezését. De ki volt pontosan a fáradhatatlan szorgalmú Kresz Géza?
Dr. Kresz Géza 1846. augusztus 30-án látta meg a napvilágot Pesten. Német születésű, a katonáskodás elől Magyarországra menekült édesapja, Karl Kress maga is jeles sebészorvos volt, édesanyja, Schwingenschlögel Katalin egy pesti könyvkereskedő lánya. Géza az apa nyomdokaiba lépve a pesti orvosi egyetemen szerzett diplomát, és kerületi orvosként, majd tisztiorvosként szolgált a Belvárosban. Kollégái fáradhatatlan, hatalmas munkabírású emberként ismerték, aki folyamatosan azon dolgozott, hogyan tehetné jobbá a környéken élők sorsát.
A Budapesti Önkéntes Mentőegylet (BÖME)
Munkásságának elismeréseként 1885-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Egy londoni konferencián megismerkedett a johanniták elsősegélynyújtóinak munkájával, ennek ihletésére kezdte el szervezni a magyarországi mentős ellátást. 1887-ben az ő kezdeményezésére és vezetésével alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentőegylet (BÖME), melynek fontos szerepe volt az öt évvel későbbi kolerajárvány felszámolásában.
Az egylet kezdetben egy orvosból, egy őrsvezetőből és hét mentősből állt, akik mindnyájan anyagi ellenszolgáltatás nélkül végezték munkájukat, és kezdetben, amíg nem kaptak a bécsi kollégáktól egy korszerű, zárt szekrényes lovas kocsit, hordszékkel vagy hordággyal vonultak ki az esetekhez. Szintén Kresznek köszönhetően, tehetős emberek adományaiból és a főváros hozzájárulásából épült meg a Markó utcai mentőpalota, Európa legelső mentőállomásnak szánt épülete, mely ma is a mentők központjának ad otthont.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Kresz Géza Sokoldalú Munkássága és Családja
Tisztiorvosi és szervezői tevékenysége mellett Kresz számos orvosi és egészségügyi szakkönyvet is írt, széles látókörű emberként a humán és a természettudományok sok válfajában mozgott otthonosan. A millenniumi ünnepségek alkalmából röntgenfelvételt készített Ferenc József császár kezéről, ő hozta létre a Budapesti Korcsolyázó Egyletet, mely az idehaza akkor még jobbára ismeretlen téli sportot kívánta népszerűsíteni, és megszervezte Budapest tejellátását is.
Aktív szabadkőműves volt, páholytársai gyakran segítettek neki a mentőügyben folytatott munkája során. Feleségétől, Franz Elzától - egy müncheni kereskedő lányától - hat gyermeke született, köztük ifj. Kresz Géza hegedűművész és Kresz Károly közgazdász.
1897-ben a mentőegyesület szervezésében végzett fáradhatatlan munkája jutalmaként királyi tanácsosi címet, három évvel később nemesi rangot kapott. Ötvennégy éves korában, 1901. április 10-én hunyt el Budapesten. Sírja a Fiumei úti temetőben található. Kresz Gézáról egyébként nemcsak utcát, hanem InterCity-vonatot és kisbolygót is elneveztek.
A Kresz Géza Utca 17. Lépcsőházának Konstruktív Falfestményei
Az utóbbi hetekben nagyot ment a városfigyelő oldalakon egy festő házaspár Kresz Géza utcai lakáshirdetése. A képzőművészek nem szerettek volna költözési szándékuknak ekkora hírverést csapni, lépcsőházi kortárs falfreskóik ezt mégis elérték. Soós Nóra és Győri Márton húsz éve aktív festőművészek, az ő fejükben fél évtizede érett meg a gondolat: bár szép, patinás 1929-ben épült neoklasszicista társasházban élnek és alkotnak, az épületnek mégsincs igazán lelke, személyisége, ezért szerették volna kicsit saját művészi világukat kivetíteni a lépcsőházra, úgy, hogy eredeti struktúrája ne szenvedjen csorbát.
Már csak a lakóközösséggel kellett elfogadtatniuk az ötletet: az egyezség értelmében a képzőművészek saját költségükön hozták létre konstruktív lépcsőház festményüket. A helyzet fonáka, hogy éppen akkor vált ismertté lakóhelyük, amikor tizenhárom év után elhagyják: műtermük, ahová sikerült bekukkantanunk, már elkelt, lakásukat még árulják. Egy biztos: az új lakóknak mindennap lesznek színes pillanatai.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
A Műalkotás és Inspirációi
Amint a Kresz utcai házba lépünk, az előtér falán és kapuján Marci kortárs grafitis vonalvezetésű falfestményei fogadnak minket. A képzőművész alkotásaiban vissza-visszatérő macska, madár és kalapos ember figurái tekintenek ránk. Maga a teljes konstruktív festmény a legfelső körfolyosóról lenézve tárul elénk: a lépcsőház színes korlátai, lábazatai és a lépcsőfordulók szürke saroknégyzetei alkotják a teljes képet.
Bár nagyon szeretik Hundertwasser munkásságát, nem szerették volna, ha az osztrák művész híres színes házának mintájára minden falfelületet eluralnak a falfestmények. A művész szavaival élve a színhasználatot a kadmiumpiros, a kadmiumsárga, a kobaltkék és fekete-fehér illetve szürke kombinációja jellemzi. A falfestés speciális színválasztását Piet Mondrian munkássága és a holland festőhöz köthető De Stijl stílus ihlette.
Az inspirációt nyugat-európai városi útjaik során szerezték, különösen a genfi Bauhaus-házak konstruktív képeinek színes világa tett rájuk nagy hatást. Marci szerint Svájcban nemcsak az ajtóig tart a lakás, hanem a folyosóig, a korlátig vagy akár a ház előtti járdáig felelősséget érez a polgár, sőt szeretné megmutatni ki lakik ott.
Tartósság és Üzenet
Annak, aki járt már a Lauder Javne vagy a Derkovits Gyula Általános Iskolában, ismerősek lehetnek Győri Márton színei és formái, ugyanis az itt látható falfestményeket is ő készítette. Marci egyébként büszke titkos festékreceptjére, amellyel tartósan csillogók maradnak a falfestmények és nem fenyegeti őket a mattulás veszélye, még öt év után sem - mintha csak a hófehér vásznon lennének.
Volt, aki az egyhetes munkálatok közben félt a túl gyerekes végeredménytől, de később kiderült, félelme alaptalan volt, a lakók és a Kresz Géza utca 17-ben megfordulók megszerették a lépcsőházat. Nóra és Márton lépcsőház-projektjüket egyfajta példának szánják, amellyel azt üzenik: ne féljünk változtatni lakókörnyezetünkön és törekedjünk kreatív megváltoztatására, legyen az társasházunk ajtóinak átfestése, a villanykapcsolók kicserélése vagy akár a Pöttyös utca pöttyössé varázsolása - mindezt persze ízlésesen, a közösség egyetértésével.