KRESZ szabályok átfogó útmutatója a biztonságos közlekedésért

Ez a szócikk a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozásáról szól. A Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása (rövidítve: KRESZ) egy rendeletbe foglalt közlekedési szabálygyűjtemény, jogi nevén az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. Ez a rendelet „a Magyarország területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza”. A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják.

A hatályos KRESZ a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. 1988 óta a közlekedés legalapvetőbb szabályait a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény is szabályozza.

A KRESZ rövid története és fejlődése

A közúti forgalom rendjét már a 19. században is igyekeztek meghatározni. Az első magyar KRESZ-nek egy 1910-ben született belügyminiszteri rendeletet tekintünk. A belügyminiszter 57.000/1910. számú rendelete az egész országra kiterjedő hatályú volt, kizárólag a gépjárművek vonatkozásában tartalmazott előírásokat.

Az első hazai KRESZ-nek a magyar királyi belügyminiszter és a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter 250.000/1929. BM. számú rendeletét tekinthetjük - A Közúti Közlekedési Rend és Közrend Egységes Szabályzata - ebből lett a ma is fogalomként használt rövidítés. Ez a rendelet 1930. január 1-jén lépett hatályba. Hatálya kiterjedt a gépjárművekre, egyéb járművekre, kerékpárosokra és a gyalogosokra is, és a gépjárművek megengedett legnagyobb sebességét 20-40 km/órában határozta meg.

A sebességhatárok alakulása és egyéb korai intézkedések

A közúti forgalom sebességét a két világháború között rendkívül alacsonyan határozták meg. 1910 óta a személyautók belterületi menetsebessége maximum 25 km/óra lehetett. 1931‑től az autóbuszoknak megengedték, hogy lakott területen - ha az útviszonyok megengedik - a korábbi 12 km/óra helyett 40 km/óra sebességgel közlekedjenek. 1954-től lakott területen kívül autóbusz már akár 60 km/óra sebességgel is közlekedhetett. A személyautók legnagyobb sebességét viszont nem korlátozták. Az állam már az 1920-as években igyekezett a közúti forgalom környezeti ártalmait, veszélyességét mérsékelni: 1926-ban először született rendelet a gyermekek védelmére az utcai forgalomban. Az 1930-ban bevezetett új KRESZ értelmében a tehergépkocsikat és autóbuszokat kötelező visszapillantó tükörrel felszerelni. 1935-től a gépjárművezetőknek a városokban csak a kézi kürt hangjánál nem erősebb, ún. tompított villanykürtöt volt szabad használni.

Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában

A két világháború között a forgalmi rend legnagyobb változását a jobbra hajtás (vagy jobbra tartás) bevezetése jelentette. Vidéken 1941. július 6-ától, Budapesten november 9-től lépett életbe a jobbra hajtás. A közúti jelzőtáblák kinézetét az 1968-as Bécsi Közúti Jelzési Egyezmény és az azt kiegészítő európai Megállapodás, valamint ezeknek 1995-ben hatályba lépett módosításai szabályozzák. Az 1926. évi Párizsi Egyezmény, az 1949. évi Genfi Egyezmény, valamint az 1968. évi Bécsi Egyezmény mind a közúti közlekedés nemzetközi szabályozásának fontos mérföldkövei voltak.

A KRESZ fejlődése és újabb változások

Az újabb és újabb eszközök elterjedése erősen befolyásolja a KRESZ fejlődését. A KRESZ többéves késéssel követi a megváltozott szokásokat. Az alkoholizálást támogató állami intézkedések közé tartozik az ittas kerékpározás 2014-ben bevezetett legalizációja, amely ellen rengetegen tiltakoztak: civil szervezetek, újságírók, valamint a Lánglovagok Egyesület és a Magyar Kerékpárosklub is. Kiemelték, hogy az ittas kerékpározók nem csak magukra, hanem másokra is életveszélyesek.

Szerencsére a KRESZ-t nem változtatják túl gyakran, és az esetek többségében is csak egyértelműsítenek, kiegészítenek egy már meglévő szabályt. A legutóbbi változtatás például kibővítette a B kategóriás jogosítvánnyal vezethető járművek listáját. Ennek értelmében „B” kategóriával lehet vezetni 3,5 tonna össztömeg feletti, de 4250 kilogrammot el nem érő össztömegű járművet. Fontos megjegyezni, hogy ez a szabály csak akkor alkalmazható, amennyiben az autó az Országos Mentőszolgálat sürgősségi betegellátásért felelős járműve. Vagyis, ez az átlagemberek számára nem jelent nagy változást. Ezen kívül szigorították a rendszámtábla használatot, így annak jogosulatlan eltávolítása vagy hamisítása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, valamint már a közterületfelügyelet is elszállíttathatja a nem szabálytalanul parkoló gépkocsikat.

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a sebességhatárok történelmi alakulásáról:

Közúti jelzések és szabályok részletesen

A rendeletben alkalmazott egyes fogalmak meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza. A közlekedésben kulcsfontosságú a különböző jelzések, mint a jelzőtáblák, fényjelző készülékek és rendőri jelzések ismerete és betartása.

KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól

Jelzőtáblák

A jelzőtáblákat az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A jelzőtáblát a bal oldalon, vagy az úttest felett megismételhetik. A megállási és a várakozási tilalmat, valamint a várakozóhelyet jelző táblát az úttest mellett, menetirány szerint a jobb és a bal oldalon egyaránt elhelyezhetik. Ha a jelzőtáblán az említett táblák jelképei közül több van feltüntetve, az útra a jelképekkel jelzett valamennyi járművel tilos behajtani.

A jelzőtáblák több típusa létezik:

• Veszélyt jelző táblák: Háromszög alak, fehér alap, piros szegély, fekete szimbólum jellemzi. A veszélyes hely vagy rész elején lép érvénybe és utána meg is szűnik. Gyorsforgalmi utakon és autópályákon 500-1000 m-re helyezik el.
• Tilalmat vagy korlátozást jelző táblák: Kerek alak, fehér alap, piros szegély, fekete szimbólum jellemzi. Más rendelkezés hiányában, az első útkereszteződésig tart.
• Kötelező utasítást jelző táblák: Kerek alak, kék alap, fehér szimbólum jellemzi.
• Tájékoztatást adó táblák: Négyzet vagy téglalap alakúak, kék vagy fehér alapúak.

Néhány fontos jelzőtábla és jelentése:

• „Autópálya”, „Autóút”, „Főútvonal” táblák jelölik a különleges úttípusokat.
• „Elsőbbségadás kötelező”, „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező”: A tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben elsőbbséget kell adni a keresztező úton érkező jármű részére. A vasúti átjáróra a megállás után a 39. § (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.
• „Kötelező haladási irány”: A tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben a táblán lévő nyíl által jelzett irányban kell továbbhaladni.
• „Körforgalom”: Körforgalmat jelez.
• „Kötelező legkisebb sebesség”: A tábla azt jelzi, hogy az úton legalább a táblán megjelölt sebességgel kell haladni.
• „Kerékpárút”, „Gyalogút”, „Gyalog- és kerékpárút”: Különböző útfelületeket jelölnek a kerékpárosok és gyalogosok számára.
• „Megállni tilos”, „Várakozni tilos”: Korlátozzák a járművek megállását, illetve várakozását.
• „Sebességkorlátozás”: A tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos.
• „Előzni tilos”, „Tehergépkocsival előzni tilos”: Tiltják az előzést bizonyos járművek vagy körülmények esetén.
• „Behajtani tilos” (különböző variációk, pl. gépjárművel, motorkerékpárral, tehergépkocsival): Korlátozzák a behajtást az útra.
• „Korlátozott sebességű övezet”, „Korlátozott forgalmú övezet (zóna)”, „Környezetvédelmi övezet (zóna)”: Különleges szabályozású területeket jelölnek.

Fényjelző készülékek

A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék két lámpából áll (felül álló gyalogost mutató piros, alul haladó gyalogost mutató zöld fényű), és sorrendben folyamatos zöld, villogó zöld, majd piros fényjelzést ad. Ahol a gyalogosforgalom irányítására külön fényjelző készüléket nem helyeztek el, a járművek részére szóló jelzést kell figyelembe venni. Az ilyen fényjelző készülékeket az úttest mellett, a menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A fényjelző készüléket a bal oldalon, illetőleg az úttest felett megismételhetik.

Rendőri jelzések

A rendőri jelzések felülírják az összes többi jelzést, ezért betartandók minden más jelzéssel szemben. A rendőr kéz- és karjelzései egyértelmű utasításokat adnak a forgalom irányítására. Például a kinyújtott kar vagy karok „Megállni” parancsot jelentenek. A rendőr füttyöt is használhat, vagy autóból, motorról is inthet.

Hírek a KRESZ Parkokról

A Jobbkéz-szabály

A KRESZ vizsgára készülve sok tanulónak okoz problémát a jobbkéz-szabályos KRESZ kérdések helyes megválaszolása. Lássuk, mi is ez pontosan!

Jobbkéz-szabály: Egyenrangú útkereszteződésben a jobbról érkező járműveknek elsőbbségük van függetlenül attól, hogy milyen irányba akarnak továbbhaladni.

Hol kell alkalmazni a jobbkéz-szabályt? A jobbkéz-szabályt az egyenrangú útkereszteződésekben alkalmazzuk. Általánosságban azt hívjuk a hétköznapokban egyenrangú útkereszteződésnek, amikor nincs kihelyezve az útkereszteződésben se tábla, se lámpa. Fontos megjegyezni azonban, hogy nem csak az ilyen kereszteződés számít egyenrangú útkereszteződésnek. Például, ha két mellékútnak azonos rangú táblái vannak (pl. mindkettő „Elsőbbségadás kötelező” táblával van ellátva), akkor is a jobbkéz-szabály érvényes, mivel a rangjuk megegyezik.

Elsőbbségadás az egyenrangú útkereszteződésben

Az egyenrangú útkereszteződésekben a keresztező úton érkezőkkel szemben a jobbkéz-szabályt kell alkalmazni. A párhuzamosan, tehát a szemből vagy a velünk egy irányból érkezőkkel szemben a kanyarodási szabály lép életbe. Ezentúl érdemes tudni, hogy az egyenrangú kereszteződésben elsőbbsége van a balról érkező villamosnak.

Az egyenrangú útkereszteződésben, ha nem érkezik se villamos, se megkülönböztető jelzést használó jármű, akkor a jobbra kisívben kanyarodó jármű mindig elsőként haladhat át. Ez azért alakul így, mert a jobbra kanyarodó jármű vagy nem keresztezi másik jármű útját, vagy elsőbbsége van a kanyarodási szabály szerint a balra kanyarodóval szemben.

Fontos tudni, hogy nincs külön „jobbkéz-szabály tábla”. Az egyenrangú útkereszteződésre egy veszélyt jelző tábla hívhatja fel a figyelmet, azonban ezt nem minden egyenrangú útkereszteződésben helyezik el. A jobbkéz-szabály parkolóban is érvényes? Az áruházi parkolók általában közforgalom számára nyitott magánutak, ahol a KRESZ szabályait kell követnünk, így ott is érvényes a jobbkéz-szabály.

Sebességhatárok és előzés

A sebességhatárokat az aktuális útviszonyok, a forgalom, az időjárás és a látási viszonyok figyelembevételével kell betartani. A KRESZ világosan leírja, hogy a táblán jelzett sebességhatár túllépése minden esetben szabálysértésnek számít, még ha a mérőműszerek eltérései miatt a kisebb gyorshajtásért nem is szoktak büntetést kiszabni.

Az előzést rendszerint balról hajtják végre. Tilos előzni autópályán jobb oldalról. Az előzést számos helyen tiltja a KRESZ, például útkereszteződésben, vasúti átjáróban, alagútban, vagy ha az előzendő jármű túl közel van egy gyalogátkelőhelyhez.

Megállás és várakozás

A járműveket az úttest szélén kell megállítani, ha egyéb jelzések ezt másképp nem rendelik el. A megállás és a várakozás tilalmait, valamint a korlátozott várakozási övezeteket jelzőtáblák szabályozzák.

Gyalogosokra és kerékpárosokra vonatkozó szabályok

A gyalogosoknak elsőbbségük van a kijelölt gyalogátkelőhelyeken, vagy ha zöld a gyalogos jelzőlámpa. Egyéb esetekben, például amikor az úttesten kelnek át, nem élveznek elsőbbséget, és teljes mértékben a szabálytalan átkelésből származó következmények őket terhelik.

Az ittas kerékpározás legalizálása ellenére az ittas kerékpárosok nem csak magukra, hanem másokra is életveszélyesek lehetnek, ezért a kerékpározás során is fokozottan figyelni kell az alkohol fogyasztására.

További fontos szabályok és kötelezettségek

• Világítás: Lakott területen kívül kötelező a tompított fényszóró használata, lakott területen belül is javasolt. Sötétben vagy korlátozott látási viszonyok között, valamint alagútban kötelező a tompított fény használata. Távolsági fényszórót tompítottra kell váltani, legalább 200 méterről, ha szembe jövő járművet észlelünk.
• Jelzések: Az irányváltoztatási szándékot legalább 50 méterrel a manőver végrehajtása előtt kell jelezni. A sebesség csökkentést vagy megállást a féklámpa jelzi.
• Mobilhasználat: A gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. Ez rendkívül balesetveszélyes, és pénzbírsággal sújtható.
• Gyermekszállítás: A gyermekek a járműben gyermekülésben szállíthatók. Az általánosan betartott szabály az, hogy 150 centiméternél alacsonyabb gyereknek gyermekülésben kell utaznia.
• Kürt használata: Dudálni nem csak a baleset-megelőzés elkerülése érdekében lehet, hanem lakott területen kívül az előzési szándékunkat is jelezhetjük a használatával.
• Baleset esetén: Baleset szenvedésekor köteles azonnal értesíteni a rendőrséget. Biológiai minták vételéig vagy a lehelet vizsgálatig megengedhetetlen az alkohol fogyasztása.
• Vontatás: A vontatást rendszerint haladó hosszúságú fém vontatórúddal végzik. A vontatott jármű vezetője köteles utánozni az őt vontató vezető jelzéseit, és működtesse a vészjelzőit.

A KRESZ vizsga és a sikeres felkészülés

A KRESZ-vizsga sokaknak az első nagy akadály a jogosítvány megszerzésében. Sikeres vizsga nélkül nem kezdheted el a vezetést. A vizsga az elméleti tananyag egészét tartalmazza: a közlekedési szabályokat, a vezetéselméletet és a műszaki ismereteket.

A KRESZ-vizsgán 55 kérdést kapsz, és 55 perced van válaszolni rájuk. Maximum 75 pontot szerezhetsz, és legalább 65 pontot kell elérned a sikeres vizsgához. Egyes kérdések nehézségüktől függően 1 vagy 3 pontot érnek. Fontos megérteni a pontozási rendszert, mert így jobban tudod, mire kell koncentrálnod a felkészülés során, és mi szükséges a sikerhez. A KRESZ-vizsga ára 2025-ben 4600 Ft.

Az első KRESZ-vizsga időpontját az autósiskolád intézi neked. Személyesen kell megjelenned, nem lehet online vizsgázni. Érdemes kb. 15 perccel előbb érkezned, hogy biztosan odaérj időben.

Tippek a sikeres felkészüléshez

1. Gyakorló tesztek: A gyakorló tesztek kitöltése az egyik legjobb módja annak, hogy felmérd, milyen szinten vagy a tananyaggal. Az online KRESZ-tanfolyam gyakorló tesztjei segítenek megszokni a kérdések stílusát, és képet kapsz arról, mire számíthatsz a vizsgán.
2. Tanulási terv: Készíts egy tanulási tervet, amelyben meghatározod, melyik témaköröket fogod átvenni, és mennyi időt szánsz rájuk. Például oszd be a következő hetet úgy, hogy minden nap egy-egy témakört átnézel, majd a hét végén ismételd át az egészet.
3. Fókusz a gyenge pontokra: A gyakorló tesztek során figyeld meg, mely témakörökkel van a legtöbb gondod. Ezek lehetnek például a forgalmi helyzetek, közúti táblák vagy közlekedési szabályok.
4. Táblák és forgalmi helyzetek: A KRESZ-vizsga egyik legfontosabb része a közlekedési táblák és a forgalmi helyzetek megértése. Győződj meg róla, hogy ismered az összes táblát és azok jelentését. Használj például flashcardokat vagy gyakorló alkalmazásokat, hogy könnyebben megtanuld a táblákat.
5. Minden témakör lefedése: A KRESZ-vizsga minden témakört lefed, így fontos, hogy ne hagyj ki semmit. Legyen szó közlekedési szabályokról, táblákról, sebességkorlátozásokról vagy forgalmi helyzetekről, mindent meg kell tanulnod.
6. Pihenés a vizsga előtt: A vizsga előtti napon ne tanulj túl sokat, inkább pihenj, hogy friss fejjel érkezz a vizsgára.
7. Nyugalom a vizsgán: A vizsgán nagyon fontos, hogy nyugodt maradj, és ne hagyd, hogy a stressz eluralkodjon rajtad. Olvasd el figyelmesen a kérdéseket, és ha nem vagy biztos a válaszban, próbálj meg logikusan gondolkodni.

Ha nem sikerül elsőre a KRESZ-vizsga, ne csüggedj. Sokan többször próbálkoznak. A KRESZ-vizsgára való felkészülés nem egyszerű, de ha tervezel, gyakorolsz és nyugodt maradsz, akkor sikerülhet. Használd a tippeket, és ne feledd, hogy a legfontosabb az alapos felkészülés és a nyugodtság.

Gyakori szabálysértések és következményeik

Hiába vagyunk naprakészek, néhanapján mégis előfordulhat, hogy megszegünk néhány KRESZ szabályt. A leggyakrabban előforduló szabálysértések egyike a gyorshajtás. Ezzel kapcsolatban kering a köztudatban egy tévhit, miszerint bizonyos százalékkal túlléphetjük a sebességhatárt. Ez azonban nem így van, habár a mérőműszerek és az autó kilométerórájának eltérései miatt a kisebb gyorshajtásért valóban nem szoktak büntetést kiszabni, ám a KRESZ világosan leírja, hogy a táblán jelzett sebességhatár túllépése minden esetben szabálysértésnek számít.

A másik gyakori szabálysértés a vezetés közbeni mobilhasználat, ami rendkívül balesetveszélyes is. Ha egy rendőr telefonáláson kap, helyszínen legalább ötezer, de akár ötvenezer forint is lehet a pénzbírság mértéke.

Közúti közlekedési előéleti pontrendszer

A közúti közlekedési előéleti pontrendszer lényege, hogy nyilvántartja a vezető adott időn belül elkövetett szabálysértéseit. A szabályszegésért vagy bűncselekmény elkövetéséért büntetőpontok járnak, és ha számuk eléri a 18-at, az a jogosítvány ideiglenes visszavonásával jár. A vezetői engedélyünket a leadásától számított hat hónapot követően kaphatjuk vissza, amennyiben részt veszünk az utánképzésen. Az oktatáson való megjelenés ugyan csökkenti a büntetőpontok számát, ám fontos tudni, hogy évente csak egyszer van erre lehetőségünk. Ezek a pontok három év után elévülnek.

Még a rutinosabb vezetőkkel is előfordul, hogy nem adnak elsőbbséget egy egyenrangú kereszteződésben a jobbról érkező autónak, vagy, hogy áthajtanak a sárga jelzésen annak ellenére, hogy biztonságban meg tudtak volna állni. Ezek a szabályok egyértelműek, és a nagy többség tisztában is van velük. Ám van néhány szabály, melyekről sokan elfeledkeznek. Ilyen például az, hogy a járda szélén álló gyalogosnak nem feltétlenül van elsőbbsége az autóval szemben. A gyermekülés használatában is vannak viták, merthogy az általánosan betartott szabály az, hogy 150 centiméternél alacsonyabb gyereknek gyermekülésben kell utaznia.

Bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, ahol nem biztos, hogy első ránézésre könnyen meg lehet állapítani, kinek van elsőbbsége. Ilyenkor jó, ha tudjuk, hogy milyen KRESZ szabályok érvényesek az adott kereszteződésben, hogy elkerülhessük a baleseteket. Éppen ezért, bizonyos időközönként hasznos lehet, ha átlapozunk egy KRESZ könyvet, vagy játékos tesztek formájában ellenőrizzük tudásunkat. Vezetés során nem csak magunkra, hanem a forgalom többi résztvevőjére is figyelnünk kell, legyen az autós, motoros, vagy gyalogos, ezért fontos a szabályok ismerete és betartása.

tags: #KRESZ #szabályok #összefoglaló #egyszerűen #és #gyorsan

• EP3 ülés elérhetősége
• Részletes elemzés a 2008-as Suzuki Swift SZU-ról
• A Tigra két generációja egy évtizeden át
• Kuplung főhenger javítása Accent
• A Celerio műszerfal tájékoztatója