A KRESZ 31. § (4) bekezdésének tartalma és jogi vonatkozásai
A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa, és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják.
A Kúria a közúti baleset okozása vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva hozott döntést. Az ügyben a Budaörsi Járásbíróság és a Budapest Környéki Törvényszék is ítéletet hozott, melyeket a Kúria részben hatályában fenntartott.
A Budaörsi Járásbíróság a terheltet bűnösnek mondta ki közúti baleset okozásának vétségében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 235. § (1) bekezdés]. Ezért őt 120 napi tétel - napi tételenként 1.500 forint -, összesen 180.000 (száznyolcvanezer) forint pénzbüntetésre ítélte.
A másodfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék az elsőfokú ítéletet az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta.
A Kúria előrebocsátja, hogy a Legfelsőbb Bíróság, illetőleg a Kúria felülvizsgálati ügyekben folytatott gyakorlata a tényálláshoz kötöttségének ténybeli terjedelmét a támadott ügydöntő határozat szó szoros értelmében vett tényállást megállapító részében megállapított tényeknél tágabbnak tekinti. A tényállás az ítélet egészében és tartalmilag vizsgálandó: ezért a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolása bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (EBH 2013.B.2.).
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
A rendőrség hivatásos állományába tartozó I. rendű terhelt - miután vezetői engedélyét 2003-ban B kategóriára szerezte, motorkerékpár vezetésére nem jogosultan - 2012. július 8-án 11 óra 5 perckor a ... számú főúton egy - forgalmi rendszám nélküli, forgalomból kivont - motorkerékpárt 85-89 km/óra sebességgel vezetett ... város 1 irányából ... város 2 felé, utasa az élettársa volt.
Az útburkolat száraz, aszfalt burkolatú. A főút balesettel érintett szakaszán a megengedett legnagyobb sebesség 90 km/óra, az úttest forgalmi irányonként egymástól terelővonallal elválasztott, két egyaránt 3,5 méter széles forgalmi sávval.
Az I. rendű terhelt előtt legalább öt gépkocsi haladt feltorlódva a II. rendű terhelt által vezetett személygépkocsi mögött. Az I. rendű terhelt a haladási iránya szerinti bal oldali forgalmi sávba áthúzódva, sebességének csökkentése nélkül a járműsor előzésébe kezdett, amit legalább 4 másodpercen át folytatott.
Ezen idő alatt a II. rendű terhelt a főútról balra, az ... majorhoz vezető bekötőútra lekanyarodás érdekében az útkereszteződés előtt kb. 200-300 méterrel működésbe hozta gépkocsija bal irányjelzőjét és sebességét fokozatosan csökkentve behúzódott a terelővonalhoz: személygépkocsiját kis mértékben balra kormányozta, és ezen járműmozgással egybekötve, 25 km/óra sebességgel úgy kezdte meg a balra kanyarodást, hogy előtte a visszapillantó tükrébe nézett, de figyelmetlenségéből adódóan - 1,5-2 másodperc észlelési késedelemmel (elsőfokú ítélet 11. oldal 3. bekezdés) - nem észlelte az ekkor már az előzés során mögötte legfeljebb 16-18 méterre lévő I.
Az I. rendű terhelt, akinek legalább 2 másodperce volt meglátni a II. rendű terhelt balra kanyarodó személygépkocsiját (elsőfokú ítélet 11. oldal 1. bekezdés), a balesetet nem tudta elkerülni, mert a veszélyhelyzetet csak az ütközés előtt minimum 1 másodperccel 24-26 méterről észlelhette, és vészfékezéssel is csak 47-52 km/óra sebességről tudott volna megállni (elsőfokú ítélet 10. oldal utolsó bekezdés): változatlan (85-89 km/óra) sebességgel neki ütközött az elé kanyarodó II.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
Az ütközés (baleset) következtében az I. rendű terhelt utas élettársa nyolc napon túl, a II. rendű terhelt nyolc napon belül, az I. rendű terhelt nyolc napon túl, maradandó fogyatékosság visszahagyásával gyógyuló sérüléseket szenvedett.
A baleset oka részint az, hogy a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 34. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt közúti közlekedési szabály ellenére az I. rendű terhelt motorkerékpárjával balról akarta végrehajtani a balra folyamatosan irányjelző, terelővonalhoz behúzódott, balra kanyarodásra felkészült helyzetben lévő II.
A baleset oka másrészt az, hogy a II. rendű terhelt a KRESZ 31. § (6) bekezdése ellenére olyan időpontban kezdte meg személygépkocsijával a balra bekanyarodást, amikor személygépkocsijához képest az I. rendű terhelt már előzési helyzetben volt.
Az elsőfokú bíróság álláspontjának lényege: „a közúti baleset kiváltó oka a két vádlott egyidejű szabályszegése volt. Ha az adott szituációban a vádlottak valamelyike a KRESZ előírásainak megfelelően, szabályosan közlekedik, a baleset nem következett volna be" (elsőfokú ítélet 12. oldal első bekezdés).
Ezzel a másodfokú bíróság egyetértett.
A II. rendű terheltnek a tőle elvárható figyelem és körültekintés esetén mindenképpen észlelnie kellett volna a tényleges balra kanyarodásának megkezdésekor visszapillantó tükréből a már ekkor legalább 2,5 másodperce előzési helyzetben közlekedő I.
Még a baleset ugyancsak elkerülhető lett volna, amennyiben az I. rendű terhelt kellő körültekintéssel közlekedik, melynek során fel kellett volna mérnie, hogy a II. rendű terhelt balra kanyarodása érdekében járműve irányjelzőjét a későbbi ütközési pont előtt már több száz méterrel jelzi, egyúttal a jármű sebességét folyamatosan mintegy 25 km/óra sebességre lassítja, egyidejűleg mindezzel az úttest felezővonalához húzódik. Éppen ennek eredményeként feltorlódott kocsisort kezdte meg előzni a II. rendű (helyen: I. rendű) terhelt, azaz nem lehetett kétséges, hogy valamely közlekedési ok az, amely miatt a járműsor feltorlódik. Amennyiben az I. rendű terhelt egyáltalán észlelte volna a II. rendű terhelt által balra kanyarodása érdekében végrehajtott műveleteket (irányjelzés, lassítás, felezővonalhoz húzódás), úgy az előzést kizárólag a feltorlódott kocsisor jobb oldalán hajthatta volna végre.
A II. rendű terhelt a kis mértékben jobbra ívelő kanyarmozdulatot a tényleges balra kanyarodásakor végezte el, mikor is az I. rendű terhelt számára mind az irányjelzés, mind a lassuló járműmozgás, mind a felezővonalhoz való behúzódás látható lett volna. Azaz a tényleges balra kanyarodáskor végrehajtott, kis mértékű jobbra ívelő kormánymozdulat eredményeként bekövetkező járműmozgás semmiképpen nem lehetett már megtévesztő, hiszen az I.
Az I. rendű terhelt megszegte a KRESZ 34. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt közlekedési szabályt is, ám a belesettel közvetlen okozati összefüggésben a KRESZ 34.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt - védője útján - felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 648. § a) pontját és 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontját megjelölve: a bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében.
Az I. rendű terhelt a Legfelsőbb Bíróság BH+ 2010.100. (Bfv.II.840/2008/6.) számú döntés felmentő ítéletére hivatkozott, s abból idézte: „Az adott esetben a terhelt terhére a balesettel összefüggő KRESZ szabályszegés nem állapítható meg. A fékező jármű megelőzése nem tilalmazott, és nincs olyan közlekedésjogi kötelezettség sem, amely a megelőzendő jármű előtti forgalmi helyzet feltételezésére vonatkozna. A KRESZ 31. §-ának rendelkezése szerint a balra kanyarodó jármű vezetője akkor jár el megfelelően, ha első ütemben az irányjelzés mellett az úttest felezővonalához húzódik (31. § (1) bekezdés b) pontja), második ütemben a balra bekanyarodást csak akkor kezdheti meg, miután meggyőződött arról, hogy a járműve előzését mögötte haladó jármű nem kezdte meg (31. § (6) bekezdés). Az irányadó tényállás szerint szabályosan megkezdett előzés közben, a KRESZ 31. § (6) bekezdése szabályát megszegő módon, a balra bekanyarodást megkezdő sértett lassú járműszerelvénye került a terhelt gépkocsija elé.
Az I. rendű terhelt hivatkozott még arra is, hogy a két szakértő megállapítása szerint részéről sem észlelési, sem cselekvési késedelem nem állapítható meg. E körben a két szakértő nemcsak a kanyarodás megkezdésének pillanatára vetítve vizsgálta az észlelési és cselekvési késedelmet, hanem a balra húzódás és irányjelzés észlelhetősége kapcsán is. E körülmények vizsgálatánál is arra a megállapításra jutottak, hogy a legnagyobb megengedett haladási sebesség határain belül közlekedő I. rendű terhelt a motorkerékpárja tényleges haladási sebessége mellett a II.
A baleset oka a II. rendű terhelt által a kanyarodás megkezdésének pillanata előtti meggyőződési kötelezettség elmulasztása volt, amelyre tekintettel a baleset okozásáért bűnösség kizárólag a KRESZ 31. § (6) bekezdésének vétkes megszegése útján kizárólag a II. rendű terheltnél állapítható meg.
A Legfőbb Ügyészség a BF.445/2019/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.
A tényállásban meghatározott forgalmi helyzetben az I. rendű terhelt a II.
Az indítvány azon érvelésének, amely szerint a II. rendű terhelt tényleges bekanyarodása megkezdésekor az I. rendű terhelt féktávolságon belül haladt, azért nincs jelentősége, mert az I. rendű terhelt számára a II.
Ezért az I. rendű terhelt KRESZ szabályszegő magatartása és a baleset bekövetkezése, valamint a kedvűleálló sértett tekintetében bekövetkezett eredménye közötti okozati összefüggés megállapítható, még az eredményre az I. rendű terhelt bűnössége negligentia formájában terjedt ki.
A Legfőbb Ügyészség a Be. 649. § (2) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértést nem észlelt, s indítványozta, hogy a Kúria tanácsülésén a megtámadott határozatot hatály...
KRESZ tanfolyam Live - 29. - Gyalogosan és kerékpárral
KRESZ Szabályok és a Közlekedés Biztonsága
A KRESZ (Közúti Közlekedés Szabályai) betartása elengedhetetlen a közlekedés biztonságának fenntartásához. A szabályok célja, hogy minimalizálják a balesetek kockázatát és biztosítsák a közlekedés zavartalanságát. A KRESZ nem csupán a járművezetőkre, hanem a gyalogosokra és kerékpárosokra is vonatkozik, így minden közlekedőnek ismernie és alkalmaznia kell a rá vonatkozó előírásokat.
A KRESZ szabályainak megsértése súlyos következményekkel járhat, beleértve a pénzbírságot, a jogosítvány bevonását vagy akár büntetőjogi felelősségre vonást is. A szabályok betartása nem csupán jogi kötelezettség, hanem a közlekedők egymás iránti felelősségének is része.