KRESZ szabályok az autóbusz-megállóhelyeknél: Elsőbbség, parkolás és utazási tudnivalók
A közúti közlekedés szabályainak pontos ismerete alapvető fontosságú minden résztvevő számára. Az autóbusz-megállóhelyekkel kapcsolatos előírások különösen sok kérdést vetnek fel a járművezetők és az utasok körében egyaránt. Ez a cikk részletesen bemutatja a KRESZ vonatkozó rendelkezéseit, tisztázva az elsőbbségadás, a megállás és várakozás, valamint az utasokra vonatkozó szabályokat.
Az autóbuszok elsőbbsége a megállóhelyről való elinduláskor
Amikor egy busz elindulásra készül a megállóból, sok járművezető nem tudja, hogy milyen kötelezettségei vannak. Tisztázzuk a BUSZOS KRESZ kérdést! Mikor és melyik buszt kell kiengedni? Elsőbbsége van, vagy nincs?
Kinek kell elsőbbséget adni?
- Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak, trolibusznak, az iskolabusznak és a gyermekeket szállító autóbusznak a megállóhelyről való elindulását - ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető - lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni.
- Tehát fontos, ha a busz lakott területen belül irányjelez (indexel), akkor segítenünk kell a busz elindulását, de csak akkor, ha ez nem jár hirtelen fékezéssel és nem veszélyeztetjük saját magunkat ill. a közlekedésben részt vevő többi járművet.
Kire nem vonatkozik az elsőbbségi szabály?
- De nem minden buszra vonatkozik, csak a menetrend szerint közlekedő autóbusz vagy troli, illetve iskolabusz, vagy gyermekeket szállítókra érvényes.
- Akiknek nem jár az elsőbbség: nem menetrend szerint közlekedő buszok (pl. különjáratok).
- A buszbérlések alkalmával a különjárat és nem menetrend szerinti buszos útjaink során is egyaránt azt tapasztaltuk, hogy a közlekedők az esetek túlnyomó részében helyesen alkalmazzák a fent említett KRESZ szabályt.
Ezáltal is hozzájárulva ahhoz, hogy a menetrend szerinti járatok, tartani tudják a menetrendet. Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha az elinduló járműveknek kell alkalmazkodni azokhoz, akik a közlekedésben részt vesznek, és a megállóból kihajtani készülő busz is elinduló járműnek minősül, miért kell elsőbbséget adnunk neki lakott területen belül?
Kár, hogy nincsen olyan a válaszlehetőségek között, hogy az autóbuszvezetőnek meg kell várnia, amíg biztonságosan el tud indulni. Hirtelen fékeznünk nem kell, ha már olyan sebességgel közeledünk, hogy megállás veszélyes lenne - például a busz pont akkor kezd el jobbra indexelni, jelezve ezzel, hogy ő bizony indulna.
Megállás és várakozás autóbusz-megállóhelyeknél
A megállóhelyek körüli parkolás és megállás szabályai szintén fontosak a biztonságos és zavartalan közlekedés érdekében.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Általános tilalmak
- A KRESZ 40. § (5) pontja szerint tilos megállni: más járművel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetőleg taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelből más következik.
Az útburkolati jelek szerepe
Hoppá, van benne egy olyan kitétel, hogy "ha útburkolati jelből más következik". Na de ez mit is akar jelenteni? Persze, egyszer jelenthet olyat, hogy ha van felfestett parkolóhely. Na de az alap, hogy felfestett parkolóhelyen megállhatunk. Logikusan az ember ezt úgy értelmezné, hogy ha a buszmegálló útburkolati jellel van jelölve, így:
- KRESZ 18. § (1) Az útburkolati jelek: l) megállóhely (158. ábra); menetrend szerint közlekedő autóbusz- vagy trolibuszjárat megállóhelyét, illetőleg taxi állomását jelzi; a jel kiegészíthető a megfelelő járműre utaló felirattal; 158. ábra.
Ez alapján a közlekedő azt feltételezné, hogy amennyiben van felfestés, az jelzi azt a területet, ahol nem szabad megállni, csak annak a járműnek, aminek a megállója. De a jelek szerint a hatóság ezt mégsem így értelmezi. A KRESZ 18. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti megállóhelyet jelölő útburkolati jel nem határoz meg megállási tilalmat, mivel azt a KRESZ 40. § (5) bekezdés h) pontja már előírja.
Közúti jelzőtáblák és modernizáció
A közúti jelzőtáblák, beleértve az autóbusz-megállóhelyeket jelölő táblákat is, szigorú szabályozás alá esnek.
A jelzőtáblák jogszabályi háttere
- A közúti jelzőtáblák jelzésképét a Közúti Jelzési Egyezmény, valamint az azt kiegészítő európai Megállapodás egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 2004. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Egyezmény) szabályozza.
- Az Egyezmény 3. mellékletének E,15 ábrája határozza meg az autóbusz-megállóhelyet jelző közúti jelzőtábla jelzésképét.
- A KRESZ 17. § (1) bekezdésének a) pontja határozza meg az autóbusz-megállóhelyet jelző táblát.
- A fentieken túl a közúti jelzőtábláknak - illetve elhelyezésüknek - meg kell felelniük bizonyos műszaki-technikai előírásoknak is, amelyeket a közúti jelzőtáblák méreteiről és műszaki követelményeiről szóló 4/2001. (I. 31.) KöViM rendelet, illetve a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről szóló 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet szabályoz.
A BKK új megállóhelyi táblái
Még tavaly októberben írtam le a véleményem ezekről az új megállóhelyet jelölő BKK táblákról és azonnal felmerült a kérdés, hogy megfelelnek-e a KRESZ előírásainak. A táblák tetszetősek, korszerűek és méretük miatt nehezen rongálhatóak. Azóta kiderült, a feltételezésem igaz volt. A Budapesti Közlekedési Központ azóta felülmatricázta ezeket a megállóhelyet jelölő táblákat. Nekem így, ebben a formában is tetszenek. Az októberben leírt észrevételeimet továbbra is fenntartom. Természetesen a Budapesti Közlekedési Központ is megpróbálta megvédeni saját ötletét, amely ténylegesen előremutató és eddig én magam sem találkoztam olyannal, akinek egyértelműen nem tetszett volna. Így alakult ki a ma a Ferenciek terén látható megállóhelyi tábla. Megpróbáltam utána járni a kérdésnek.
Kiegészítő jelzések
Eddig a kettős megállóhelyet MM, míg a hármas megállóhelyet MM+M kiegészítő jelöléssel látta el a BKK. Az új táblán ezt, két egymás mellett álló autóbusz illetve kettő + egy autóbusz jelképével jelölte a közlekedésszervező. Én nem találtam ilyen jellegű KRESZ táblát. Az egyetlen általam talált utalás a Nemzeti Közlekedési Hatóság által 2008-ban jóváhagyott F.1- F.2 számú jelzési és forgalmi utasítás.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
- 3.4.9. A megállóhely jellegére a megállóhely jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla utal. A kiegészítő tábla fehér (35a-d ábrák) vagy sárga (36a-d ábrák) alapszínű, rajta egyes megállóhelyen egy fekete színű M betű (35a, 36a ábrák), kettős megállóhelyen két darab fekete színű M betű látható (35b, 36b ábrák). Biztonsági megállóhelyen az M betű(k) színe vörös (35c-d, 36c-d ábrák). A kiegészítő táblák készülhetnek fordított színösszeállításban is, ilyenkor a fekete vagy vörös alapon fehér betűket kell használni.
A kettős megállóhely esetében a fent idézett forgalmi utasításban szerepel egy kötelezettség amelyet nem nagyon szoktak idézni, pedig nem árt ha az utasok tisztában vannak vele. Egyes kommentelők felvetették, hogy a belvárosi régi, történelmi megállóhelyi táblákba miért nem „kötött” bele senki?
Autóbusz menetrendek és utastájékoztatás
A pontos és naprakész utastájékoztatás elengedhetetlen a hatékony közösségi közlekedéshez.
Menetrendi információk
Gál Mihálynak abban teljesen igaza van, hogy a megállói menetrendeken jelzett indulási időpontokat nagyon kevesen nézik meg. Én magam sem néztem meg soha. Van pár eset amikor oda mentem-régebben-a megállóhelyi táblához. Ismeretlen helyen megnézem az útirányt. Jó oldalon várom-e a buszt, ez főként az egyirányú utcás környékeken volt hasznos. Időnként a vonal megállóit is megnéztem a menetrenden, főként a gyors járatok esetében, hogy megbizonyosodjam arról, megáll-e a busz abban a megállóban, ahol le szeretnék majd szállni. Viszont Gál Mihály megfeledkezik arról, hogy a bkk.hu menetrendje épp ezeket a megállóhelyi menetrendi tájékoztatókat jeleníti meg pdf formátumban. Csak ez a menetrend jelöli az elsőajtós járatokat. Gál Mihálynak igaza van abban, hogy olyan vonalakon, ahol 90%-ban akadálymentes járművek közlekednek, túl drága a menetrendi tájékoztatók cseréje, a gond eddig mindig az volt, hogy a 90%-os akadálymentesség csak statisztikailag volt igaz. Épp én hívtam fel a figyelmet arra, hogy Mihály által említett 9-es viszonylaton nemrég még 50 perc volt a követés két akadálymentes kocsi között 12 és 13 óra között. Azóta ez módosult, de 30 perces várakozás a ma érvényes menetrendben is van, sőt 40 perces is, késő este.
Digitális utastájékoztatás
Összegzésként fontos megjegyezni, hogy én magam előbb offline alkalmazást (BPmenetrend, Budapesti Menetrend) majd a FUTÁR online alkalmazása óta kizárólag ezt használom az indulási időpontok pontos meghatározására. Tény az is, hogy a megállóhelyi, papír alapú menetrend hiányában nem deríthető ki, hogy egy viszonylat elsőajtós, vagy összajtós-e. Ezt számomra ismeretlen okból a FUTÁR és a FUTÁR alkalmazás sem jelzi. Ezt a megállóhelyi, esetünkben a Ferenciek terén található új tábla sem jelzi. Épp a fénykép készítése során láttam ahogy a 178-es buszra tömegesen szállnak fel a hátsó ajtókon, pedig az elsőajtós. Jó volna legalább az új táblák viszonylatjelölőin, mondjuk más színnel jelölni az elsőajtós vonalakat. Ez az átláthatatlanság jelentősen megnehezíti a közösségi közlekedés helyes használatát. Felmerült bennem, hogy volna-e értelme a megállók esetében a földrajzi irány jelölésének. Ennek több turista, biztosan hasznát venné, hiszen a metróvonalaink tekintetében az, hogy Örs vezér tere egy idegennek nem mond semmit, de az, hogy kelet felé, már hasznos lehet. Aki a belvárost járja, annak a 9-es busz esetében a Kőbánya alsó vasútállomás nem hinném, hogy ismerős lenne, de az, hogy a busz pl.: a Nyugati pályaudvartól dél felé indul tovább már hasznos lehet, hiszen a legtöbb turista térképpel a kezében járja a várost. Természetesen itt a jól meghatározható vonalvezetésű viszonylatokra gondolok és csak a belvárosban.
Utasokra vonatkozó KRESZ előírások
A KRESZ nem csak a járművezetőkre, hanem az utasokra is vonatkozó szabályokat tartalmaz.
Felszállás és leszállás
- KRESZ 23. § (1) Az utas csak álló járműre szállhat fel és csak álló járműről szállhat le.
- (4) Menetrend szerint közlekedő járműre a megállóhelyen kívül felszállni, illetőleg arról leszállni abban az esetben szabad, ha a jármű személyzete erre előzetesen - szóban vagy a vezető által működtetett ajtók kinyitásával - engedélyt adott.
Tiltott cselekedetek
- KRESZ 23. § (2) Az utasnak tilos: a) a vezetőt a vezetésben zavarni; b) állva utazni, kivéve autóbuszon, trolibuszon és villamoson; c) a jármű lépcsőjén, illetőleg külső részén utazni; d) a jármű ablakán vagy ajtaján kihajolni.
- Mivel a KRESZ 1975-ben íródott, ezért a lépcső alatt a jogalkotó feltételezhetően az akkoriban még létező nyitott peronos (ajtó nélküli) villamosok lépcsőire gondolt. Akkoriban sokan utaztak a lépcsőn, vagy a villamos külső részén kapaszkodva. Természetesen a törvény szövege a meghatározó, tehát a rendőr oszthat csekket a magas padlós autóbusz lépcsőin álló utasoknak.
A jármű ajtajának nyitása
- KRESZ 23. § (3) A jármű ajtaját az utas csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.
Az autóbusz indításjelzése és utascsere
Az indításjelzés helyes alkalmazása kulcsfontosságú a biztonságos indulás szempontjából, és a járművezető felelőssége.
Gyalogátkelőhelynél (nem) előzés, autóbusz forgalomba történő becsatlakozásának segítése
A járművezető kötelezettségei
Van ugye még egy KRESZ előírás, amely miatt engem szoktak mindig támadni, pedig nem én alkottam meg. Ez az indításjelzés és a megállóból történő indulást szabályozza. Tisztában vagyok azzal, hogy nem túl életszerű a rendelkezés, de engem rettenetesen zavar, hogy a BKK a jogszabálynak teljesen ellentétes módon értelmezi az indításjelzést. A jogszabály NEM az utasokra, hanem a JÁRMŰVEZETŐRE vonatkozik! 53. Vagyis nem adható indítási jel, ha az utascsere folyamatban van!
- Az indulásjelzést akkor szabad adni, amikor az utasok le- és felszállása befejeződött, vagy a szerelvény utasokkal megtelt.
- Ez az utasítás már egyértelműen előírja, hogy az utasokat a jármű megteltségéről szóban kell tájékoztatni, majd szintén szóban kell felhívni a figyelmet arra is, hogy az ajtók záródni fognak.
- Távműködtetésű ajtók esetén zárási parancsot adni csak az indulásjelző 3-5 másodpercig történő működtetése után szabad.
Nézzük meg, hogy mikor tekinthető az utascsere befejezettnek a Nemzeti Közlekedési Hatóság által 2008-ban jóváhagyott F.1- F.2 számú jelzési és forgalmi utasítás alapján.
- 11.8. A leszállást akkor lehet befejezettnek tekinteni, amikor az utolsónak leszálló utas a talajon áll, és a szerelvényt elengedte.
Tehát a fentiekből is jól látszik, hogy a KRESZ és egyéb rendeletek az utas fel és leszállására nem tartalmaz semmilyen rendelkezést sem. A szabály jellegéből adódóan a járművezető kötelezettségeit írja le. Kérek minden járművezetőt, hogy saját védelmében figyeljen az indításjelzésre, mert a KRESZ az utas oldalán áll. A BKK a FUTÁR rendszeren belül biztosítja a járművezető számára a KRESZ maradéktalan betartásának lehetőségét. Baleset esetén a BKK védve van, a járművezető felelőssége viszont egyértelműen megállapítható lesz.
Az új hibridek esetében a 9-es vonalon rendszeres, hogy az ajtó kinyílik és már sípol is, mivel a járművezető tudja, hogy az ajtó biztonsági rendszere csak akkor engedi záródni az ajtót, ha nem érzékel az ajtó terében utast. A KRESZ tartalmaz egy kivételt amikor az indításjelzés megadható akkor is, ha még van a megállóban utas. 53.
Egyéb KRESZ előírások és gyakori tévhitek
Néhány további, kevésbé ismert vagy gyakran félreértelmezett KRESZ szabály, amelyek a közlekedés biztonsága szempontjából létfontosságúak.
Hangjelzés használata
- A KRESZ szerint lakott területen belül csak akkor szabad hangjelzést adni, ha balesetveszély fenyeget, és annak elhárítása érdekében kerül rá sor.
- Emellett a szabályzat egy gyakran figyelmen kívül hagyott pontja hozzáteszi: lakott területen kívül, előzési szándék kifejezésére is használható a duda. Lakott területen kívül, előzési szándék kifejezésére is használható a duda.
Villamosok és gyalogosok elsőbbsége
- Bár sokan azt gondolják, hogy a villamosnak minden helyzetben automatikus elsőbbsége van, a KRESZ néhány kivételt is megfogalmaz.
- Például a gyalogos-átkelőhelyen a gyalogosnak a villamossal szemben is elsőbbsége van. Bár sokan azt gondolják, hogy a villamosnak minden helyzetben automatikus elsőbbsége van, a KRESZ néhány kivételt is megfogalmaz.
Kerékpárosok a gyalogos-átkelőhelyen
- A gyalogos átkelőhelyek biztonságos használata elengedhetetlen nemcsak a gyalogosok, hanem a kerékpárosok számára is.
- Egy kerékpáros a gyalogos átkelőhelyen kívánja átvinni a biciklijét, le kell szállnia róla és gyalogosként, a kerékpárt tolva kell áthaladnia az úttesten.
- Sajnos a mindennapokban gyakori esettel találkozhatunk, amikor gépjárművezetők, különösen kanyarodás közben, a legnagyobb körültekintéssel is alig észlelnek egy hirtelen, le nem szállva a biciklijéről átszelő kerékpárost.
Rendszámtábla használat
Mivel szinte gyakorlattá vált autók esetén az első rendszám leszerelése, motorkerékpároknál pedig a hátsó megtörése vagy felhajtása, hogy a fotót vagy videót készítő ellenőrző készülékek felvételein olvashatatlan legyen a rendszám, és így azonosíthatatlan a jármű, a jogalkotó szigorította a rendszámhasználatot.
- A hatósági jelzés(eke)t [rendszámtábla(áka)t] a járművön a felszerelésére kijelölt helyen, jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni, letakarni vagy jogosulatlanul eltávolítani tilos.
- A rendszámtábla egyébiránt a büntető törvénykönyv alapján egyedi azonosító jelnek minősül.
Leállósávok és egyéb változások
- Az R. 37. §-ának (4) bekezdése szerint autópálya és autóút úttestjén - a forgalmi okból szükséges megállást kivéve - megállni tilos.
- Az R. 37. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy a leállósávon - ha a közúti jelzésekből más nem következik - csak a b)-e) pontban meghatározott járművek és a forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek közé besorolni kívánó járművek haladhatnak. A leállósávon álló, a forgalmat ellenőrző járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen.
- A „leállósávok” forgalmi rendjének pontosításával lehetőség nyílik a szabálytalan használat jelenleginél szigorúbb szankcionálására, ezzel a cél a balesetveszély elkerülése.
- További változtatás, hogy a gépkocsik elszállítására jogosultságot kapnak a közterület-felügyeletek is valamint lehetőség nyílik a magánutak külön jelzőtáblával történő jelölésére is.